Kategória: Tudomány

Mi jöhet még? Új, rendkívül ellenálló gonorrheakórokozókat fedeztek fel

~

Új, minden kezelésnek ellenálló gonorrheakórokozók megjelenésére figyelmeztetett az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO). „A gonorrhea kórokozója igen intelligens. Akárhányszor új típusú antibiotikumot fejlesztünk ki ellene, ellenállást alakít ki vele szemben is” – mondta Teodora Wi, a genfi központú ENSZ-szervezet specialistája. A WHO becslései szerint évente 78 millió embert kapja el a betegséget, mely a nemi szerveket, a végbelet és a torkot fertőzheti meg. A kórnak sok esetben nincs tünete, de a medence szerveinek gyulladását, méhen kívüli terhességet, meddőséget okozhat, valamint növeli a HIV-fertőzés kockázatát. Wi a The Guardian című brit lapnak…

Olvass tovább>>

A bolygórendszerek születéséről szereztek fontos információkat magyar kutatók

~

Úttörő eredményt ért el a bolygórendszerek születésének kutatásában egy magyar szakértők vezette nemzetközi kutatócsoport: elsőként állapította meg a bolygók kialakulásakor végbemenő anyagáramlás mértékét. A Kóspál Ágnes vezette csoport, amelynek magyar tagjai az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének munkatársai, az Astrophysical Journal legutóbbi számában jelentette meg eredményeit. Mint az MTA honlapján megjelent összegzésben írják, a születő bolygórendszerek külső részén egy nagy, ritkás anyagburok helyezkedik el, amelyből a gáz és a por a központ felé, egy lapos korongra hullik. A korong a születő csillagot övezi. A korong belső részéről…

Olvass tovább>>

Akár a farkas is lehetne az ember legjobb barátja

~

A farkas is képes személyes kapcsolatot kialakítani az őt nevelő emberrel – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszéke kutatóinak vizsgálatából, amelynek eredményei a Royal Society Open Science nemzetközi szakfolyóiratban jelentek meg. Az ELTE etológusai ezúttal az ember és a kézben nevelt farkasok viszonyát vizsgálták, amelynek során a kutatók saját otthonukban nevelték fel a kisfarkasokat a lehető leginkább ingergazdag környezetben. „Magunkkal vittük őket napi tevékenységeink közben, autóban, buszon, villamoson, az egyetemre, éjszaka velünk egy ágyban aludtak” – idézte az intézmény által az MTI-hez eljuttatott közlemény Ujfalussy Dorottyát, a…

Olvass tovább>>

Az eurázsiai jégtakaró olvadását modellezték norvég kutatók

~

Az eurázsiai jégtakaró olvadása csúcspontján 2,5 méterrel emelte meg a tengerek szintjét globálisan – derítették ki norvég kutatók, akik a jégtakarónak a földtörténeti negyedidőszakban történt visszahúzódását modellezték. Az eurázsiai jégtakaró, amely legnagyobb kiterjedésekor mintegy 23 ezer éve Európában a mai London-Köln-Krakkó-Kijev vonalig, valamint az Alpok és a Kárpátok vonaláig húzódott, mintegy 6,5 millió négyzetkilométeres területet borított, a jég vastagsága elérte a kétezer métert. Az észak felől többször előrenyomuló, majd visszahúzódó jég mintegy húsz méterrel csökkentette a tengerszintet előrenyomulásakor. Amikor elolvadt és visszahúzódott súlyos áradásokat idézett elő a kontinensen, drámai mértékű…

Olvass tovább>>

A magyarok kevesebb kenyeret esznek, mint általában az európaiak

~

Magyarországon az egy főre jutó éves kenyérfogyasztás 37 kilogramm, míg az európai átlag 50 kilogramm – közölte a Jókenyér Ludwig & Mentesi Kft. az MTI-vel kedden. Az elmúlt 15 évben jelentősen megváltoztak a magyar kenyérfogyasztási szokások: míg 2000 környékén főként fehér kenyereket fogyasztott a lakosság, addig mostanában egyre inkább a barna, illetve a teljes kiőrlésű termékeket keresik a boltokban a vásárlók. A GfK Hungária Piackutató Intézet tavalyi kutatása szerint a fehér kenyeret naponta vagy hetente többször fogyasztók aránya a 2007. évi 76 százalékról tíz év alatt 61 százalékra csökkent, miközben…

