Kategória: Tudomány

Nagyon kellet már ez a labor Szegedre

~
laboratórium, kémcső

A bőr égési sérülései, a szkleroderma és a nem gyógyuló végtagfekélyek gyógyításában várnak előrelépést abban az új gyógyszerészeti laboratóriumban tervezett kutatásoktól, amelyet 180 millió forintos uniós és hazai alakítanak ki a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE). Az egyetem közleménye szerint a fejlesztéseknek köszönhetően az egyetem hatékonyabban kapcsolódhat be a nemzetközi gyógyszerkutatásokba például a ritka betegségek, a gyermekgyógyászati vizsgálatok, a bioterápia és a genetikai ismeretekre alapozott orvoslás területein. Az SZTE-n kialakítandó kutatólaboratórium a jelenlegi fejlett terápiás készítményeket kombinálja majd a klasszikus farmakológiai vizsgálatokkal. A laboratórium eszközei alkalmasak lesznek primer, ős- és elődsejtek, szövetek…

Olvass tovább>>

Szeged megint kifogta: transzkriptomikai labort kap az MTA SZBK-ban

~
tudós, laboratórium

Uniós és hazai forrásból funkcionális sejtbiológiai és immunológiai laboratóriumot alakítanak ki a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), az egység része lesz a fejlett központi szolgáltató laboratóriumhálózatnak – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t. A közlemény szerint az SZTE által elnyert 326 millió forintos támogatásból részben nagy értékű műszereket vásárolnak. A többi között a sejtek tulajdonságainak vizsgálatára alkalmas áramlási citométer, továbbá a biológiai mintákról háromdimenziós képalkotásra is képes pásztázó elektronmikroszkóp (PEM) kerül az intézménybe. A funkcionális sejtbiológiai és immunológiai laboratórium kialakítása része annak a projektnek, amelyet csaknem egymilliárd forintos támogatásból az…

Olvass tovább>>

Megfejtették volna az áttétes tüdőrák rejtélyét?

~

Yorki és Texasi Egyetem kutatói szerint a tüdőrák terjedésének okát egy sejtszintű „postahivatal”-nál, a Golgi-készüléknél kell keresni. Ez egy meglehetősen bonyolult membránrendszer, amely előbb szétválogatja a fehérjéket, majd vagy a megfelelő helyre juttatja azokat, vagy a sejt egy másik pontjára, esetleg azon kívülre. Ennél a folyamatnál a rendszer képes a szerkezeti módosításra is, amely a rákos betegség esetében elindít egy lavinát. „A kutatók felfedezték, hogy egy fehérje, az úgynevezett PAQR11 a Golgi-készüléken belül olyan jelet kap egy másik proteintől, a Zeb1-től, amely arra készteti a “postahivatalt”, hogy megindítsa a membránhólyagok…

Olvass tovább>>

Magyar tudósok: a kutyák képesek a „mentális időutazásra”

~

A kutyák is képesek „mentális időutazásra”, azaz olyan múltbeli eseményekre is képesek emlékezni, amelyek esetében nem számíthattak arra, hogy egyszer majd fel kell idézni azokat – igazolták innovatív kísérleteikkel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA)-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportjának tudósai. A Current Biology című rangos tudományos folyóirat aktuális számában megjelent tanulmányuk szerint a kutyák olyan összetett eseményeket is képesek felidézni, mint például az egyszerűbb emberi cselekvések – írta az MTI-nek elküldött közleményében a kutatócsoport. „Az emlékezetnek ezt a fajtáját epizodikus memóriának nevezzük, aminek tanulmányozása…

Olvass tovább>>

Új eredmények az axion-kutatásban

~
ELTE

Az ELTE és a Wuppertali Egyetem munkatársainak vezetésével végzett kutatásról a Nature 2016. november elején írt. A tudósok az axion részecske tömegéről tettek közzé új eredményeket. A szakemberek, köztük az ELTE TTK Elméleti Fizikai Tanszékének kutatói – Fodor Zoltán egyetemi tanár, Katz Sándor tanszékvezető egyetemi tanár és Pittler Ferenc tudományos munkatárs – közleményükben minden eddiginél pontosabb jóslatot adtak az axion nevű hipotetikus részecske tömegére. Ez a részecske, amelyet kísérletekben eddig még nem sikerült kimutatni, egyszerre adhat magyarázatot a fizika két nagy rejtélyére: a sötét anyag mibenlétére és a kvarkokat nukleonokká összetartó erős kölcsönhatás egy furcsa, mindeddig megmagyarázatlan…

