Kategória: Tudomány

Megtalálták az ókori Cézárea kapuját Izraelben

~

Izraeli régészek feltárták Cézáreának, Heródes egykori kikötővárosának a bejáratát – jelentette a Háárec című újság. A hatalmas építmény hűen követi Josephus Flavius római-zsidó történész leírását, amely A zsidó háború című művében található. Izrael egyik legnagyobb régészeti feltárása során fellelték a kikötőből a városba vezető kapunál az Augustus római császár és Róma istennő tiszteletére emelt oltár alapjait is. Flavius elmesélte, hogy a Heródes építtette, kétezer évvel ezelőtti Cézáreában szentélye volt Augustusnak és Róma istennőnek, de ez nem állta ki az idők próbáját. Helyére egy bizánci, majd egy keresztes templomot építettek, de…

Olvass tovább>>

Jég lehet a Ceres törpebolygón

~
Ceres

A Földön lévőkhöz hasonló nagy tömegű földcsuszamlások észlelhetők a Ceres felszínén, melyek egy amerikai tanulmány szerint újabb bizonyítékai annak, hogy a törpebolygón jelentős mennyiségű vízjég rejlik. A Georgiai Műszaki Egyetem a Nature Geoscience című szaklapban mutatta be kutatását, melynek során az amerikai űrügynökség (NASA) Dawn űrszondájának adatait használva a földcsuszamlások három típusát különböztették meg. Az első típusba tartozók viszonylag kerek, nagy képződmények, végükön „lábujjra” emlékeztető alakzattal. A Föld sarkvidékein gyakori kőzetgleccserekhez és jeges földcsuszamlásokra hasonlítanak. Többnyire a magasabb szélességi fokokon találhatóak, a szakértők szerint ezeken a területeken a legtöbb jég…

Olvass tovább>>

Interaktív jégkorszak: a legfrissebb kutatásokat mutaja be a Természettudományi Múzeumban

~

Az elmúlt öt év legjelentősebb őslénytani ásatásait mutatja be a Magyar Természettudományi Múzeum Jégkorszaki rejtvények című időszaki, interaktív kiállítása. Ez a tárlat újszerű megközelítésben próbálja meg a jégkorszaki „rejtvényeket” bemutatni — emelte ki Korsós Zoltán, a múzeum főigazgatója a tárlat szakmai megnyitóján. Hozzáfűzte: a kiállítási térben a valódival megegyezően rekonstruált ásatási helyszín azért is különleges, mert itt nemcsak az adott helyen elpusztult élőlényeket, hanem emberi tevékenységet is sikerült felfedezni, olyan ősemberhez köthető táborhelyeket, tűzrakó helyeket, ősemberi táplálkozó raktárakat lehetett feltárni, amelyek újszerűen mutatják be a jégkorszaki ember és a vele…

Olvass tovább>>

Negatív tömegű folyadékot hoztak létre fizikusok

~

A Washington Állami Egyetem fizikusai negatív tömegű folyadékot hoztak létre, amely az erő irányával ellentétes mozgást végez – adta hírül a BBC News. A mindennapokban, ha egy testre erő hat, ugyanabban az irányban gyorsul, mint az erő iránya, ezt az összefüggést fogalmazta meg Newton II. törvénye, amely szerint az erő egyenlő a test tömegének és gyorsulásának szorzatával. Elméletileg azonban az anyagnak lehet negatív tömege ugyanúgy, ahogy az elektromos töltés lehet negatív vagy pozitív. A negatív tömegű anyag jelenségét mutatták be az amerikai kutatók a Physical Review Letters tudományos folyóiratban. Peter Engels…

Olvass tovább>>

Békabőr váladékában találtak vírus- és baktériumölő molekulákat

~

Egy Dél-Indiában élő, teniszlabdányi, tarka béka bőrváladékában találtak vírusokat és baktériumokat elpusztító molekulákat indiai és amerikai tudósok – számolt be róla az Eurekalert tudományos hírportál. A Hydrophylax bahuvistara nevű békafaj váladékának egyik peptid molekulája az emberi influenzavírus sokféle törzse ellen hatékony – írták a kutatók az Immunity című szaklapban megjelent tanulmányukban. Úgy működik, hogy összekapcsolódik egy – sok influenzavírus-törzsben megegyező – fehérjével, ezáltal laboratóriumi kísérletekben vírustörzsek tucatjait volt képes elpusztítani az 1934-től máig archiváltak közül. Az újonnan azonosított peptidet uruminnak nevezték el egy hajlékony pengéjű kard, az urumi után, amely…