Olvass tovább>>

Visszafordíthatatlan éghajlatváltozások lehetnek húsz év alatt

~

Visszafordíthatatlan éghajlatváltozások lehetnek húsz év alatt egy felmérés szerint, az egyetlen megoldás a párizsi klímaegyezmény betartása lenne, amelyből azonban az Egyesült Államok nemrég kilépett – állítja Juhász Árpád. A geológus reálisnak nevezte a British Petrol olajipari vállalat felmérésében megfogalmazott aggályokat. Rámutatott arra, hogy a világ gazdasága nő és ezen belül olyan meghatározó lakosságú országok, mint Kína vagy India óriási tempóban fejlődnek. Az ipari fejlődéssel együtt óhatatlanul együtt jár a nagyobb energia-felhasználás, a tudós szerint a kérdés az, hogy ezen belül húsz év alatt milyen trendek várhatók. Hozzátette: az látszik, hogy…

Olvass tovább>>

Kizárólag sós vízben oldódó műanyaga fejlesztésén dolgoznak a Szegedi Tudományegyetemen

~

Kizárólag sós vízben oldódó, 3D nyomtatásra alkalmas polimer előállításán dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, a világon egyedülálló anyagot egy drón prototípusának fejlesztésében alkalmazzák majd – jelentette be a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar kémiai tanszékcsoportjának kutatói egy olyan speciális polimer kifejlesztésén dolgoznak, amely önmagában biztonságos csomagolásra használható, míg 3D nyomtatással olyan eszközök is előállíthatók belőle, amelyek csak magas iontartalmú folyadékban, például sós vízben oldódnak. A speciális polimerből az egyetem partnerei olyan eszközt kívánnak 3D nyomtatással előállítani, amely egy drónhoz kapcsolódik majd.…

Olvass tovább>>

Megérkezett Csehországba az amerikai szuperlézer

~
lézer

Megérkezett Prágába az amerikai szuperlézerrendszer, amely a cseh főváros melletti Dolní Brezany településen, az ELI (Extreme Light Infrastructure) Beamlines nemzetközi tudományos központban fog működni. Összeszerelése és üzembe helyezése több mint egy évig fog tartani. Az L3 munkanevű szuperlézerrendszer a legnagyobb lesz a világon, elsősorban az alapkutatást és részben az űrkutatást fogja szolgálni – közölte Bedrich Rus cseh fizikus, a projekt egyik megálmodója és tervezője újságírókkal a szállítmány átvételekor. A tudományos központ berendezéseivel a világon elsőként lesz lehetőség extrém fizikai jelenségek kutatására, szimulálni tudják majd többek között a csillagok és a bolygók…

Olvass tovább>>

A Naphoz hasonlóan forró bolygóra bukkantak

~

A Naphoz hasonlóan forró, 4300 Celsius-fokos felszínű bolygóra bukkantak amerikai kutatók. A nagy hőmérséklet oka egyrészt az, hogy a KELT-9b katalógusjelű bolygó csillaga maga is nagyon forró, másrészt az égitest olyan közel kering hozzá, hogy csupán két földi napra van szüksége ahhoz, hogy megkerülje. Mivel nagyon közel van a csillaghoz, a bolygó nem lesz hosszú életű. A légkörében lévő gázok elpusztulnak a sugárzástól és az űrbe vesznek. A kutatók szerint a planéta üstököshöz hasonlít, ahogyan – különös módon – a sarkpontjainál kerüli meg a csillagot. A 650 fényévnyi távolságra, a Hattyú…

Olvass tovább>>

Magyar tudós: a világegyetem erős gravitációs laboratóriumunkká vált

~

„Elkezdtünk rendszeresen információt gyűjteni a világegyetemről, amely immár erős gravitációs laboratóriumunkká vált” – mondta az MTI-nek Márka Szabolcs fizikus azzal kapcsolatban, hogy újabb két fekete lyuk összeolvadását figyelték meg a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) detektoraival. Ez a harmadik alkalom, hogy a kozmikus esemény révén az Egyesült Államokban működő szerkezet észlelte az Albert Einstein által több mint száz éve megjósolt gravitációs hullámokat. Az első két alkalommal is fekete lyukak ütközését megfigyelve sikerült. A LIGO-együttműködésben részt vevő és a New York-i Columbia Egyetemen kutató Márka Szabolcs, Márka Zsuzsa és Bartos Imre…

