Kategória: Tudomány

A trófeavadászat a „jó gének” kiiktatásával a fajok kihalásához vezethet

~

A látványos szarvuk vagy sörényük miatt feltűnő hímek vadászata a „jó gének” kiiktatásával növeli a fajok kihalásának esélyét egy új tanulmány szerint. A veszélyeztetett fajok jó adottságú hímjei öt százalékának kiirtása az egész populációt elpusztíthatja a Biological Sciences című tudományos lap friss számában megjelent kutatás alapján. A trófeavadászok kedvelt célpontjai ugyanis általában a legjobb génállománnyal rendelkező hímek – idézte a tanulmányt a BBC News. Komoly vita folyik a világban a trófeavadászatról, vannak, akik a betiltást követelik, mások szerint viszont jelentős jövedelemforrás. „Az a feltételezés, hogy az úgynevezett szelektív vadászat nem…

Olvass tovább>>

Elhúzódik az új vizsgálat az orosz cári család maradványainak ügyében

~

Sem az Orosz Nyomozó Bizottság (SZKR), sem az ortodox egyház nem jutott egyértelmű álláspontra a „jekatyerinburgi maradványok” ügyében, amelyekről a 90-es években azt állapították meg, hogy az utolsó orosz cár, a bolsevikok által 1918-ban titokban kivégzett II. Mikós és családjának csontjai. Ugyanakkor egyik intézmény sem zárta ki a rituális uralkodógyilkosság lehetőségét. Ez derült ki A cári család meggyilkolásának ügye: új szakértői vélemények és anyagok címmel a moszkvai Szretyenszki kolostorban megtartott konferencián, amelyről a napokban számoltak be az orosz lapok. Arról, hogy a maradványokat új vizsgálatnak kell alávetni, 2015-ben állapodott meg…

Olvass tovább>>

Tíz fiatal tudóst tüntettek ki Junior Prima díjjal

~

Tíz fiatal tudóst tüntettek ki Junior Prima díjjal pénteken, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). Idén Bodai Zsolt (kémia), Bolgár Bence (bioinformatika), Bunford Nóra (idegtudomány, pszichológia), Dömötör Orsolya (kémia), Grolmusz Vince Kornél (orvostudomány), Kovács Péter (klinikai orvostudományok), Perlaki Gábor (orvostudomány), Szalai Tamás (planetológia), Varga Zoltán (orvostudomány), Vincze Miklós Pál (földtudományok) kapta az elismerést, amelyet Lovász László, az MTA elnöke, Juhász Edit, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára és Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatója adott át a díjazottaknak. A Junior Prima díjjal 2007 óta tüntetik ki a kiemelkedő teljesítményt…

Olvass tovább>>

Már hétévesek és remekül vannak a világ első klónkutyájának klónjai

~
kutya

Immár hétévesek és remek egészségnek örvendenek a világ első klónkutyájának, a néhai Snuppynak életben maradt klónjai – derült ki a Szöuli Nemzeti Egyetem, a Michigani Állami Egyetem és az Illinoisi Egyetem kutatóinak közös tanulmányából, amelyben a szakemberek részletesen beszámolnak a kutyák fejlődéséről. A Szöuli Nemzeti Egyetem kutatói 2005-ben jelentették be, hogy a világon elsőként, sikerrel klónoztak egy kutyát, egy afgán agárt. A tudósok azóta több száz ebet klónoztak már, hogy minél többet megtudjanak az eljárás előnyeiről és esetleges hátulütőiről. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban közölt új tanulmányukban a kutatók…

Olvass tovább>>

Újabb lépés az emberi agy egyedfejlődésének feltárásában

~

A Scientific Reports-ban 2017. november 23-án publikált cikkükben az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói – Szalkai Balázs doktorjelölt, Varga Bálint doktorandusz és Grolmusz Vince professzor – arról számolnak be, hogy felnőttek agyi kapcsolatainak matematikai elemzésével a magzati és csecsemőkori agyi fejlődésre lehet következtetni. Az emberi agy kapcsolatainak fejlődéséről keveset tudunk. Az agy különböző részei közötti kapcsolatok nagy része a magzati és a csecsemőkorban fejlődik ki, így a kapcsolatok létrejöttének követése igen nehéz feladat. A rágcsálókon végzett, az agyi kapcsolatok sejtszintű fejlődését leíró elektronmikroszkópos vizsgálatokkal egyszerre csak egy idegsejt kapcsolatait lehet…

