Kategória: Tudomány

Magyarul is megjelent Bolyai Farkas és Gauss teljes levelezése

~

Első alkalommal jelent meg magyarul Bolyai Farkas (1775-1856) magyar és Carl Friedrich Gauss (1777-1855) német matematikus, csillagász teljes levelezése, a kötetet szerdán mutatták be Budapesten. A könyvbemutatón Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtár és Információs Központ főigazgatója hangsúlyozta: a magyar tudományosság régi adóssága volt az eddig csak az eredeti német nyelven elérhető Bolyai-Gauss-levelezés magyar fordításának közreadása. Gazda István tudománytörténész a Bolyai-kutatás legfontosabb állomásairól beszélt. Felidézte: 1884-ben kezdődött meg Bolyai Farkas és fia, Bolyai János (1802-1860) életművének tudományos igényű feltárása, a most magyarul publikált levelezés eredeti nyelven több mint…

Olvass tovább>>

Évmilliárdokkal ezelőtt kezdődhetett a Hold pólusainak vándorlása

~

Évmilliárdokkal ezelőtt kezdődhetett a Hold pólusainak vándorlása – állapította meg a Nature tudományos lap friss számában megjelent tanulmány. A kutatók az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Lunar Prospector szondájának az 1990-es évek végén gyűjtött adatait elemezve a Hold mai pólusai közelében egy-egy hidrogénben gazdag területet fedeztek fel, melyek vízjég jelenlétére utalnak – írta a BBC News. A két jeges foltot egymással összekötő vonal áthalad a Hold középpontján, tehát úgy tűnik, ez volt az égitest korábbi forgási tengelye – írták a Nature-ben a kutatók, akik szerint fokozatosan „pólusvándorlás” zajlott le, ami végül…

Olvass tovább>>

Az ELTE kutatói fontos lépéseket tettek a cukorbetegség korai felismerése felé

~

Az ELTE PIT bioinformatikai csoportja olyan új eljárást dolgozott ki, amellyel rövid DNS szakaszok előfordulási gyakoriságából arra lehet következtetni, hogy a minta egészséges vagy cukorbeteg alanytól származik-e. A publikációt a Genomics folyóirat közölte. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézet PIT bioinformatikai csoportja olyan új eljárást dolgozott ki, amellyel rövid DNS szakaszok előfordulási gyakoriságából arra lehet következtetni, hogy a minta egészséges vagy II. típusú cukorbeteg alanytól származik-e. A Genomics folyóiratban 2016. március 3-án megjelent publikációt Szalkai Balázs PhD-hallgató és Grolmusz Vince egyetemi tanár jegyzi. Mióta a baktériumok azonosításához a kutatók főként…

Olvass tovább>>

Átütő erejű szerves kémiai újítás magyar kutatóktól

~

A Novák Zoltán egyetemi adjunktus vezetésével működő MTA-ELTE „Lendület” Katalízis és Szerves Szintézisek Kutatócsoport új, hatékony katalitikus eljárást fejlesztett ki szerves molekulák szén-hidrogén kötés aktiválásán keresztül megvalósított funkcionalizálására. A palládiumkatalizált átalakítás új szintetikus lehetőségeket nyit a szerves kémia területén, és a jövőben alkalmazni lehet gyógyszerkémiai szempontból fontos molekulák egyszerű szintézisében. Az ELTE Kémiai Intézetében működő, Novák Zoltán által vezetett Lendület-kutatócsoport 2012 óta foglalkozik olyan katalitikus eljárások kidolgozásával és vizsgálatával, amelyek segítségével a szerves molekulákban általában nagy számban előforduló szén-hidrogén (C-H) kötések hatékonyan és szelektíven alakíthatók át. A C-H kötések közvetlen…

Olvass tovább>>

Virtuális barangolás a „Gyönyörök kertjében”

