Kategória: Tudomány

Multiparametrikus MRI: kis lépés az emberiségnek, de hatalmas lehet a prosztatarák diagnosztizálásában

~

Hatalmas előrelépést jelenthet a multiparametrikus – több paraméterre kiterjedő – MRI-vizsgálat a prosztatarák pontosabb felismerésében – állítják brit szakemberek, akik szerint a módszer csaknem kétszer annyi rosszindulatú daganat felismerését teszi lehetővé. A prosztatarák a leggyakoribb daganattípus a brit férfiak körében, a jelenlegi szűrési eljárások azonban korántsem tökéletesek – írja a BBC News. Amennyiben a vérvizsgálat magas PSA – prosztata specifikus antigén – szintet mutat, ami a betegség jelenlétére utalhat, a szakemberek prosztata biopsziát végeznek a tumor igazolására. A biopszia során azonban véletlenszerűen vesznek mintákat a prosztata adott régióiból, vagyis előfordulhat, hogy…

Olvass tovább>>

Valami elképesztő pontosan mérték meg az antiproton mágneses momentumát a CERN-ben

~

Az eddigi legnagyobb pontossággal sikerült megmérniük az antiproton mágneses momentumát az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak, lehetővé téve ezzel egy alapvető fontosságú összehasonlítást az anyag és az antianyag között. A BASE kísérletben részt vevő kutatók a Nature Communications című tudományos folyóiratban ismertették eredményeiket szerdán – írta közleményében a CERN. Az eredmények azt mutatják, hogy a proton és az antiproton mágneses momentumai azonosak, eltekintve különböző töltésüktől. A kísérlet hibahatára 0,8 részecske per millió volt, ami hat fokozattal jobb a CERN ATRAP kísérlete által 2013 óta tartott eddigi pontossági rekordnál. Az…

Olvass tovább>>

Kicsaponganak a magyarországi gólyák

~

Három kontinensen, mintegy nyolcezer kilométeres vonalon szétszóródva telelnek a magyarországi fehér gólyák – derül ki a rajtuk elhelyezett műholdas jeladók adatainak elemzéséből. Miközben néhány kockázatot vállaló madár Magyarországon fagyoskodik a régen látott hidegben, többségük a szokott módon Afrika középső régiójában, elsősorban Csádban és Szudánban telel. Két jeladós gólya azonban kétszer ilyen messze, a Dél-Afrikai Köztársaságig repült, ami több mint nyolcezer kilométeres odautat jelent – közölte az MTI-vel hétfőn a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az MME tájékoztatása szerint ezek a pontos információk annak köszönhetők, hogy az egyesület munkatársai hatvan…

Olvass tovább>>

A legmelegebb év volt 2016 az időjárási feljegyzések kezdete óta

~

A legmelegebb év volt 2016 az időjárási feljegyzések 1880-as kezdete óta, a globális átlaghőmérséklet elérte a 14,84 Celsius-fokot, ami 0,94 Celsius-fokkal magasabb a 20. századi átlagnál, ezzel három egymást követő évben mértek globális átlaghőmérsékleti rekordot – közölte szerdán az Amerikai Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA), az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), és a brit meteorológiai hivatal. A kutatók a rekordhőmérsékletet a globális felmelegedéssel és az El Nino jelenséggel magyarázták. Mindhárom intézmény adatai szerint a feljegyzések kezdete óta mért 17 legmelegebb év közül 16 ebben az évszázadban volt. Az új adatok azt jelzik,…

Olvass tovább>>

Lovász Brüsszelben is ápolja a kapcsolatainkat

~

Mindenképpen fontos az európai tudományos életben való részvételünk és ezt meg is próbáljuk előmozdítani a V4-ekkel való szoros együttműködéssel és a brüsszeli kapcsolataink ápolásával – mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. Az MTA elnöke kedden, a frissen átadott Humán Tudományok Kutatóházában számolt be arról, hogy 2016 kiemelkedően sikeres év volt a magyar tudósok és az akadémiai kutatóhálózat számára. Mint elmondta, az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain tavaly kilenc tudós nyert egyenként 1,5-3 millió eurós támogatást Magyarországról. A nyertesek közül heten az akadémiai kutatóhálózatban dolgoznak, hatan az MTA…

