A kihalás szélére sodorja a korhadt fát fogyasztó bogarak egy részét a fák eltűnése szerte Európában – figyelmeztet új jelentésében a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN). A kutatók az elhalt faanyagot fogyasztó – szaproxilofág – bogarak 700 faját vizsgálták Európában. Az eredményeik alapján a vizsgált fajok csaknem egyötödét – 18 százalékát – fenyegeti a kihalás az élőhelyeiket jelentő ősi fák eltűnése miatt – írja a BBC News. Ez azt jelenti, hogy a szaproxilofág bogarak Európa legfenyegetettebb rovarcsoportjai közé tartoznak. Ezek a bogarak kulcsszerepet játszanak az olyan természeti folyamatokban, mint a tápanyagok lebontása és…
Olvass tovább>>Kategória: Tudomány
Agytornával edzik az idős kutyákat
Segíthet az idős kutyák szellemi képességeinek szinten tartásában a rendszeres mentális stimuláció, amelyet egy érintőképernyős tréning segítségével végeztek magyar és osztrák kutatók. Az élethosszig tartó tanulás nemcsak az emberek, hanem a kutyák számára is hasznos és fontos. A kutyák idős korukban is képesek a tanulásra, ráadásul a problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok lassítják a szellemi leépülés természetes folyamatát. Viszont az idős kutyák mozgásszervi és egyéb egészségügyi problémái gyakran gátat szabnak a hagyományos, fizikai állóképességet igénylő tréningeknek. „Ahogy a kutyák idősödnek, a gazdák egyre kevesebb kihívással állítják szembe őket, csökkentik a foglalkozások,…
Olvass tovább>>A zengőlegyek is elkaphatják a méhek betegségeit
Először mutatták ki zengőlegyeknél a méhek betegségeit kutatók, akik szerint a rovarok a méhek által is látogatott virágokon szedhetik össze a vírusokat, amelyeket aztán tovább terjeszthetnek. A méhek és egyéb beporzók kulcsfontosságú szerepet játszanak a világ élelmiszertermelésében, ám az elmúlt évtizedekben populációik drasztikus hanyatlásnak indultak természetes élőhelyeik elvesztése, a fertőző betegségek és a rovarirtószerek használata miatt – írta a BBC News. A szakemberek egyelőre nem tudják, hogy a zengőlegyekre nézve is ártalmasak-e a vírusok vagy csupán hordozzák azokat, de bárhogy is legyen, fennáll a veszélye annak, hogy továbbterjesztik azokat. „A…
Olvass tovább>>Először sikerült azonosítani „állandó lakókat” az Atacama-sivatagban
Először sikerült azonosítani egy állandóan jelen lévő életformát az Atacama-sivatag talajában – jelentették be a kutatók, akik szerint, ha az élet a Föld egyik legszárazabb sivatagjában is képes fennmaradni, akkor jó esély van arra, hogy a Marson is jelen van, hasonló formában. A Washingtoni Állami Egyetemen dolgozó Dirk Schulze-Makuch által vezetett nemzetközi kutatócsoport a dél-amerikai sivatag legszárazabb részén végzett vizsgálatokat, ott, ahol évtizedek telnek el egyetlen esőcsepp nélkül – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kutatókat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy a szélsőségesen száraz – a Föld régiói közül a…
Olvass tovább>>Növényvilág: százmillió évet tévedtek a tudósok
Az eddig véltnél százmillió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények a Bristoli Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból. Ezek a korai moszatszerű növények zöldbe borították a kontinenseket, élőhelyet teremtettek az állatoknak. A ma élő növények génjeit elemző tudósok eredményei ellentmondanak a kizárólag növényi kövületekre alapozott elméleteknek. „A fosszíliák tanúságával ellentétben a szárazföldi növények több tízmillió évvel korábban jelentek meg. Ez megváltoztatja a korai földi környezet természetéről alkotott…
Olvass tovább>>Csillagrendszerek „nemrég” bekövetkezett összeütközéséből jött létre az Androméda galaxis
