Kategória: Tudomány

Elhunyt Knoll József farmakológus, az MTA rendes tagja

~

Életének 93. évében, kedden elhunyt Knoll József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének professor emeritusa – közölte az MTA. A magyar gyógyszerkutatás kiemelkedő alakjának nevéhez több gyógyszer kifejlesztése is köthető. Knoll 1925-ben született Kassán. 1951-ben szerzett orvosi diplomát a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Már orvostanhallgatóként elkezdett dolgozni, a kezdetektől fogva a gyógyszerkutatás érdekelte. Az egyetem elvégzése után tanársegédként folytatta pályáját a Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézetében. 1958-tól docens, 1962-től tanszékvezető, majd 1963-tól 1992-ig tanszékvezető egyetemi tanár. Fő kutatási területe a neuropszichofarmakológia volt. A hajtóerőn…

Olvass tovább>>

A maláriát gyógyító szer előállítását segítő módszert dolgoztak ki erdélyi magyar kutatók

~

A maláriát gyógyító szer előállítását segítő módszert dolgoztak ki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar kutatói. A Balog Adalbert, a Sapientia EMTE professzora és Domokos Erzsébet, a MOGYE adjunktusa vezetésével folyt kutatás eredményeit a világ egyik legidézettebb tudományos folyóiratában, a Frontiers in Plant Science-ben közölték – számolt be a Sapientia Egyetem. Az összegzés felidézi, hogy a malária gyógyítására alkalmazott legfontosabb hatóanyag, az artemisinin felfedezéséért Tu Ju-ju kínai tudós 2015-ben orvosi Nobel-díjat kapott. A marosvásárhelyi kutatók annak a lehetőségét vizsgálták, hogy miként lehetne…

Olvass tovább>>

Részben Leonardo da Vinci műve lehet az Arezzói Szent Donát csodatevése című festmény

~

Művészettörténészek szerint részben Leonardo da Vinci festette azt a kicsiny reneszánsz festményt, amely a Worcesteri Művészeti Múzeum tulajdonában van. Az Arezzói Szent Donát csodatevése című festményről eddig úgy tartották, hogy egy kevésbé ismert firenzei művész, Lorenzo di Credi munkája. A Yale Egyetem Művészeti galériájának főkurátora, Laurence Kanter szerint az 1475 és 1485 között keletkezett kép Leonardo félreérthetetlen kéznyomáról árulkodik. „Legalább fele részben” a reneszánsz mester festhette a művet, a többi Lorenzo munkája. Azért nem számoltak Leonardóval, mint a festmény készítőjével, mert stílusa akkor még nem volt érett. Azt feltételeztük, hogy…

Olvass tovább>>

Simonyi Konferencia: ipar 4.0-tól a blockchain-en át a sztratoszférába és tovább…

~

A legújabb villamosmérnöki és informatikai fejlesztésekkel ismerkedhet meg az, aki ellátogat a XV. Simonyi Konferenciára április 18-án. A mindenki számára könnyen érthető és élvezhető előadásoknak a BME I épülete ad otthont. A rendezvény ingyenes. Az évente megrendezésre kerülő Simonyi Konferencia rendszeresen ízelítőt ad a világ technológiai fejlesztéseiből. „A rendezvény kiemelt célja, hogy a látogatók a száraz előadások helyett érdekes élményekkel gazdagodjanak és kedvet kapjanak elmélyülni adott szakterületekben”- mondta Tóth Bence főrendező. Idén a 17 előadást párhuzamosan két teremben tartják a szervezők. Az érdeklődők olyan előadókat hallhatnak, mint Somlai-Fischer Ádámot, a…

Olvass tovább>>

Nemzetközi projekt indul a látás megismerésére magyar vezetéssel

~
szem

Állatkísérletekkel és gépi intelligenciával vizsgálhatja a látás idegrendszeri folyamatait egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontban dolgozó Orbán Gergő és nemzetközi csapata 1,35 millió dollárt (mintegy 345 millió forintot) nyert el a 2018 májusában induló Fusion of evidence and expectation (Az elvárások és a bizonyosság fúziója) című hároméves projektre a Human Frontiers Science Program pályázatán. A döntőbizottság 780 pályázatból 31-nek ítélt oda támogatást, Magyarországról utoljára nyolc éve hirdettek nyertest – közölte az MTA szerdán az MTI-vel. A nemzetközi együttműködésben zajló projekt központi feltételezése, hogy…