Olvass tovább>>

Utoljára közelíti meg szombaton a Titánt, a Szaturnusz holdját a Cassini űrszonda

~

Utoljára kerül közel a hétvégén a Titánhoz, a Szaturnusz ködbe burkolózó, legnagyobb holdjához a Cassini, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) űrszondája. Ez a Cassini-misszió utolsó lehetősége, hogy közelről megvizsgálhassa a folyékony szénhidrogén alkotta tavakat és tengereket, amelyek a hold északi sarkvidéki régiójában helyezkednek el és az utolsó esély, hogy részletes felvételeket készítsen a felszínről. A tervek szerint az űrszonda közép-európai idő szerint szombat reggel nyolc óra nyolc perckor kerül ismét közel a Titánhoz: 21 ezer kilométer per órás sebességgel halad el a Titán mellett, a felszíntől mintegy 979 kilométeres távolságban – olvasható…

Olvass tovább>>

Háromezer éves ősi játékot újítottak fel Mexikóban

~

Egy háromezer éves labdajátékot újítottak fel Mexikóban, az ullamaliztli nevű játék döntőjét vasárnap rendezték Teotihuacan városában. A szervezők kulturális és vallási jelentősége miatt próbálják újjáéleszteni az ősi labdajátékot, amely mindenhol népszerű volt Közép-Amerikában addig, amíg a spanyol hódítók be nem tiltották. Mexikó szerte tíz csapat játssza az ősi játékot, amelynek első és eddig egyetlen tornáját 2006-ban szervezték meg – adta hírül a BBC, amely videóban mutatta be a versengést. Az ősi leírások szerint a labdajáték a fény és a sötétség harca, és energiát biztosított ahhoz, hogy az emberiség előre haladjon.…

Olvass tovább>>

Öt canterbury érsek maradványát rejti egy titkos londoni kripta

~

Öt canterburyi érsek maradványait találták meg egy egykori középkori londoni templom titkos kriptájában a Canterbury érsek londoni rezidenciája mellett. A lambethi St Mary templom helyén álló Garden Museum felújításakor találtak rá az építőmunkások a titkos kriptára, amely 30 koporsót rejtett. „Számos koporsót találtunk, az egyik tetején egy aranykorona volt – mondta el a BBC-nek Karl Patten, a felújítást végző vállalkozás menedzsere. Az emberi maradványok többsége az 1600-as évekből való. Néhány koporsón névtáblát is találtak, az egyiken Richard Bancroft neve volt, aki 1604 és 1610 között töltötte be Cantebury érsekének tisztét, a…

Olvass tovább>>

Pyber: olyasmit kell felmutatnom, amire a világ matematikusai egy évtizede várnak

~

A matematika klasszikus és újabb ágaiban, például a számítógép-tudományban is mérföldkőnek számíthat az a kutatási cél, amelyre Pyber László akadémikus, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének professzora elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) egyik legrangosabb, felfedező kutatásokat ösztönző támogatását, az ERC Advanced Grantot. A támogatáshoz vezető úton Pyber Lászlót és kutatócsoportját az elmúlt másfél évben az NKFI Alap áthidaló pályázati forrása is segítette. A professzort a nyertes kutatási projektről kérdeztük. — Az ERC Advanced Grant a felfedező kutatások legkiválóbb elméit ösztönzi hosszú távú, de úttörő, magas megtérülést is ígérő projektek…

Olvass tovább>>

A krokodilokéhoz hasonló járása volt a dinoszauruszok egyik legkorábbi ismert rokonának

~

A mai krokodilokéhoz és aligátorokéhoz hasonló fizikai tulajdonságai és járása volt a dinoszauruszok egyik legkorábbi ismert rokonának – derül ki egy új tanulmányból. Az őslénykutatóknak főleg csak sejtéseik vannak arról, miként nézhettek ki a dinoszauruszok legkorábbi rokonai, ebből az időszakból ugyanis rendkívül kevés fosszília maradt fenn. Egyesek úgy vélik, hogy ezek a teremtmények két lábon jártak és kicsit olyanok voltak, mint a miniatűr dinoszauruszok – írta a BBC News. A Nature című tudományos folyóiratban közölt eredmények szerint azonban az állat sokkal inkább négy lábon és a krokodilokhoz hasonló módon járt.…