Két kisebb csillagrendszer hatalmas ütközéséből jöhetett létre az Androméda galaxis mindössze mintegy hárommilliárd éve, amikor már a Föld is létezett – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A Tejútrendszer „szomszédja” születési idejének kiszámolása nagy kihívás volt a csillagászok számára a benne lévő csillagok nagyon eltérő kora miatt. Francia és kínai kutatók Francois Hammer, a Párizsi Obszervatórium csillagászának vezetésével „Franciaország jelenleg használható legerősebb számítógépét” használták egy terrabájtnyi adat elemzéséhez. Ennek segítségével meg tudták vizsgálni az Androméda keletkezésének fizikai mechanizmusait, így sikerült felfedni eredetének titkát – idézi az obszervatórium közleményét a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő…
Olvass tovább>>Ez borzaszó: több mint százezer orangutánt öltek le Borneón 16 év alatt
Több mint 100 ezer, súlyosan veszélyeztetett orangutánt öltek meg 16 év alatt Borneón – számolt be a BBC egy új kutatás eredményeiről. A Current Biology című szaklap friss számában publikált, 16 évet felölelő tanulmány készítői szerint a szám „elképesztő”. A főemlősök pusztulásának fő oka továbbra is az őserdők irtása, a fakitermelés, az olajpálma-ültetvények és a bányászat miatt, ám a kutatók rávilágítottak arra, hogy az erdős területekről is „eltűnnek” az orangutánok. Sokukat egyszerűen legyilkolják – közölte a BBC-vel Maria Voigt, a német Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet munkatársa, a kutatás vezetője. Voigt és…
Olvass tovább>>A párizsi egyezmény megvalósítása ellenére is emelkedhet a globális tengerszint
A 2015-ös párizsi klímacsúcson elfogadott megállapodás teljesítése ellenére is várhatóan 0,7-1,2 méterrel fog emelkedni a globális tengerszint 2300-ra – állítják a kutatók. A 2015 decemberében tartott párizsi klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak érdekében, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval két Celsius-fok alatt maradjon, és megfogalmazták azt, hogy emellett „törekedni kell arra”, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot. A megállapodást aláíró országok célja továbbá, hogy a század végéig elérjék a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást, csökkentve a klímaváltozáshoz kötődő kockázatokat. A Nature Communications című tudományos…
Olvass tovább>>Ősmaradványokat és maja szentélyt rejt a világ legnagyobb víz alatti barlangrendszere Mexikóban
Ősmaradványokat, köztük óriáslajhárok fosszíliáit, valamint egy gondosan kidolgozott maja szentélyt rejt a világ legnagyobb, 347 kilométer hosszú víz alatti barlangrendszere Mexikóban. A Yucatán-félsziget föld alatti vizeinek tanulmányozásával és megőrzésével foglalkozó Gran Acuifero Maya (GAM) projektben részt vevő szakemberek idén januárban jöttek rá hónapok óta tartó kutatások eredményeként, hogy a térség két óriási barlangrendszere, a valaha 263 kilométeresnek mért Sac Actun és a 84 kilométeres Dos Ojos egybenyílnak. A vízzel elárasztott két nagy barlanglabirintus Tulum tengerparti üdülőhely közelében kapcsolódik egymáshoz. A régészek hétfőn ismertették a barlangrendszer feltárásának eredményeit. A kutatók úgy…
Olvass tovább>>Jó hajós lehetett és valamiféle nyelvet is használhatott a Homo erectus
Jó hajós lehetett és a nyílt vízen való boldoguláshoz valamiféle nyelvet is használhatott a Homo erectus (felegyenesedett ember) – állítja egy amerikai szakértő. A Homo erectus testfelépítése hasonlított a modern emberéhez, képes volt eszközöket készíteni és valószínűleg az első előember volt, amely főzött. Több mint 1,8 millió évvel ezelőtt jelent meg Afrikában és az előemberek közül feltehetőleg elsőként hagyta el a kontinenst, eljutva Ázsiába, valamint Európába – olvasható a The Guardian című brit lap honlapján. A kutatók Dél-Európában, valamint Kínában és Indonéziában is találtak Homo erectus fosszíliákat. A tudósok egy…
Olvass tovább>>A világ egyik legrégibb írásos emlékét találhatták meg Bulgáriában
