Kategória: Tudomány

Helyreállították és a nagyközönség elé tárják Jeruzsálem 1500 éves medencéjét

~

Négyéves régészeti helyreállítási munkálatok után Jeruzsálemben hamarosan megnyitnak egy 1500 éves vízmedencét, amelyet ingyenesen látogathatnak majd az érdeklődők – jelentette a Walla nevű izraeli honlap. Jeruzsálem déli részén, Ejn Hanijában egymás mellett lesz látható a vízmedence, egy bizánci korból, a IV-VI. századból származó villa, és a szomszédos teraszos földművelés maradványai egy nemzeti park látványosságaként. A földterület tulajdonosa az örmény pátriárka, és a város új nevezetességét vele egyetértésben, vele együttműködve hozták létre az izraeli hatóságok. Ejn Hanija a Jeruzsálemet körülvevő hegyek egyik forrása, amelynek vizét különböző szertartásokra több vallás is használja.…

Olvass tovább>>

Veszélyes szintet ért el a foszforszennyezés világszerte

~

Veszélyesen magas szintű a világ édesvízi vízgyűjtő területein az ember által előállított foszfor szennyezése, a legsúlyosabban szennyezett térségek az oroszországi Aral-tó, a kínai Sárga-folyó menti Huang-ho térsége, a indiai Indus és Gangesz folyók és Európában a Duna vízgyűjtő területe az Amerikai Geofizikai Unió folyóiratában közzétett tanulmány szerint. A Water Resources Research című folyóiratban megjelent tanulmány készítői számszerűsítették, hogy az emberi tevékenységből – műtrágyázásból, növényvédő szerek használatából – származó foszforból mekkora mennyiség került 2002 és 2010 között a Föld édesvízi vízgyűjtőterületeire. A foszfor a műtrágyák és növényvédő szerek mindennapos összetevője, mivel…

Olvass tovább>>

Szakértő: számos tudományágat segíthetnek a mindennapok tapasztalatai

~

A technológiák hihetetlenül gyors fejlődése mellett is egyre nyilvánvalóbb, hogy a hétköznapi életben szerzett tapasztalatokat számos tudományág hasznosítani tudja – mondta Molnár Zsolt, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója. A botanikus hangsúlyozta, nem a tudomány az emberiség egyetlen tudásformája, hiszen a hosszú ideje egy helyben élő, hagyományos gazdálkodást folytató emberek egészen másképp látják a világot, mint a kutatók. A döntéshozóknak így felhalmozott tudásrendszereket is érdemes figyelembe venniük, hiszen nem mindig elég az a segítség, amit a tudósok nyújtani képesek – tette hozzá. A szakértő szerint ember és ember…

Olvass tovább>>

Boldogtalanok a képernyőfüggő tizenévesek

~
alvás

Minél több időt töltenek az elektronikus eszközök monitorai előtt, annál boldogtalanabbak az amerikai tizenévesek egy nagy léptékű új tanulmány szerint. A San Diegó-i Egyetem pszichológusai több mint egymillió amerikai tizenéves (nyolcadik, tizedik és tizenkettedik osztályos) adatait elemezték, amelyeket a Monitoring the Future című felmérésben gyűjtöttek – írta a ScienceDaily.com.  A telefonok, tabletek és számítógépek képernyői előtt videojátékkal, közösségi médiával, chateléssel töltött idő és az életükkel való elégedettség összefüggését vizsgálták meg. A diákoknak olyan kérdésekre kellett felelniük, hogy milyen gyakran időznek telefonjuk, tabletjük, számítógépük előtt, mennyi időt töltenek szemtől szemben, valódi emberi társaságban…

Olvass tovább>>

A házi pulykák az ősi Mexikóból származnak

~

Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a házi pulykák az ősi Mexikóból származnak, az aztékok és a maják nemcsak étkezési céllal, hanem kulturális jelentőségük miatt tarthatták az állatokat, amelyeket különböző szertartásoknál, áldozatok bemutatásánál is használtak. A Yorki Egyetem, a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet, Washington Állami Egyetem és a Simon Fraser Egyetem kutatói 55 pulyka maradványait tanulmányozták a Kr.e. 300 és Kr.u. 1500 közötti korból. A leletek a mai Mexikó középső részétől Costa Rica északi területéig húzódó térségben kerültek elő, ahol olyan prekolumbiánus népek éltek, mint a maják és az aztékok.…