Olvass tovább>>

Sportkutatás indult a pécsi egyetem vezetésével

~
sport

Több mint 1,4 milliárd forintos pályázati forrásból egy európai színvonalú, a sport és az extrém igénybevétel vizsgálatával a fizikai teljesítmény növelésének lehetőségét kutató kiválósági központ létrehozását indította el a Pécsi Tudományegyetem (PTE) – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény az MTI-t. A Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetemmel konzorciumi partnerségével megvalósuló, európai uniós forrásból finanszírozott négyéves projektről azt írták: annak célja egy olyan hiánypótló kiválósági központ kialakítása, amelynek fókuszában a sportteljesítmény és az egészség áll. A kutatások – folytatták – a sporttevékenységek egészségmegőrző hatásainak vizsgálatán keresztül „a magyar sport teljes körét, kiemelten…

Olvass tovább>>

Még titok, ki nyeri el idén a Bolyai-díjat

~

Április 23-án a Bolyai-díjat immáron kilencedik alkalommal ítélik oda egy olyan, a tudományok területén meghatározó szereplőnek, akit a mindenkori köztársasági elnök elnökletével működő díjbizottság egyöntetűen érdemesnek tart az százezer euróval járó elismerésre. Csaknem húsz évvel ezelőtt magántőkéből jött létre a Bolyai-díj Alapítvány azzal a céllal, hogy a gazdaságilag és társadalmilag is versenyképes Magyarország erősítése érdekében támogassák a tudományos életben kiemelkedő teljesítményt nyújtó szereplőket. A díjátadónak ezúttal is a Magyar Tudományos Akadémia ad helyet. Az első Bolyai-díjat a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi alelnöke, Freund Tamás neurobiológus kapta 2000-ben, majd őt követte…

Olvass tovább>>

Grafénszűrőt fejlesztettek ki a tengervíz ivóvízzé alakítására

~

Az egyedülálló fizikai tulajdonságokkal rendelkező grafén – egyetlen atomvastagságú grafitréteg – felhasználásával alkottak meg brit kutatók egy olyan szűrőt, amely képes eltávolítani a sót a tengervízből. A Manchesteri Egyetem kutatóinak fejlesztése több millió emberen tudna segíteni, akiknek nincs közvetlen hozzáférésük tiszta ivóvízhez – emlékeztetett a BBC News. A Nature Nanotechnology című folyóiratban közölt eredmények szerint a grafén-oxid-membránokról korábban már bebizonyosodott, hogy képesek kiszűrni nanorészecskéket, szerves molekulákat és nagyobb sószemcséket. Mostanáig azonban nem lehetett őket felhasználni az egészen apró pórusokat igénylő tengeri só kiszűrésére. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy vízbe merítéskor a…

Olvass tovább>>

A csillagok születését tanulmányozza az UNESCO-díjat nyert magyar csillagász

~

A csillagok születését tanulmányozza Kóspál Ágnes csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa, akit az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) és a L’Oréal nők számára létrehozott nemzetközi tudományos díjával tüntettek ki Párizsban. „A csillagok keletkezést kutatom, például azt, hogyan születnek a Naphoz hasonló csillagok és a Földhöz hasonló bolygók” – fejtette ki a kutató. A fiatal tudós elmondta, hogy nagyon nehéz egy olyan, 4,5 milliárd éves csillag keletkezésére következtetni, mint amilyen például a Nap is, de mivel jelenleg is zajlik csillagkeletkezés a tejútrendszerben, azok megfigyelésével…

Olvass tovább>>

A felhők megismerése a meteorológiai világnap idei témája

~

A felhők megismerése a meteorológiai világnap idei témája, mivel fontos szerepet játszanak a Föld energiamérlegében, az időjárás és az éghajlat alakulásában – mondta az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke. Radics Kornélia a világnapon rendezett ünnepségen arról beszélt, hogy a felhők nélkülözhetetlenek az időjárási helyzetek előrejelzéséhez, az éghajlatváltozás modellezéséhez és a rendelkezésre álló vízkészletek becsléséhez. Beszámolt arról, hogy a világnap alkalmából a Meteorológiai Világszervezet létrehozta egy először a 19. században megjelent Nemzetközi Felhőatlasznak az internetes változatát, az OMSZ honlapján megújultak az előrejelzések, valamint megjelentettek a felhőkről egy könyvet, amely egyszerűen, érthetően ad…