A világ egyik legrégibb írásos emlékét találhatták meg a bulgáriai Nova Zagorában egy folyó partján egy körülbelül 8000 ezer éves lapos cserépdarab formájában – jelentette a Novinite.com bolgár hírportál. A jó állapotban fennmaradt, 10-szer 3,5 centiméteres cserépdarab mindkét oldalán bonyolult szöveg olvasható – közölték bolgár régészek, akik szerdán, február 14-én, a régészek napján mutatták be a tavaly októberi felfedezést. Tanya Kaneva archeológus szerint egyértelműen nem képírásról, hanem írásjelekről van szó, amelyek naptári és rituális eseményekről tájékoztatták a korabeli embert. Ez a legrégibb írásos emlék Bulgáriában, valószínűleg egész Európában és talán…
Olvass tovább>>Evolúció: hangtalanul ciripelnek a tücskök Hawaiion
Hangtalanul ciripelnek tovább a Hawaiion élő tücskök – brit kutatók szerint fejlődésük során „lehalkították” hangkeltő apparátusukat. A Biology Letters című szaklapban megjelent tanulmányukhoz a St. Andrews Egyetem és a Cambridge Egyetem kutatói a Kauai-szigeten élő mezei tücskök viselkedését figyelték meg – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A legtöbb mezei tücsök összedörzsöli szárnyait, így ad ki hangot, amellyel párosodásra hívja fajtársait. A szárnyon vannak az úgynevezett ciripelő erek, amelyek összedörzsölésével képzi a tücsök a hangot. A Kauain élő mezei tücskök azonban hosszú évek óta támadásoknak vannak kitéve, mivel „daluk” olyan parazita legyeket…
Olvass tovább>>Először sikerült a CERN kutatóinak a legpontosabban meghatározniuk a W-bozon tömegét
Először sikerült az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak a legnagyobb pontossággal meghatározniuk a W-bozonnak, a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéinek a tömegét az intézmény nagy hadronütköztetőjében – adták hírül a CERN Atlas-kísérletének kutatói a the European Physical Journal C című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban. A W-bozon azon két elemi részecske egyike, amely közvetíti a gyenge kölcsönhatást, azon erők egyikét, amely szabályozza az univerzumunkban lévő anyag magatartását. A W-bozon szerepet játszik a radioaktív bomlásokban is. Eredményeik szerint a W-bozon tömege 80 370 (+/-19) MeV (megaelektronvolt), ez megegyezik a részecskefizika standard modelljéből fakadó várakozásoknak…
Olvass tovább>>Agytornával edzik az idős kutyákat
Segíthet az idős kutyák szellemi képességeinek szinten tartásában a rendszeres mentális stimuláció, amelyet egy érintőképernyős tréning segítségével végeztek magyar és osztrák kutatók. Az élethosszig tartó tanulás nemcsak az emberek, hanem a kutyák számára is hasznos és fontos. A kutyák idős korukban is képesek a tanulásra, ráadásul a problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok lassítják a szellemi leépülés természetes folyamatát. Viszont az idős kutyák mozgásszervi és egyéb egészségügyi problémái gyakran gátat szabnak a hagyományos, fizikai állóképességet igénylő tréningeknek. „Ahogy a kutyák idősödnek, a gazdák egyre kevesebb kihívással állítják szembe őket, csökkentik a foglalkozások,…
Olvass tovább>>Prágában nyílt Oroszország-kutató központ
Oroszország-kutató központ nyílt meg csütörtökön Prágában. A 2015-ben a moszkvai Kreml közelében meggyilkolt orosz ellenzéki vezető, Borisz Nyemcov nevét viselő központ a több évszázados múlttal rendelkező, híres Károly Egyetem keretében fog működni. A központ hivatalos megnyitóján Martin Stropnicky cseh külügyminiszter is megjelent. „A cseh-orosz kapcsolatok jelenleg nem ideálisak, és nem is lehetnek azok, mert az utóbbi időben nagymértékben megváltozott a biztonsági helyzet” – jelentette ki Stropnicky Borisz Nyemcov Akadémiai Kutatóközpont megnyitóján. A miniszter úgy vélte, hogy a cseh és az orosz nemzet hagyományosan jó kapcsolata és kölcsönös megértése azonban ma…
Olvass tovább>>Sötét bőrű, kék szemű lehetett a britek őse
