Kategória: Tudomány

Fekete-Afrikában gyógyított: könyv jelent meg magyar orvosokról

~

Magyar orvosok Fekete-Afrikában címmel írt könyvet Pusztai Gabriella, a kunszentmártoni múzeum történésze; a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megjelent mű az orvosok az afrikai hétköznapokban végzett gyógyító tevékenységébe ad betekintést. Afrika több olyan kiváló magyar orvosnak adott otthont, akikről nem sokat tudunk vagy csak részben ismerjük életüket, a betegségek elleni küzdelemben elért eredményeiket. Ez a könyv előttük tiszteleg – fogalmazott a szerző az MTI-nek. Pusztai Gabriella elmondta: kutatása során kiderült, hogy a hazájuktól távol került orvosok többségére az is jellemző volt, hogy nem csupán praktizáltak, hanem részesei, többször irányítói lettek az…

Olvass tovább>>

Egy eddig ismeretlen dinoszauruszfaj fossziliáit találták meg Közép-Csehországban

~

A Burianosaurus augustai nevet kapta az a dinoszaurusz, amelynek csontjaira 2003 novemberében bukkantak Közép-Csehországban, és amelyről megállapították, hogy egy eddig ismeretlen fajhoz tartozik – közölte szerdán Martin Mazuch, a prágai Károly Egyetem földtani és paleontológiai intézetének igazgatója. A 94 millió évvel ezelőtt élt állat maradványait Michal Moucka amatőr gyűjtő fedezte fel 14 éve a közép-csehországi Kutná Hora városának közelében. Moucka egy elhagyott folyó menti bányában egy megkövesedett, mintegy negyven centiméter hosszú csontot talált, amelyet szakértők később a dinoszaurusz bal lábának combcsontjaként azonosítottak. A dinoszaurusz a növényevő ornithopidák (madárlábúak) alrendjéhez tartozott.…

Olvass tovább>>

Kihirdették A nőkért és a tudományért magyar ösztöndíj idei díjazottjait

~

A növények C-vitamin termelésének fokozásához, illetve a vérzékenység és a trombózis korszerűbb kezeléséhez járulhatnak hozzá a L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíj idei díjazottjainak kutatási eredményei. Tóth Szilvia Zita növénybiológus és Wohner Nikolett kutatóorvos hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián vehették át a négymillió forint összdíjazású elismerést. A tudományos munkájukban fiatal nőket ösztönző elismerést akadémikusokból álló zsűri ítélte oda Tóth Szilvia Zitának és Wohner Nikolettnek. A díjjal járó pénzösszeget szakmai és személyes célokra egyaránt szabadon fel lehet használni – közölte az MTI-vel hétfőn A nőkért és a tudományért…

Olvass tovább>>

Dán tudósok igazolták a Szent Ferenc legendájához kötődő ereklye korát

~

Dán tudósok szénizotópos kormeghatározással igazolták, hogy valóban Assisi Szent Ferenc korából származhat az a kenyeres zsák, amit több mint hétszáz évig ereklyeként őriztek az itáliai Montella melletti Folloni rendházban. A legenda szerint 1224 telén a Folloni rendház ajtajának küszöbén találták a kenyeret rejtő textilzsákot. Azon a télen Szent Ferenc Franciaországban járt, a legenda szerint egy angyal hozta a kenyeret, melynek zsákját azóta őrizte ereklyeként a kolostor. A zsákmaradványokat egy dán-olasz-holland kutatókból álló csoport vizsgálta meg a Dél-dániai Egyetemen dolgozó Kaare Lund Rasmussen docens irányításával. A kutatás eredményét a ScienceDaily.com beszámolója…

Olvass tovább>>

Egy maja uralkodó sírját tárták fel

~

A maja civilizáció klasszikus időszakának egyik uralkodóját rejtő sírhelyet tártak fel az észak-guatemalai El Perú (más néven Waka) maja ásatási helyszínen – közölte a közép-amerikai ország kulturális és sportügyekért felelős minisztériuma. „A klasszikus maja civilizáció idején hatalmas tisztelet övezte az elhunyt uralkodókat, akiket élő lelkekként kezeltek” – mondta David Freidel, a St. Louis-i Washington Egyetem antropológia professzora, aki 2003 óta folytat munkálatokat a helyszínen guatemalai és külföldi kollégáival. Az előzetes kormeghatározás szerint az idén nyáron feltárt sír nagyjából az Kr.u. 300-350 közötti időszakból származik, ami azt jelenti, hogy ez az…

