Kategória: Tudomány

Drámaian felgyorsult a Vavilov-jégsapka olvadása

~

Szélsőségen és váratlanul felgyorsult az Oroszország északi-sarki területein lévő Vavilov-jégsapka olvadása, 2015-16-ban egyetlen év alatt a jégsapka mintegy 4,5 köbkilométernyi jeget veszített el tömegéből egy nemzetközi kutatócsoport mérései szerint. A Szevernaja Zemlja-szigetcsoport részét képező Októberi forradalom nevű, részben gleccserek borított sziget öt jégsapkájának egyike a Vavilov. A Coloradói Egyetem geológusa, Mike Willis vezette nemzetközi kutatócsoport a DigitalGlobe műholdjainak segítségével követte figyelemmel a Vavilov olvadását. A hideg jégsapkák, mint a Vavilov, a sarkokon lévő sivatagokban alakulnak ki, ahol kevés a csapadék, és általában a talapzatukig fagyottak. A kutatók kimutatták, hogy 2015-ben…

Olvass tovább>>

MTA: a klímaváltozás miatt volt „furcsán forró” az idei nyár

~

A klímaváltozás miatt volt furcsán forró az idei nyár Európában – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleményében. Magyarországon ugyan nem dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, egyes alföldi tájakon azonban a megbízható meteorológiai adatgyűjtés kezdete óta sosem volt olyan hosszan tartó hőség, mint most. Svédországban sosem volt ilyen magas a májusi és a júliusi átlaghőmérséklet, a száraz, meleg időjárás miatt több mint ötven erdőtűz pusztított az országban, a sarkkörön túli vidékeken is. Dániában is megdőlt a májusi átlaghőmérséklet rekordja, Finnországban a sarkkörön túli Utsjoki városában 33,3 Celsius-fokot mértek, Norvégiában július…

Olvass tovább>>

Az örökfagy tökéletesen megőrizte az 50 ezer éves barlangi oroszlánkölyök tetemét

~

Egy ötvenezer éves barlangi oroszlánkölyök tökéletesen megőrzött tetemére bukkantak a szibériai Jakutföldön. A kölyök egyhónapos lehetett, amikor elpusztult, még túl fiatal volt ahhoz, hogy kinyissa szemét – idézte Valerij Plotnyikov orosz tudóst a Siberian Times című napilap honlapja. A kutatók a Szpartak nevet adták a barlangi oroszlánkölyöknek, amelyről feltételezik, hogy testvére lehet a tavaly megtalált hasonló leletnek, amely a Borisz nevet kapta. Néhány héttel ez előtt a jakutföldi nyári feltárások idején bukkantak Szpartak teljes tetemére. „A lágy szövetek, a bundája és hosszú farka teljesen érintetlen. Feltételezések szerint fiú- vagy lánytestvére…

Olvass tovább>>

Akadémia: elakadt az ITM-mel való tárgyalás, de folytatnánk

~

A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az MTA kutatóintézet-hálózatának megcsonkítását vagy akár egyoldalú intézkedésekkel történő szervezeti átalakítását elfogadhatatlannak tartja. Az elnökség döntött arról is, hogy rendkívüli közgyűlés összehívására még ebben az évben szükség lesz. A 2019-es költségvetésről szóló törvény július 20-i parlamenti végszavazása után folytatódtak az egyeztetések a Magyar Tudományos Akadémia és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között, a július 25-i rendkívüli elnökségi ülés határozata alapján. Az egyeztetések során lefektetett elvek alapján, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kérésére Lovász László, az MTA elnöke augusztus 23-án levélben foglalta össze az MTA…

Olvass tovább>>

Szakértő: több ezer utórengés is követheti a csütörtöki japán földrengést

~

Több ezer utórengés is követheti a Japán északi részén fekvő Hokkaidó szigetén történt 6,7-es erősségű csütörtöki földrengést – közölte Varga Péter szeizmológus. A sekélyfészkű földrengéseket több száz, akár több ezer utórengés követheti, ezek közül néhányat a lakosság is megérezhet, sőt akár további rombolások forrása is lehet – fűzte hozzá. A földrengést egy tájfun előzte meg, a nagy esőzések miatt fellazult talajt a földrengés földcsuszamlás formájában zúdította rá a lakott területekre – magyarázta a szakértő. Elmondta: Japán egy földrengések által veszélyeztetett területen fekszik, főképp az ország Csendes-óceán felőli részén tapasztalhatók erős…