Olvass tovább>>

Jelentősen több hó esett az Antarktiszon az utóbbi évtizedben

~
Antarktisz

Jelentősen, akár tíz százalékkal is több hó eshetett az Antarktiszon 2001 és 2010 között, mint kétszáz évvel korábban – számolt be egy új kutatás eredményeiről a BBC hírportálja. A tudósok kétszáz év déli-sarkvidéki hóeséseinek nyomait tárták fel. Eredményeik alapján 2001 és 2010 között nagyjából 272 milliárd tonnával több hó hullott évente a „fehér kontinensre”, mint 1801 és 1810 között. Ez akkora vízmennyiség, amivel Új-Zéland egész területét egy milliméter vastagon be lehetne borítani. A brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) tudósai eredményeiket az Európai Földtudományi Egyesület (EGU) bécsi kongresszusán mutatták…

Olvass tovább>>

Jelentősen megváltoztatta a legnagyobb északi-sarkvidéki tavat a klímaváltozás

~

Durva változáson esett át a klímaváltozás miatt az elmúlt néhány évben az északi-sarkvidék legnagyobb víztömegű tava, a kanadai Hazen-tó – állapította meg egy osztrák-kanadai kutatócsoport, amely a Nature Communications című szaklapban számolt be eredményeiről. Az Ellesmere-sziget északi csúcsánál lévő tó a Quttinirpaaq Nemzeti Parkban található, mely a világ legészakibb nemzeti parkja. A mintegy 70 kilométer hosszú és 12 kilométer széles Hazen-tó felszíne 540 négyzetkilométer, mélysége 267 méter, ezzel az Északi-sarkkörtől északra fekvő legnagyobb volumenű tó. Az Északi-sarktól 900 kilométerre lévő régióban a nyári középhőmérséklet 2007 óta egy Celsius-fokkal emelkedett. A…

Olvass tovább>>

A neandervölgyiekhez köthető eddigi legrégebbi faeszközöket tárták fel Spanyolországban

~
neandervölgyi (fotó: npr.org)

A neandervölgyi emberhez köthető eddigi legrégebbi, kilencvenezer éves faeszközöket tártak fel a kutatók az észak-spanyolországi Baszkföld Aranbaltza nevű lelőhelyén. A terepmunkálatokat vezető Joseba Rios-Garaizar, a spanyolországi humán evolúció nemzeti kutatóközpont (CENIEH – Centro Nacional de Investigación sobre la Evolución Humana) régészének elmondása szerint 2015-ben két rendkívül jó állapotban fennmaradt faeszközt tártak fel a területen – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. Az egyik lelet egy 15 centiméter hosszú ásóbot, amelynek alapos vizsgálata, valamint a körülötte lévő üledék úgynevezett lumineszcens kormeghatározási módszerrel – elsősorban homokos, löszös üledékek utolsó napfényre kerülésének időpontja adható…

Olvass tovább>>

A földi evolúció első évmilliárdjainak megismerését segíti magyar kutatók módszere

~

A földi evolúció első évmilliárdjainak megismerését segítheti magyar kutatók új módszere, amely az örökítőanyag fajok közti átadására épül – közölte a Magyar Tudományos Akadémia. A közlemény szerint Szöllősi Gergely János és kutatótársai az evolúciós régmúlt lenyomatait DNS-szekvenciákban tárták fel, mivel az örökítőanyag fajok közti átadásának emlékei olyan korokról is tudósíthatnak, ahonnan nem maradtak fenn ősi élőlények fosszíliái. A kutatók módszerének alapja a pár évtizede felfedezett horizontális géntranszfer elnevezésű jelenség, amelynek során az élőlények DNS-szakaszokat vesznek át egymástól, majd beépítik saját örökítőanyagukba. Kiderült, hogy ez a jelenség nem ritka az élővilágban,…

Olvass tovább>>

A Földközi-tengerbe „csúszik” az Etna

~

Európa legaktívabb vulkánja, az Etna a Földközi-tenger felé csúszik – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. Az olaszországi Szicília szigetén fekvő vulkán évente 14 millimétert csúszik a Földközi-tenger irányába. Alaposan figyelni kell a vulkánt, mivel ez a mozgás növekvő veszélyeket idézhet elő a jövőben a térségben – írta a brit kutatók vezette csoport a Bulletin of Volcanology című szakfolyóiratban. „Azt mondanám, hogy jelenleg nincs ok aggodalomra, de ez olyan dolog, amelyet szemmel kell tartani, különösen, ha úgy érzékeljük, hogy felgyorsult ez a mozgás” — mondta a BBC News-nak John Murray, aki…