Olvass tovább>>

A soksejtűség genetikai alapjait vizsgáló kutatási program indult Szegeden

~

A komplex soksejtűség genetikai alapjait vizsgáló kutatási program indult a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában, a munkára Nagy László kutatócsoportja 1,5 millió eurós támogatást nyert az Európai Kutatási Tanácstól – tájékoztatta az akadémia. Az utóbbi évtizedben forradalom zajlott a genomikában: ma már igen gyorsan ki lehet olvasni élőlények teljes genetikai kódját. A kód megfejtése, vagyis a gének által szabályozott életfolyamatok megértése még meglehetősen hiányos. Mivel az élőlények genetikai kódja az evolúció során alakult ki, életfunkcióik leírása mellett fejlődéstörténeti információkat is hordoz. Így több élőlény genomjának összehasonlításával a köztük…

Olvass tovább>>

Az ELTE kutatói szerint a kutyákról kellene a robotok reakcióit mintázni

~

Az ELTE Etológiai Tanszékének munkatársai szerint ahhoz, hogy az emberek könnyebben elfogadják a környezetükben található robotokat, tervezésük során az állatok, elsősorban a kutyák viselkedését kell alapul venni. Az ELTE kutatói szerint sokunkban ellenérzést váltanak ki az emberhez nagyon hasonlító robotok. Ugyanakkor a világban egyre nagyobb szerepet kapnak a robotok, egyes jövőkutatók úgy vélik, pár évtized múlva már mindenhol robotok fognak minket körülvenni – olvasható az ELTE közleményében. Megoldást keresve a problémára az ELTE Etológia Tanszék munkatársai arra jutottak, hogy a robotok elfogadtatására tervezésük során inkább az állatok viselkedését kell alapul…

Olvass tovább>>

Az elevenszülő gyík az év hüllője 2018-ban Magyarországon

~

Az elevenszülő gyíkot választotta a 2018-as év hüllőjének a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya. A Kárpát-medence jégkorból megmaradt, ritka maradványfaja úgy alkalmazkodott hűvös, nedves élőhelyének hüllők számára kevésbé kedvező viszonyaihoz, hogy tojások helyett eleven utódokat hoz világra. Az elevenszülő gyík Magyarországon kimondottan ritka és fokozottan védett, természetvédelmi értéke százezer forint – áll az MME közleményében. A hűvös és nedves élőhelyeket kedvelő elevenszülő gyík Észak- és Északnyugat-Európa nagy részén a leggyakoribb gyíkfajnak számít. Skandináviában messze átlépi az északi sarkkört, ezzel a Föld legészakabbra hatoló hüllője. Magyarországon…

Olvass tovább>>

Az univerzum legrégebbi ismert galaxisáról készített különlegesen közeli képeket a Hubble-űrteleszkóp

~

Az univerzum legrégebbi ismert galaxisáról készített különlegesen közeli képeket a Hubble-űrteleszkóp. A csillagászoknak olyan galaxisról sikerült képet készíteniük, amely az ősrobbanás után mindössze 500 millió évvel létezett már. A felvételt a gravitációs lencse nevű természetes jelenség felnagyította, így korábban nem látott részletességű képet kaptak a tudósok. Az ilyen űrbéli objektumok általában csak apróbb vörös pontokként jelennek meg a nagy teljesítményű teleszkópokon. A csillagászatban a távolság és a kor összefüggő jellemzők, a fénynek ugyanis hosszú időre van szüksége, míg megteszi az űrben ezt a hatalmas távolságot, így a kutatók most azt látják, milyen…

Olvass tovább>>

Megfejtették, hogyan hódították meg a Földet a virágos növények

~

Amerikai tudósok megfejtették, hogy hódították meg a Földet a virágos növények, melyek a ma élő növények 90 százalékát teszik ki – számolt be a BBC. A régmúlt időkben legyőzték a toboztermőket és a harasztokat, ám sokáig rejtély maradt, hogy sikerült dominanciára törniük. A PLoS One online tudományos lapban megjelent friss tanulmány szerint a genom mérete a döntő, minél kisebb, annál jobb. „A sikert a sejt méretére lehet visszavezetni, vagyis arra, hogy hogyan lehet kis sejtet építeni úgy, hogy minden, az élethez szükséges tulajdonság megmaradjon” – mondta Kevin Simonin, a San Franciscó-i…