Olvass tovább>>

Egyre aktívabbak és eredményesebbek a magyar vállalatok az innováció terén

~
Innováció

Világszínvonalú innovációkkal jelentkeztek a magyar vállalatok 2016-ban, amelyek sok milliárdos árbevétel növekedést és kiemelkedő társadalmi hasznot eredményeztek Nagy a találgatás a XXV. Magyar Innovációs Nagydíj átadási ünnepségét megelőzően azzal kapcsolatban, hogy mely cégek kapják az idei díjakat. Nem véletlenül, hiszen világszinten is kiemelkedőnek számító 2016-os innovációs teljesítményekkel pályázott az elmúlt évekhez képest kifejezetten nagyszámú résztvevő vállalat. Ez azt mutatja, hogy aktívabbá és jóval eredményesebbé váltak a vállalatok az innováció terén az elmúlt évben. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül előzetesen bemutatunk néhányat a világszínvonalú innovációs eredmények közül. Az Innomed Medical…

Olvass tovább>>

A ponty-, süllő- és harcsaállomány növelésére fejlesztenek tenyésztéstechnológiát

~
hal

A ponty-, a süllő- és a harcsa genetikai tartalékainak megőrzésére és tenyésztésének javítására fejleszt technológiát a Szent István Egyetem vezette konzorcium 987,44 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) keretében – közölte a Szent István Egyetem. A közlemény szerint a 2017-2020 közötti projektben négy agrár felsőoktatási és kutató-intézmény (a Szent István Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Nemzeti Agárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézete, illetve a Pannon Egyetem Georgikon Kara) vesz részt. A fejlesztők a projekttől a magyar haltermelés és fogyasztás jelentős minőségi…

Olvass tovább>>

És tényleg hasonlít a kutya az emberre

~

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Semmelweis Egyetem (SOTE) közös konzorcium keretében végzett legújabb kutyaetológiai vizsgálatuk során újabb párhuzamokat fedeztek fel az ember-kutya esetében a memóriakonszolidáció és az alvás alatti agytevékenység szintjén. A kutatók által kidolgozott új technológia lehetőséget adott arra, hogy rögzített agyhullámokból választ kapjanak arra a kérdésükre, hogy a kutyák hogyan dolgozzák fel az alvás előtti élményeket. Az első eredmények azt mutatják, hogy a kutyáknál is van kimutatható kapcsolat a tanulás és az alvás között. Például a tanulást követően megváltozik a kutyák…

Olvass tovább>>

Nyilvános és ingyenes tudományos előadássorozat az Óbudai Egyetemen

~

Az Óbudai Egyetem Neumann János Szakkollégium 2017 tavaszán tudományos előadássorozatot rendez, amelyen meghívott vendégek tartanak nyilvános előadásokat. Az előadások nyilvánosak, a részvétel ingyenes. Az első előadás március 13-án lesz, a Szakkollégium vendége Charaf Hassan egyetemi tanár, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék vezetője. Kutatási területei közé tartoznak a szoftver architektúrák, szoftvertechnikák és a multiplatform mobil alkalmazásfejlesztési módszertanok. Előadásának címe „A szoftver ereje”. Április 3-án Mérő László matematikus, pszichológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi tanára tart előadást „Kooperáció és versengés egyidejűleg” címmel. Mérő…

Olvass tovább>>

Megint lepipáltuk a világot: magyar kutatók elsőként szereztek pontos információkat két fecskefaj vonulásáról

~

Különösen kis tömegű helymeghatározó segítségével először szerzett információkat két magyarországi fecskefaj vonulásáról és telelési területéről a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Svájci Madártani Intézet munkatársainak közös kutatócsoportja. A Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem professzora vezetésével végzett kutatás során a világon elsőként alkalmaztak sikeresen kistömegű, alig 0,6 grammos geolokátort két fecskefaj esetében a vonulási és telelési terület megismerésére. A megjelölt öt molnárfecske és négy partifecske által szolgáltatott adatokból kiderült, hogy ezek a kistestű madarak a tavaszi vonulás során napi 620-1080 kilométert repülnek. A tudomány történetében először sikerült adatokat…

Olvass tovább>>