Kategória: Tudomány

A telihold és a meleg tengervíz vonzza a medúzákat

~

A telihold és a Földközi-tenger vízének melegedése vonzza évről évre a medúzarajokat az izraeli partokhoz – állapították meg a Haifai Egyetem kutatói. Az egyetem szakembereinek vizsgálata azt mutatta, hogy a kocsonyás állagú állatok akkor érkeznek tömegével az izraeli partokhoz, amikor a tengervíz hőmérséklete 28,2 és 30 Celsius-fok között mozog, valamint telihold van – írta a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság internetes oldala. A medúzák megjelenését az jelzi, hogy olyankor sokkal gyakrabban állnak le az Izraeli Elektromos Művek hűtőberendezései, mivel a szűröket eltömítő medúzák megakadályozzák a tengervíz beáramlását,…

Olvass tovább>>

Magyar-izraeli matematikai műhelykonferenciát tartanak Izraelben

~

Négynapos magyar-izraeli kombinatorikai műhelykonferencia kezdődik kedden Izraelben, amelyen a két ország neves matematikusai ismertetik kutatási eredményeiket.  A haifai műszaki egyetem, a Technion ad otthont a húsz éve elhunyt világhírű matematikus, Erdős Pál emlékének szentelt rendezvénynek, ahol a matematika kombinatorika szakterületének tizenkét nemzetközi hírű magyar tudósa tart előadást tizenkét izraeli szakemberrel együtt. A magyar résztvevők a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének kutatói. A konferencia résztvevői közül többeknek már vannak a szakmai folyóiratokban megjelentetett közös magyar-izraeli publikációi. Azbej Tristan, a tel-avivi magyar nagykövetség tudományos és technológiai attaséja az MTI tudósítójának…

Olvass tovább>>

A zebrapintyek beénekelnek a fiókáknak, ha jön a meleg

~

Énekükkel befolyásolják még ki nem kelt fiókáik későbbi fejlődését a zebrapintyek – derítették ki ausztrál kutatók, akik szerint a madarak így készítik fel utódaikat a meleg időjárásra. A tudósok a kutatáshoz az összegyűjtött tojásokat ellenőrzött körülmények között keltették ki, felvételről játszva a zebrapintyek különleges énekét. Az így növekedő fiókák, összehasonlítva a speciális dallam lejátszása nélkül kiköltött társaikkal, kikelésük után ugyan lassabban fejlődtek, de jobban tudtak alkalmazkodni a meleg időjáráshoz. „Ez nem jelenti azt, hogy szélsőséges hőmérséklet esetén is képesek lennének szaporodni” – mondta a Science magazinban megjelent tanulmány vezető szerzője,…

Olvass tovább>>

Újabb T. rex-fosszíliára bukkantak Montanában

~

Amerikai paleontológusok újabb Tyrannosaurus rex-fosszíliára bukkantak a montanai Hell Creek formáció őshüllő-lelőhelyen. A lelet érdekessége, hogy egy igen jó állapotban megmaradt, teljes koponyát tártak fel önkéntesek segítségével a Burke Természettörténeti Múzeum és a Washingtoni Egyetem szakemberei. A zsarnokgyík-fosszília a Tufts-Love Rex nevet kapta megtalálói, két önkéntes paleontológus után, akik először fedezték fel a hegyoldalból kiálló csontokat. A Montana, Észak- és Dél-Dakota, valamint Wyoming határán lévő lelőhely a kréta kor utolsó időszakából származik. A 91 méter vastag Hell Creek formációban hemzsegnek az ősmaradványok, amelyek a dinoszauruszok történetének végső fejezetét képviselik, és…

Olvass tovább>>

Új kutatás mentheti meg a fekete mangalicát

~

A fekete mangalica megmentése érdekében közös kutatási programot indít a Debreceni Egyetem (DE) mezőgazdaság-, élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási kara, valamint a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE) – jelentették be az együttműködés vezetői pénteken a debreceni Farmer Expón sajtótájékoztatón. Az ötéves kutatási program legfontosabb célja a fekete mangalica kitenyésztése és elismertetése önálló fajtaként – jelezte Komlósi István, a mezőgazdasági kar dékánja. A kutatás során olyan párosítási terveket alakítanak ki, amelyekkel mérsékelni lehet a rokon tenyésztést, és ezáltal olyan családok, vonulatok jöjjenek létre, hogy a fekete mangalica populáció önállóan fennmaradjon. Komlósi professzor elmondta: a 20.…

Olvass tovább>>

Na, de mi is az a kvantumkommunikáció?

