Kategória: Tudomány

Hol jósolnának meg egy új egzotikus elemi részecskét, ha nem Japánban?

~
Atom

Egy új típusú dibarion létezését jósolták meg japán kutatók a világ egyik legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépén, a K-komputeren végzett kvantum fénydinamikai összetett szimulációk alapján. A Riken intézet szakemberei más egyetemek kutatóival együttműködve számították ki a hat kvarkból álló részecske, a dibarion egy új típusának létezését, amelyet diomegának neveztek el. Az ilyen részecskék kialakulásának tanulmányozása segíti a tudósokat az elemi részecskék közötti kölcsönhatás megértésében olyan extrém környezetben, mint a neutroncsillagok belseje, vagy a korai univerzum pillanatai az ősrobbanás után. A hadronok közé tartozó barionok – köztük a protonok és a neutronok – három…

Olvass tovább>>

DNS-vizsgálattal igazolták az inkák eredetével kapcsolatos legendákat

~

A hajdani inka uralkodók ma élő leszármazottainak genetikai vizsgálatával igazolták perui kutatók, hogy az amerikai kontinens legnagyobb prehispán civilizációjának eredetével kapcsolatos két legenda, amelyek közül az egyik a perui Puno megyében lévő Titicaca-tó környékét, a másik a perui Cuzcóban lévő Pacaritambo barlangot tartja az inkák származási helyének, igaz és kapcsolódik is egymáshoz. A limai Universidad de San Martín de Porres kutatói, Ricardo Fujita és Jose Sandoval az inka kultúrától megbabonázva döntöttek úgy, hogy utána járnak az ősi indián civilizáció eredetét övező történeteknek. A témáját tekintve egyedülállónak számító tanulmányuk célja annak…

Olvass tovább>>

Már ezt is tudjuk: két személyiségtípusba sorolhatók a gólyák

~

A gólyák vonulásuk során két „személyiségtípusba” sorolhatók magyar és német kutatók szerint: a vezetők feltérképezik a légáramlatokat, míg a követők inkább a nyomukba szegődnek. Nagy Máté, az MTA-ELTE Statisztikus es Biológiai Fizika Kutatócsoportjának tagja és a Max Planck Ornitológiai Intézetben, valamint a Konstanzi Egyetemen dolgozó munkatársai a Science című tudományos lapban mutatták be kutatásaik eredményét. Az, hogy egy gólya melyik stratégiát választja, egyúttal jól jelzi vonulási útjának végállomását is – állapították meg a szakértők. A kutatók egyszerre több mint 60, a kutatás kezdetekor kikelt gólyára rögzítettek kicsiny, 60 grammos jeladókat,…

Olvass tovább>>

Még nagyobb a Tejútrendszer

~

A Tejútrendszer galaktikus korongja nagyobb, mint azt eddig vélték. A Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet (IAC) és a kínai Állami Csillagvizsgáló Intézetek (NAOC) kutatói által bemutatott tanulmány szerint ha képesek lennénk a fény sebességével utazni, 200 ezer évbe telne átszelni a galaxis korongját. A spirális galaxisoknak, mint amilyen a Tejútrendszer is, van egy olyan vékony korongja, amelyben a csillagok fő hányada található. Ezek a korongok méretükben korlátozottak, így bizonyos sugáron túl már csak nagyon kevés csillag van – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kutatóknak eddig nem voltak információi arról, hogy lehetnek-e csillagok…

Olvass tovább>>

Fontos anatómiai információkat hordoz a gerecsei őskrokodil

~

Fontos anatómiai információkat hordoz a gerecsei őskrokodil – közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Őslénytani Tanszékének egyetemi docense. Ősi Attila paleontológus elmondta, hogy a csaknem ötméteres krokodil csontvázának harminc-negyven százaléka előkerült, az 1996-ban megtalált maradványok között csigolyák, bordák, páncélelemek és fogak is vannak. A 180 millió éves csontokból következtetve átmeneti fajnak számít, a krokodilok családjának azt az ágát képviseli, amelyik először alkalmazkodott a tengeri életmódhoz is – hangoztatta. Hozzátette, az állat erős végtagjai arról árulkodnak, hogy a szárazföldön is tudott járni. Egy csigolya révén ismerté vált a farokúszó, amelyből arra lehet…