Olvass tovább>>

Érdekes tárgyak kerültek elő a tervezett Mindszentyneum területén

~

Várostörténeti szempontból és országosan is nagy jelentőségű tárgyak kerültek elő a tervezett zalaegerszegi Mindszentyneum területén végzett régészeti munkák során – mondta el Simmer Lívia ásatást vezető régész. A csaknem 900 négyzetméteres feltárási területen a 14. század végére, a 15. század elejére keltezhető téglaégető kemencékre bukkantak. Az Egerszeg vár erődítései jelentősen megbolygatták ezeket az objektumokat: az öt beazonosított téglaégető kemence közül kettő szinte teljesen megsemmisült, csak a helyét tudták meghatározni – beszélt a részletekről a régész-muzeológus. Hozzáfűzte: két téglaégető kemence viszont nagyon jó állapotban maradt meg. A két fűtőcsatornával ellátott kemence…

Olvass tovább>>

Kismillió tudós állítja, hogy a Föld állapota egyre aggasztób

~

A világ több mint 15 ezer tudósa írt aggódó levelet a Föld állapotáról. Az „emberiségnek szóló levél” egy 25 ével ezelőtti figyelmeztető üzenet frissített változata. Az elsőt a Union of Concerned Scientists (Aggódó Tudósok Szövetsége) küldte, mintegy 1700-an írták alá. A szakértők szerint a helyzet sokkal rosszabb, mint 1992-ben volt: szinte minden probléma, amelyet az első levél említett, súlyosbodott azóta. Továbbra is alapvető fenyegetés, hogy a gyorsan növő populáció féktelenül éli fel a korlátozott forrásokat, a tudomány, a média és mások sem tesznek eleget ellene – figyelmeztetnek a levélben. Ha…

Olvass tovább>>

Meglepetést okoztak a szupernóvák

~

Egy magyar részvétellel zajló amerikai–japán kutatás eredményei szerint egyes kémiai elemek olyan arányban fordulnak elő a galaxishalmazokat kitöltő gázokban, mint a Napban. Vagyis a világűr átlagos vegyi összetétele – a mangánt, nikkelt, vasat és krómot illetően – megegyezik a mi Napunk összetételével. 2016 februárjában állították pályára a Hitomi röntgencsillagászati műholdat, amely fejlett színképelemző berendezésével (Soft X-ray Spectrometer, SXS) a korábbinál jóval részletesebben vizsgálta az égbolt röntgensugárzását. Sajnos a Japán Űrügynökség (JAXA) és a NASA együttműködésével zajló küldetés csak egy hónapig tartott a műhold váratlan meghibásodása miatt. Mégis, a mostani eredményekről…

Olvass tovább>>

A Semmelweis kutatásaira harmincezerszer hivatkoztak a világon

~

Mintegy harmincezer tudományos publikációban hivatkoztak a Semmelweis Egyetem valamelyik kutatására tavaly a világon – mondta az intézmény oktatási rektorhelyettese. Hermann Péter felidézte, hogy élettudományokban, valamint orvos-egészségtudományi kategóriákban is a 301-400. hely között szerepel a Semmelweis Egyetem a londoni Times Higher Education (THE) friss nemzetközi képzésterületi rangsorában. A rektorhelyettes szerint jól szerepelt az egyetem például az oktatók számát tekintve, hiszen jelenleg 10-12 hallgatóra jut egy tanár. Ráadásul az oktatók hét-nyolc százaléka a Magyar Tudományos Akadémia tagja is. Hozzátette, a régióból csak a bécsi orvosegyetem előzi meg a Semmelweist. Elhangzott az is, hogy…

Olvass tovább>>

A magyar tudomány ünnepe: a tudomány középpontjában az embernek kell állnia

~

A tudomány középpontjában mindig az embernek kell állnia – hangsúlyozta Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára a magyar tudomány ünnepe programsorozatának Pécsett rendezett nyitóünnepségén. A tudományos eredmények közérthető megismertetésének és a tudomány népszerűsítésének kiemelkedően fontos fóruma a magyar tudomány ünnepe – fogalmazott a főtitkár, aki egyúttal figyelmeztetett az áltudományosság veszélyeire is a sokak által „tények utáninak” nevezett világban. Török a tudományos ismeretterjesztés és a tények megismertetésének fontossága mellett a kutatók és az akadémikusok felelősségét is hangsúlyozta. A rendezvénysorozat idén az emberközpontú tudomány témakörét járja körbe november végéig előadásokkal, kiállításokkal…