Olvass tovább>>

A Mecsek őskori leleteit bemutató kiállítás nyílt a pécsi állatkertben

~

A Mecsek és a Villányi-hegység hajdanvolt élővilágának maradványait – köztük őskori medvekoponyát, mamutbordát és tengeri fosszíliákat – bemutató új kiállítás nyílt péntektől a pécsi állatkert aulájában – közölte az intézmény. A közlemény szerint az ingyenesen látogatható tárlat a jura korszaktól a jégkorszakig „páratlan és különös” leleteket mutat be a mecseki és a villányi hegységből. Az érdeklődők gyapjas mamuttól származó bordákat, fogakat, barlangi medve-, illetve hiénakoponyát is láthatnak, továbbá betekintést nyerhetnek a tengerek élővilágába karbonok és korallmaradványok segítségével. Az állatkert közölte azt is, hogy kártyajátékok, foglalkoztató füzetek készülnek a gyerekek számára, akik…

Olvass tovább>>

Meteorológus: a globális felmelegedéssel függ össze, hogy több a meleg nyári nap

~

A globális felmelegedéssel függ össze, hogy növekszik az olyan meleg nyári napok száma, amikor 25 fok felett alakulnak a maximumok – mondta Molnár Csilla meteorológus. Egyértelműen megfigyelhető a növekvő tendencia; az 1970-es években még kevesebb mint 10 ilyen nyári napot regisztráltak egy évben, idén ez a szám már 75 volt – ismertette. Idén viszont kiugróan forró nap nem volt, csak négyszer emelkedett a hőmérséklet 35 fok fölé, és a maximumhőmérsékleti rekord egyszer sem dőlt meg. A június 1,5 fokkal, a július 0,7 fokkal, az augusztus 2,6 fokkal volt melegebb az átlagnál…

Olvass tovább>>

Több mint másfél fokkal melegebb volt a nyár a sokéves átlagnál

~

A sokéves átlagnál több mint 1,5 fokkal melegebb volt az idei nyár – írta elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), amely szerint az idei nyarat a heves esőzések és a hosszan tartó, sokfelé aszályos helyzetet kiváltó augusztusi hőség teszi emlékezetessé. Az évszak középhőmérséklete országos átlagban 21,8 Celsius-fok volt, ami 1,6 fokkal haladta meg az 1981-2010-es normálértéket. Ezzel – az 1901 óta vezetett rangsorban – az idei volt a hetedik legmelegebb nyár. A júniusi havi középhőmérséklet 1,5 fokkal, a júliusi 0,7 fokkal, az augusztusi pedig 2,6 fokkal volt magasabb a sokéves…

Olvass tovább>>

A XX. század vége óta jelentősen emelkedik a kánikulai napok száma

~

Idén nyáron egy, de szokatlanul hosszú hőségperiódus volt Magyarországon – írta legfrissebb elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat, kiemelve: a klimatológiai adatsorokat vizsgálva a XX. század vége óta jelentősen emelkedik a hőségnapok száma. Az 1970-es évek nagyon kiegyenlített nyarain a hőségnapok száma – amikor a hőmérséklet 30 Celsius-fok felé emelkedik – még a tízet sem érte el. A 2000-es években számuk nem egyszer a 35-40-et is meghaladta, sőt a több szempontból rekordnak számító 2003-ban Budapesten 61 napon emelkedett a hőmérséklet 30 fok fölé. Azt írták: idén is nagyon magas lesz a…

Olvass tovább>>

Az MTA a nem hagyományos orvoslás szigorúbb szabályozását sürgeti… nagy valószínűséggel hiába

~

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) orvosi osztálya sürgeti a komplementer – nem hagyományos – eljárások jogi szabályozásának újragondolását, mert álláspontja szerint a jelenlegi törvényi háttérrel kockázatot jelent a betegek számára. Az MTA közleményében azt írta, az akadémia orvosi tudományok osztálya új állásfoglalást adott ki A bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei és a komplementer eljárások címmel. A tudósok ebben azt kifogásolják, hogy – szemben a konvencionális orvoslással – nem kell bizonyítani a komplementer eljárások hatékonyságát és biztonságosságát. Szerintük a jelenlegi törvényi háttérrel ez egyet jelenthet a bizonyítékok nélküli gyógyászattal, ami súlyos kockázat a…