Olvass tovább>>

Nobel-díjasokkal népszerűsítik a molekuláris tudományokat

~

A több Nobel-díjas tudós és sztárkutató részvételével zajló nemzetközi szimpózium célja, hogy a fiatal kutatók és diákok kapcsolatot létesítsenek a legnevesebb kutatókkal – mondta a Molecular Frontiers elnevezésű kétnapos rendezvény főszervezője. A szimpózium célja a jövő kutatógenerációjának megszólítása, a molekuláris tudományágak népszerűsítése – mondta Beke-Somfai Tamás, aki hozzátette: a tíz előadásból álló budapesti szimpózium tematikája a fehérjetudományok és a gyógyszerésztudományok kapcsolatára, együttműködési lehetőségeire helyezi a hangsúlyt. A molekuláris tudományterületek közé tartozik a kémia, a biológia, a gyógyszerkutatás és a génkutatás – tette hozzá. A tíz előadó között három Nobel-díjas tudós…

Olvass tovább>>

Magyarországon egyedülálló műszert szerez be az ELTE

~
mérő

Több mint 56 millió forintos támogatásból Magyarországon egyedülálló műszert szerez be az Eötvös Loránd Tudományegyetem — közölte az intézmény az MTI-vel. A fejlesztés segítségével biológiai, geológiai és kémiai mintákat lehet az anyag roncsolása nélkül elemezni. Többféle hasonló technológia is létezik, de a pályázott műszernél nagyobb felbontást csak részecskegyorsítókban kiépített kutatóhelyeken lehet elérni – olvasható a közleményben. A növényi-, állati szövetek, talajok, kövületek, kőzetek, ásványok, de még az ipari termékek összetételének vizsgálata úgynevezett roncsolásos technikával, majd műszeres méréssel már évtizedek óta rutinszerű, nagy pontosságú meghatározást tesz lehetővé. Ezekkel a technikákkal azonban…

Olvass tovább>>

Az eddig ismertnél jóval idősebb Bakhsáli kéziratban jelent meg a legelső ismert nulla szám

~

Az Oxfordi Egyetem Bodleian Könyvtárában őrzött Bakhsálí kéziratban jelenik meg az első ismert nulla szám – állapították meg az egyetem szakemberei az után, hogy szénizotópos kormeghatározással vizsgálták meg az ősi indiai kéziratot. A tudományos vizsgálatok szerint a kézirat a Kr.u. 3-4. században keletkezett, azaz több évszázaddal idősebb, mint korábban gondolták. Ez azt jelenti, hogy az ősi indiai matematikai kéziratban található zérusjel korábbi, mint az eddig elsőnek ismert zérusjel, amely egy kőbe vésett feliraton jelenik meg az indiai Gvailor egyik templomában 876-os keltezéssel. A felfedezés létfontosságú jelentőségű a matematikatörténetben – idézte…

Olvass tovább>>

Zajlanak a régészeti feltárások a tervezett M30-as autópálya nyomvonalán

~

Tartanak a régészeti feltárások a Miskolc és Kassa között megépítendő M30-as autópálya Miskolc és Tornyosnémeti közötti szakaszán, eddig számos lelet került elő, a munkával várhatóan a decemberi fagyokig végeznek a szakemberek – hangzott el a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Arnót község határában tartott sajtótájékoztatón. Tóth Arnold, a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatója elmondta: a múzeum és a Forster-központ még az elmúlt év tavaszán elvégezte az építendő autópálya régészeti terepbejárását. Ekkor mintegy másfél millió négyzetméteres területen ásásmentes műszeres lelőhely-felderítést végeztek el. A régészek idén augusztusban vették át a munkaterületet a Miskolctól a magyar-szlovák…

Olvass tovább>>

Nagy a baj: megállíthatatlannak tűnik az állandóan fagyott talajú területek csökkenése

~

A klímaváltozás miatt megállíthatatlan a hideg, állandóan fagyott talajú területek csökkenése, 2100-ra szinte teljesen el fognak tűnni a kutatók szerint. Az úgynevezett periglaciális zónák, melyek általában egy állandóan fagyott talajréteggel, permafroszt réteggel rendelkeznek, a Föld szárazföldi területeinek negyedét teszik ki. Többnyire az északi és déli területeken, illetve nagy tengerszint feletti magasságban találhatók. Az Exeteri és Helsinki Egyetem, valamint a Finn Meteorológiai Intézet tudósai megfigyelték azokat természetes folyamatokat, melyeket a fagy és a hó idéz elő ezekben a zónákban. Eredményeik szerint – és a jövőbeli szén-dioxid-kibocsátás legoptimistább becsléseit tekintve – a…