Sötét bőrű és kék szemű lehetett a britek őse egy új kutatás szerint, amely az eddigi legkorábbi brit ősemberlelet, a tízezer évvel ezelőtt a mai Nagy-Britannia területén élt Cheddar-ember maradványiból nyert DNS-minta vizsgálatával jutott erre a megállapításra. A Cheddar-ember maradványait, az eddigi legkorábbi brit teljes emberi csontvázat a Somerset grófságbeli Cheddar-szurdokban, a délnyugat-angliai Gough-barlang fedezték fel 1903-ban. A londoni Természettudományi Múzeum kutatóinak sikerült DNS-mintát venni a fül melletti koponyaterületről és a University College London (UCL) kutatóival karöltve a genetikai elemzés felhasználásával készítették el az ősember arcának rekonstrukcióját – számolt be róla…
Olvass tovább>>A tengerek óriásait veszélyeztetik a műanyag mikroszemcsék
A tengerek óriásait, a bálnákat, cápákat, rájákat veszélyeztetik a műanyag mikroszemcsék, naponta akár több százat is lenyel belőlük némely egyed – figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport. A mikroszemcsék öt milliméternél kisebb műanyagdarabkák, melyek az óceánok és tengerek élővilágát veszélyeztetik. A tudósok olyan kutatásokat sürgetnek, amelyek kimutatják a műanyag mikroszemcsék hatását az úgynevezett szűrögető állatokra, melyek a tengervízből szűrik ki a kis méretű táplálékot, rákokat, planktont – olvasható a BBC híroldalán. Amerikai, ausztrál és olasz tudósok a Trends in Ecology and Evolution című szaklapban megjelent friss elemzésükben azt írták, a legnagyobb figyelmet a…
Olvass tovább>>Még mindig vannak bajok az ózonréteggel
Az Antarktisz feletti szezonális ózonlyuk ugyan zsugorodik, ám a sűrűbben lakott földrajzi szélességeken nem regenerálódik az ózonréteg – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A földfelszín felett nagyjából 20-30 kilométeres magasságban húzódó ózonréteg elnyeli a Napból érkező káros ultraibolya-sugárzás jelentős részét, segítséget nyújtva ezzel a leégés és a bőrrák elleni védekezésben. Az ultraibolya-sugárzás a felelős továbbá a növények és planktonok károsodásáért is. Az ózonréteg az 1970-es évek óta vékonyodik, amiért nagyrészt az ember által előállított vegyületekből – CFC-gázokból – felszabaduló klór a felelős, amely hihetetlen gyorsasággal képes szétzúzni az ózonmolekulákat bizonyos…
Olvass tovább>>Saját sikerességük lehetett a dinoszauruszok veszte egy új kutatás szerint
Saját sikerességük, gyors elterjedésük és jó alkalmazkodó képességük lehetett a dinoszauruszok veszte egy új kutatás szerint, mely feltérképezte az ősgyíkok elterjedését a Földön – írta a BBC. A brit tanulmány szerint, melyet a Nature Ecology and Evolution című szaklap friss száma közölt, a dinoszauruszok száma már csökkenőben volt, amikor az őket elpusztító aszteroida a Földbe csapódott. Dél-Amerikai „szülőhelyükről” viszonylag gyorsan népesítették be az egész Földet, több száz fajuk alakult ki a félelmet keltő T. rextől a hosszú nyakú Diplodocusig. Az elterjedésüket feltérképező kutatók szerint a dinoszauruszok azért tudtak ilyen gyorsan elszaporodni,…
Olvass tovább>>A német kormány elítéli a majmokon és embereken kipufogógázzal végzett kísérleteket
A német kormány elítéli a dízelüzemű autók kipufogógázával majmokon és embereken végzett kísérleteket, és a történtek azonnali kivizsgálását követeli – jelentették be Berlinben. Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatóján Angela Merkel kancellár véleményét ismertetve kiemelte: teljes mértékben érthető, hogy az embereket felháborítják az autógyártó cégek „erkölcsileg semmivel sem igazolható” kísérletei. A kísérletek célja is elfogadhatatlan, mert az autógyártók dolga a károsanyag-kibocsátási határértékek betartása, és nem annak bizonygatása, hogy a kipufogógáz kevéssé, vagy egyáltalán nem ártalmas – mondta. Stephan Haufe, a környezetvédelmi minisztérium szóvivője hozzátette, hogy kellőképpen bizonyított a kipufogógáz ártalmassága. A tárcavezető, Barbara…
Olvass tovább>>