Olvass tovább>>

Komoly probléma a tehetségek külföldre vándorlása

~

A tehetségek külföldre vándorlása a legtöbb országban komoly probléma: nagy számokról van szó, hiszen a jelenség nemcsak a tudományos kutatókat érinti, hanem például az orvosokat vagy az informatikusokat is – jelentette ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke egy múlt heti fórumon Egerben. Az Eszterházy Károly Egyetemen megrendezett országos tudományos diákköri fórumon Lovász egyebek mellett arról beszélt, hogy az Egyesült Államok közepes vagy jelentősebb egyetemein a doktoranduszok több mint fele külföldről érkezik, nagy részük pedig ott is marad. Az MTA elnöke kitért arra is: „ha az összes külföldön tartózkodó neves magyar tudós…

Olvass tovább>>

Az óraátállítás depresszióssá tesz?

~

A depressziós tünetekkel orvoshoz forduló emberek száma érezhetően nő a nyári időszámításról való átállást követően – ezt állapította meg egy dán tanulmány, amely 1995 és 2012 között regisztrált több mint 185 ezer depressziós beteg diagnózisát elemezte. A medicalexpress.com portálon ismertetett tanulmány szerint a nyári időszámításról a téli időszámításra való áttérés sokak számára okoz szenvedést. Az óraátállítást követő hónapban, novemberben nyolc százalékkal magasabb a depressziós esetek száma ahhoz képest, amivel az átállás előtti diagnózisok alapján számolni lehetne. A dán kutatók 185 ezer 419 depresszióval diagnosztizált beteg adatait elemezték, akiknek esetét 1995…

Olvass tovább>>

Új számmegértési modellel álltak elő az ELTE pszichológusai

~

Az ELTE Kognitív Pszichológia Tanszékén működő Matematikai Megismerés Csoport új elmélettel állt elő a számmegértés alapjairól. A Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kognitív Pszichológiai Tanszékén működő labor a számmegértés alaprendszereiről egy új modellt dolgozott ki. Miközben a kognitív pszichológiában évtizedek óta azt feltételezték, hogy a számmegértés alapja egyszerű, nem csak emberre jellemző képesség, az új kutatás szerint valójában magas szintű folyamat a számok feldolgozása, amire csak az ember képes. Az új modellt tesztelő első empirikus tanulmány 2016. október 17-én jelent meg a Psychonomic Bulletin & Review lapban. Sokáig úgy gondolták a…

Olvass tovább>>

Gigantikus dinoszaurusz-lábnyomot fedeztek fel a Góbi sivatagban

~

Az eddig feltárt egyik leghatalmasabb dinoszaurusz-lábnyomot fedezték fel a Góbi sivatag mongóliai részén egy japán-mongol expedíció tudósai – jelentette be pénteken egy japán egyetem. A gigászi lábnyom 106 centiméter hosszú és 77 centiméter széles – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál a közleményt. A felfedezést múlt hónapban tették, a lelet egy 70-90 millió évvel ezelőtt, a kréta korszakban létrejött földtani rétegben található – közölték az Okajamai Tudományegyetem kutatói, akik a mongol tudományos akadémia tudósaival együtt részt vettek az expedícióban. Az ősállat a hajdani sáros talajon hagyhatta ott a nyomát, majd homok…

Olvass tovább>>

Kutatók éjszakája 2016: drónok és robbanó műtrágya a Szent István Egyetemen

~

A Szent István Egyetem budai campusán pénteken kiderül, hogyan használják a drónokat a tájépítészek, milyen a gyümölccsel üzemeltetett óra, és mi köze a gumicukornak a DNS-hez, de robbanó műtrágyás kísérletekkel és sörkutatással is készülnek a Kutatók éjszakájára. Az egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint pénteken mintegy 50 programmal várják az érdeklődőket az élelmiszertudományi, a kertészettudományi, valamint a tájépítészeti és településtervezési karokon. Lesz előadás, amelyen kiderül, hogy az élelmiszermérnökök mit kutatnak a sörön, de olyan kifejezésekkel is megismerkedhetnek a résztvevők, mint a máslás, a fényíz és a beélesztőzés. Azt is megmutatják az…

