Kategória: Tudomány

Életre keltek a több tízezer éve megfagyott orsógiliszták

~

Először igazolták orosz és amerikai kutatók többsejtű szervezetek képességet hosszú távú cryobiózisra természetes extrém hideg körülmények között, amikor az orosz tajga örökfagy talajában talált 32-42 ezer éves orsógiliszták életre keltek, mozogtak és táplálkoztak laboratóriumi körülmények között. A földtörténeti pleisztocén korban a mai Szibéria északkeleti részén élt fonalférgek életre kelését tudományos áttörésnek mondták a tudósok. A Moszkvához közeli fizikai, kémiai és biológiai problémákkal foglalkozó földtudományi intézet kutatói más orosz egyetemek és kutatóintézetek, valamint az amerikai Princeton Egyetem szakembereivel a permafrosztban talált mintegy háromszáz pleisztocén kori gilisztát vizsgáltak, közülük kettő mutatott életjeleket…

Olvass tovább>>

Szokatlanul magasan fészkelő gólyacsaládot regisztráltak Erdélyben

~

Szokatlanul magasan, a tengerszint fölötti 1110 méteres magasságban fészkelő gólyacsaládot regisztráltak Romániában, a Kolozs megyei Jósikafalván. Kósa Ferenc biológus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója, a romániai gólyafelmérések koordinátora elmondta, hogy a Kolozs megyei gólyafészkek idei felmérése során a közelmúltban jártak annál a jósikafalvi villanyoszlopnál, amelyen már tavaly is fészekrakási kísérlet nyomait látták. A fészek most áll és a benne lakó fehérgólyapár három fiókát nevel. Kósa elmondta: a jósikafalvi a legmagasabban fekvő ismert romániai gólyafészek. Az eddigi csúcsot a Hargita megyei Bélbor gólyái tartották. Ott az egykori határőr laktanya épületének a…

Olvass tovább>>

Csoportos drónvezérlést alkotottak az ELTE kutatói

~

Biológiai motivációjú algoritmusokat és az evolúció elvét használták az új csoportos drónvezérlés megalkotásához az ELTE kutatói, akik a nagy egyedszámú drónrajok önszerveződő repüléséről címlapfotós közleményt adtak közre a Science Robotics tudományos folyóirata júliusi számában. A világban mára több millió drón repked az égen, és szinte mindegyikhez tartozik egy pilóta is a földön. Az ELTE kutatói most olyan drónokat fejlesztettek, amelyek nagyméretű rajokba csapódva megszabadulhattak földi irányításuktól: a drónok egymással beszélgetve repülnek közös céljuk felé, csoportosan kerülve el az akadályokat, akárcsak a madarak – olvasható az intézmény közleményében. Az ELTE Biológiai…

Olvass tovább>>

Az ABB eszközökkel támogatja a BME szakmai oktatási tevékenységét

~

A svéd ABB összesen 2,5 millió forint értékű műszaki eszközt adományozott az egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszéke számára a szakmai oktatás támogatására. A három REF615 kompakt védelmi készüléket és két AFS660 típusú switchet Kiss István tanszékvezető és Veszprémi Károly, az egyetem oktatási rektor-helyettese vette át Taira-Julia Lammitól (képünkön), az ABB Kft. ügyvezetőjétől. A REF615 a leggyakoribb középfeszültségű védelmi készülék a közmű- és ipari villamoshálózatok vezérlésére, mérésére, védelmére és felügyeletére. Az együttműködésnek köszönhetően a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói az iparágban használatos, korszerű eszközök használatán keresztül ismerkedhetnek meg…

Olvass tovább>>

Már a római időkben megkezdődhetett az ipari bálnavadászat

~

Már kétezer évvel ezelőtt is űzhetett ipari méretű bálnavadászatot az ember a Gibraltári-szorosnál található római kori lelőhelyeken felfedezett bálnacsontok tanúsága szerint – írta a BBC News. A Proceedings of the Royal Society of London B című brit tudományos lapban közölt új tanulmány eredményei megdönthetik azt a feltételezést, hogy a baszkok voltak a világ első, kereskedelmi célú bálnavadászatot folytató népcsoportja a 11. századtól kezdődően. Brit és francia kutatóknak genetikai ujjlenyomat-készítéssel sikerült megállapítaniuk, hogy az Atlanti-óceánt a Földközi-tengerrel összekötő tengerszorosnál lévő lelőhelyek állati maradványai északi simabálnáktól és szürke bálnáktól származnak. A bálnák feltehetőleg…