~

Virtuálisan bebarangolhatóvá vált a Gyönyörök kertje: 3D-s, virtuálisvalóság-filmet készített egy bristoli cég Hieronymus Bosch (1450-1516) holland festő több mint ötszáz éve készült világhírű festményéből. A hat hónapnyi munkával készült filmben a néző egy hatalmas repülő hal hátán járhatja be a triptichon három részét, a Paradicsomot, a Gyönyörök kertjét és a Poklot – írja a BBC News. A filmet a festő halálának 500. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévre alkották. A John Durrant vezette Burrell Durrant Hifle (BDH) nevű vállalat számítógépes technológiával „vágta ki” a nagyméretű szárnyas oltárképen szereplő fákat, virágokat, fantasztikus állatokat, a…

Olvass tovább>>

Digitalizálják a holt-tengeri tekercseket

~

Izraeli-német együttműködésben digitalizálják a kétezer éves holt-tengeri tekercseket a tudományos kutatások megkönnyítésére – jelentette be az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). Német informatikusok egy virtuális gyűjtőhelyen helyezik el a tekercsek mintegy húszezer szövegrészletét, hogy ezzel alaposabb vizsgálatot, mélyebb betekintést és remélhetőleg újszerű megközelítéseket tegyenek lehetővé a huszadik században megtalált egyik legfontosabb ókori leletet kutató tudósok számára. A vállalkozásra egy német-izraeli kutatási alaptól (Deutsch-Israelische Projektförderung, DIP) 1,6 millió euró (mintegy félmilliárd forint) áll a szakemberek rendelkezésére. Az együttműködésben Izraelből a haifai és a tel-avivi, Németországból a göttingeni egyetem tudósai vesznek részt –…

Olvass tovább>>

Gigantikus csillag „hordta ki” a világ legismertebb fekete lyukait

~

Gigantikus csillag hordhatta ki „méhében” a LIGO-detektorrendszer által gravitációs hullámok forrásaként azonosított két fekete lyukat – állítják amerikai kutatók. A gravitációs hullámokat 2015. szeptember 14-én észlelte a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) mindkét detektora, amelyek az egyesült államokbeli Livingstonban (Louisana) és Hanfordban (Washington állam) működnek. A felfedezést 2016. február 11-én jelentettek be, a megfigyeléseket ismertető tanulmányt a Physical Review Letters folyóirat fogadta el közlésre. A LIGO-csapat szerint az észlelt gravitációs hullámok két fekete lyuk összeütközésének és összeolvadásának eredményeként keletkeztek egy távoli, a Földtől 1,2 milliárd fényévnyire lévő galaxisban. A fekete…

Olvass tovább>>

A kutyák öregedését kutatják magyar etológusok

~

Egyedülállóan komplex, öt éven át tartó kutatásban vizsgálja a kutyák egészséges öregedését az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszéke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportja. Az ELTE Etológia Tanszékén 2016 májusában induló kutatási projekt az emberrel együtt élő kutyák öregedésének folyamatát vizsgálja viselkedési, genetikai és idegtudományi szinten – olvasható az egyetem szerdai közleményében. Egészséges öregedés esetén a kognitív hanyatlás nem rontja az életminőséget. A kutatók olyan módszertant akarnak kidolgozni, amely a kutyáknál is mérhetővé teszi a kognitív hanyatlást. A kutatás lehetővé teszi a családi és…

Olvass tovább>>

Újraszínezték Van Gogh arles-i hálószobáját

~

Vincent Van Gogh arles-i hálószobáját az 1880-as évek végén háromszor is megfestette. Az egyik mestermű idővel megfakult színeit egy nagyszabású chicagói kiállításra most digitális technikával keltették életre a kép egy virtuális változatán. A szobát ábrázoló festmények közül az egyiket a Chicagói Művészeti Intézet gyűjteményében őrzik. A másik két kép az amszterdami Van Gogh Múzeum és a párizsi Musee d’Orsay kollekciójába tartozik. Van Gogh mindhárom képen nagyjából azonos színeket használt. Az idő múlásával a fénynek kitett képek színei kissé megváltoztak, kifakultak. A BBC beszámolója szerint chicagói tudósok egy sor technikát bevetve…

Olvass tovább>>

Innomax Klub: az állandó változás alkalmazkodást követel

~

Mi az oka annak, hogy napjainkban a legtöbb, életünket és vállalkozásunkat meghatározó körülmény, feltétel folyamatosan változik? Hogyan segítheti egyéni fejlődésünket a változás, és milyen stratégiát érdemes követni az alkalmazkodásban? Ezeket a kérdéseket járta körül az Invitel InnoMax Klub három, a maga területén kiemelkedő szakember segítségével, akik bár a tudomány különböző területeit képviselik, a változás mindannyiuk munkásságában markánsan jelen van. A februári elején megrendezett InnoMax Klubban bemutatták többek között azt is, hogy érdemes kitekinteni az informatika és a távközlés világából, mert be lehet hozni hasznosítható ötleteket akár a történelemből, akár a biológiából, vagy…

Olvass tovább>>

Bréking: bebizonyították Einstein százéves elméletét?