Olvass tovább>>

A hurrikánok átmérője akár 1200 kilométer is lehet

~

A hurrikánok átmérője akár 1200 kilométer is lehet, ha Magyarország felett elterülne, teljesen befedné az ország területét – mondta Juhász Árpád geológus az M1 aktuális csatornán. A tudós a műsorban kiemelte: az örvénylő rendszer úgy megy, akár a búgócsiga. Meg lehet adni egy pásztát, azaz sávot, hogy merre fog haladni, de hogy ezen belül kétszáz kilométerre jobbra, vagy balra tér el, azt nagyon nehéz előre megítélni. Ahol például az Irma mindent letarolt, ott a szigetek maguk is kanyarodnak, és fokozatosan térülnek el az észak-dél tengelytől nyugat felé. Így érnek a…

Olvass tovább>>

Az eddigi legnagyobb „tengeri sárkány” maradványait fedezték fel

~
tengeri szörny

Az eddigi legnagyobb, több mint háromméteres „tengeri sárkány”, vagyis egy kétszázmillió évvel ezelőtt élt iktioszaurusz maradványait fedezték fel Nagy-Britanniában – tudósított a BBC. Az iktioszauruszok fajai akkoriban népesítették be a Föld óceánjait, amikor a szárazföldet a dinoszauruszok lakták. A most vizsgált egyed kövületeit több mint húsz éve találták meg az angol partokon, de mostanáig nem tanulmányozták őket. Sven Sachs német paleontológus lett rájuk figyelmes egy hannoveri múzeumban. Kapcsolatba lépett angol kollégájával, Dean Lomaxszel, aki az iktioszauruszok szakértője. „Lenyűgöző, hogy még mindig találunk újdonságot a múzeumi gyűjteményekben, afelfedezéshez ki sem kell menni…

Olvass tovább>>

Megfejtették a Nap változó fényének titkát

~

A Nap nem ugyanolyan fényes minden pillanatban, olykor elhomályosul vagy növekszik a fénye. Az ingadozásért a látható felszíne, a fotoszféra mágneses mezői és gigantikus plazmaáramlások felelnek. A jelenség hátterében álló okokat sikerült a göttingeni Max Planck Intézet kutatóinak felfedezniük, eredményeiket a Nature Astronomy című szaklapban mutatták be. A szakértőknek először sikerült rekonstruálni a fényváltozásokat, ami nemcsak a klímakutatók számára kiemelt jelentőségű, hanem a távoli csillagok megfigyelésében is segítséget nyújt, emellett az exobolygók jövőbeli kutatását is leegyszerűsítheti – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Ha egy exobolygó (Naprendszeren kívül bolygó) elhalad anyacsillaga…

Olvass tovább>>

Mágneses nulltér laboratórium épül Sopron környékén

~

Mágneses nulltér laboratórium épülhet a Sopron melletti Fertőbozon 2018-ra az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, valamint a MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) által elnyert 434,59 millió forintos, vissza nem térítendő uniós pályázatnak köszönhetően. A projekt célja egy elektromágneses tiszta laboratórium létrehozása Fertőbozon, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézete (MTA CSFK GKI) Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumban, amely az MTA Wigner FK kihelyezett telephelye is – közölte ez MTI-vel csütörtökön az MTA CSFK. Tájékoztatásuk szerint a Zéró Mágneses tér Laboratórium (ZBL) segítségével földi körülmények között válik lehetővé…

Olvass tovább>>

Harminc millió évvel ezelőtt élt fogatlan, apró delfinfajt fedeztek fel a kutatók

~

Egy csaknem harmincmillió évvel ezelőtt élt apró termetű, bajszos és fogatlan delfinfaj egy példányának megkövesedett koponyáját fedezték fel a kutatók. Az Inermorostrum xenops névre keresztelt faj egyedeinek testhossza alig haladta meg az egy métert, vagyis nagyjából feleakkorák voltak, mint egy palackorrú delfin – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A szakemberek a dél-karolinai Charleston közelében, egy folyóban bukkantak rá az állat megkövesedett koponyájára, amely alapján rekonstruálni tudták a „pisze orrú” emlős evolúcióját, pofájának jellegzetességeit, és megállapították, hogy mivel táplálkozhatott. Ironikus módon az Inermorostrum xenops a cetek rendjébe tartozó tengeri emlősállatok egyik…

