Kategória: Tudomány

Több százmilliós biomassza-kutatást indít a Soproni Egyetem 

~

A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara 423, 67 millió forintot kapott a fás biomassza alapanyag termesztési feltételeinek kutatására a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében – közölte az intézmény a távirati irodával. Az egyetem tájékoztatása szerint a támogatásból kutatólaborokat hoznak létre, és a 2020-ig tartó projekt javíthatja a biomassza alapanyag termesztésének hatékonyságát, elősegítheti a nyersanyag gazdaságos és környezetbarát felhasználását. Lakatos Ferenc, az Erdőmérnöki Kar dékánja a közlemény szerint hangsúlyozta: gazdasági és ökológiai okok miatt is egyre fontosabb a biomassza, amely Magyarország számára a legtöbb lehetőséget rejtő, tiszta és megújuló energiaforrás, alapanyagának…

Olvass tovább>>

A kutyák alvás alatti agytevékenységét vizsgálták kutatók

~

A kutyák alvás alatti agytevékenységét vizsgálva egy magyar tudóscsoport kimutatta, hogy a tanulás jelentősen befolyásolja az azt követő alvás alatt a kutyák agytevékenységét. A Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem közös kutatását bemutató cikk a Scientific Reports tudományos folyóiratban jelent meg. A szakemberek közlemúltban kezdték meg annak vizsgálatát, hogy mi történik a kutyák fejében, miközben alszanak. Az általuk nemrégiben kifejlesztett (humán gyógyászatból és kutatásból átvett) technológiának köszönhetően lehetővé vált nem invazív módszerekkel megfigyelni a kutyák alvás alatti agytevékenységét. Az ilyen módon rögzített agyhullámokból megtudható, hogy…

Olvass tovább>>

Könyvpremier: magyarul olvashatók Stephen Hawking előadásai

~

A fekete lyukakról, a csillagászok által régóta kutatott különleges, titokzatos jelenségekről szóltak Stephen Hawking angol elméleti fizikus, matematikus előadásai a BBC Reith Lectures előadássorozatában, amelyeket önálló kötetben mutat be márciusban a Gabo Kiadó Both Előd csillagász, a Magyar Asztronautikai Társaság alelnöke fordításában. A Fekete lyukak című kötetben olvasható előadások bár adnak némi történelmi áttekintést a téma kutatásáról, elsősorban azt mutatják be, amit ma tudunk a fekete lyukakról. „Mindaz, amit tudunk, minden, ami érdekes és aktuális, Hawking munkája” – fogalmazott Both Előd az MTI-nek. Mint elmondta, a 2016-ban a londoni Brit…

Olvass tovább>>

Megállíthatatlanul terjednek az invazív fajok

~

Egyre nő az idegen fajok terjedése a világban, és a jelenség lassulásának nincs semmilyen látható jele – mutatta ki egy német és osztrák kutatók vezette nemzetközi kutatócsoport. Az elmúlt kétszáz évben világszerte folyamatosan nőtt az újonnan megjelent idegen fajok száma, több mint egyharmadukat azonban az 1970 és 2014 közötti időszakban észlelték először – írták a szakemberek a Nature Communications folyóiratban közzétett tanulmányukban. A kutatók sajátos folyamatokat különböztettek meg rendszertani csoportonként, amit az emberi tevékenysége számlájára írnak, de mint hangsúlyozták, minden élőlénycsoport esetében nő az idegen fajok száma. A kutatók azt…

Olvass tovább>>

Na, ezt kellene Trumppal megértetni

~

Az emberi tevékenység 170-szer gyorsabbá teszi a klímaváltozást, mint a természeti erők – állapította meg az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU). Az intézmény tanulmánya elsőként mutatott be olyan matematikai egyenletet, az antropocén egyenletet, amely leírja az emberi tevékenység hatását a Föld rendszerére – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „Az elmúlt hétezer évben a változásokat előidéző legfőbb erők néhány vulkán hatásán kívül főként csillagászatiak voltak, mint a Nap energiasugárzás-intenzitásának változása vagy apróbb eltérések a keringési pályában. Ezek évszázadonként 0,01 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedést idéztek elő” – mondta Will Steffen, az ANU munkatársa. „Az emberi…