Olvass tovább>>

Molnár: egyes vízbolygókon élet is lehet

~

A legtöbb bolygó, amely tartalmaz vizet, túl meleg ahhoz, hogy élni lehessen rajta, de a csillagoktól távolabbiak egy részét sűrűbb óceán alkothatja, és ott élet is lehet – közölte Molnár László csillagász. Mint mondta, a sok vizet tartalmazó bolygók hőmérséklete néhány száz és nulla Celsius-fok között van, de a csillagokhoz legközelebb talált bolygókon akár több ezer fok is lehet. A jelenleg ismert vízbolygók néhány száztól több ezer fényévre vannak a Földtől, jelentőségük leginkább az, hogy az új információkkal kontextusba helyezzék a saját Naprendszerünket – tette hozzá. Ahhoz, hogy megtudják, hogy egy…

Olvass tovább>>

Londoni elemzők: nemzetgazdasági szinten tízmilliókkal drágul a heti bevásárlás a szélsőséges időjárás miatt

~

Londoni pénzügyi elemzők várakozása szerint az elmúlt hónapok szélsőséges időjárása valószínűleg több tízmillió fonttal drágítja nemzetgazdasági szinten a brit fogyasztók heti bevásárlását. Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) hétfőn ismertetett tanulmánya kiemeli, hogy Nagy-Britannia minden idők egyik legmelegebb és legszárazabb nyarát élte át az idén; a napi középhőmérsékletek április óta meghaladták a hosszú távú átlagot, és egyes országrészekben ötven napnál is hosszabb ideig nem volt eső. Mindezt ugyanakkor hideg, csapadékos tél előzte meg, és e szélsőségek máris látszanak a hazai élelmiszertermelés nagybani…

Olvass tovább>>

Azonosították a mohácsi csata török győzelmi emlékművének, későbbi első keresztény mementójának helyét

~

A szigetvári Szulejmán-sírkomplexum feltárói azonosították az 1526-os mohácsi csata után a helyszínen az oszmán seregek által emelt győzelmi emlékmű helyét. A törökök kiűzését követően 1687-ben a Mohács melletti építményt kápolnává átalakították, amely így a csata legelső keresztény mementójává, a visszafoglalás szimbólumává vált. Pap Norbert, a kutatások pécsi vezetője, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója a felfedezés jelentőségét az MTI-nek úgy érzékeltette, hogy a budai Gül Baba-türbe és a szigetvári Szulejmán-sírkomplexum mellett a mohácsi egykori győzelmi pavilon a „legszentebb” magyarországi oszmán szakrális helyek közé tartozott. Az ütközet…

Olvass tovább>>

A teknősök páncéljának evolúciójához nyújt magyarázatot egy új lelet

~
teknős

Egy 228 millió éves csaknem teljes, megkövesedett teknőscsontvázlelet azt bizonyítja, hogy a teknősöknek evolúciójuk korai szakaszában nem volt páncélja. A délnyugat-kínai ásatáson előkerült fosszilis csontváz nagyobb, mint egy franciaágy. „Úgy néz ki, mint egy teknős, de a páncélja a hasán és a hátán is hiányzik” – írta le Nicholas Fraser, az edinburghi Skót Nemzeti Múzeum természettudományi részlegének vezetője. A páncél váza a helyén van, de maga a páncél még nem alakult ki. Emellett nagyon jellegzetes csőre van az őshüllőnek – tette hozzá. A BBC News cikke szerint az ősteknős a…

Olvass tovább>>

Felesleges körök: a kutatóhálózatot irányító közös tudós testületről egyeztet az MTA és az ITM

~

Folytatódtak a tárgyalások, a kutatóhálózatot irányító közös tudós testületről egyeztet az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) – közölte az MTA. A közleményben felidézik, hogy az MTA elnöksége legutóbbi rendkívüli ülésén, július 25-én határozott az ITM-mel való további egyeztetésről. Akkor az elnökség nagy többséggel elfogadott határozatában felkérte az akadémia vezetőjét, hogy a kutatóhálózat irányítási rendszerének módosításáról tárgyaljon a szaktárcával. Az MTA közleménye szerint „a tárgyalások olyan irányban haladnak, hogy az MTA kutatóhálózatát (de nem az egész MTA-t) egy, a kormányzattal közösen felállított tudós testület irányítaná.…

