Kategória: Tudomány

Az újonnan feltárt ősi Duna-meder mellett lehetett a mohácsi csata

~

Az 1526-os mohácsi csata helyszíneinek pontos meghatározását lehetővé tévő, mára már feltöltődött ősi Duna-medret fedeztek fel a környezetrekonstrukció módszerével a szigetvári Szulejmán-sírkomplexumot feltáró szakemberek. Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) történeti földrajz professzora, a kutatócsoport vezetője elmondta, hogy a tudósok 1889 óta keresik a mohácsi csata pontos helyszínét, a táborokat, az összeütközés centrumát és azt, hogy a Mohácson elpusztult jóval több mint húszezer katonát hova temették. A Mohácsi síkon az egykori széles, folyó menti mocsártól nyugatra fekvő, újonnan felfedezett, mintegy öt kilométer hosszúságú, északnyugat-délkeleti irányú egykori folyóvölgy, árok kapcsolja szerkezeti…

Olvass tovább>>

Észre sem fogjuk venni az SI-mértékegységrendszer változását

~

A mindennapi életben nem jelent változást, hogy átalakítják a Nemzetközi Mértékegységrendszert, amelynek alapegységei ezentúl természeti/technikai állandókhoz lesznek kötve. Ez biztosítja, hogy a 2019. május 20-ától érvényes új mértékegységrendszer hosszú távon stabil és konzisztens lesz – mondta Nagyné Szilágyi Zsófia szakértő annak kapcsán, hogy pénteken többek között elfogadták a kilogramm új definícióját a Párizs melletti Versailles-ban az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián. A több mint hatvan ország részvételével tartott konferencián Magyarországot Nagyné Szilágyi Zsófia, Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztályának vezetője képviselte. A szakértő az MTI-nek elmondta: a…

Olvass tovább>>

A valaha talált legapróbb emberszabású majomfaj fosszíliájára bukkantak Kenyában

~

A valaha talált legapróbb emberszabású majomfaj fosszíliájára bukkantak Kenyában amerikai kutatók. James Rossie, a New York-i Stony Brook Egyetem kutatója a kenyai Tugen-hegynél végzett ásatások során bukkant a korábban ismeretlen, apró emberszabású majomfajtól származó fogakra. A valaha talált legapróbb majomfajról lehet szó, egyedei alig 3,5 kilogrammot nyomtak. A Tugen-hegy 12,5 millió éves ásatási területe fontos információkkal szolgál az emberszabású majomfajok sokszínűségében a miocén földtörténeti korszakban bekövetkezett hanyatlásról. A szakértők eredményeikről a Journal of Human Evolutions című tudományos lap decemberi számában számolnak be. Az őrlőfogakat a Tugen-hegy és a Baringo-tó mentén három…

Olvass tovább>>

A súly- és magasságnövekedés miatt több élelmiszerre lesz szükség

~

Nehezebb lesz élelmiszerrel ellátni a Föld 2050-re kilenc milliárdra becsült lakosságát, mivel napjainkhoz képest egy átlagembernek több élelemre lesz szüksége a magasság és a testtömeg növekedése, valamint a demográfiai átmenet miatt – vélik norvég kutatók. Daniel B. Müller professzor és munkatársai a Sustainability című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban azt vizsgálták, hogyan változott a lakosság a világ 186 országában 1975 és 2014 között. „Két jelenség hatását tanulmányoztuk. Az egyik, hogy az emberek magasabbak és súlyosabbak lettek. A második, hogy a lakosság idősödik” – közölte Gibran Vita, a Norvégiai Tudományos és Műszaki…

Olvass tovább>>

Gravitációs hullám: az ELTE közreműködését méltatta Rainer Weiss

~

Az ELTE Szenátusa ünnepi közgyűlésén „professor et doctor honoris causa” címet adományozott Rainer Weiss (képünkön) Nobel-díjas asztrofizikusnak, a gravitációs hullámokat első ízben, ELTE-s közreműködéssel észlelő LIGO Scientific Collaboration alapító vezetőjének. A professzor beszédében hangsúlyozta: „a jövőben az a LIGO-kutatás egyik fő célja, hogy megértsük, mit mondanak nekünk a gravitációs hullámok, ebben a folyamatban pedig az ELTE-n működő kutatócsoport komoly szerepet vállalt már eddig is, és – ahogy az a tudományos együttműködések esetében elvárható – bizonyosan vállalni fog a jövőben is”. Weiss még 1972-ben jelezte, hogy a lézeres interferométerek vezethetnek el…