Olvass tovább>>

Az erdőkárosító tuskógombák genetikáját vizsgálták szegedi és soproni kutatók

~

Szegedi és soproni kutatók a tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdőkárosító képességeik mögött. A Nature Ecology and Evolution című tudományos folyóiratban megjelent eredményeik hosszabb távon hasznot hozhatnak a növénykárosító gombák genomevolúciójának feltárásában és segítik az erdészeti védekezést, valamint a komplex soksejtűség eredetének megértését is – olvasható az Magyar Tudományos Akadémia közleményében. A tuskógombák (Armillaria-fajok) az északi mérsékelt égöv legjelentősebb erdőpusztítói közé tartoznak, rizomorfokkal, vagyis gombafonalakból összeálló gyökérszerű nyúlványokkal kutatnak új táplálékforrások után. A rizomorfok hatalmas területeket képesek behálózni. A világ ma ismert legnagyobb kiterjedésű szárazföldi élő…

Olvass tovább>>

Hatalmas húsevő dinoszaurusz élt 200 millió évvel ezelőtt a mai Dél-Afrika területén

~

Egy nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült bizonyítékot találnia rá, hogy 200 millió évvel ezelőtt egy hatalmas, húsevő dinoszaurusz állt a tápláléklánc csúcsán a mai Dél-Afrika területén. A Manchesteri Egyetem, a Fokvárosi Egyetem és a Sao Pauló-i Egyetem szakembereiből álló kutatócsoport számos 57 centiméter hosszú és 50 centiméter széles, háromujjú lábnyomot fedezett fel a dél-afrikai Lesotho Maserui Kerületének egy lelőhelyén – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az úgynevezett paleofelszínbe ágyazott lábnyomok alapján a szakemberek arra következtettek, hogy az állat nagyjából kilenc méter hosszú lehetett, vagyis majdnem négyszer akkora mint az oroszlán, amely…

Olvass tovább>>

Új békafajt fedezett fel Brazíliában egy magyar kutató

~
béka

A Brazília keleti partján húzódó atlanti esőerdőből került elő egy a tudomány számára eddig ismeretlen levelibékafaj. A felfedező expedíciót és az új faj leírását Vörös Judit, a Magyar Természettudományi Múzeum Kétéltű- és Hüllőgyűjteményének kutatója vezette. Mint azt a múzeum keddi közleményében írják, a most leírt faj a levelibékafélék családjába (Hylidae) tartozik, és a Phyllodytes amadoi nevet kapta Jorge Amado brazil modernista író után. A Phyllodytes nemzetség legkisebb faja került ezzel elő, amely mindössze két centiméter hosszúra nő és kizárólag a broméliák levelei között összegyűlt vízben fordul elő. A fajleírásról a…

Olvass tovább>>

A Szaturnusz hét holdjának együttműködése révén marad egyben a bolygó legnagyobb gyűrűje

~

A Szaturnusz hét holdjának együttműködése révén maradhat együtt a bolygó legnagyobb gyűrűje. A csillagászok harminc éven át azt hitték, hogy ez egyedül a Janus nevű holdnak köszönhető. A NASA szeptemberben megsemmisült Cassini űrszondája által küldött adatok elemzése alapján azonban sikerült megállapítani, hogy „csapatmunkáról” van szó – olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon. Ha nem tartanák egyben bizonyos erők, a gyűrű folyamatosan szétterjedne, végül eltűnne. „A Cassini új részletekkel szolgált a Szaturnusz holdjainak tömegéről és a gyűrűk fizikai jellemzőiről, így matematikai alapon arra a következtetésre jutottunk, hogy a Janus hold egyedül nem…

Olvass tovább>>

A Komlosaurus leleteiből és ásványokból nyílt tárlat Komlón

~

Magyarország első dinoszauruszleletét, számos fosszilis maradványt és ásványt mutat be az érdeklődőknek a komlói József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény szerdán nyílt állandó kiállításain. A Mecseki Jurassic park és a Komlosaurus címet viselő tárlaton az 1966-ban Pécs-Vasason, majd Komlón talált dinoszauruszfaj, a kétszáz millió évvel ezelőtt élt Komlosaurus carbonis lábnyomai, az állat rekonstrukciós szobra, továbbá 60 fosszília és kőzet tekinthető meg. A Bányavirágok című kiállításon bányászat során előkerült 180 ásvány figyelhető meg, köztük a ritka és értékes ametiszt, kvarckristály és egyebek mellett az antimonit. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár…

