Kategória: Tudomány

Az eddig feltételezettnél korábban kezdtek hallal kereskedni a vikingek

~

Az eddig feltételezettnél már ötszáz évvel korábban is kereskedtek a vikingek szárított tőkehallal Közép-Európában – derül ki egy friss kutatásból. Korábban úgy gondolták, hogy a tőkehal-kereskedés csak a 13. században indult meg, az oslói egyetem közreműködésével megjelent tanulmány szerint azonban a vikingek már 1200 évvel ezelőtt is ellátták szárított hallal Közép-Európát. A kutatók a németországi Kieltől északnyugatra fekvő egykori viking városból, Haithabuból származó halszálkákat vizsgáltak meg genetikai analízissel, majd összehasonlították őket az északi vizekben ma is élő halakkal. Az eredmények azt mutatták, hogy a Haithabuban talált halmaradványok az észak-norvégiai Lofoten-szigetekről…

Olvass tovább>>

Mintegy százmillió éves repülő emlősfajok maradványait fedezték fel Kínában

~

Az eddig ismert legkorábbi, mintegy 160 millió éves repülő emlősfajok maradványait fedezték fel Kínában. Az állatok, hasonlóan több mai emlősfajhoz, siklórepülésben közlekedtek a fák között – írja a BBC. A két fosszília felfedezése újabb bizonyíték arra, hogy az emlősökre jóval nagyobb sokszínűség volt jellemző a dinoszauruszok korában, mint korábban hitték. A leletek alapján a két – Maiopatagium furculiferum és Vilevolodon diplomyl névre keresztelt – emlősfajnak nagyon speciális tulajdonságai voltak, tudtak fára mászni és „repülni” is. Mindez azt jelenti, hogy az eddig feltételezettnél sokkal korábban, már százmillió évvel a modern repülő…

Olvass tovább>>

Gyász: elhunyt Zawadowski Alfréd fizikus

~

Életének 82. évében elhunyt Zawadowski Alfréd fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja – közölte az MTA. A szombaton elhunyt akadémikus a magyar fizika egyik legmarkánsabb, a világon mindenütt ismert és elismert, iskolateremtő alakja volt. Zawadowski 1936. április 15-én született Budapesten. Fizikusi oklevelet 1959-ben szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Pályáját az MTA Műszaki Fizikai Kutatóintézetében kezdte, majd 1962-től 1989-ig az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetében dolgozott. 1964 és 1973 között az elméleti szilárdtest-fizikai csoport vezetője volt, 1978 és 1984 között pedig a Tudományos Tanácsadó Testület vezetője, illetve társelnöke. 1989-től 1992-ig az MTA…

Olvass tovább>>

Geológus: vitathatatlan a hőhullámok gyakoriságának növekedése

~

Nem lehet vitatni, hogy az elmúlt évtizedekben megnőtt a hőhullámok gyakorisága – mondta Juhász Árpád geológus. Mintegy száz éve állnak rendelkezésekre pontos feljegyzések arról, hogy az adott helyen milyen a hőmérséklet. Korábban mindez azért nem volt elég alap a globális felmelegedés igazolására, mert a Föld felszínének kétharmadát borító tengereken nem volt olyan sűrű mérőhálózat, mint a szárazföldön. Az utóbbi időben azonban teljesen egyértelműen kirajzolódik az adatokból – köztük a hőhullámok gyakoriságából – az a trend, amelyet globális felmelegedésnek is nevezhetünk – mondta Juhász. Szerinte ezért végtelenül szomorú, hogy dugába látszik…

Olvass tovább>>

Ősi cápaszerű ragadozó halfajt fedeztek fel egy nevadai fosszíliában

~

Ősi, 250 millió éves cápaszerű ragadozó halfajt fedeztek fel egy Nevada állam északkeleti részén talált fosszíliában. A tudósok szerint az 1,83 méter hosszú tengeri ragadozó hosszú állkapoccsal és három sornyi tűhegyes foggal rendelkezett. Az állkapocs és a fogak típusából arra következtetnek a tudósok, hogy a Birgeria americana nevet viselő csontos halfaj a cápákhoz hasonlóan marta meg a prédáit a bekebelezésük előtt. Carlo Romano, a Zürichi Egyetem kutatója szerint a lelet a Egyesült Államokban valaha felfedezett legjobb állapotú gerinces maradvány a szóban forgó időszakból. A tudós a vezető szerzője annak a…