Olvass tovább>>

Elkészült a kihalt emlősöket is összegző első világtérkép

~

Dán és svéd kutatók elkészítették az emlősök legátfogóbb családfáját és atlaszát, amely minden ma élő és egykor kihalt emlősfajt összeköt. A csaknem hatezer fajt átfogó térkép a biodiverzitás globális mintázatának több korábbi elméletét is megdönti. Bár többen próbálták már feltérképezni az állatok elterjedési területét vagy felállítani a családfájukat, a korábbi tanulmányokból mindig kimaradt az állatok egy döntő csoportja: az emberi tevékenység miatt kihalt állatfajoké. „Ez az első alkalom, hogy kihalt fajokat is bevonunk egy ilyen nagy adatbázisba, mint például a tasmán tigrist vagy a gyapjas mamutot, illetve a létező fajokat…

Olvass tovább>>

A macskák és gazdijuk közötti kommunikációt vizsgálták magyar kutatók

~
macska

A macskák és gazdáik közötti kommunikációt vizsgálták az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének kutatói. A százötvenhét macskatulajdonos megkérdezése után megállapították, hogy minél magasabb értelmi képességet tulajdonítanak a gazdák a macskáknak, általában annál több kommunikációról számolnak be kettejük között. A tanulmány a Science Direct tudományos honlapon jelent meg – közölte az ELTE. A macska mint házi kedvenc a kutyához hasonlóan a társállat kategóriába tartozik. A macskával (is) rendelkező háztartások száma ugyanolyan magasnak mondható, mint a kutyatartóké. Ugyanakkor a macskákról az etológia sokkal „kevesebbet tud”, amikor az ember-macska kapcsolatról van szó,…

Olvass tovább>>

Azonosították a rókák szelídségéért felelős kulcsgének egyikét

~

Sikerült azonosítaniuk a kutatóknak azon kulcsgének egyikét, amelyek a rókák szelídségével vannak összefüggésben. Az ember által több mint száz éve tenyésztett vörös rókákra fókuszáló tanulmány készítői 103 olyan régiót azonosítottak az állatok géntérképén, amely a rókák viselkedésével van összefüggésben – írja a The Daily Mail című brit lap internetes kiadása. A fogságban tenyésztett vörös rókák – ellentétben a kutyákkal – általában félelemmel és agresszívan viszonyulnak az emberekhez. Az orosz Sejttani és Genetikai Intézet kutatói hatvan évvel ezelőtt kezdtek kísérletezni a rókák tenyésztésével és létrehoztak egy szelíd és egy agresszív populációt.…

Olvass tovább>>

Nagy a rendetlenség: több mint kétezer év után került elő arany fülbevaló Jeruzsálemben

~

A hellenisztikus korból származó, több mint kétezer éves fülbevalót találtak régészek egy jeruzsálemi ásatáson – jelentette a Jediót Ahronót című újság. A Jeruzsálem mai óvárosának közvetlen közelében, a Dávid városa nevű, a Templomhegy melletti kelet-jeruzsálemi dombon, a Giváti parkoló helyén folyó ásatásokon találták az értékes kincset. Az igényesen kidolgozott, négy centiméter hosszú arany fülbevaló egy fején hátrafelé ívelő szarvú állatot ábrázol, egy nagy szemű, részletesen kidolgozott antilop- vagy szarvasfejet, s egy vékony arany kötélmintában folytatódik, amely két részre oszt egy gyöngyöt. Nem világos, hogy milyen vallású ember és férfi vagy nő…

Olvass tovább>>

Majdnem annyira meleg a Balti-tenger, mint a Földközi-tenger

~

Továbbra sem enyhül a kánikula Németországban, csütörtökön már a Földközi-tenger vízének hőmérsékletét is megközelítette a Balti-tenger vize az északnémet partoknál. A szövetségi tengerhajózási és vízrajzi hivatal (BSH) adatai szerint az egyik legnépszerűbb fürdőhelyen, a Rostock mellett Warnemündénél 24 Celsius-fokos a tengervíz hőmérséklete. A Lübeck térségében fekvő Timmendorfnál 25 fokot, a lengyel határnál fekvő Ueckermündénél pedig az Észak-Európa helyett a francia Riviérára jellemző 27 fokot mértek, szemben a Balti-tenger németországi partvidékén július végén, augusztus elején megszokott 17-19 Celsius-fokkal. Ebben az időszakban mind a 16 tartományban iskolai szünet van, így a fürdőhelyeken…

Olvass tovább>>