Olvass tovább>>

Tízezer évvel korábban érkeztek meg az első emberek Észak-Amerikába

~

Az eddig véltnél tízezer évvel korábban érkeztek meg az első emberek Észak-Amerikába a Bering-szoroson át – állítják a PLoS One című folyóiratban közölt tanulmányukban a Montreali és az Oxfordi Egyetem kutatói. A mostanáig érvényes elmélet szerint Észak-Amerikában nagyjából 14 ezer évvel ezelőtt telepedtek meg az első emberek, a mostani eredmények szerint azonban erre valójában 24 ezer évvel ezelőtt, vagyis a legutóbbi jégkorszak csúcsán került sor – olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon. A montreali kutatók a kanadai-alaszkai határhoz közeli Bluefish folyót szegélyező barlangokból származó leleteket elemeztek. A területen Jacques Cinq-Mars régész…

Olvass tovább>>

Izraeli tudósok pontosan meghatározták egy bibliai csata időpontját

~

Izraeli tudósok a legkorszerűbb csillagászati eszközök segítségével napra, sőt percre pontosan meghatározták a héber törzsek izraeli honfoglalása egyik több mint háromezer évvel ezelőtti csatájának dátumát – közölte a The Times of Israel című izraeli hírportál. A Biblia – Józsué könyve – szerint egyik legfontosabb drámai csatájuknál a Nap segítette győzelemre az ígéret földje megszerzésében a honfoglaló zsidó törzseket. Az ószövetségi történet szerint a zsidókat vezető Józsué védelmet ígért Gibeon lakóinak, és serege élén legyőzte öt, ellene szövetkező király közös seregét. A Biblia szövege Józsué könyvében egy csillagászati jelenséget ír le…

Olvass tovább>>

Február elsején csatlakozik az ELTE-hez a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ

~

Február elsejétől az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) keretein belül folytatja tevékenységét a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja (SEK) – közölte a SEK rektorhelyettese. Németh István egyúttal alaptalannak nevezte az a vádat, hogy a két felsőoktatási intézmény küszöbön álló integrációja egy hirtelen ötlet vagy egy „felülről vezérelt” folyamat eredménye lenne. Szavai szerint a magyar felsőoktatást érintő 2006-2015 között lezajlott 30 százalékos hallgatói létszámcsökkenés a szombathelyi egyetemi központ esetében hatvan százalékos volt, az okok keresésénél pedig szembe kellett nézniük azzal a ténnyel, hogy az intézmény képzési szerkezete piacképtelenné vált. „A hallgatók nem…

Olvass tovább>>

A kölyökkutyáknál beválik a „gügyögés”, a felnőtt egyedeknél nem

~

A kölyökkutyák izgalmasnak, játékra hívónak találják a hozzájuk intézett gügyögésszerű beszédet, a felnőtt egyedek azonban közömbösek maradnak — állapították meg francia szakemberek. A Lyoni Egyetemen dolgozó Nicolas Mathevon és kollégái harminc nő hangját rögzítették, miközben a kutyákról készített fotókat nézegető alanyok olyanokat mondtak, hogy „Szia cukiság! Ki a jó fiú? Gyere ide! Jó fiú! Gyere ide cukifalat! Micsoda jó fiú!”. A nők később elismételték ugyanezeket a szavakat egy személyhez intézve őket – olvasható a Science Magazine honlapon. Az emberekhez és a kutyákhoz intézett szavak összehasonlításakor a szakemberek megállapították, hogy a…

Olvass tovább>>

Feltárták a stressz szerepét szív- és érrendszeri betegségek előidézésében

~

Az állandó stressz hatása az agy mélyen fekvő régiójára kulcsszerepet játszik a szívinfarktus megnövekedett kockázatában – tárták fel amerikai kutatók a The Lancet című orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányukban. A szakemberek úgy vélik, hogy a stressz ugyanolyan fontos tényező lehet, mint a dohányzás és a magas vérnyomás, és az érintett betegeknek segíteni kell stresszoldásban. Az érzelmi stresszről régóta köztudott, hogy növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ám kevésbé volt ismert, hogy ez milyen úton megy végbe. A Harvard Egyetem orvostudományi karának kutatócsoportja kimutatta az érzelmek feldolgozásában elsődleges szerepet játszó agyrégió, az…