Olvass tovább>>

Elhunyt Szolcsányi János Széchenyi-díjas farmakológus

~

Életének 81. évében, hétfőn elhunyt Szolcsányi János Széchenyi-díjas farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa – közölte az MTA. Szolcsányi János (képünkön) a magyar farmakológiai kutatások kimagasló alakja volt, számos gyógyszer kidolgozása fűződik a nevéhez – írják a közleményben. 1938. február 24-én született Budapesten, orvosi diplomáját 1962-ben szerezte meg Szegeden, majd az egyetem Gyógyszertani Intézetének, 1970-től a Pécsi Orvostudományi Egyetemnek a munkatársa, a Gyógyszertani Intézet tanszékvezető egyetemi tanára, 1991-95-ben tudományos rektor-helyettese, a Pécsi Tudományegyetem doktora és a habilitációs bizottság elnöke volt. 1965-ben a londoni…

Olvass tovább>>

Az eddigi legrégebbi, Jeruzsálemet megnevező héber feliratra bukkantak egy ásatáson

~

Az eddigi legrégebbi, kétezer éves, Jeruzsálemet megnevező héber feliratot találták meg egy jeruzsálemi ásatáson régészek – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. A város nyugati bejáratánál egy új út építése miatt végzett leletmentő régészeti feltáráson bukkantak az oszloptöredékre, amelyen a mai írásmóddal megegyezően szerepel a Jeruzsálem név. „Ez az egyetlen ismert kőfelirat a Második Templom korából, vagyis mintegy kétezer évvel ezelőttről, amely teljes egészében kiírta a Jeruzsálem nevet”- közölte az izraeli régészeti hatóság (IAA) szakembere az Izrael Múzeumban rendezett keddi sajtótájékoztatón. A város nevét ugyanis az eddig…

Olvass tovább>>

Elhallgat a bálnák éneke, ha hajó közeledik

~

Elhalkul vagy elhallgat a hím hosszúszárnyú bálnák éneke az óceánjárók zajára – állapította meg egy japán tanulmány. Az egyre intenzívebb hajózás miatt nő az óceánokban az alacsony frekvenciájú zaj. A cetek alacsony frekvenciájú hangokkal kommunikálnak, ezért az ember keltette zaj befolyásolhatja „éneklési” szokásaikat – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A PLOS ONE tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői azt vizsgálták, hogyan hat egy óceánjáró elhaladása a japán Ogaszavara-szigetek környéki vizekben élő hím hosszúszárnyú bálnák énekére. A Hokkaidói Egyetem és az Oszagavarai Bálnafigyelő Társaság kutatói Cudzsi Koki vezetésével két víz alatti hangrögzítővel…

Olvass tovább>>

Limnológia: kísérleti tartályokat adtak át Tihanyban

~

A sekély vízben zajló élet megfigyelésére alkalmas kültéri tartályokat adtak át a tihanyi Limnológiai Intézet területén. A rendszer segítségével modellezni lehet, hogy az élőlények hogyan reagálnak a környezeti feltételek megváltozására, például a klímaváltozásra. Boros Gergely biológus, a telep tudományos vezetője a Balatoni Limnológiai Intézetben tartott szerdai átadó ünnepségen elmondta, hogy a rendszert alkotó 12 tartály egy-egy önálló ökoszisztémaként kezelhető, melyekben bizonyos paraméterek, például a hőmérséklet és tápanyagviszonyok változtathatók. Hozzátette: elsőként a planktonikus élőlények viselkedését figyelik majd meg a tartályokban, melyek a Balatonéhoz nagyon hasonló minőségű vizet tartalmaznak. Egyebek mellett a globális…