Olvass tovább>>

Szakmányban találják a lehetséges bolygókat a csillagászok

~

Több mint száz bolygójelöltet fedeztek fel más csillagok közelében csillagászok a Hawaiin lévő obszervatórium segítségével. A potenciális exobolygókat – Naprendszeren kívüli bolygókat – a hawaii Mauna Kea vulkán csúcsán álló HIRES spektrométernek (színképelemzőnek) az elmúlt húsz évben a radiális gyorsulás módszerével gyűjtött adatait elemezve találták – közölték a Kaliforniai Egyetem Santa Cruz-i intézményének asztronómusai keddre virradóra. Hozzátették: ennél jóval több rejtőzhet a több mint 1600 csillagon végzett csaknem 61 ezer önálló mérés elemzésében. Ezért az adatokat online elérhetővé tették, jelenleg ez az exobolygókra vonatkozó legnagyobb, valaha nyilvánosságra hozott adathalmaz. A szakértők eredményeiket…

Olvass tovább>>

Sötét energia nélkül is működik a világegyetem

~

Az ELTE kutatói a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society Letters című rangos nemzetközi csillagászati folyóiratban jelentették meg legújabb eredményeiket: vizsgálataik szerint sötét energia nélkül is meg lehet magyarázni az Univerzum gyorsulva tágulását. Mai tudásunk szerint az Univerzum 13,7 milliárd évvel ezelőtt keletkezett az Ősrobbanás során. Azóta a Világegyetem egyre tágul: ahogy azt a megfigyeléseken alapuló Hubble-törvény kimondja, minél távolabb van tőlünk egy galaxis, annál jobban eltolódik színképe a vörös felé, azaz annál nagyobb a látszólagos távolodási sebessége. A kezdetben egyenletes anyageloszlás a gravitáció hatására csomósodik, így jöttek és…

Olvass tovább>>

Már lehet nevezni a SciChallenge 2017-re

~

A tudományos értékek előtérbe helyezése és a kutatói életpálya népszerűsítése inspirálta az Európai Unió Horizont 2020 keretprogramja által támogatott nemzetközi SciChallenge projektet, amelynek célja a fiatalok érdeklődésének felkeltése a természettudományok, a műszaki és mérnöki tudományok és a matematika iránt. A SciChallenge versenyen 10 és 20 év közötti egyéni vagy csoportos indulókat várnak, akik pályázatuk elkészítéséhez választhatnak az 50 előre megadott, változatos tudományos témakörből, vagy saját ötletükből merítve is dolgozhatnak. A kreatív pályamunkák poszter, prezentáció vagy videó formátumban készülhetnek el, amelyeket közösségi média oldalra és a verseny honlapjára való feltöltés után…

Olvass tovább>>

Elektromágneses eszközzel mérik a tengeri jég vastagságát az Antarktisz térségében

~

Először mérik a tengeri jég vastagságát az Antarktisz térségében elektromágneses mélységmérővel, az új módszer segíti a tudósokat abban, hogy jobban megértsék, miként hat a tengeri jég olvadása a globális felmelegedésre. Az új-zélandi Canterburyi Egyetem kutatói Wolfgang Rack vezetésével egy 1942-ben épült, átalakított DC-3-as repülőgépből engedik alá az elektromágneses mélységmérő eszközt, amely 15 méterrel a jégtakaró felett végzi méréseit az Antarktiszon a McMurdo-szorosban. „Célunk az, hogy feltérképezzük, mennyi tengeri jég fagy be az Antarktisz térségében minden évben és hogy feltárjuk, milyen fontos ez a globális időjárás szempontjából” – hangsúlyozta Wolfgang Rack. „A…

Olvass tovább>>

Két robottávcső épül Magyarországon csillagászati jelenségek megfigyelésére

~

Két új, 80 centiméter tükörátmérőjű automatizált távcső épül Magyarországon többek között szupernóva-robbanások, gammakitörések és fekete lyukak okozta csillagpusztulások vizsgálatához – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kedden az MTI-vel. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által meghirdetett Stratégiai kutatási-fejlesztési műhelyek kiválósága című pályázati felhívásban az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) által alkotott konzorcium Tranziens Asztrofizikai Objektumok nevű projektje 687 millió 369 ezer 737 forint összegű támogatást nyert – olvasható a közleményben. A projekt elsődleges célja olyan…

Olvass tovább>>

No para: már megint kilyukadt a Föld mágneses pajzsa

~

A Föld mágneses pajzsának kilyukadásáról rögzítettek adatokat indiai csillagászok, akik eredményeikről a Physical Review Letters című szaklap legfrissebb számában számoltak be. A Föld mágneses mezején keletkező rések nem szokatlanok, de ritkán adódik lehetőségük a tudósoknak a folyamat megfigyelésére – írja a BBC hírportálja. Az indiai Ootyban lévő Kozmikus Sugárzás Laboratórium (CRL) GRAPES-3 teleszkópja 2015. június 22-én rögzítette a mintegy 20 gigaelektronvoltos (GeV) erejű galaktikus kozmikus sugárkitörést. „Ebben az esetben a mágneses pajzs csak két órán át volt nyitva, majd visszatért a normális állapotába. Ereje csak két százalékkal csökkent” – közölte Szunil…