Olvass tovább>>

Felfedezték melyik gén a felelős a teknősök nemének meghatározásáért

~

Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült izolálnia azt a gént, amely a keltetési idő alatt uralkodó hőmérséklet függvényében határozza meg a tojásból kikelő teknősök nemét – írta a BBC News. A vörösfülű ékszerteknősök (Trachemys scripta elegans) esetében, ha a keltetési idő alatt 22-27 Celsius-fok van a fészekben akkor általában hímek, ha 32 Celsius-fok, akkor általában nőstények jönnek világra. A krokodilok, aligátorok és a gyíkok egy részének tojásaiban ugyanez az egyelőre kevéssé ismert folyamat játszódik le. A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői azonban most egy lépéssel közelebb kerültek a tudományos világot…

Olvass tovább>>

A rekordmeleg óceánvíz táplálta a Harvey hurrikánt

~

Hetekkel az előtt, hogy a Harvey hurrikán 2017 augusztusában lecsapott az Egyesült Államok texasi partvidékén, a Mexikói-öböl vize minden idők legmelegebbje, harminc Celsius-fokos volt az amerikai Nemzeti Légkörkutató Intézet (NCAR) új elemzése szerint. Az amerikai kutatók az óceánok vízhőmérsékletének megfigyelésére használt Argo-hálózat és a NASA műholdas adatait elemezve megállapították, hogy a normálisnál melegebb körülmények túlfűtötték a trópusi vihart, óriási páratartalommal táplálták, és amikor Houston közelében lelassult, a hurrikánok történetének egyik legsúlyosabb esőzését zúdította a partvidékre. „Először sikerült kimutatnunk, hogy a szárazföldre lezúdult eső mennyisége megegyezik a szokatlanul meleg óceánból elpárolgott…

Olvass tovább>>

Több mint 4,5 fokkal volt melegebb az idei április a szokásosnál

~

Több mint 4,5 Celsius-fokkal volt melegebb az idei április a szokásosnál, sok helyen több évtizedes „melegrekordok” dőltek meg; 1901 óta ez volt a legmelegebb április – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat a Facebook-oldalán pénteken közzétett elemzésében. Kifejtették, a „januári tavasz és a márciusi tél után áprilisban beköszöntött a nyár”. Az idei április azért is tűnik különösen melegnek, mert az enyhe január után a február és a március az átlagosnál lényegesen hidegebb volt, és nagyon gyorsan jött a felmelegedés – írták, megjegyezve: a növények fejlődése robbanásszerűen indult meg. Az április havi…

Olvass tovább>>

Nemzetközi szaklapban jelent meg a gerecsei őskrokodilról szóló kutatás

~

Magyar kutatók által felfedezett és tanulmányozott 180 millió évvel ezelőtt élt őskrokodil maradványairól szóló tudományos kutatás eredményeit publikálták a szakértők a PeerJ tudományos szaklapban. Fitos Attila amatőr kutató 1996 nyarán bukkant egy különleges fosszíliára a Gerecsében, ahol fogak és csontok peregtek ki a Pisznice-hegy oldalában található egyik kőfejtő 180 millió éves, vörös gumós mészkőrétegeiből. Az első leleteket újabbak követték, míg végül egy krokodil részleges csontváza rajzolódott ki a preparálási munkálatok után. Az előzetes vizsgálatokat követően 2017-ben került sor a leletanyag részletes, tudományos feldolgozására, amelyben az ELTE kutatói mellett az brit…

Olvass tovább>>

A patkányok okosabbak, mint gondoltuk

~

Először találtak bizonyítékot arra, hogy képesek múltbéli eseményeket visszaidézni emlékezetükben az állatok. Az Indianai Egyetem (IU) szakértői szerint a felfedezés segítheti az Alzheimer-kór kezelésére szolgáló új gyógyszerek kifejlesztését. A Jonathon Crystal, az IU kutatója vezette tanulmány a Current Biology című tudományos lapban jelent meg. „Nemcsak azért érdeklődünk az állatok memóriája iránt, hogy jobban megértsük őket, hanem elsősorban azért, hogy a memória olyan modelljeit fejlesszük ki, melyek megfeleltethetők az emberi betegségekben, például az Alzheimer-kórban károsodott memóriatípusokkal” – mondta Crystal. A tudós szerint a legtöbb kutatás, amely új, Alzheimer-elleni gyógyszer kifejlesztésén dolgozik,…