Olvass tovább>>

Székelyhidi László matematikus elnyerte a 2018-as Leibniz-díjat

~

Székelyhidi László (képünkön) matematikus elnyerte a német „Nobel-díjnak” is nevezett Leibniz-díjat, amellyel 2,5 millió eurós (mintegy 750 millió forintos) pénzdíj is együtt jár – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A közlemény szerint a Lipcsében kutató magyar matematikus mellett idén további tíz tudóst díjaztak a legkülönbözőbb tudományterületeken, az amerikanisztikától az immunológián át a kísérleti szilárdtestfizikáig. „A kutatási témám a parciális differenciálegyenletek területébe tartozik, ezen belül főleg a rugalmasságtani és a hidrodinamikai egyenletek matematikai elméletéhez. A díj indoklása kiemeli a hidrodinamikában különösen fontos szerepet betöltő Euler-egyenletrendszerrel kapcsolatos munkásságomat: 1949-ben Lars Onsager…

Olvass tovább>>

Tavaly okoztak a legtöbb kárt a természeti katasztrófák Amerikában

~
Föld hőtérkép

Tavaly okoztak a legnagyobb anyagi kárt a természeti katasztrófák az Egyesült Államokban az Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) friss adatai alapján. A 2017-es rekordmagas anyagi veszteség 360 milliárd dollárra (93 ezer milliárd forint) rúgott, ami több mint kilencvenmilliárddal több az előző rekordév, 2005 kárainál – idézte a BBC hírportálja. Tavaly 16 olyan esemény volt, köztük a Harvey és az Irma hurrikán érkezése, melyek egyenként egymilliárd dollárnál nagyobb veszteséget okoztak. A NOAA megerősítette, hogy 2012 és 2016 után a tavalyi volt a harmadik legmelegebb év az Egyesült Államokban a meteorológiai mérések 1895-ös…

Olvass tovább>>

Egy haldokló csillagot ábrázolhatnak hatezer éves kőkarcolatok Kasmírban

~

Egy szupernóva valaha felfedezett legrégebbi ábrázolása lehet egy 6000 éves himalájai kőkarcolat, amelyről négy évtizeden át úgy vélték, hogy egy vadászjelenetet ábrázol. A rajzon látható két égi objektum azonban felkeltette indiai csillagászok érdeklődését. Az Indian Journal of History of Science című tudományos szaklapban megjelent tanulmányukban a kutatók kifejtették elméletüket, amely szerint a Himalája kasmíri térségében talált kőkarcolat egy szupernóva, vagyis egy haldokló csillag utolsó robbanásának ábrázolása. A régészek csaknem fél évszázada találták a kőbe vésett rajzolatot a Kasmírban lévő Burzahama lelőhelyen, ahol időszámítás előtt 4300 körülre tehető a legrégebbi település léte.…

Olvass tovább>>

Elhunyt Ötvös László Széchenyi-díjas vegyész

~
laboratórium, kémcső

Életének 89. évében elhunyt Ötvös László professzor, Széchenyi-díjas vegyész, a szerves kémia kutatója, a hazai bioorganikus kémia egyik megalapozója – közölte a II. kerületi önkormányzat. Ötvös 1929-ben született Pécsett. 1953-ban szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen, amelynek szerveskémiai intézetében aspiráns, majd adjunktus. 1958-tól az MTA Központi Kémiai Kutató Intézet osztályvezetője, majd tudományos igazgatóhelyettese és tanácsadója volt. 1960-ban megkapta a kémiai tudományok kandidátusa, majd 1966-ban a kémiai tudományok doktora fokozatot. 1966 és 1968 között az MTA Sztereokémiai Kutatócsoport igazgatójaként dolgozott. Tudományos munkásságát 1952-ben kezdte. Kifejlesztette a radioaktív vegyületek szerves kémiáját Magyarországon. Felismerte…

Olvass tovább>>

Teller Ede már 1959-ben a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztette az amerikai kőolajipart

~

Már 1959-ben a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztette az amerikai kőolajipar vezetőit, kormányilletékeseket, közgazdászokat Teller Ede fizikust az amerikai kőolajipar létrejöttének 100. évfordulója alkalmából rendezett szimpóziumon – írja újonnan napvilágot látott dokumentumok alapján a The Guardian brit napilap honlapja. Az Energia és az ember címmel az Amerikai Ásványolaj Intézet (API) és a Columbia Egyetem által New Yorkban 1959. november 4-én megrendezett tanácskozáson több mint háromszáz kormányilletékes, közgazdász, történész, tudós és az olajipari vezető vett részt, a rendezvény fő szónoka Robert Dunlop, az intézet igazgatója volt. Mellette még négy másik előadót hívtak…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók is találtak múzeumba kerülő leleteket Egyiptomban