Olvass tovább>>

Elkészült az eddigi legpontosabb térkép az univerzumban lévő sötét anyagról

~

Elkészült az eddigi legpontosabb térkép az univerzumban lévő sötét anyagról. A kutatócsoport több mint 26 millió galaxist vizsgált meg a kutatáshoz. A térkép segítheti a kutatókat annak megértésében, honnan származik a sötét anyag és abban, hogy többet megtudjanak a sötét energia titokzatos jelenségéről – írja a BBC hírportálja. A szakértők eredményeiket a nemzetközi Sötét Energia Konzorciumon (DES) mutatták be. Ofer Lahav, a University College London (UCL) munkatársa és a DES kuratóriumának elnöke szerint a térkép betekintést enged az univerzum működésébe. „A sötét energia és a sötét anyag alighanem a tudomány…

Olvass tovább>>

Bepörgött a nap: négyszer gyorsabban forog a magja, mint a felszíne

~

A Nap magja csaknem négyszer gyorsabban forog, mint a felszíne – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A tudósok korábban azt feltételezték, hogy a mag – mint egy körhinta – ugyanolyan sebességgel forog, mint a felszín. „A legvalószínűbb magyarázat, hogy a mag tengely körüli forgásának sebessége még abból az időszakból őrződött meg, amikor a Nap kialakult, tehát mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőttről” – mondta Roger Ulrich, a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) csillagásza, aki több mint negyven éve tanulmányozza a Nap belsejét. A felfedezést bemutató tanulmányt az Astronomy and Astrophysics című…

Olvass tovább>>

Először fedezhettek fel Naprendszeren kívüli holdat

~

Először fedezhetett fel egy Naprendszeren kívüli holdat amerikai csillagászok egy csoportja: a kutatók szerint az „exohold” méretét és tömegét tekintve is akkora lehet, mint a Neptunusz, és valószínűleg egy Jupiterrel azonos méretű, de tízszer nagyobb tömegű bolygó körül kering. A lehetséges exoholdat az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Kepler űrteleszkópja segítségével észlelték a csillagászok, akik azt tervezik, hogy októberben a Hubble űrtávcsővel folytatják tovább a megfigyeléseket. Az eddigi eredményeiket a szabadon hozzáférhető arXiv honlapon tették közzé – írta a BBC News. A szakemberek mostanáig több mint háromezer exobolygót, vagyis Naprendszeren kívüli…

Olvass tovább>>

Folytatódik a dombóvári vár feltárása

~

Idén is folytatódik a dombóvári vár feltárása, amelyen az ásatáson dolgozó régészek további adatokat nyertek a középkori épület szerkezetéről; a feltárt falszakaszok alapján romkertet tervez kialakítani a város önkormányzata. A negyedik éve tartó kutatás korábbi feltárásaikor sikerült tisztázni a Kapos mellett állt vár pontos kiterjedését és öt fő építési periódusát, valamint a lelőhely rétegtani szerkezetét. A mostani, július 31-ig zajló ásatáson úgy nyitottak meg szelvényeket, hogy azokból a hiányzó adatokat pótolták – mondta Berta Adrián, az ásatást vezető régész az MTI-nek. Az idei feltáráson több ezer közép- és török kori…

Olvass tovább>>

Hat hét alatt 1400 földrengést mértek az amerikai Yellowstone Parkban

~

A június 12. óta eltelt hat hétben nagyjából 1400, többségében apró földrengést mértek az Egyesült Államok nyugati vidékén elterülő Yellowstone Nemzeti Parkban. A földmozgássorozatot a Montana délnyugati részén fekvő Hebgen-tó környékén észlelték. Ezt a vidéket 1959-ben rázta meg egy hatalmas erejű földrengés, amely 28 ember halálát okozta. A területet megfigyelő geológusok szerint azonban ilyen erejű rengésre nem kell számítani a közeljövőben – olvasható a New Scientist tudományos hírportálon. „Ekkora erejű földrengést megelőzően általában nincs ilyen rezgéssorozat, ráadásul 1959 óta nem halmozódott fel elég energia a mélyben egy újabb hatalmas földmozgáshoz”…