Olvass tovább>>

A lovaglás megváltoztatta Eurázsia etnikai arculatát

~

A lovak háziasítása megváltoztatta Eurázsia arculatát, segített a Nyugat felé vonuló hunoknak és mongoloknak kiszorítani az indoeurópai földműveseket, de közben a Hepatitis B-vírust és a pestist is magukkal hozták Európába. A Science és a Nature folyóiratokban publikált három tanulmány szerzői több tucatnyi ember genetikai állományát szekvenálták a Kr. előtt 2500 és Kr. után 1500 közötti négyezer éves periódusból, a vaskortól a középkorig – írta a phsys.org tudományos portál. Elemzéseik azt mutatták, hogy az eurázsiai sztyeppe lakóinak genetikai felépítésében lassú, de folyamatos változás zajlott le. Ennek területi kiterjedése nyugaton a mai Magyarországtól…

Olvass tovább>>

Először észleltek szénben gazdag aszteroidát a Kuiper-övben

~

Először észleltek szénben gazdag aszteroidát a Kuiper-övben, az objektum segítheti a Naprendszer történetének megismerését. A Neptunusz mögött keringő jeges törmelékhalmazban felfedezett aszteroida összetétele arra utal, hogy nem ott alakulhatott ki. Feltehető, hogy a 300 kilométer széles objektum az óriás bolygók közötti pályájáról vetődött ki a Naprendszer történetének korai, változó időszakában. Az aszteroida olyan távoli, hogy elemzése több évig tartott. „Amikor megérkeztek az első adatok, azt hittük, valamit eltévesztettünk. Egyáltalán nem úgy nézett ki, mint a Kuiper-öv többi objektuma” – idézi Tom Seccull a belfasti Queen’s University kutatóját a BBC hírportálja. Ebben a…

Olvass tovább>>

Honlapot indított az Akadémia az áltudományok ellen

~

A tudomány eredményeinek hiteles és közérthető közvetítésére hívta fel a kutatói közösséget a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfői közgyűlése által elfogadott határozat; az áltudományos elméletekkel szembeni fellépés jegyében az MTA ismeretterjesztő holnapot is indított tudomany.hu néven. A tudományba vetett bizalom megrendülése, az alternatívként megjelölt, ám tudománytalannak tekinthető megnyilatkozások terjedése világjelenség, és a tudomány alapelveinek támadása, a tévtanok, a tudományosnak tűnő, de hamis elméletek terjedése Magyarországon is egyre erősödik. A Magyar Tudományos Akadémia – mint a tudományért felelős, legnagyobb közbizalmat élvező köztestület – az eddigieknél is erőteljesebb és aktívabb szerepet kíván…

Olvass tovább>>

A hawaii vulkánkitörésnél nem várható olyan helyzet, mint az izlandinál 2010-ben

~

A Kilauea vulkán kitörése Hawaii szigetén lehet, hogy befolyásolja a forgalmat, le kell zárni bizonyos utakat, evakuálni kellett mintegy tízezer embert, de kontinensre kiterjedő káosztól nem kell tartani, mint 2010-ben az izlandi Eyjafjallajökull tűzhányó esetében, amely megbénította fél Európa légiforgalmát – mondta Juhász Árpád geológus. Juhász ismertette: a Kilauea a legkisebb az úgynevezett Big Island három vulkánja közül, 1200 méter magas, és több évtizede folyamatosan aktív, különböző intenzitással. Jelezte azt is: amennyire jósolni lehet, a Big Island előbb-utóbb halott vulkáni szigetté válik, kialszanak a vulkánok, és délkeletre már születik az…

Olvass tovább>>

A madarak evolúciójának kulcsfontosságú láncszeme volt egy százmillió éve élt teremtmény

~

A madarak evolúciójának kulcsfontosságú láncszeme volt az a nagyjából százmillió évvel ezelőtt élt teremtmény, amely a dinoszauruszokra és a mai madarak jellemző fizikai sajátosságokkal is rendelkezett. A mai Észak-Amerika területén élt Ichthyornis nembe tartozó Ichthyornis dispar kulcsfontosságú láncszeme annak az evolúciós fejlődésnek, amely a dinoszauruszoktól a mai madarak megjelenéséig tartott – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A mai tengeri madarakra hasonlító fogas madárnem mások mellett Charles Darwin angol természettudós és a 19. század egyik legkiemelkedőbb őslénykutatójaként számon tartott Othniel Charles Marsh amerikai paleontológus figyelmét is felkeltette, aki elsőként írta le…