Olvass tovább>>

Nagy a baj: Európa vizes élőhelyeinek kétharmada eltűnt

~

Az emberi tevékenység miatt Európában a vizes élőhelyek mintegy kétharmada, globálisan pedig 87 százaléka elpusztult a WWF adatai szerint. Magyarország is elvesztette vizes élőhelyeinek döntő többségét. Vizesélőhelyeink hiánya nagyban megnöveli a társadalom sérülékenységét a szélsőséges természeti hatásokkal szemben – olvasható a WWF Magyarországnak a február másodikai Vizes élőhelyek világnapja alkalmából az MTI-hez eljuttatott közleményében. „A vizes élőhelyek természetes testőreink: elsimítják az árhullámokat, védve az embert a katasztrofális áradásoktól; magukba szívják és tárolják a tavasszal érkező vizeket, majd a nyári csapadékhiányos időszakban biztosítják a vizet a növényeknek” – fejtette ki Siposs…

Olvass tovább>>

A világon egyedülálló teljesítményű mikroszkóppark beszerzése indult meg a pécsi egyetemen

~

Az élő emberi sejtek molekuláris szintű vizsgálatát is lehetővé tévő, a világon egyedülálló mikroszkóppark létrehozását célzó, több mint 830 millió forintos projekt indult a Pécsi Tudományegyetem (PTE) vezetésével – közölte a felsőoktatási intézmény az MTI-vel. Ábrahám István, a pécsi orvosi kar élettani intézetének igazgatóhelyettese, az Európai Regionális Fejlesztési Alap által 785 millió forinttal támogatott hároméves projekt szakmai vezetője kifejtette: az úgynevezett „nano-bio-imaging” mikroszkóprendszerekkel a kutatók az eddiginél sokkal részletgazdagabb betekintést nyerhetnek akár az élő emberi sejteken belüli molekuláris kölcsönhatásokba is. Az eszközök a biomolekuláris kölcsönhatások, sejtfunkciós és -morfológiai paraméterek nagy…

Olvass tovább>>

Magyarországon egyedülálló örökségtudományi laboratóriumot épít ki az MTA Atomki

~

Magyarországon egyedülálló eszközparkkal felszerelt örökségtudományi laboratóriumot épít ki a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete (MTA Atomki). Szikszai Zita tudományos főmunkatárs az MTI-nek elmondta: a debreceni kutatóintézetet új képalkotó, valamint a tárgyi leletek kormeghatározását segítő műszerekkel szerelik fel mintegy 400 millió forintos uniós pályázati forrásból. A kulturális és természeti örökség tárgyainak vizsgálatában alapvető technika az elektronmikroszkópia, azonban érzékeny minták esetében a vizsgálat nem mindig végezhető el károsodás nélkül, például mert az adott anyag nem bírja a mintakamrában fellépő vákuumot. Ezen fog segíteni az MTA Atomki új AirSEM berendezése, amely mintakamra nélkül,…

Olvass tovább>>

Szuperkritikus: iszonyat mély lyukat fúrtak egy izlandi vulkánba

~

Befejeződött a világ legmélyebb, 4659 méterre lenyúló vulkáni lyukának fúrása Izland délnyugati részén. Az Izlandi Mélyfúrási Projekt (IDDP) geológusai 427 Celsius-fokot mértek a lyukban és 21 méternyi fúrt magmintát is begyűjtöttek, amelyet alapos elemzés alá vonnak a következő hónapokban – írta a BBC News. A fúrási munkálatok tavaly augusztusban kezdődtek a Reykjanes-félsziget vulkánján, amely hétszáz évvel ezelőtt tört ki utoljára. Az eredeti cél az ötezer méteres mélység elérése volt, ahol a hőmérséklet valószínűleg eléri az ötszáz Celsius-fokot. Ilyen mélységben az olvadt kőzet keveredik a vízzel. A forró folyadék úgynevezett szuperkritikus állapotban van:…