Olvass tovább>>

Éghajlatváltozásra figyelmeztet a meteorológiai szolgálat

~

Pusztító vihar, özönvízszerű esőzés, orkán erejű szél és 42 Celsius-fokos meleg is szerepel az Országos Meteorológiai Szolgálat 2050. július 10-re prognosztizált időjárás-jelentésében, amellyel a klímaváltozás hatásaira hívják fel a figyelmet. A meteorológiai szolgálat meteorológusai a 2018-as meteorológiai világnap alkalmából készítettek ismeretterjesztő kisfilmet az emberi tevékenység éghajlatra gyakorolt hatásairól. Honlapjukon hétfőn közzétett videóban Tóth Tamás 2050. július 10-i előrejelzésében azt emelte ki: „ismét pusztító vihar söpört végig az országon”. Sopronban 150 kilométer/órás széllökést rögzítettek, Keszthelyen tíz perc alatt 39 milliméternyi eső hullott le – szerepelt a fiktív időjárás-jelentésben. Elmondása szerint éjszaka…

Olvass tovább>>

Idegen csillagrendszerek bolygóinak légkörét vizsgálhatja az ARIEL űrmisszió

~

A bolygórendszerek keletkezésének és fejlődésének alapkérdéseit vizsgáló ARIEL (Atmospheric Remote-Sensing Infrared Exoplanet Large-survey) missziót választotta az Európai Űrügynökség a következő M-osztályú – vagyis önálló, nagyjából félmilliárd eurós költségplafonnal rendelkező – tudományos küldetésének – közölte az MTA. A közlemény szerint a tervek szerint 2028-ban induló négyéves küldetése alatt az ARIEL ezer távoli csillag bolygóit figyeli majd meg. Ez lesz az első olyan kiterjedt vizsgálat, amely az exobolygó-légkörök kémiáját fogja tanulmányozni. A küldetést három lehetséges jelölt közül az ESA Tudományos Programtanácsa választotta ki, a döntést 2018. március 21-én jelentették be. „Bár mára…

Olvass tovább>>

EASAC: új adatok bizonyítják, hogy gyakrabban fordul szélsőségesre az időjárás

~

Az emberi hatások miatt kialakuló klímaváltozás bizonyítottan sok csapadékot és villámárvizeket, a tengerszint emelkedése miatt part menti áradásokat, valamint hőhullámokat okoz Európában, Ausztráliában és Kínában. Az erdőtüzek és a futótüzek kialakulásának is nő a kockázata – derül ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) legújabb jelentéséből, amely egy 2013-as tanulmány frissített kiadása. A Szélsőséges időjárási események Európában: felkészülés a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra című jelentésben összefoglalt friss adatok szerint az áradások és más vízügyi problémák száma 1980 óta megnégyszereződött, 2004 óta pedig megduplázódott. A szélsőséges hőmérsékletű napok, az aszályos napok…

Olvass tovább>>

A kutyák jutalomérzékenységét kutatta az ELTE Etológiai Tanszéke

~

Az emberekhez hasonlóan a kutyák között is nagy az eltérés abban, hogy mennyire érzékenyek a különféle jutalmakra, és ez az érzékenység akár túlzott mértéket is ölthet – állapították meg az ELTE Etológia Tanszék és az MTA munkatársai egy nemzetközi tudományos együttműködés keretében a WALTHAM Alapítvánnyal. A Scientific Reports című folyóiratban ismertetett kutatás bebizonyította azt is, hogy a jutalomérzékenység akár egészségügyi vagy társas problémákat is okozhat az állatoknál. A kapott eredmények alapján elmondható az is, hogy a kutya ígéretes modell lehet az emberi viselkedés jutalmazással kapcsolatos kognitív folyamatainak tanulmányozásához is. Napjainkban…

Olvass tovább>>

Előrelépés a fehérjekutatásban

~

Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói készítették el azt a fehérjeosztályozó eszközt, mely 99.99 százalkékos találati aránnyal osztályozza a fehérjeszekvenciákat az UniProt adatbázis 698 fehérjecsaládjába. Szalkai Balázs doktorjelölt és Grolmusz Vince professzor az igen tekintélyes Bioinformatics 2018. február 27-i számában mutatták be a webszervert. A világon sok helyen tekintélyes erőforrásokat rendelnek a mesterséges intelligencia eszközeinek kutatására. A legnagyobb figyelem a mély neurális hálózatok felé fordul, mivel sok olyan problémát sikerült megoldani a segítségükkel, mint például az önvezető autók vezérlése, komplex képfelismerési feladatok megoldása, vagy a legjobb humán gojátékos legyőzése. A…