Olvass tovább>>

Galaxiskatalógussal járultak hozzá magyar tudósok a LIGO legújabb észleléséhez

~

Mintegy 2,5 millió galaxist tartalmazó katalógussal járult hozzá Frei Zsolt Széchenyi-díjas asztrofizikus és kutatócsoportja az amerikai lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és olaszországi párja, a VIRGO által észlelt neutroncsillag-összeolvadás helyszínének azonosításához. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) működő Eötvös Gravity Research Group (EGRG) kutatócsoport által, többek között Raffai Péter adjunktus, és diákjainak alapos munkája nyomán összeállított katalógus a fizikai jellemzőik alapján rangsorolja a galaxisokat. A most észlelt neutroncsillag-összeolvadás esetén, mivel a LIGO nem tudja pontosan meghatározni a gravitációs hullámok forrásának irányát, az ELTE által adott adathalmaz első csoportjában 15 olyan galaxis…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók térképezték fel az agyi kapcsolatok egyénenkénti változékonyságát

~

Az agyi kapcsolatok egyénenkénti változékonyságát térképezték fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói a világon először. Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói – Grolmusz Vince egyetemi tanár, valamint Kerepesi Csaba, Szalkai Balázs és Varga Bálint doktoranduszok – az amerikai Human Connectome Project diffúziós MRI felvételeinek felhasználásával vizsgálták meg 392 emberi agy összeköttetéseit, majd azonosítottak több konzervatív és kevéssé konzervatív agyi területet. A kutatók eredményeiket a Neuroscience Letters című szaklapban közölték október 6-án. Kiderült, hogy a homloklebeny kapcsolatai aránylag konzervatívak, jóllehet ez a terület sok magas szintű agyi működés helyszíne, míg…

Olvass tovább>>

Őslénytani és geológiai kalandtúra Tatán

~

A barlangi medvével és különböző kőzetekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők szombaton a tatai geológus kertben és a Kuny Domokos Múzeumban. A helyszínek közötti útvonalon ásványokkal és ősmaradványokkal kapcsolatos feladatokat kell megoldani – közölték a szervezők. A családi napon a geológus kertben A kvarc nyomában címmel szerveznek interaktív felfedező játékot, valamint a résztvevők berakásos kőképet készíthetnek és megismerkedhetnek a fluorittal, a kalcittal, és a szfalerittel. A felnőtteknek bemutatják a tűzkőfejtő gödör 2017-es feltárásainak eredményét, majd bárki megpróbálhat a rézkori emberek nyomán tűzkőből szerszámot pattintani. A Kuny Domokos Múzeumban a barlangi medve ősmaradványairól…

Olvass tovább>>

Krio-elektronmikroszkópiáért hárman kapják a kémiai Nobel-díjat

~

Krio-elektronmikroszkópiáért egy svájci, egy német-amerikai és egy brit tudós kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentése szerint. Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért részesül az elismerésben – fogalmazott indoklásában az illetékes bizottság. Hozzátették, hogy az eljárás forradalmasítja a biokémiát. Nemsokára atomi szinten is részletes képet nyerhetünk az élet komplex gépezetéről – írták. A krio-elektronmikroszkópia egyszerre egyszerűsíti és fejleszti a képalkotást a biomolekulákról, a módszer révén új korszakába lépett a biokémia – fogalmazott a…

Olvass tovább>>

Ha az egész nemzet sírna, akkor talán nem lenne szükség a Paks II-re

~

Ír tudósok felfedezték, hogy a könnyben és a tojásfehérjében lévő fehérje nyomás hatására képes elektromosságot létrehozni. A Limericki Egyetem Bernal Intézetének kutatói megfigyelték, hogy a lizozim fehérje, amely megtalálható a tojásban, az emberi testnedvekben – mint a könny vagy a nyál – elektromosságot hoz létre, ha nyomás alá helyezik. Ez a folyamat, a piezoelektromosság már régóta ismert a tudósok körében. Ez egy olyan fizikai jelenség, amelynek során bizonyos anyagokon, mint például a kvarckristály összenyomás hatására elektromos töltésszétválasztás lép fel, a mechanikai feszültségváltozás elektromos feszültséget hoz létre, sőt a jelenség megfordítható.…

Olvass tovább>>