Olvass tovább>>

2017 Gran Prize: nagy lépés az emberiség gyógyításában és a rák elleni harcban

~

A Gran gálán a Svéd Kereskedelmi Testület bejelentette a „GRAN PRIZE” interdiszciplináris díjnyertes pályaművét. A pályázatra évről évre kiemelkedő színvonalú pályázatok és fejlesztések érkeznek. A beérkezett pályaművek számuk és témájuk alapján kerülnek felosztásra a bizottság tagjai közt szakterületi besorolás alapján. Minden munkát legalább két bizottsági tag dolgozott fel majd a bizottság közösen értékelt. A pontozólap és a súlyarányok a bírálati folyamat megkezdése előtt konszenzus alapján jöttek létre. Bírálati szempontok voltak az Újszerűség (Innovációs teljesítmény, ötlet újdonsága, eredeti ötlet/nem életműdíj), a társadalmi felelősségérzet, a fenntarthatóság, a környezettudatosság, a gazdasági hasznosítás potenciálja…

Olvass tovább>>

Tudományos ipari parkot alakítanak ki a szegedi lézerközpontnál

~
Palkovics László

ELI Science Park néven tudományos ipari parkot alakítanak ki a szegedi lézerközpontnál, első lépésként 2018-ban inkubátorház nyílhat – közölte Palkovics László oktatási államtitkár kedden Szegeden. A kormánybiztosként a projektet is irányító politikus a Szegedi Tudományegyetem innovációs napján elmondta, a szegedi lézerközpont nagyon fontos eleme az alapkutatásoknak, ahhoz, hogy az itt születő eredmények helyben hasznosuljanak az „innovációs ökoszisztéma” fejlesztésre van szükség. Ennek meghatározó része az ELI Science Park, amelyet a kutatóközpont közvetlen szomszédságában, a magyar állami tulajdonában, az egyetem kezelésében lévő 80 hektáros területen hoznak létre – mondta. Az egykori szovjet…

Olvass tovább>>

Hargitai baktériumot írtak le a Sapientia tudományegyetem és az ELTE kutatói

~
baktérium

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) mikrobiológusai a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóival együttműködve elsőként írtak le egy új baktériumnemzetséget Romániából – közölte a Sapientia. A Székelyudvarhely közelében levő cekendi hulladéklerakó csurgalékvizéből származó új baktérium a Caenimicrobium hargitense nevet kapta. A nemzetségre vonatkozó első névben a latin caeni szó a csurgalékvizes reaktor eleveniszapjára utal, ahonnan a baktériumot kitenyésztették, a görög microbium szó a magyar mikroorganizmus szó megfelelője. A hargitense fajnév a baktérium tágabb származási helyére, a Hargita-hegységre utal. Az izolált baktériumtörzs jó szénhidrát-, fehérje- és zsírbontó képességgel rendelkezik, így…

Olvass tovább>>

Szegedi Tudományegyetem: a sikeres kutatók vállalkozóként is sikeressé válhatnak

~
tudós

A sikeres kutatók vállalkozóként is sikeressé válhatnak, feltaláló fiatalokból és felkészítő tanárokból is sokkal többre lenne szüksége Magyarországnak – mondta Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora a 26. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny díjátadó ünnepségén szerdán Budapesten. Szabó kiemelte, hogy a magyar fiatalok kiemelkedően szerepelnek a nemzetközi tudományos versenyeken és az idei pályázatok között is számos ígéretes újítás mutatkozott be. A 26. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny felhívására 103 műszaki, informatikai és természettudományos pályázat érkezett Magyarországról és a határon túlról. A szakmai értékelés során négy első, három második, három harmadik díjat…

Olvass tovább>>

Innovációs napokat tartanak a Pécsi Tudományegyetemen

~
Pécsi Tudományegyetem

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) innovatív kutatócsoportjai, díjazott kutatói és céges partnerei mutatkoznak be a felsőoktatási intézmény Szentágothai János Kutatóközpontjában. Az MTI-hez eljuttatott tájékoztató szerint a nyitónapon a PTE innovációs díjának várományosaié lesz a főszerep, ők támogatásban részesített ötleteiket mutatják majd be a közönségnek. Ugyancsak hétfőn ismerhetik meg az érdeklődők a helyi innovációs ökoszisztéma kiépítéséhez a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból támogatást elnyert Negos Zrt. projektjét, illetve bemutatkozik az infokommunikációs start-upokat támogató Input program – írták a közleményben, amelyben arra is kitértek, hogy aznap tartják a PTE kiválósági centrumjainak beszámolóját is.…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók kísérletei bizonyították a retina és az agykéreg mozgásérzékelésének összefüggését