Olvass tovább>>

Kutatók éjszakája 2016: 3D-toll és Airbus-szimulátor a győri egyetemen

~

Győrben, Sopronban és Mosonmagyaróváron is több helyszínen lesznek programok pénteken, a Kutatók éjszakáján, a Győr-Moson-Sopron megyei programkínálatban többek között tudományos és kémiai kísérletek, sportesemények, kiállítások, előadások szerepelnek.  A Széchenyi István Egyetem programjainak a győri campus, valamint a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar és a Kossuth Lajos Gimnázium Öveges Laborja lesz a helyszíne – tájékoztatta az Egyetemi Szolgáltató Központ az MTI-t. Pénteken több mint negyven előadás és hasonló számú kiegészítő program lesz az egyetemen. A közönség például az elektrontechnika fejlődéséről, az agyról és a tudatról, az ökológiai lábnyom-kalkulátorról vagy a biztosítási…

Olvass tovább>>

Ma éjjel minden a kutatókról szól

~

Ma rendezik a kutatók éjszakáját: országszerte csaknem kétszáz helyszínen több mint kétezer ingyenes program várja az érdeklődőket. Hozzávetőleg ötven településen csaknem száz intézmény csatlakozott az idei egész napos programsorozathoz. Az ország csaknem összes egyeteme és kutatóintézete megnyitja kapuit, és Debrecentől Zalaegerszegig, Győrtől Szegedig sokszínű programokkal várják a látogatókat. Az eseményeken szó lesz az egészségtudományról, az irodalomról, a régészetről, a nyelvtudományokról, a művészetekről, a csillagászat és a gazdaság világáról is. Lesznek természettudományi kísérletek és látványos laborbemutatók. Egyes helyszíneken robottal szumózhatnak, másutt robottal tekézhetnek az érdeklődők. Van, ahol a Földön kívüli élet…

Olvass tovább>>

Kutatók éjszakája 2016: lézeres lövészet is lesz Hódmezővásárhelyen

~

A Szegedi Tudományegyetem karai és intézményei idén is csatlakoztak a Kutatók Éjszakája programjaihoz: Szegeden és Hódmezővásárhelyen összesen 217 programmal várják az érdeklődőket. A programok Szegeden délután 4-kor kezdőnek, az SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékén digitális térképet szerkeszthetnek az érdeklődők, míg Újszegeden, az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Karán közel tucatnyi program kezdődik ugyan ebben az időben. A nap utolsó programja az SZTE JGYPK Természetismereti Tudástár udvarán a lámpázás lesz, 22 órától a résztvevők éjjel aktív és fényre jól repülő rovatokat tanulmányozhatnak. Szegeden az SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszékén Ó ti perverz gazok.. címmel hallhatnak előadást…

Olvass tovább>>

Kutatók éjszakája 2016: robotszumó és plazmavágás Bács-Kiskun megyében

~

Robotszumó, plazmavágás, varázstanoda és füstölt paprika is várja az érdeklődőket a Kutatók éjszakája szeptember 30-ai országos rendezvénysorozat Bács-Kiskun megyei programjain. Földön, vízen, levegőben címmel az IQ Kecskemét Ipari Kutató Kft. óránként induló üzemlátogatásain az érdeklődők megtudhatják, hogyan készülnek a felhőkarcolók, részesei lehetnek a hatalmas acélszerkezeti idomok fűrészelésének, láng- és plazmavágásának. A kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumban a 21. század egyik legdinamikusabban fejlődő tudományával, a robotikával ismerkedhetnek meg a résztvevők. A legkisebbek kipróbálhatják a diákok által programozott távirányítású robotot, valamint játszhatnak robotszumót. Ezen túl ötvennél is több ördöglakattal, rabkereszttel, térbeli összerakóval és…

Olvass tovább>>

Párizsban járt az MTA

~

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szeretné rendszeresen igénybe venni a Franciaországban élő magyar tudósok klubjának segítségét – mondta az MTI-nek hétfőn Párizsban Lovász László, az MTA elnöke a klub alakuló ülése után. A több mint harminc tagot számláló Science Innovation France Hongrie (SIFraH) egyesület hétfőn tartotta alapító közgyűlését a párizsi magyar nagykövetségen. Lovász László elmondta, hogy egyre több külföldi városban alakul hasonló magyar tudósklub, amelyek kapacitását megpróbálja kiaknázni az MTA, többek között bírálatokhoz, tanácsadáshoz vagy felügyelőbizottsági tagsági felkéréshez. Példaként említette a brüsszeli, a New York-i és a berlini szervezeteket. Nagyon…