~

A kvantumkommunikáció olyan megoldásokat kínál számunkra, amelyek rendkívül hasznosak lehetnek a mindennapokban – mondta el a távirati irodának Bacsárdi László, a Nyugat-magyarországi Egyetem (NymE) SKK Informatikai és Gazdasági Intézetének igazgatója kedden, nem sokkal azután, hogy Kína sikeresen felbocsátotta a világ első kvantumkommunikációs műholdját az északnyugat-kínai csiucsüani űrközpontból. Az osztrák és a kínai tudományos akadémiák kvantumműholdas kísérletéről korábban már az Innoportal.hu-n is beszámoltunk. A NymE szakembere szerint a kvantumfizika hátterében nagyon különleges, mindamellett nagyon kicsi mérettartományban létező jelenségek állnak. A természetben jelen lévő kvantumfizikai tulajdonságokat fel tudjuk használni arra, hogy különböző informatikai megoldásokban alkalmazzuk őket,…

Olvass tovább>>

Tudományos tábort szervezett tehetséges fiataloknak az MTA és a BME

~

Alkalmazott és pénzügyi matematika, nukleáris technológia, orvosi fizika, valamint a szilárdtest-fizika – csak néhány abból a témából, amelyet mintegy ötven tehetséges diák ismerhet meg közelebbről a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Kara nyári táborában. A tehetséges fiatalok érdeklődésének felkeltése a természettudományok iránt, az utánpótlás-nevelés és a „kiművelt emberfők sokaságának” gyarapítása egyaránt az MTA közfeladatai közé tartozik. Az akadémia e feladatokat szem előtt tartva járult hozzá a BME Természettudományi Kara által első ízben megrendezett bentlakásos nyári tábor programjaihoz. A Sciencecamp elnevezésű egyhetes rendezvénysorozat célja az volt, hogy…

Olvass tovább>>

Megtalálták a világ legelső szerszámait Jordániában

~

A világ legrégebbi, emberelődök készítette eszközeit, valamint az első ismert fehérjemaradványokat tárta fel a jordániai Azrakban egy nemzetközi kutatócsoport. A kanadai Victoriai Egyetem April Nowell vezette kutatócsoportja 250 ezer évvel ezelőtt élt emberelődök eszközeinek maradványait vizsgálta meg, melyeket egy Azrak környéki hajdani oázis területén találtak. A terület mára elsivatagosodott, ám egykor elegendő csapadék érte – írta a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. A kőeszközökön levágott állatok – lovak, orrszarvúk, tulkok és kacsák – fehérjemaradványait is azonosították. A felfedezésből arra lehet következtetni, hogy az ember elődjei – évezredekkel a Homo sapiens afrikai megjelenése…

Olvass tovább>>

A kabátkészítés megmenthette volna a neandervölgyieket a kihalástól

~
neandervölgyi (fotó: npr.org)

A korai emberfélékkel ellentétben, akik rájöttek, hogyan készítsenek maguknak párkaszerű ruházatot a hideg ellen, a neandervölgyieknek valószínűleg azért nem sikerült átvészelniük a jégkorszakot, mert nem tudták melegen tartani magukat az állatok bundájával – állapították meg a kanadai Simon Fraser Egyetem kutatói. A Journal of Anthropological Archaeology című folyóiratban közölt tanulmány készítői a korai emberfélék és a neandervölgyiek táborhelyeire vonatkozó régészeti adatokat elemezve gyűjtötték össze a területek közötti hasonlóságokat és különbségeket – írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. Az egyik legfőbb eltérés az volt, hogy a neandervölgyiek lakóhelyeinél nem találtak olyan típusú…

Olvass tovább>>

Svéd tudósok szerint exobolygó a kilencedik bolygó

~

Számítógépes szimulációk alapján svéd és francia csillagászok szerint nagyon valószínű, hogy exobolygó – azaz Naprendszerünkön kívüli – az úgynevezett kilencedik bolygó. Ez azt jelentené, hogy ez az első exobolygó, amelyet a Naprendszeren belül fedeztek fel. Ha ez valóban így van, akkor értelmét veszti az exobolygó definíciója, amely szerint az exobolygó a mi naprendszerünkön kívüli, idegen csillag körül keringő égitest – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon. A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society Letters (MNRAS Letters) tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a Lund Egyetem tudósai azt írták, számos jel utal arra,…