~

Bázelben dolgozó magyar kutatók egereken végzett kísérletekkel bizonyították, hogy a látás során a mozgások irányát a szemben található retina és az agykérgi idegsejthálózatok egymásra épülő tevékenysége értelmezi. A biológiai kutatásokkal foglalkozó bázeli Friedrich Miescher Intézet Roska Botond vezette kutatócsoportja a Nature Neuroscience tudományos folyóirat honlapján hétfőn publikált cikkben jelentette meg eredményeit. A cikk első szerzője, Hillier Dániel a kutatásról az MTI-nek telefonon elmondta: a szem különböző fejlődési rendellenességei miatt az agykérgi látásfunkciók maradandóan károsulnak. Ennek oka, hogy az agykéreg alkalmazkodik a szem hibás működéséhez, és hiába korrigáljuk a szem optikai…

Olvass tovább>>

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

~

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős – állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok. A Science Advances tudományos lapban csütörtökön közzétett tanulmány készítői a fogak biológiai jelzőanyagai, azaz markerei alapján következtettek az orangutánok szoptatási szokásaira, amelyek az élőhely táplálékellátásának változásaival kapcsolatosak – olvasható a Phys.org. tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az eredmények segíthetnek megérteni az emberi anyatejes táplálás evolúcióját – vélik a szerzők, a Mount Sinai Egyetem orvosi és közegészségügyi kara, valamint az ausztrál Griffith Egyetem tudósai. A szoptatás fontos…

Olvass tovább>>

Pislákol már a világ legnagyobb röntgenlézer elektrongyorsítója

~
lézer

Előállította az első felvillanásokat csütörtökön a világ leghosszabb szupravezető lineáris részecskegyorsítója, a Hamburg melletti European XFEL, amellyel atomi szintű szerkezeteket és folyamatokat akarnak lefényképezni. Az első napon másodpercenként egy-egy villanást produkáltak, a létesítmény szeptemberi hivatalos felavatásáig azonban másodpercenként 27 ezerre akarják növelni a felvillanások számát. A felvillanó lézerfény mindössze 0,8 nanométer hullámhosszú volt, ami ötszázszor rövidebb a látható fény hullámhosszánál. „A kutatás új korszaka veszi kezdetét Európában az első lézerfénnyel, amelyet ma a világ legmodernebb és a legnagyobb teljesítményű lineáris gyorsítójával előállítottunk” – idézte a dpa és az AP a…

Olvass tovább>>

Helyreállítják Augustus császár mauzóleumát

~

Restaurálják és megnyitják a nagyközönség előtt Augustus császár síremlékét Rómában, amelyet hetven év romlás után a Tim olasz telefontársaság finanszírozásával alakítanak át modern múzeumegyüttessé. Augustus mauzóleuma előtt naponta több ezer római és turista halad el, nem is tudva, hogy a római birodalom alapítójának sírhelyénél jár. Pedig a hatalmas épület a szintén Augustus emelte Ara Pacis, vagyis az augustusi béke oltára szomszédságában áll. A mauzóleum 1937 óta pusztult a szabad ég alatt. Virginia Raggi római főpolgármester jelentette be, hogy sikerült forrást találni az ókori műemlék megmentésére, amelyet a tervek szerint 2019…

Olvass tovább>>

Barlangok üledékéből vontak ki ősi emberi DNS-t egy új módszerrel

~

Üresen talált barlangok üledékének porából vontak ki ősi emberi DNS-t egy új módszerrel, melyet egy nemzetközi kutatócsoport fejlesztett ki. Az ősi emberi DNS fő forrásai a csontkövületek, ám ezekből nagyon kevés van még azokon a helyeken is, ahol a körülmények nyilvánvalóvá teszik, hogy ott az ember ősei élhettek. „Számos barlangban találunk kőszerszámokat, csontokat viszont nem” – mondta Matthias Meyer, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet munkatársa, a Science tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmány egyik szerzője. A kutatók hét európai és oroszországi barlangból gyűjtöttek össze 85 üledékmintát. Az üregekről ismert,…

Olvass tovább>>