Olvass tovább>>

Elkészítették a Jupiter Európa holdjának hőtérképét amerikai kutatók

~

Amerikai csillagászok elkészítették az első globális hőtérképet a Jupiter Európa nevű holdjáról az ALMA rádiótávcső-rendszer által készített felvételsorozat segítségével. A négy új felvétel körülbelül kétszáz kilométer felbontású, ami elegendő annak tanulmányozására, milyen a kapcsolat a hold nagy geológiai jellemzői és felszínének hőváltozása között. A kutatók összevetették az ALMA új megfigyeléseit a Galileo űrszonda megfigyelésein alapuló hőmodellel. Ez az összehasonlítás tette lehetővé, hogy elemezzék a hőmérsékletváltozásokat és megalkossák az Európa hold hőjellemzőinek első globális térképét. Az új adatok felfedték, hogy a hold északi féltekén létezik egy titokzatos hideg hely – olvasható…

Olvass tovább>>

Szemproblémája segíthette Leonardót zseniális művei megalkotásában

~

Szemproblémája segíthette Leonardo da Vincit a háromdimenziós alakok zseniális ábrázolásában egy új kutatás szerint. Christopher Tyler, a Londoni Egyetem kutatója bizonyítékokat talált arra, hogy a nagy olasz művész szemtengelyferdüléssel élt, vagyis kancsal volt. Ezen állapotban a szemek különböző pontok felé néznek, a két szem két különböző képet lát. Tyler megvizsgálta a szemek állását hat olyan mesterművön, amely da Vincihez köthető, köztük az önarcképeknek tartott Vitruvius-tanulmányon és Salvator Mundin, minden idők legdrágább festményén – írta a Medicalxpress.com. A mérések szerint da Vinci a szemtengelyferdülés egy váltakozó verziójával rendelkezett. Ezáltal tudta használni…

Olvass tovább>>

Magyar hálózatkutatók sikere az EU egyik legrangosabb alapkutatási pályázatán

~

Hatalmas nemzetközi siker a magyar tudományos élet számára is: Lovász László, Barabási Albert-László és a cseh Jaroslav Nešetřil vezetésével, a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete, a Közép-európai Egyetem (CEU) és a prágai Károly Egyetem együttműködésében hatéves kutatási program indulhat közel tízmillió euróból azért, hogy jobban megértsük a bennünket körülvevő nagy hálózatokat. A körülbelül hárommilliárd forintos támogatásból a három kutató és kollégáik arra kereshetik a választ, hogy milyen matematikai szabályszerűségek érvényesek a nagy hálózatokra a sejtekben zajló folyamatoktól az emberi agyon keresztül a Facebookig. A győztes projekt olyan kategóriában…

Olvass tovább>>

A kutyák is az emberrel tartottak a termékeny félholdról történt elvándorlás során

~

A közel-keleti termékeny félholdról kilencezer évvel ezelőtt Európa és Ázsia felé útnak induló embereket már háziasított kutyáik is elkísérték a hosszú vándorlásra – állapította meg egy kutatás, amely DNS-mintákkal igazolta eredményeit. A Biology Letters folyóiratban megjelent kutatás szerint a kutyák is részesei voltak az emberiség történetében annak a fontos pillanatnak, amikor elődeink a gyűjtögető-vadászó életmódról a földművelésre tértek át. A földművelés először a közel-keleti térségben, az úgynevezett termékeny félholdon – a mai Irak, Szíria, Libanon, Jordánia, Izrael és Egyiptom területén – kezdődött. Az első földművesek sokféle gabonát, köztük búzát és…

Olvass tovább>>

Közzétették Stephen Hawking halála előtt befejezett utolsó kutatását

~

Közzétették Stephen Hawking márciusi halála előtt csupán napokkal befejezett utolsó tudományos kutatását, amely 56 éven át tartó karrierjének egyik legfontosabb témájával, a fekete lyukakkal foglalkozik. Azt a kérdést járja körül, hogy a fekete lyukak megőrzik-e a beléjük hulló objektumok információit. Néhány kutató úgy vélte, hogy ez az információ megsemmisül, mások szerint azonban ez megsértené a kvantummechanika törvényeit. Ezen törvények szerint a világon minden lebontható információkra, például egyesek és nullák sorozatára. Ráadásul ez az információ sohasem tűnik el, akkor sem, ha magába szívja egy fekete lyuk. Hawking azonban Albert Einstein munkája…