~

Magyar kutatócsoport is talált már olyan leleteket egyiptomi ásatásain, amelyeket a kairói múzeumba vittek, pedig ezek már feltárt területekről kerültek elő – mondta Bács Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara egyiptológiai tanszékének vezetője. Bács elmondta: a thébai nekropolisz területén 1983 óta folynak magyar kutatások, ez idő alatt került elő több olyan lelet is, amelyet a korábbi ásatásokon nem tartottak fontosnak. Több olyan hányó is van, amelyeken az egyiptomiak ma már nehezen engedik a kutatást, mert azóta értékessé vált tárgyakat tartalmazhatnak. Bartos Fruzsina, az ásatás egyik résztvevője a műsorban ehhez…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók tisztázták a növényi terjedésbiológia egyik vitatott kérdését

~

Minél nagyobb magjai vannak egy növényfajnak, annál szűkebb az elterjedési területe – ezt a hipotézist igazolták az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai legújabb kutatásukban. A Magyar Tudományos Akadémia közleménye szerint a kutatók eredményei, amelyek az Ecology and Evolution című folyóiratban jelentek meg, a növényi terjedéssel összefüggő biogeográfiai folyamatok jobb megértéséhez, valamint a természetvédelmi prioritások meghatározásához járulhatnak hozzá. Mint írják, a biodiverzitás mintázatát alakító tényezők, valamint a fajok ritkaságának vagy gyakoriságának okai régóta az ökológiai kutatások fókuszában állnak. A ritkaság egyik leggyakrabban alkalmazott mérőszáma az elterjedési terület mérete,…

Olvass tovább>>

Az eddig véltnél jóval korábban alakulhatott ki az élet a Földön

~

A földi élet kezdete 3,5 milliárd évnél korábbra nyúlik vissza – állítják amerikai kutatók, akik a valaha talált legrégebbi megkövesedett maradványokként azonosították azokat a mikrófosszíliákat, amelyeket egy csaknem 3,5 milliárd éves kőzetben fedeztek fel Nyugat-Ausztráliában. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közzétett tanulmány szerint más kutatócsoportok ugyan jóval régebbi, 3,95 milliárd éves fosszíliákról is beszámoltak már, ám eredményeiket vagy csak a mikrófosszíliák alakjával, vagy csupán bizonyos kémiai nyomokkal tudták alátámasztani, a kettővel egyszerre sosem. „Ezen tanulmányok egyike sem tekinthető bizonyítéknak a földi élet legkorábbi megjelenésére” – szögezte le John Valley,…

Olvass tovább>>

A világ legrégibb szemét fedezték fel egy 530 millió éves kövületen

~

A világ eddig felfedezett legrégibb szemét rejtheti egy 530 millió éves kövület egy nemzetközi kutatócsoport új tanulmánya szerint. Egy rég kihalt tengeri élőlény fosszíliája olyan szem korai formáját tartalmazza, amilyen egyes mai rákokon, méheken és szitakötőkön látható – idézte az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent kutatást a Science Daily ismeretterjesztő portál. A tudósok akkor fedezték fel a szemkezdeményt, amikor egy trilobita – háromkaréjú ősrák – épségben fennmaradt kövületét tanulmányozták. A pókok és rákok hajdani őse a paleozoikum idején, 541-251 millió évvel ezelőtt élt a part menti vizekben. Az Észtországban…

Olvass tovább>>

A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz fekete lyukat fedezték fel

~
fekete lyuk

A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz, vagyis nagyon nagy tömegű fekete lyukat fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport – adta hírül a BBC. Az újonnan felfedezett fekete lyuk egy galaxis középpontjában falja intenzíven a körülötte keringő anyagot: csillagokat és csillagközi gázokat. A hatalmas fekete lyuk a Földtől 13 milliárd fényévnyire semmisíti meg a körülötte forgó anyagot, olyan messze, hogy a megfigyelők olyannak láthatják, amilyen az ősrobbanás után mindössze 690 millió évvel volt – írták a tudósok a Nature tudományos lap aktuális számában. A fekete lyuknak az univerzum születése után igen rövid idő…

Olvass tovább>>