Olvass tovább>>

Új fecskefaj, a vörhenyes fecske fészkelt Magyarországon

~

Új madárfaj, egy vörhenyesfecske-pár fészkelt a nyár során Balatonfüreden, a fészekből három fióka repült ki július első hetében – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az egyik szülő a fiókanevelési időszakban valószínűleg elpusztult, így a fiatalok etetése a magára maradt madárra hárult. A vörhenyes fecske a füsti fecskénkre emlékeztető megjelenésű és viselkedésű madár. Repülő rovarokra vadászik, sárgolyókból álló fészkét sziklafalak, épületek esőtől védett párkányzata alá építi. Utóbbi könnyen elkülöníthető a hazai fajokétól, zárt, molnárfecskeszerű fészkének bejáratához ugyanis hosszú „félcsövet” tapaszt. Hatalmas területen elterjedt madár, elsősorban Ázsiában, de Afrikában…

Olvass tovább>>

A dinoszauruszokat kipusztító aszteroida 2 évre sötétségbe borította a Földet

~

Majdnem két évre sötétségbe borította a Földet az a hatalmas mennyiségű korom, amely a dinoszauruszok kipusztulását okozó aszteroida becsapódását követő globális erdőtüzek révén került a légkörbe. A sötétség következtében a növények nem jutottak elég fényhez a fotoszintézishez, a bolygó felszíne pedig drasztikusan lehűlt. Hatvanhatmillió évvel ezelőtt egy 9,9 kilométer átmérőjű kisbolygó csapódott a mai Mexikó területén lévő Yucatán-félszigetbe (Chicxulub-kráter), katasztrofális események sorozatát elindítva – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az amerikai Nemzeti Légkörkutatási Központ (NCAR), az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és a Coloradói Egyetem kutatói számítógépes modellek révén festettek részletgazdag…

Olvass tovább>>

Ajjaj! A középkorban muszlimok élhettek Orosháza környékén

~

Orosháza környékén a 11-13. században muszlimok élhettek, a korábbi kutatásokkal ellentétben nem a skandinávoktól, hanem tőlük származhat a budai márka pénzverési alapsúly – véli kutatásai alapján Rózsa Zoltán, az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum régész igazgatója. Rózsa Zoltán az MTI-nek elmondta, hogy 2004-ben, a 47-es főút orosházi elkerülő szakaszának építésekor kezdődött az ásatás, amely során egy Árpád-kori települést, 400 objektumot, sok kerámiát és többek között több mint 15 ezer állatcsontot találtak. Ami meglepetést okozott, hogy utóbbiból mindössze 24 darab volt a sertéscsont. „Ez Magyarország második legnagyobb, Árpád-kori, feldolgozott állatcsontanyaga” –…

Olvass tovább>>

Így jelentek meg az első állatok a Földön

~

Az algák hirtelen, gyors elterjedése 650 millió éve volt a katalizátora annak, hogyan terjedtek el az első állatok a Földön ausztrál kutatók szerint. Az Ausztráliai Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói az ötödik kontinens középső részéről származó ősi üledékes kőzetekben találták meg a választ a rejtélyre. „Összetörtük porrá ezeket a kőzeteket és ősi élőlények molekuláit vontuk ki belőlük” – közölte Jochen Brocks, az ANU vendégprofesszora, a Nature című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője. Brocks szerint tudóstársaival képesek voltak 650 millió évre visszanyúlóan élőlények nyomait felfedezni a kőzetekben. „Ezek a molekulák elmondják nekünk,…

Olvass tovább>>

Megvan a bizonyíték: a fényrészecskék tudnak karambolozni

~

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tudósai először találtak közvetlen bizonyítékot arra a nagyon ritka folyamatra, amelyben két foton – fényrészecske – nagy energián kölcsönhatásba lép és megváltoztatja irányát, az eredmény megerősíti a kvantumelektrodinamika (QED) egyik legrégebbi előrejelzését. „Ez egy mérföldkő: az első közvetlen bizonyíték a fény kölcsönhatására önmagával nagy energián. Ez a jelenség lehetetlen az elekromágnesesség klasszikus elméleteiben” – idézte Dan Toveyt, a Sheffieldi Egyetem fizikusát, a CERN ATLAS-kísérletének koordinátorát a szervezet honlapján közzétett közlemény. Évtizedeken át megfoghatatlannak bizonyult közvetlen bizonyítékot találni a fény-fény-szórásra magas energián egészen a jelentősen…

Olvass tovább>>