Olvass tovább>>

A nap képe: az ötödik kölcsönhatást fedezték fel magyar fizikusok

~
laboratórium, tudós

Krasznahorkay Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) kutatási projektjét vezető atomfizikusa az intézet laboratóriumában, Debrecenben 2016. május 31-én. Krasznahorkay Attila és munkatársai egy elektron-pozitron spektrométerrel vizsgálták a nagyenergiás atommagátmenetekben keletkező elektron-pozitron párokat, és az előrejelzésekhez képest olyan eltérést tapasztaltak, amit a jelenlegi magfizikai ismeretek alapján nem lehet értelmezni. A nemzetközi tudósközösség azt feltételezi, hogy egy új, ötödik erőt, vagyis a gravitáción, az elektromágneses kölcsönhatáson, az erős és a gyenge magerőn kívül a természet ötödik alapvető kölcsönhatását sikerült a magyar kutatóknak kimutatni. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Olvass tovább>>

A mobilozás nem annyira rákkeltő, mint a marhahús

~

Egy új, patkányokon végzett amerikai kutatás szerint a mobiltelefon sugárzásának kitett hím állatoknál csekély mértékben megnövekedett az agydaganat kialakulásának kockázata. Az amerikai Országos Egészségügyi Intézet (NIH) kutatóinak tanulmánya szerint a tudósok a patkányokat a fogantatásuktól két éves korukig napi kilenc órában bombázták mobiltelefonos sugárzással. A kísérleti állatok közül a hímek két-három százalékánál alakult ki agydaganat, amit a tanulmány szerzői is alacsony arányként értékeltek. A nőstényekre egyáltalán nem volt hatással a mobilsugárzás. A kutatók azt is megállapították, hogy a kontrollcsoport egyedei, amelyet nem tettek ki mobilsugárzásnak, gyorsabban elpusztultak, mint azok a…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók felfedezték az ötödik kölcsönhatást

~

A világ nagyobbik, eddig feltáratlan, láthatatlan részéhez adhat kulcsot az ötödik kölcsönhatás felfedezése – mondta el az M1 aktuális csatornán péntek reggel Krasznahorkay Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) kutatási projektjét vezető atomfizikus. A világegyetem anyagának csak öt százalékát ismerjük. Az elektront  1897-ben fedezték fel, ez tette lehetővé a világ öt százalékának megismerését. Az elektron tulajdonságainak feltárása vezetett oda, hogy számos mai eszköz, például a televízió, a rádió és a mobiltelefonok működnek – magyarázta a professzor. A felfedezések gyorsan követték egymást: az 1890-es években Henri Becquerel feltárta, hogy…

Olvass tovább>>

A genetikában rejlik a zsiráf hosszú nyakának és szédületes sprintjeinek titka

~

Tudósok összehasonlították a zsiráf és legközelebbi rokona, az afrikai esőerdők okapijának genomját, felfedték többek között azt is, milyen genetikai változások vezettek a zsiráf kivételesen hosszú nyakának evolúciójához, amely a világ legmagasabb szárazföldi állatává tette. Az evolúció rendkívüli attrakciója a hosszú lábú, hosszú nyakú zsiráf, amely akár hat méteres magasságot is elérhet és amely legalább nyolcezer éve, a nigeri dabousi barlangábrázolások óta tartja ámulatban az embert – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál Douglas Cavenert, a Pennsylvaniai Állami Egyetem tudósát, aki Morris Agabával, a tanzániai Nelson Mandela Afrikai Tudományos és Technológiai Intézet munkatársával…

Olvass tovább>>

Kairó titkolózik Tutanhamon sírjáról?

~

Tudósok szerint az egyiptomi kormány szándékosan nem hozza nyilvánosságra a Tutanhamon egyiptomi fáraó sírkamrájának legfrissebb vizsgálatakor gyűjtött adatokat, mivel azok cáfolják azon elméletet, hogy titkos, eddig feltáratlan kamrák rejlenek a sírkamra falai mögött. Nicholas Reeves brit régész tavaly nyáron állt elő azzal, hogy Tutanhamon 1922-ben a Királyok völgyében felfedezett sírkamrájának falait nagy felbontású digitális képalkotási eljárással megvizsgálva talált két befalazott és mindeddig észrevétlenül maradt átjárót, amelyek egyike mögött egy raktárhelyiség, a másik mögött viszont szerinte Nofertiti sírja rejtőzhet. A felfedezés új reményt jelenthetne a gyengélkedő egyiptomi turisztikai ipar számára. A…