Olvass tovább>>

Három kontinens gyerekei figyelik a madarak vonulását

~

Három kontinens gyerekei figyelik a madarak vonulását a Tavaszi madárles (SpringAlive) elnevezésű program keretében – mondta el Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. Mivel a program főképp gyerekek bevonására törekszik, így csupán öt közismert, lakott területeken is áthaladó madárfaj – a fehér gólya, a kakukk, a gyurgyalag, a sarlósfecske és a füsti fecske – első feltűnését kell lefotózni és feltölteni az akció honlapjára – tette hozzá az ornitológus. A szóvivő szerint ha Észak-Afrikától Finnországig érkeznek képek, akkor május végére kirajzolódik a madarak tavaszi vonulása. A programot…

Olvass tovább>>

Szulejmán szigetvári sírhelyét ábrázoló, 1689-ből származó térkép került elő Németországban

~

1689-es készítésű, Szigetvárt és a 2015-ben feltárt Szulejmán szultán (képünkön) sírkomplexuma körül kialakult kisvárost, Turbékot is ábrázoló térképre bukkantak egy németországi aukciós katalógusban – közölte Pap Norbert, a kutatás vezetője. A Pécsi Tudományegyetem (c) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója elmondta: a Venator & Hanstein kölni aukciósház március 16-i aukciójának katalógusában 45 ezer euróért (mintegy 13,5 millió forintért) eladásra kínált, körülbelül 51-szer 76 centiméteres, kézzel rajzolt térkép a felfedezés „minden kétséget eloszlató, végső megerősítése”. „Ennél direktebb módon egyetlen dokumentum sem mutatott rá a feltárás helyére” – fogalmazott Pap, aki felidézte:…

Olvass tovább>>

Tudott repülni a híres szárnyas dinoszaurusz, noha csak fácán módjára

~

Tudott repülni, noha csak fácán módjára, vagyis hirtelen rugaszkodott el a talajtól és heves szárnycsapásokkal rövid távokat teljesített a híres szárnyas dinoszaurusz, az Archaeopteryx – írja a BBC egy új tanulmányt ismertetve. Az Archaeopteryx nagyjából 150 millió évvel ezelőtt élt a mai Dél-Németország területén. Méretében és külsejében a mai szarkára hasonlított és legfeljebb félméteres hosszúságúra nőhetett. Széles, lekerekített végű szárnyai voltak, tollazata a mai madarakéhoz hasonlított, egyébként hüllőszerű volt, állkapcsában éles fogakkal, hosszú csontos farokkal és három ujjal, amelyek meghajlott karomban végződtek. Az Archaeopteryx első fosszíliája 1861-ben, Bajorországban került elő.…

Olvass tovább>>

Elhunyt Stephen Hawking

~

Elhunyt Stephen Hawking. A modern tudományos világ egyik legismertebb alakja 76 évesen távozott az élők soraiból. A sokak által a világ legkiválóbb élő tudósának nevezett Hawking kozmológus, csillagász és matematikus is volt. Az idő rövid története című könyvét több mint tízmillió példányban értékesítették. Hawking 1942. január 8-án született az angliai Oxfordban, ami – mint később kiderült – az ő esetében egy fontos évfordulót is jelölt: ez volt Galileo Galilei itáliai fizikus halálának 300. évfordulója. Roger Penrose néhai fizikussal egyesítette Einstein relativitáselméletét a kvantumelmélettel, ami alapján arra jutottak, hogy a tért és…

Olvass tovább>>

Átadták a Nők a Tudományban Kiválósági Díjakat az Akadémián

~

Az agrártudományok, az információs technológia és a műszaki tudományok területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatónőket ismertek el csütörtökön Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). Agrártudományok kategóriában Halász Júlia, információs technológia kategóriában Gazdag-Tóth Boglárka, műszaki kategóriában pedig Stenger-Kovács Csilla vehette át az elismerést, amelynek odaítéléséről a díjat alapító Nők a Tudományban Egyesület és a Magyar Tudományos Akadémia által felállított tudományos szakmai bizottság döntött immár ötödik alkalommal. Az elismerést évről évre olyan fiatalok kapják, akik kimagasló tudományos eredményeik mellett a műszaki és természettudományi pályák népszerűsítésében is készek részt vállalni,…

Olvass tovább>>