Olvass tovább>>

Legalább négy ősi populációtól származik Délkelet-Ázsia népessége

~

Legalább négy ősi populációtól származik Délkelet-Ázsia jelenkori népessége – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmányában, rácáfolva az ázsiai régió őstörténetére vonatkozó elméletekre. Délkelet-Ázsia a világ egyik genetikailag legsokszínűbb régiója és immár több mint száz éve tudományos viták zajlanak arról, hogy a terület mai lakosságának eredetével kapcsolatos teóriák közül melyik a helyes – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az egyik elmélet szerint a mai észak-vietnami Hoa Binh tartomány területén egykor élt vadászó-gyűjtögető népek, amelyek 44 ezer évvel ezelőtt Délkelet-Ázsia őslakosai voltak, maguktól tértek át a…

Olvass tovább>>

Az MTA állásfoglalása az ITM innovációs koncepciójáról és javaslatai a benyújtott költségvetési törvénytervezettel kapcsolatban

~

A Magyar Tudományos Akadémia állást foglalt az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációs koncepciójáról, és Palkovics László miniszter kérésére saját javaslatokat fogalmazott meg a benyújtott költségvetési törvénytervezettel kapcsolatban. Az állásfoglalást és a javaslatokat az MTA június 29-én elküldte a miniszternek, majd eljuttatta az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának és Kulturális Bizottságának is. Az állásfoglalást és a javaslatokat teljes terjedelmükben közöljük. 2018. JÚLIUS 4. A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása és javaslatai a Kormány T/503 számú, Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatával kapcsolatban A Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) alapvető elvi fenntartásai és a gyakorlati megvalósíthatóságot illető kétségei…

Olvass tovább>>

Sötét titkot rejtenek az ősi galaxisok magjai

~

A „vörös rögöknek” nevezett objektumok a galaxisok különleges, ritka típusát alkotják, ezek az ősrobbanás utáni első évmilliárdban létrejött, első nagy tömegű galaxisok maradványai. Legtöbbjük a Világegyetem története során összeolvadt más galaxisokkal, néhány azonban megmaradt ősi állapotában. Legújabban az egyik MTA–ELTE Lendület kutatócsoport vezetője egy nemzetközi csapattal a Chandra-röntgentávcső megfigyelései alapján kimutatta, milyen hatással vannak a „vörös rögök” magjában lévő fekete lyukak a csillagok kialakulására. A csillagászok egy évtizeddel ezelőtt fedezték fel a galaxisoknak azt a nagy tömegű egyedekből álló, kicsiny populációját, amelyet „vörös rögöknek” (red nuggets) neveztek el. A nagyon…

Olvass tovább>>

Ürge-Vorsatz az Al Gore tudományos tanácsadótestületében

~

Az „Éghajlati Valóság” program öt év után ismét Európában tartja képzését. Az USA egykori alelnöke, a Nobel-békedíjas Al Gore ebből az alkalomból Ürge-Vorsatz Dianát, a Közép-Európai Egyetem (CEU) professzorát is felkérte, hogy vegyen részt a képzési programjának tudományos tanácsadó testületében. Al Gore 2000-ben indította útjára az Éghajlati Valóság előadássorozatát melynek feldolgozásából készült a Kellemetlen igazság (An Inconvenient Truth) című, Oscar-díjas dokumentumfilm. Ezen munkássága alapján 2007-ben az IPCC-vel megosztva nyerte el a Nobel-békedíjat. A Nobel-bizottság szerint a film jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az éghajlatváltozás kérdése nagy nyilvánosságot kapjon. A program következő…

Olvass tovább>>

Zima: a Föld leghidegebb hőmérsékletét mérték a kelet-antarktiszi fennsíkon

~

A mínusz 100 Celsius-fok közelébe is zuhanhat a hőmérséklet az antarktiszi jégtakaró fennsíkjának kicsiny völgyeiben, teknőiben – állapították meg az amerikai Nemzeti Hó-és Jégadatközpont tudósai (NSIDC) a Geophysical Research Letters tudományos folyóiratban ismertetett tanulmányukban. Az amerikai kutatók 2013-ban az előző 32 évben a globális földfelszíni hőmérsékletről gyűjtött műholdas adatok elemzése nyomán bejelentették, hogy mínusz 93,2 Celsius-fok hőmérsékletet mértek a Déli-sarkot körül ölelő kelet-antarktiszi fennsík több pontján. Ezt az előzetes tanulmányt vizsgálták felül most új adatokkal gazdagodva, és kimutatták, hogy a Föld leghidegebb pontjain a hőmérséklet mínusz 98 Celsius-fokra zuhanhat. Ezt a…