Olvass tovább>>

Óriáscsillagoktól származik a Naprendszer bolygóit létrehozó kozmikus por

~

Óriáscsillagoktól származnak azok a porszemcsék, amelyek egykor a Naprendszer bolygóit létrehozó csillagközi felhőt alkották – állapították meg a kutatók a Nature Astronomy című folyóiratban ismertetett tanulmányukban. A közepes tömegű, a Napnál nagyságrendileg hatszor nehezebb csillagok – úgynevezett aszimptotikus óriásági, röviden AGB-csillagok – az életük során „levedlik” a külső rétegüket, létrehozva egy gáz és porszemcsék alkotta csillagközi felhőt – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. A Naprendszer is egy ilyen csillagközi felhőből alakult ki nagyjából 4,6 milliárd évvel ezelőtt. Az eredeti porszemek többsége elpusztult – új porszemekké, kődarabokká, majd bolygókká állt össze,…

Olvass tovább>>

Na még ez is: egy zsákszerű tengeri lény volt az ember legrégibb ismert őse

~

Egy nemzetközi kutatócsoport Kínában talált kövületekben azonosította egy kicsiny tengeri lény maradványait, amelyről feltételezik, hogy az emberek legkorábbi ismert prehisztorikus őse lehetett, a zsákszerű élőlény mintegy 540 millió éve élt. A Nature című tudományos folyóiratban hétfőn közzétett tanulmányukban saccorhytusnak nevezték el az új fajt zsákhoz (latinul saccus) hasonló jellegzetességei – elliptikus formájú teste és nagy szája – miatt. A szakemberek szerint a lény a legprimitívebb példája az úgynevezett újszájúaknak, ebbe a széles biológiai kategóriába tartoznak például a gerincesek is. Ha a tanulmány következtetései helyesek, a saccorhytus számos faj közös őse…

Olvass tovább>>

Visszaállította az egerek hallását egy magyar-amerikai-francia kutatócsoport

~

Egy magyar, amerikai és francia tudósokból álló kutatócsoport először volt képes annyira visszaállítani egerek hallását, hogy azok érzékelni tudtak egy hangosabb beszélgetésnek megfelelő hangot, valamint a világon először sikerült a hallászavarral társuló egyensúlyzavarukat is gyógyítani – olvasható a Semmelweis Egyetem MTI-nek küldött közleményében. A veleszületett süketség minden kétezredik újszülöttet érint a világon, leggyakoribb oka a belső fül érzékelő szőrsejtjeinek betegsége. Ezek a sejtek képtelenek az osztódásra és a megújulásra, így a születéskor jelenlévő sejtek élete végéig elkísérik az embert. A belső fül szőrsejtjei nemcsak a hangok érzékelésében játszanak alapvető szerepet,…

Olvass tovább>>

Olyan jó állapotú ősmaradványokra bukkantak, hogy már-már maradványoknak nevezhetők

~

Tengeri állatok fosszíliáinak rendkívül jó állapotban fennmaradt, jura időszaki lelőhelyére bukkantak Kanadában, ahol nemcsak a szilárd vázak lenyomatai őrződtek meg, hanem megkövesedésre általában képtelen lágytestű fajok maradványait is feltárták paleontológusok. A lelőhelyet páratlan állapota miatt a világ legjobb minőségű (Konservat-Lagerstätte) jura időszaki (183 millió éves) tengeri ősmaradvány-lelőhelyei közé sorolták. Észak-Amerikában ez az egyedüli ilyen ősmaradvány-lelőhely. A világon csupán három hasonló létezik, valamennyi Európában. Az új lelőhely leírásáról és a feltárt fosszíliákról a Geology című tudományos folyóirat januári számában tették közzé tanulmányukat amerikai kutatók. A megkövesedett lágy részek léte különösen jelentős,…

Olvass tovább>>

Újra megrendezik a fizika napját a Szegedi Tudományegyetemen

~
lézer

Újra megrendezik a fizika napját a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE): szombaton a résztvevők betekinthetnek a laboratóriumokba, maguk is végezhetnek kísérleteket, megismerkedhetnek az intézményben folyó tudományos, oktatási tevékenységgel, és kiderül az is, hogy az órákon megszerzett tudás milyen széles körben hasznosítható a munkaerőpiacon – közölte Szalai Tamás, az SZTE Fizikai Intézet közkapcsolati felelőse. Az SZTE Fizikai Intézetének Dóm téri épületében tizenöt standon mutatnak be látványos és többségében kipróbálható kísérleteket, szimulációkat. A látogatók – akik közt a korábbi esztendőkben a diákok mellett szép számmal akadtak szülők és más idősebb érdeklődők – megismerkedhetnek színes…

Olvass tovább>>