~

Nagy horderejű bejelentés várható csütörtökön Washingtonban a gravitációs hullámok kutatásának legújabb, sokak sejtése szerint áttörést jelentő eredményeiről – adta hírül a távirati iroda. Egyesek úgy vélik, kutatók végre közvetlen bizonyítékot találtak az Albert Einstein által száz éve megjósolt jelenségre. A gravitációs hullámok kutatásának fejleményeiről az amerikai National Science Foundation, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech), a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) Tudományos Együttműködés tagjai számolnak be közép-európai idő szerint csütörtök délután. A világsajtóban már a sajtótájékoztató híre is nagy érdeklődést váltott ki, különösen azután, hogy januárban…

Olvass tovább>>

Gyász: elhunyt Szántay Csaba kémikus

radvanyi

Életének 89. évében vasárnap elhunyt Szántay Csaba vegyészmérnök, akadémikus, a Magyar Feltalálók Egyesületének alapító elnöke – közölte az egyesület az MTI-vel. Mint írják, Szántay Csaba a természetes szerves anyagok neves kutatója volt, eredményeit több mint háromszáz tudományos közleménye és kétszázötven szabadalma fémjelzi. A mérnök 1928-ban született Salgótarjánban. A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) szerves kémiai tanszékének 1950-1956 között kutatója, majd aspiránsa volt, 1965-től címzetes docensi beosztásban dolgozott. 1967-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését, a tanszék vezetésével tizenegy évvel később bízták meg és 1994-ig vezette azt. Professor emeritusi címet 1998-ban kapott. Az…

Olvass tovább>>

A rák genetikai hátterének feltárásában is segítenek az ELTE fizikusai

radvanyi

A Novo Nordisk Alapítvány közel 100 jelentkező közül egy dán–angol–magyar konzorcium támogatásáról döntött. A 15 millió dán koronából megvalósuló interdiszciplináris kutatási program hazai csoportját Csabai István, az ELTE egyetemi tanára vezeti. A Novo Nordisk Alapítvány közel száz jelentkező közül egy dán–angol–magyar konzorcium támogatásáról döntött. A 15 millió dán koronából megvalósuló interdiszciplináris kutatási program hazai csoportját Csabai István, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék egyetemi tanára vezeti. A “Data-intensive complex systems approach for cancer genomics research: from theory to efficient targeted therapeutic intervention” című pályázat orvosbiológusok, genetikusok és fizikusok közös munkájával…

Olvass tovább>>

Barry Simon kapta az MTA nemzetközi matematikai díját

~

Barry Simon amerikai kutató az ortogonális polinomokról írt nagyhatású monográfiájáért szerdán veheti át a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díját – hangzott el az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában. Lovász László, az MTA elnöke elmondta: az eredetileg 1902-ben alapított, majd nyolc évtizednyi szünet után 1994-ben újraindított elismerés az MTA egyetlen nemzetközi díja, amelyet ötévente ítélnek oda az elmúlt 15 évben írt legjobb matematikai monográfia szerzőjének. „A magyar matematikai tradíció nagyon erős, világszínvonalú hagyomány, a matematika hősei közül nagyon sokan magyarok” – fogalmazott a műsorban Barry Simon.…

Olvass tovább>>

A nő kétszer: Mona Lisa arcképe egy másik portrét takar?