Olvass tovább>>

Kínában találták meg a világ leghosszabb rovarát

~

A világ eddigi leghosszabb rovarát találták meg Dél-Kínában. A botsáska 62,4 centiméteresre nőtt, több mint 5 centiméterrel nagyobbra, mint az előző csúcstartó – közölte a csengtui székhelyű Nyugat-Kínai Rovarmúzeum igazgatója. Csao Li a Kuanghszi-Csuang autonóm területen egy kutatói bejárás alkalmával egy hegyi úton lett figyelmes a maga nemében is óriásnak számító példányra. Befogása után vettek méretet róla. A korábban leghosszabbnak tartott rovart, szintén egy botsáskát, 2008-ban Malajziában találták. Az 56,7 centiméteres ízeltlábút jelenleg a londoni Természettudományi Múzeumban őrzik. Csao Li a Hszinhua hírügynökségnek elmondta, már 1998-as terepkutatása alkalmával arra számított,…

Olvass tovább>>

Kik kapták az akadémiai díjakat?

~

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében adta át hétfőn az MTA 187. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet, az Arany János-életműdíjat és az Akadémiai Újságíró Díjat. A reakciókinetika és a komplexkémia területén végzett hat évtizedes iskolateremtő kutatásaiért, tudományos publicisztikai és tudománytörténeti, valamint kiterjedt tudományszervezői tevékenységéért, magas színvonalú oktató-nevelő munkája elismeréseként Beck Mihály, az MTA rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet. Az életműdíjnak számító rangos kitüntetést az MTA elnöksége évente egy akadémikusnak adományozza. Akadémiai Díjban részesült Horváth László Tamás, az MTA doktora, a Szent István…

Olvass tovább>>

A tudományok adat-intenzivitásáról tart előadást Csabai István az ELTE-n

~

Május 6-án Csabai István, az ELTE Természettudományi Kar Fizika Intézet Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének tanára tartja az egyetem hagyományos, Pázmány-napi előadását Galaxisok, gének, gráfok: adat-intenzív megközelítés a tudományokban címmel. Csabai széles körű kutatómunkája a statisztikus fizikától a csillagászaton át a bioinformatikáig sok diszciplínára terjed ki: olyan tudományterületekkel foglalkozik, ahol az új technológiák előretörésével sok adat gyűjthető, és azok statisztikai elemzésével komplex jelenségek érthetőek meg, legyen az egy sejt, az ember alkotta internet, vagy maga az univerzum – olvasható az ELTE honlapján. A sok adat értelmezéséhez a szaktudományok hagyományos megközelítése mellett…

Olvass tovább>>

Magyarországról hallgatózhatna a „kozmikus fül”

~
tudós

Az évszázad egyik tudományos világszenzációjában, a gravitációs hullámok februári felfedezésében részt vevő, és ezzel világhírűvé vált magyar tudósokkal találkozott ENSZ-béli programja végeztével Áder János köztársasági elnök péntek este New Yorkban. A szakemberek Magyarországon építenék fel az újabb nagy jelentőségű érzékelőt, a „kozmikus fület”. Késő estébe nyúló beszélgetés és élénk eszmecsere lett a találkozóból a Columbia Egyetemen, ahol az államfő a gravitációs hullámok felfedezésében részes, ezek létét bizonyító magyar tudósokkal, Márka Szabolccsal, Márka Zsuzsával és Bartos Imrével, valamint Haimann Zoltán asztrofizikussal találkozott az elmúlt héten. A tudósok bemutatták különleges laboratóriumukat, és…

Olvass tovább>>

Magyar kutató került címlapra a New Scientist új számában

~

Az evolúció és a tanulás folyamatainak meglepő párhuzamairól számol be a New Scientist legutóbbi számának címlapsztorija, amelynek egyik szakértője a magyar evolúcióbiológus, Szathmáry Eörs – adta hírül honlapján az MTA. Az intelligens tervezettség tana mindig is vörös posztónak számított az evolúcióbiológusok körében, hiszen a törzsfejlődés – definíciójából következően – nem képes előre látni. Az élőlények kizárólag a múltbeli kiválasztódás nyomait hordozzák génjeikben, és ezzel az örökséggel vágnak neki az élet megpróbáltatásainak. A mutációk és a gének keveredése (szexualitás) által létrehozott változatok közül a környezet kihívásainak legjobban megfelelő egyedek adhatják tovább…

Olvass tovább>>