Olvass tovább>>

Öregebb lehet a hold az eddig véltnél

~

A Hold öregebb lehet az eddig véltnél, 4,51 milliárd éves az új becslések alapján, melyeket amerikai tudósok végeztek az Apollo 1971-es Holdra szállásakor gyűjtött kőzet- és talajmintákból. A kutatócsoport szerint a Föld kísérője a Naprendszer születése utáni 60 millió éven belül született, a Naprendszer mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt alakult ki. A tudósok az Apollo által a Holdon gyűjtött talajmintákból kivont cirkon ásvány korát határozták meg a radioaktív izotópok bomlási ideje alapján (urán-ólom kormeghatározás). A cirkondarabkák egészen aprók voltak, nem nagyobbak egy homokszemnél. „A méret nem számít, az ilyen kis…

Olvass tovább>>

A Föld belső magjában szilicium is lehet

~

Japán kutatók úgy vélik, sikerült azonosítaniuk a Föld belső magjának hiányzó összetevőjét, amely szerintük nagy valószínűséggel szilícium. A földmag két részből, egy folyékony külső és egy szilárd belső övből áll. Bolygónk legbelső, nagyjából 1200 kilométer sugarú részének lehetséges összetevőit évtizedek óta kutatják a szakemberek – írta a BBC News. A belső mag túlságosan mélyen van ahhoz, hogy a kutatók közvetlenül tanulmányozhassák, ezért azt vizsgálják, hogy a földrengéshullámok miként hatolnak át a területen és ebből következtetnek a régió anyagának összetételére. A kutatók jelenleg úgy vélik, hogy a szilárd halmazállapotú belső magot…

Olvass tovább>>

Kiderült, hogy miért ringatják inkább baloldalt az újszülöttjüket az anyák

~

Sikerült megoldani annak rejtélyét, hogy az anyák miért inkább baloldalt ringatják az újszülöttjeiket. A kutatók szerint ez a pozíció aktiválja a gyermek jobb agyféltekéjét, amelynek nagy szerepe jut a kommunikációt és a kötődést segítő agyi funkciókban. A Szentpétervári Állami Egyetemen dolgozó Jegor Malasicsev és amerikai, valamint ausztrál kollégái az ember mellett tíz vadon élő állatra – a vadlóra, a rozmárra, a rénszarvasra, az antilopra, a pézsmatulokra, a juhra, a bálnára, a kardszárnyú delfinre és a kengurura – terjesztették ki a vizsgálatukat – írja a BBC News. „Amennyiben nincs szemkontaktus, vagy…

Olvass tovább>>

Gigászi jéghegy fog leválni az Antarktiszról

~
Antarktisz

A valaha ismert egyik legnagyobb jéghegy készül leválni az Antarktiszról — jelentették be kutatók. A szakemberek szerint az Antarktiszi-félsziget Larsen C selfjegének – a parti síkságról a tengerbe benyúló jégtömeg – egyik törésvonala nagyjából 18 kilométerrel nőtt meg néhány hét alatt decemberben, ami azt jelenti, hogy a leszakadni készülő csaknem ötezer négyzetkilométeres jégtömböt immár egy mindössze húsz kilométeres szakasz köti össze a selfjéggel – írta a BBC News. A nagyjából 350 méter vastag Larsen C az Antarktisz nyugati részén terül el, feltartóztatva az őt tápláló gleccsereket. A kutatók évek óta…

Olvass tovább>>

A jegesmedvéknek annyi

~

Nem csupán a klímaváltozással kell megküzdeniük a jegesmedvéknek, az északi sarkvidék ragadozóinak életét erősen mérgező anyagok is veszélyeztetik: a felnőtt állatok számára még biztonságos mérték százszorosa terhelheti szervezetüket. Az anyatejjel táplálkozó medvebocsoknál ez a kockázat ezerszer nagyobb – olvasható az Environmental Toxicology and Chemistry című szaklapban megjelent tanulmányban. „Ez az első próbálkozás arra, hogy meghatározzuk a lassan lebomló szerves szennyezőanyagok (POP) kockázatát az északi sarki ökoszisztémára” — mondta Sara Villa, a Milánó-Bicocca-i Egyetem toxikológusa, a tanulmány szerzője. A tudós munkatársaival negyven év kutatásait gyűjtötte össze, melyek azt vizsgálták, milyen mértékben…