~

Leonardo da Vinci világhírű Mona Lisájának felszíne alatt egy másik nőt ábrázoló portrékép nyomait fedezte fel állítása szerint egy francia tudós fényvisszaverődésen alapuló technológia segítségével. Pascal Cotte több mint tíz éve vizsgálja a festményt a különleges technológiával. Elmondása szerint Leonardo képe alatt nem is egy, hanem két korábbi portré rejtőzik. A Cotte által megtalált portrékon állítólag nyoma sincs annak a mosolynak, ami több mint ötszáz éve ejti rabul csodálóit. A remekművet őrző párizsi Louvre egyelőre nem kommentálta a bejelentést – írta a távirati iroda a a BBC beszámolójára hivatkozva. Cotte…

Olvass tovább>>

Először figyeltek meg téli álmot alvó főemlőst Madagaszkáron kívül

~

Először figyeltek meg a kutatók téli álmot alvó főemlőst Madagaszkáron kívül – derült ki a Scientific Reports című folyóiratban közölt tanulmányból. Az emlősök nagy részére jellemző téli álmot a tétlenség, az alacsony testhőmérséklet és a lelassult anyagcsere jellemzi. Ebben az állapotban – amely csak akkor számít téli álomnak, ha hossza meghaladja a 24 órát, különben csak napközbeni szendergésnek minősül – az állatok energiát takarítanak meg szervezetüknek a táplálékszegény időszakban. A főemlősöknél azonban rendkívül ritka képesség a hibernáció. Mostanáig mindössze három, kizárólag Madagaszkáron élő maki fajnál figyelték meg, amelyek a száraz…

Olvass tovább>>

Ásatás a tenger mélyén: bronzkori lehet az Adriai-tengerben talált város

~

Az Adriai-tenger mélyén feltárt titokzatos város, amelyre még tavaly bukkantak horvát búvárok, a szénizotópos kormeghatározás szerint 3500 éves – tudósított a Slobodna Dalmacija című horvát regionális napilap. Az ősi város lelőhelye Zára térségében, a partoktól mindössze ötven méterre, a Pasmani-csatornában található, a szerelmesek szigetének is nevezett Galesnjak szigete közvetlen közelében. Idén október elején a búvárok újabb feltárásokat végeztek a területen, amikor az Egyesült Államokból megérkezett a szénizotópos kormeghatározás eredménye, amely kimutatta, hogy a város 3500 éves. Ennek fényében elmondható, hogy Horvátország eddigi legnagyobb és legfontosabb tengeri régészeti lelőhelyéről van szó.…

Olvass tovább>>

„Valószerűtlenek” a nagy antarktiszi jégolvadásról szóló forgatókönyvek  

~

Az antarktiszi jégolvadás jelentősen hozzá fog járulni a globális tengerszint-emelkedéshez az évszázad során, ám a katasztrofális következményekkel fenyegető forgatókönyvek nem tükrözik a valóságot – állítják francia és brit szakemberek, akik a világon elsőként összevetették a modellek alapján kapott eredményeket a valós idejű megfigyelésekkel. A tanulmány szerint a legvalószínűbb szcenárió, hogy a déli sarkvidéki jégolvadás nagyjából tíz centiméterrel fogja növelni a globális tengerszintet a század végére. A korábbi kutatásokban megállapított harminc centiméteres vagy annál nagyobb mértékű vízszintemelésnek pedig mindössze húsz az egyhez az esélye – adta hírül a BBC News. A Nature című…

Olvass tovább>>

Az idei lehet az eddigi legforróbb év 1880 óta

~

Mind az idei szeptember, mind az év első kilenc hónapja melegrekordot döntött az amerikai országos óceán- és légköri hivatal (NOAA) jelentése szerint, így 2015 lehet a legmelegebb év a mérések 1880-as kezdete óta. A  világ szárazföldi és óceáni területeinek szeptemberi hőmérsékleti átlaga 0,9 Celsius-fokkal volt a 20. század 15 Celsius-fokos átlaghőmérséklete felett. „Ez volt az eddig mért legmelegebb szeptember, a tavalyi rekordot 0,12 Celsius-fokkal múlta felül” – áll a NOAA jelentésében. A szeptemberi hőmérséklet jelenleg átlagosan 0,06 Celsius fokkal növekszik évtizedenként. A légkör változásait figyelő szervezet szerint rekordhőmérsékletet az Északkelet-Afrikától a Közel-Keletig…

Olvass tovább>>