Olvass tovább>>

Áttörést értek el magyar kutatók: cáfolták a zebracsíkok régóta feltételezett hűtő hatását

~
zebra

Az eddig született hipotézisek egyike szerint a napsütésben a zebracsíkok fölött, a fekete és fehér csíkok eltérő hőmérséklete miatt kialakuló légörvények hűtik az állat testét. Az ELTE Természettudományi Kar, az Állatorvostudományi Egyetem és a svéd Lundi Egyetem kutatói a Scientific Reports folyóiratban megjelent cikkükben cáfolták ezt a tényt. Az ELTE közleménye szerint Charles Darwin és Alfred Russel Wallace 1870-es évekbeli híres vitája óta foglalkoztatják a kutatókat a zebrák csíkos mintázatának lehetséges funkciói. Az eddig született hipotézisek egyike szerint napsütésben a zebracsíkok fölött periodikus konvektív légörvények alakulnak ki a fekete és…

Olvass tovább>>

Megtalálták a világegyetem hagyományos anyagának eddig hiányzó részét

~

Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az univerzum rejtőzködő hagyományos anyagának eddig hiányzó utolsó részét. Hagyományos anyag, vagy barionok alkotják az összes létező objektumot a csillagoktól a fekete lyukak magjáig. Mostanáig azonban az asztrofizikusok csak kétharmadát tudták felderíteni annak az anyagnak, amely az elméleti kutatók szerint az ősrobbanás során létrejött. A nemzetközi kutatócsoport a hiányzó harmadra a galaxisok közötti űrben talált rá. Ez az elveszett anyag oxigéngáznyalábok formájában létezik nagyjából egymillió Celsius-fokon – mondta Michael Shull, a Coloradói Egyetem munkatársa, a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője. Az anyag megtalálása fontos…

Olvass tovább>>

Különleges leletek kerültek elő a szolnoki vár ásatása során

~

A Rákóczi-szabadságharc idejéből származó több mint negyven ágyógolyót találtak a szolnoki Damjanich János Múzeum régészei pénteken a szolnoki vár feltárása során a Szolnoki Művésztelepen. A régészek emellett egy 16. század közepén épített, eredetileg kétszintes kaszárnya feltárásán is dolgoznak – közölte Kertész Róbert ásatásvezető régész. Az ágyúgolyók egyenként mintegy 15 kilogrammosak, bowlinggolyó méretűek – számolt be Kertész, hozzátéve: az ágyúgolyó-depó a kurucok által védett vár időszakához kapcsolódik. Kiemelte: azért is különleges leletről van szó, mert konkrét ostromhoz kapcsolódik és ritka, hogy egyszerre ilyen mennyiség kerüljön elő zárt rétegből. Az ágyúgolyó-depót egy vörös,…

Olvass tovább>>

Olyat figyeltek meg az ELTE kutatói, ami segítheti az Alzheimer- és a Parkinson-kórosok gyógyítását

~
agy

Az Alzheimer- és a Parkinson-kór terápiájához is közelebb kerülhetnek a kutatók az ELTE Neuroimmunológiai Kutatócsoportjának megfigyelései által. Az ELTE TTK Biológiai Intézet NAP Neuroimmunológiai Kutatócsoportja a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával, együttműködésben az ELTE FIEK neurodegeneratív betegségeket kutató csoportjával és más hazai kutatókkal, fontos, új megfigyeléseket tett közzé az amerikai Tudományos Akadémia hivatalos kiadványában, a multidiszciplináris PNAS folyóiratban. Munkájuk középpontjában az immunrendszerben is kulcsfontosságú fehérje, a C1q állt, amely kiemelten fontos szerepet játszik az idegsejtek közötti kommunikációs csatornaként funkcionáló szinapszisok eltávolításában. A téma jelentőségét az adja, hogy bizonyos szinapszisok kontrollált eltávolítása elengedhetetlen…

Olvass tovább>>

Bővítik a CERN nagy hadronütköztetőjének a kapacitását

~

Megkezdődtek pénteken az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) bővítési munkálatai, amelyek célja, hogy 2026-ra javítsák a világ legnagyobb részecskegyorsítójának teljesítményét, még több ütköztetést végezzenek a kísérletek során, növelve az új fizika felfedezéseinek lehetőségét – közölte a CERN. A nagy hadronütköztetőben 2010 óta ütköztetnek részecskéket. A Genf mellett, a francia-svájci határon 100 méter mélységben, egy 27 kilométer hosszúságú, 3 méter átmérőjű alagútban működő LHC nagy kísérleteiben a csaknem fénysebességre felgyorsított, egymással szemben haladó protonnyalábokat ütköztetnek, aminek eredményeként új elemi részecskék keletkeznek. Ezek tanulmányozásával a kutatók az anyag tulajdonságait,…