Olvass tovább>>

Nagyon nem lehet jó tobzoskának lenni

~

A tobzoskák vadászata 150 százalékkal nőtt Közép-Afrika erdőségeiben az 1970-es évektől 2014-ig – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. Az egyetemi kutatók és fajmegőrző szervezetek szakemberei közreműködésével, a Sussexi Egyetem vezetésével készült tanulmány szerint évente 2,7 millió tobzoskát fognak be Kamerun, a Közép-Afrikai Köztársaság, Egyenlítői Guinea, Gabon, a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Kongói Köztársaság területén. Természetvédelmi szakemberek már korábban kimutatták, hogy a vadon élő állatok közük a tobzoskák kereskedelme a legelterjedtebb a világon. A közép-afrikai térséget illetően hasonló következtetésre jutott a nemzetközi kutatócsoport is, amely 14 afrikai ország 113 helyszínéről származó…

Olvass tovább>>

Egyetlen farkaspopulációra vezethetők vissza a mai kutyafajták

~

Egyetlen farkaspopulációra vezethetőek vissza a mai kutyafajták – állapították meg amerikai kutatók, akik szerint az érintett farkasok nagyjából negyvenezer évvel ezelőtt léptek először interakcióba az emberrel. A New York-i Stony Brook Egyetem szakembereinek új eredményei valószínűleg felszítják a tudományos vitát arról, hogy pontosan mikor és hol váltak el a kutyák vadon élő ősüktől, a farkastól – olvasható a Physorg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az egyik elmélet szerint mindez nagyjából 15 ezer évvel ezelőtt zajlott le Európában, egy másik szerint 2500 évvel később történt Közép-Ázsiában vagy Kínában. Egy tavaly megjelent tanulmány szerint a…

Olvass tovább>>

Háromszáz évig is elélhet egy csőféregfaj a Mexikói-öböl hűvös mélységeiben

~

A világ egyik leghosszabb életű állata az a csőféregfaj, amelynek egyedei akár 300 évig is elélnek a Mexikói-öböl hűvös mélységeiben – derült ki a The Science of Nature című folyóiratban közölt friss tanulmányból. Az amerikai Temple Egyetem munkatársaként dolgozó Alanna Durkin szerint az Escarpia laminata élettartama nagyjából 100-200 év, de akadnak olyan példányok is, amelyek a 300 éves kort is megérik. Ezek a csőférgek 1000 és 3300 méteres mélységben élnek a tengerfenékhez tapadva, hidrogén-szulfid és metánkiáramlások szomszédságában – olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon. Mivel a kutatók nagyon keveset tudnak az…

Olvass tovább>>

A nagy ragadozóknak annyi

~

A világ hat nagy ragadozója több mint kilencven százalékot vesztett történelmi élőhelyeiből – állítja amerikai kutatók új tanulmánya. Az etióp farkas, a vörös farkas, a tigris, az oroszlán, az afrikai vadkutya és az afrikai gepárd mind veszélybe került, ahogy az emberi települések és a gazdálkodás elfoglalta élőhelyüket. Az etióp farkasok természetes élőhelyük 99 százalékát, a tigrisek 95 százalékát veszítették el – ismertette a kutatást vasárnap a BBC News. A tudósok szerint létfontosságú a fajok megőrzése érdekében, hogy eredeti élőhelyükön újratelepítsék ezeket a ragadozókat. A Royal Society Open Science folyóiratban publikált…

Olvass tovább>>

Gyász: elhunyt Marjam Mirzakani, az első nő, aki Fields-érmet kapott

~

Negyven évesen elhunyt Marjam Mirzakani iráni matematikus, az első – és eddig egyetlen – nő, akinek odaítélték a matematika Nobel-díjának is nevezett Fields-érmet – írta a BBC News. A Stanford Egyetem professzora a rákkal folytatott hosszú küzdelem után szombaton halt meg az Egyesült Államokban. Mirzakani 2014-ben az ívelt felületek szimmetriájának kutatásában elért eredményei elismeréseként kapta meg az 1936-ban alapított Fields-érmet, amelyet négyévenként ítél oda a Nemzetközi Matematikai Szövetség kettő-négy, negyven évnél fiatalabb matematikusnak. Nemcsak az első nő, de az első iráni matematikus is volt, aki megkapta az elismerést. A Stanford…