Olvass tovább>>

A világegyetem legöregebb pókja 43 évesen pusztult el

~
pók

A világ legöregebb pókja 43 évesen pusztult el egy hosszú távú tanulmány ideje alatt Ausztráliában. A Pacific Conservation Biology című szaklapban megjelent tanulmány szerint a Gaius Villosus fajba tartozó matuzsálem jelentősen túlélte az eddig ismert legidősebb pókot, egy 28 évesen elpusztult mexikói tarantulát. A dugós csapóajtós pókfélék közé tartozó faj egyede egy hosszú távú tanulmány ideje alatt pusztult el, amelyet az ilyen pókok élettartamának megismerése céljából végeztek Leanda Mason, a perthi Curtin Egyetem professzorának vezetésével. „Ismereteink szerint ez a valaha felfedezett legöregebb pók, hosszú élete révén információkat nyerhetünk a csapóajtós pókok…

Olvass tovább>>

Az Uránusz olyan mint a Magdi-néni bolygó: büdös

~

Záptojásszagú köd veheti körül az Uránuszt: a körülötte lévő felhőket hidrogén-szulfid alkotja, amely a romlott tojás kellemetlen szagát is okozza. Régóta vitatott annak lehetősége, hogy ez a gáz jelen lehet a hetedik bolygó légkörében, de most először sikerült bizonyítani a feltételezést egy Hawaiin lévő teleszkóp segítségével – olvasható a BBC hírportálján. A bűzös gázt magasan az óriásbolygó felhőinek tetején észlelték. A felismerés új fényt vethet arra, hogyan formálódtak a Naprendszer külső bolygói. A kutatók eredményeiket a Nature Astronomy című szaklapban publikálták. Korábbi teleszkópos vizsgálatok és a Voyager 2 űrszonda kutatásai…

Olvass tovább>>

Ritka Ozirisz-templomra és Marcus Aurelius császár mellszobrára bukkantak Felső-Egyiptomban

~

Egy ritka Ozirisz-templomra és Marcus Aurelius római császár mellszobrára bukkantak régészek Egyiptom déli részén, Luxorban és Kom Ombo városánál. A túlvilág és a halottak istenének szokatlan tájolású templomát Luxorban találták a karnaki templomok tízedik pülonjától délre. A későkori (Kr.e 664-525), igen jó állapotban megőrződött templomnak megtalálták a bejáratát, alapjainak maradványait, oszlopait, a belső falakat és a harmadik csarnok romjait – adta hírül az al-Ahram egyiptomi napilap honlapja. Essam Nagy, az egyiptomi régészeti misszió vezetője szerint nagyon fontos leletre bukkantak, mivel a szenthely nem az Ámon-Ré templom keleti vagy északi oldalán…

Olvass tovább>>

Belepusztult az altatásba egy ritka appennini barnamedve

~

Altatás közben pusztult el egy ritka appennini barnamedve, amelyet megjelölés céljából fogtak be egy közép-olaszországi nemzeti parkban. Az Abruzzo, Lazio és Molise régiók területére kiterjedő park vizsgálatot indított a fiatal állat elpusztulásának ügyében – írta a BBC News. A park biológusai rádiós nyakörvet akartak az állatra helyezni, hogy nyomon tudják követni a mozgását. A hím appennini barnamedve (Ursus arctos marsicanus) légzése azonban elnehezült az altatás közben, majd az állat nem sokkal később elpusztult. A park munkatársai „óriási veszteségnek” nevezték a ragadozó halálát. „Ez egy súlyosan veszélyeztetett alfaj, amelynek mára mindössze ötven,…

Olvass tovább>>

Planktont neveztek el A kék bolygó című sorozatról

~

Először nevezetek el fajt egy tévéműsorról: a BBC A kék bolygó című sorozatáról kapta a nevét az óceán „lüktető szíveként” is emlegetett planktonok egyik faja. Az apró, növényszerű organizmus (képünkön) a tengeri ökoszisztéma egyik kulcseleme, mely a Syracosphaera azureaplaneta hivatalos nevet kapta, mely a kék bolygó latin megfelelője – írja a BBC. Az egysejtű algát az Atlanti-óceán déli részén gyűjtötték be, de világszerte megtalálható az óceánokban. A University College London (UCL) kutatói a névadással Sir David Attenborough és a dokumentumfilmet készítő csapat előtt fejezték ki tiszteletüket. Sir David Attenborough a UCL-en járt…

Olvass tovább>>