Olvass tovább>>

Newton és Darwin között helyezték végső nyugalomra Stephen Hawking hamvait

~

A kimagasló tudósoknak fenntartott temetkezési helyen, Newton és Darwin között helyezték végső nyugalomra Stephen Hawking, a március 14-én 76 évesen elhunyt világhírű elméleti fizikus hamvait pénteken a londoni Westminster-apátságban. A gyászszertartáson az „asztrofizika popsztárjaként” is emlegetett tudóst Benedict Cumberbatch angol színész búcsúztatta, aki Hawkingot alakította a BBC egyik 2004-es televíziós drámájában, de megemlékezett az elhunytról Tim Peake brit űrhajós, Martin Rees királyi csillagász és Kip Thorne Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus is. A családtagokon és a barátokon kívül szerte a nagyvilágból a nagyközönség ezer, sorsoláson kiválasztott tagja vehetett részt a gyászszertartáson,…

Olvass tovább>>

Kétezer éves temetkezési barlangot találtak Észak-Izraelben

~

Kétezer éves temetkezési barlangot találtak Észak-Izraelben – jelentette a The Times of Israel. A Kinneret – vagy másik nevén Genezáreti – tó partjánál fekvő Tibériás város közelében, egy építkezésen bukkantak az értékes régészeti leletre, amikor egy új épület alapozásakor furcsa módon mindent betont elnyelt a föld, mint utóbb kiderült, a barlang egyik temetkezési kamrája. Izraelnek ezen a vidékén, a Tiberius római császár tiszteletére i. sz. 18-ban, Heródes Antipász zsidó fejedelem által alapított város környékén korábban csak egy hasonló barlangot találtak, noha az i. e. I., és az i.sz. II. század között…

Olvass tovább>>

Mérges varangyok fenyegetik Madagaszkár állatvilágát

~

Behurcolt mérges varangyok fenyegetik Madagaszkár állatvilágát egy új genetikai kutatás szerint. Az ázsiai közönséges varangy (Duttaphrynus melanostictus) mérgével megöli vetélytársait, az őshonos fajok elől pedig eleszi a táplálékot – közölte egy állatokkal foglalkozó nemzetközi kutatócsoport a Current Biology című szaklapban. A kutatások szerint Madagaszkár szinte valamennyi őshonos ragadozója kiemelten érzékeny a varangy mérgére – írta a ScienceDaily.com „Ausztráliában az óriásvarangyok megjelenése nagy felfordulást okozott több ökoszisztémában azzal, hogy a helyi táplálékhálózatból a varangyok mérgének hatására kikerültek kulcsszerepet játszó ragadozók” – mondta Wolfgang Wüster, nagy-britanniai Bangor Egyetem munkatársa. „Hasonló hatás várható Madagaszkáron…

Olvass tovább>>

Először izolálták a víz két különböző formáját

~

Először sikerült izolálni cák két különböző formáját. A vízmolekulákról ismert, hogy két különböző izomer (vagy típus) formájában léteznek és ez a különbözőség atomi szinten enyhén eltérő tulajdonságaikon alapszik. Azzal, hogy elkülönítették a két izomert, a kutatók képesek voltak annak megmutatására, milyen különbözően viselkednek kémiai reakciók hatására – írja a BBC.com. A svájci kutatók eredményeiket a Nature Communications című szaklapban mutatták be. A vízmolekulák alapvetően egyetlen oxigénatomból állnak, amely két hidrogénatomhoz kapcsolódik. Ugyanakkor tovább oszthatók a hidrogénatom magjának egyik tulajdonsága, a spin alapján, amely a részecskék saját, belső impulzusmomentuma, vagyis perdülete. Bár ez nem…

Olvass tovább>>

Azannya: minden gyíkok ősanyját találták meg az olasz Alpokban

~

A legrégebbi ismert gyíkként azonosították a kutatók azt a nagyjából 240 millió évvel ezelőtt élt apró teremtményt, amelynek megkövesedett csontvázát az olasz Alpokban fedezték fel. A Nature című tudományos folyóiratban publikált eredmények szerint a kaméleon méretű Megachirella a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe tartozó ma élő gyíkok és kígyók őse – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kanadai Alberta Egyetem munkatársaként dolgozó Tiago Simoes, a tanulmány társszerzője szerint a mostani felfedezés az eddig véltnél 75 millió évvel korábbra teszi a rend megjelenését, vagyis „a gyíkok legkevesebb 240 millió évvel ezelőtt már jelen…

Olvass tovább>>