Olvass tovább>>

Kutatók éjszakája 2016: kitárulnak a Debreceni Egyetem kapui

~

Kitárulnak a Debreceni Egyetem (DE) kapui pénteken a kutatók éjszakáján: rekordszámú, több mint hatvan egyetemi intézet, tanszék és kutatócsoport mutatkozik be a programban, amelyhez immár tizedik alkalommal csatlakozik az intézmény – közölte a DE tudományos rektorhelyettese hétfőn sajtótájékoztatón. Csernoch László szerint a Debreceni Egyetem azért kapcsolódott be kilenc évvel ezelőtt a programokba, hogy ráirányítsa a fiatalok figyelmét: a tudomány egyszerű, könnyen megérthető, ha odafigyelünk rá, a tudomány együtt él velünk. Varga Zsolt, a DE tudományos igazgatója hozzátette: a kutatók éjszakája fontos eszköze a kutatói életpályamodell népszerűsítésének. Az idén mintegy kilencven…

Olvass tovább>>

Kutatók éjszakája 2016: több mint harminc program a Nyíregyházi Egyetemen 

~

Több mint harminc programmal, köztük természettudományi kísérletekkel, látványos laborbemutatókkal és repülőgép-szimulátorral várják az érdeklődőket a Kutatók éjszakáján a Nyíregyházi Egyetemen pénteken. Az országos programsorozat helyi rendezvényei délután két órakor kezdődnek a Sóstói úti campuson. A megnyitót követően rögtön a fizika iránt érdeklődők „veszik birtokukba” az egyetemet, a látványos fizikai-kémiai kísérletek után a 3D-s nyomtatással és a Földet érintő lehetséges katasztrófa-forgatókönyvekkel ismerkedhet meg a közönség – közölte a oktatási intézmény hétfőn az MTI-vel. A molekuláris kutatóintézetben az emberi sejtek mesterséges tenyésztéséről, a pre- és probiotikumok szerepéről lehet majd meghallgatni érdekes előadásokat,…

Olvass tovább>>

Mégis a neandervölgyi ember készíthette a Renne-barlangban talált ékszereket

~
neandervölgyi (fotó: npr.org)

Mégis a neandervölgyi ember készíthette a Renne-barlangban talált ékszereket, nem a modern ember – állapította meg egy kutatócsoport új bizonyítékok alapján. A franciaországi Arcy-sur-Cure melletti Renne-barlangban talált csonttöredékeket elemezte egy európai kutatócsoport, és arra a következtetésre jutottak, hogy a csontok mellett kiásott ékszereket a neandervölgyi ember készíthette – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon. Munkájukról, az eredményekről és ezek jelentőségéről az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) tettek közzé tanulmányt a kutatók. A Renne-barlangban 1949-ben fedezték fel a csontokat és a tárgyakat, amelyek korát nagyjából 40 ezer évesnek határozták meg. Ebben az…

Olvass tovább>>

A kutyák megértik, hogy mit mondunk, és hogyan

~

Magyar kutatók a világon elsőként vizsgálták, hogy a kutyák agya hogyan dolgozza fel az emberi beszédet. Eredményeik azt mutatják, hogy a kutyának az is számít, amit mondunk, és az is, ahogyan mondjuk. A Science hasábjain megjelent, Neural mechanisms for lexical processing in dogs című tanulmány szerint a kutyák, csakúgy mint az emberek, a bal agyféltekéjük segítségével dolgozzák fel a szavak jelentését, míg az intonáció értelmezésére egy jobb féltekei területet használnak. A dicséret aktiválja a kutyák jutalomközpontját, de csak akkor, ha a szavak jelentése és intonációja egyaránt dicsérő. Mindez arra utal,…

Olvass tovább>>

A helyszínelők már parfümnyomokat is kereshetnek

~

Az elkövetők által hátrahagyott parfümnyomok is segíthetik a nyomozók munkáját a bűncselekmények felgöngyölítésekor – számoltak be a kutatók a Science and Justice című folyóiratban közölt tanulmányukban. A szakemberek szerint egy illatkompozíció egyes alkotóelemei képesek áttevődni egyik ember ruhájáról a másikéra, még ha csak rövid ideig is tart az érintkezés. Az illatok elemzése hasznos módszer lehet olyan esetekben, amikor szoros fizikai kontaktus volt az elkövető és az áldozat között, például szexuális zaklatás esetén – írta a BBC News. „Azért gondoltuk, hogy jelentős potenciál rejlik a parfümökben, mert nagyon sok ember használja…

Olvass tovább>>