Mind az idei szeptember, mind az év első kilenc hónapja melegrekordot döntött az amerikai országos óceán- és légköri hivatal (NOAA) jelentése szerint, így 2015 lehet a legmelegebb év a mérések 1880-as kezdete óta.
A világ szárazföldi és óceáni területeinek szeptemberi hőmérsékleti átlaga 0,9 Celsius-fokkal volt a 20. század 15 Celsius-fokos átlaghőmérséklete felett. „Ez volt az eddig mért legmelegebb szeptember, a tavalyi rekordot 0,12 Celsius-fokkal múlta felül” – áll a NOAA jelentésében. A szeptemberi hőmérséklet jelenleg átlagosan 0,06 Celsius fokkal növekszik évtizedenként.
A légkör változásait figyelő szervezet szerint rekordhőmérsékletet az Északkelet-Afrikától a Közel-Keletig húzódó régióban, Délkelet-Ázsia egy részén, Dél-Amerika északi felének nagy területén és Észak-Amerika középső és keleti részén mértek a hónapban.
Az év eddigi időszakának hőmérséklete is rekordot döntött, 0,85 Celsius fokkal volt a 20. századi átlag felett, így az 1880-2015-ös periódusban ez volt a legmelegebb januártól szeptemberig tartó időszak: 0,12 Celsius fokkal múlta felül a legutóbbi, 2014-es rekordot.
Idén eddig hét hónap volt a valaha mért legmelegebb, csak a január és az április nem döntött rekordot. A január 1880 óta a második legmelegebb, az április pedig a harmadik legmelegebb volt.
Nagyon valószínű, hogy 2015 felülmúlja 2014-et és ez lesz az eddig mért legmelegebb év. Történelmi adatok alapján ez csak akkor nem következne be, ha az év további részében hirtelen és váratlanul megfordulna a tendencia. Rendkívül valószínűtlen, hogy 2015 nem lesz rekordév – fogalmaztak a hivatal kutatói.
Akár hat Celsius-fokkal is emelkedhet száz év alatt a globális átlaghőmérséklet, miközben már három fokos növekedés is olyan hatásokkal járna, amit pontosan nem tudunk lemodellezni. A mostani tendenciák alapján a 21. század végére egy-hat Celsius-fok közötti változást becsülhetünk a 20. század utolsó húsz évének átlagához képest – mondta az Euronewsnak Mika János éghajlatkutató. Mivel eddig az óceánok melegedése zajlott igazán. A 20. század utolsó évtizedeiben a tengervíz szintje 19 centiméterrel emelkedett, a világ népességének mintegy fele pedig tengerpartokon él. A sós víz benyomulása, a talajvíz emelkedése, a gátak építése közvetlen probléma, de a drágábban lebonyolítható kereskedelem a fogyasztói árakat is emeli. Az ivóvízkészletek Közép-Európában szerencsére nem gleccserekből táplálkoznak, hanem a vízgyűjtő terület csapadékából, így a gleccserek olvadása ebből a szempontból nálunk nem jelent problémát, mint például Délkelet-Ázsiában.
Mindeközben Magyarországon…
Magyarországtól délre, Európa mediterrán térségeiben elsivatagosodás várható, északabbra pedig csapadékosabb időjárás. Magyarországon eleinte a csapadék csökkenése jelentkezik a modellekben. Éves összegben nem különösebben nagy ez a csökkenés, de rossz a megoszlása. Főleg a nyári félévre esik a csökkenés, amit a téli félévben bár kompenzál enyhe növekedés, de nem akkor van a növénytakarónak szüksége a vízre. A kibocsátás mérsékléséért azért érdemes összefogni, mert a felmelegedést okozó gázok hosszan a légkörben maradnak, bárhol szennyezik ezekkel a levegőt, az egész Föld légkörének szén-dioxid koncentrációját erősíteni fogják. Mika szerint 70-80 százalékkal kellene csökkentenünk a kibocsátás mértékét, ennél többet ugyanis a természet nem képes feldolgozni. A szakértő úgy véli, nem lenne szabad három fok fölé engedni a felmelegedést, e fölött már meghaladja a tudásunkat, hogy hol következnek be olyan nem visszafordítható folyamatok, mint például az antarktiszi Ross-tengernél lévő jégtakaró megolvadása. Ez a jégtömb egy hatalmas sziklán ül, vagyis a kontinentális talapzat tartja. Ha a melegedés hatására megolvad, és becsusszan a világóceánba, öt méterrel emeli meg mindenhol a tengerek szintjét. Arkhimédész törvénye, mintha egy hatalmas testet dobnánk egy edény vízbe. Mindennek beláthatatlan következményei lehetnek.
Nem mindegy, hova megy a pénz
A Bank of England nemrég kiadott közleménye szerint a befektetett pénzeket illetően sem mellékes, hogy a pénz hova kerül – mondta Ámon Ada, az E3G európai zöld szervezet berlini stratégiai tanácsadója az Euronewsnak. Például ha olyan infrastrukturális beruházásokba fektették a tőkét, amiket egy, a klímaváltozás miatt a közeljövőben történő katasztrófa megrongál, akkor teljes portfóliók omolhatnak be. Néhány hete az európai biztosító társaságok is arra az egyhangú véleményre jutottak, hogy a hőmérséklet emelkedésével nekik is kell foglalkozniuk, és tevékenységüket az éghajlati körülményekhez kell igazítaniuk. Tehát a pénz nagyon is számít, ugyanis a tőke is véges.
Az energiahatékonyságot tehát prioritássá kell tenni, méghozzá úgy, hogy az energiahatékonysági beruházásokra kellene áldozni egy jelentős részét azoknak a hatalmas összegeknek, amiket az infrastruktúrafejlesztésbe fektetnek. Az infrastruktúra fejlesztése sok esetben állami feladat, ezért fontos, hogy az energiahatékonyság állami szinten is az első szempontok egyike legyen az ilyen beruházásoknál. Mivel a lakosság nem rendelkezik az épületállományon elvégzendő beruházások fedezetével, kormányzati szinten kell segíteni az energia hatékony felhasználását.
Magyarországon a lakóépületek 75 százaléka nem felel meg az Európai Unió sztenderdjeinek, de a magyarok igényeinek sem. A mindenkori kormány felelőssége, hogy ezek az energetikai beruházások megtörténjenek. Magyarország ezzel nemcsak klímavédelmi lépéseket tenne, de a modernitásban is előre lépne.
A klímacsúcsok eredményességét nehezíti, hogy a világ energiatermelése több mint nyolcvan százalékban a fosszilis hordozók égetésén alapul. Ez az, ami pörgeti a gazdaságot, és minden ország azt szeretné, ha a gazdasági mutatói javulnának. Ennek ellenére egyre több szakértő reméli, hogy a közelgő párizsi klímacsúcson végre sikerül áttörést elérni.