Olvass tovább>>

Hangyák eszközhasználatát vizsgálták szegedi kutatók

~

A megfelelő eszközt igyekeznek kiválasztani a folyékony táplálék elszállításához két hangyafaj egyedei a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóinak kísérletei szerint, melyek eredményeiről az Animal Behaviour című folyóiratban számoltak be. Maák István, az SZTE ökológiai tanszékének munkatársa az MTI-nek elmondta, kollégája Lőrinczi Gábor egy terepi vizsgálat során figyelte meg az Aphaenogaster subterranea elnevezésű hangyafaj eszközhasználatát, melyet már rokon fajoknál mások is leírtak. A Magyarországon például Veszprém és a Balaton környékén előforduló hangyák homokszemcséket, tűleveleket, levéldarabokat, fatörmeléket használnak a folyékony táplálék szállításához. A szegedi kutatók laboratóriumi vizsgálatsorozatot terveztek különböző eszközök alkalmazásával, hogy a…

Olvass tovább>>

A váll és a csípő fájdalma az evolúció „hibája”

~

A váll és a csípő gyakori fájdalma „az evolúció hibája” az Oxfordi Egyetem tudósai szerint – írta a BBC News. A kutatók megvizsgáltak háromszáz mintát, hogy a csontok evolúcióját nyomon kövessék. A maradványok különböző fajoktól származtak, koruk négyszázmillió évet ölelt fel. A változások akkor kezdődtek, amikor az ember elődei két lábra álltak. Az egyetem ortopédiai, reumatológiai és mozgásszervi tanszékén folyó kutatást vezető Paul Monk arra volt kíváncsi, miért fordulnak klinikájukhoz olyan sokan hasonló csípő- és vállpanaszokkal. A kutatócsoport részletes CT-felvételeket készített a londoni Természettudományi Múzeumban, Oxfordban és a washingtoni Smithsonian Intézetben…

Olvass tovább>>

Ezt ették tízezer évvel ezelőtt élt őseinek

~

Az észak-afrikai vadászó-gyűjtögető népek már tízezer évvel ezelőtt ismerhették a zabkását – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a történelem előtti emberek edényeket használva főzhették meg vadon termett gabonaféléket és más növényeket. A Bristoli Egyetem kutatói a Szahara líbiai részének két lelőhelyén talált több mint száz edénytöredéket vizsgáltak meg. A Nature Plants című folyóiratban ismertetett eredmények szerint az edényekben egy sor különböző növényt dolgozhattak fel őseink – írta a BBC News. A szakemberek mindezt a leleteken talált olajos maradványok szénizotóp-arányait megvizsgálva állapították meg. Az edények legalább négyezer évvel korábbról…

Olvass tovább>>

Fellélegezhetnek az anyagcsere-betegségekben szenvedők

~

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) csaknem 440 millió forint uniós és hazai támogatást nyert az anyagcserével összefüggő betegségek folyamatainak vizsgálatára – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t. Az anyagcsere-folyamatok zavara meghatározó a leggyakoribb betegségekben, mint a cukorbetegség, érelmeszesedés, stroke és a szívelégtelenség. A Szegeden induló kutatások célja az anyagcserével összefüggő betegségek elméleti folyamatainak tisztázása – idézte a közlemény Varró András professzort. A kutatások szegedi szakmai koordinátora közölte, hogy a tudósok az anyagcsere betegségek szív-érrendszeri vonatkozásait vizsgálják. Tanulmányozzák a szívelégtelenség kiváltó okait, a szívkárosodást megelőző folyamatok kórélettani hátterét, a szívizom…

Olvass tovább>>

Végleg kiderülhet a múmiák titka

~

Képalkotó berendezéssel vizsgáltak meg egy Santiago de Chile-i klinikán tizenöt múmiát, hogy rekonstruálják az arcukat. Az úgynevezett Chinchorro-múmiákat tartják a világ legrégibb múmiáknak. Az Atacama-sivatag szélén i. e. 10 000 és 3400 között élt vadászó és halászó chinchorro nép elsőként mumifikálta a halottait. A Chinchorro-múmiák 7400 évesek, legalább 2000 évvel régebbiek, mint az egyiptomiak. A múlt héten tizenöt múmiát – közöttük magzatokét – vizsgáltak meg képalkotó berendezéssel a santiagói Los Condes klinikán. A művelet során sikerült a múmiákat nagy pontossággal megröntgenezni, és „több ezer, milliméteresnél kisebb képet összegyűjteni” – magyarázta…

Olvass tovább>>