Olvass tovább>>

A Föld mágneses tere: a nikkel nélkül nagy bajok lennének

~

A forró földmagban lévő húsz százaléknyi nikkel kulcsfontosságú szerepet játszik a Föld mágneses erőterének létrehozásában egy kutatócsoport szimulációs kísérletei szerint. A Föld mágneses terét elsősorban a nagyrészt vasból álló belső mag folyékony részének dinamóhatása hozza létre. Csupán a vassal azonban ezt a hatást nem lehet megmagyarázni, szükséges hozzá a húsz százaléknyi nikkel is – állapították meg würzburgi és bécsi fizikusok szimulációk segítségével, kutatásukat a Nature Communications című szaklap friss száma ismertette. A mintegy hétezer kilométer átmérőjű földmag alkotja a Föld fémes belsejét. Nagyjából akkora, mint a Hold és olyan forró,…

Olvass tovább>>

Egy raktárban bukkantak rá I. Thotmesz fáraó templomának maradványaira

~

I. Thotmesz egyiptomi fáraó régóta keresett templomának maradványaiként azonosították lengyel régészek azt a több ezer kőtömböt, amelyek egy Luxor közeli raktárban hevertek évtizedeken át. Az Újbirodalom 18. dinasztiája harmadik uralkodójának, Thotmesznek (Kr.e. 1504-1492) a temploma pompájában vetekedett II. Ramszesz és Hatsepszut fáraó világhírű templomaival. Maradványainak véletlen felfedezése Jadwiga Iwaszczuknak, a Lengyel Tudományos Akadémia Földközi-tengeri és Keleti Kultúrákat Kutató Intézete egyiptológusának köszönhető – adta hírül a PAP lengyel hírügynökség. A raktár az egyiptomi műemlékvédelmi tárca tulajdonában van a Luxor közeli thébai nekropolisz egy erre a célra használt sírjában. A lengyel régész…

Olvass tovább>>

Teste melegével költötte ki tojásait egy dinoszaurusz

~

Teste melegével, nagyjából 35-40 Celsius-fokon költötte ki tojásait az oviraptoroszaurusz – derítették ki kínai és francia kutatók. Kínában talált tojáskövületeken egy új módszerrel végeztek elemzéseket francia és kínai tudósok a Lyoni Geológiai Laboratóriumban – számolt be a ScienceDaily.com a Paleontology című szaklap aktuális számában megjelent tanulmányról. A dinoszauruszok szaporodása, különösen a tojásköltés még mindig számos tudományos kérdést vet fel. Mostanáig közvetett bizonyítékok – a megkövült tojáshéjak alakja és a fészkek elrendezése – alapján születtek elképzelések a folyamatról. A oviraptoroszauruszok tollas, két lábon járó, csőrös dinoszauruszok voltak, külsőre egyes madarakra emlékeztettek. Hosszuk…

Olvass tovább>>

A korai emberek sokkal keményebbek voltak nálunk

~

A négyezer méter magasban tapasztalható oxigénhiány, az alacsony hőmérséklet és a különböző természeti elemeknek való kitettség ellenére, a hétezer évvel ezelőtt élt vadászó-gyűjtögető népek – nők, gyermekek és férfiak – egész éven át bírták az andokbeli viszonyokat – állapították meg a Kaliforniai Egyetem munkatársai. A tudományos közösségben régóta vita folyik arról, hogy a korai ember képes volt-e egész évben elviselni az Andokban uralkodó körülményeket. A régészekből és geokémikusokból álló kutatócsoport most öt különböző tudományos bizonyítékkal is alátámasztotta, hogy a válasz igen. A szakemberek számára az volt a legmeglepőbb, hogy a korai…

Olvass tovább>>

A ragadozók elkerülésére tanítanak veszélyeztetett fajokat

~

A veszélyeztetett őshonos állatfajok képesek megtanulni azt, hogyan kerüljék el a zsákmánnyá válást, ha kisebb számú ragadozó közelségének teszik ki őket a vadonban. Ezt első alkalommal bizonyította egy üregásó patkánykengurukat megfigyelő ausztrál kutatás. A kisméretű erszényes állatfaj (Bettongia lesueur) egykoron elterjedt volt egész Ausztráliában, azonban ma már csak tengeri szigeteken vagy körülkerített rezervátumokban lelhető fel az olyan Ausztráliában nem őshonos ragadozók miatt, mint a vadon élő macskák vagy a vörös róka. Az Új-Dél-Walesi Egyetem kutatóinak eredményei viszont akár segíthetik is a üregásó patkánykenguruk újbóli elterjedését a kontinensen. Az ausztrál őshonos…

Olvass tovább>>