Olvass tovább>>

Az Újasszír Birodalom egyik jelentős közigazgatási központját tárták fel az ELTE kutatói

~

Az Újasszír Birodalom egyik jelentős közigazgatási központját tárták fel az ELTE kutatói. A régészeti expedíció 2016-ban kezdte meg a feltárásokat az iraki kurdisztáni Grd-i Tle településdombján, amely legalább az i.e. VII. évezredtől a XIX. századig szinte folyamatosan lakott volt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Dezső Tamás és Kalla Gábor vezette Iraki Kurdisztáni Régészeti Expedíciója harmadik ásatási évadát Grd-i Tle lelőhelyén kiemelkedő tudományos eredményekkel zárta – olvasható a kutatók közleményében. A kutatók már korábban is sejtették, hogy a harminc méter magas romdomb (tell), amely uralja a magas hegyek közé zárt Rania-síkság…

Olvass tovább>>

Nobel-díj: Kelemen Lóránd: az optikai csipesz a kutatók láthatatlan keze

~

Az optikai csipesszel egy olyan eszközt adtak a kutatóknak, amelynek segítségével külső mechanikai szerszám nélkül, egy láthatatlan kézzel lehet megfogni és megvizsgálni egyes sejteket vagy akár biológiai makromolekulákat is – mondta el az MTI-nek Kelemen Lóránd, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa annak kapcsán, hogy a lézerfizika területén elért úttörő eredményeiért kapja idén három tudós a fizikai Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint az amerikai Arthur Ashkin az optikai csipesz megalkotásáért és az eszköz biológiai rendszerekben való alkalmazásáért, a francia Gérard Mourou és a kanadai…

Olvass tovább>>

Már sejtjük milyen egészségügyi hatásai lesznek a klímaváltozásnak. Durva

~

Az extrém hőmérsékleti események jelentik a legfőbb egészségi kockázatot hazánkban – hívják fel a szerzők a figyelmet abban a tanulmányban, amely az éghajlatváltozás egészségügyi hatásait vizsgálja Magyarországon. Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet szaktanácsadója; Málnási Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársa és Bobvos János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma osztályvezetője írása a Magyar Tudomány szeptemberi tematikus számában jelent meg A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon címmel. A tanulmány egy 16 éven át tartó kutatás összegzése. A munkacsoportot Páldy vezette. A tanulmány szerint hazánkban 2000 óta végzett klímaegészségügyi vizsgálatok alapján…

Olvass tovább>>

Szupravezetőt fejleszt a Roszatom a CERN kutatóintézet számára

~
Atom

Az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN tervezett új részecskegyorsító projektje számára fejleszt szupravezetőt az orosz Roszatom konszern egyik érdekeltsége, a nukleáris üzemanyagokat gyártó TVEL – közölte a Roszatom. A Roszatom és a CERN már meglévő partnerségi megállapodása kiegészítéseként létrejött kutatási-fejlesztési megbízás keretében a TVEL szupravezető nióbium-ón vezetékeket készít a Future Circular Collider (FCC) új részecskegyorsító projekt számára. A száz kilométeres kerületű FCC a tervek szerint 2030-ra készül el Svájcban. A projekt nióbium-ón szupravezető igénye szakértői becslések szerint meghaladja a világ jelenlegi gyártókapacitását. A CERN követelményeinek megfelelő, a FCC-projekthez szükséges szupravezető…

Olvass tovább>>

A sejtek működését befolyásoló új módszeren dolgozik Buzsáki György agykutató

~

Az agysejtek működésének befolyásolását lehetővé tevő új módszeren dolgozik Buzsáki György (képünkön) agykutató. A Nature, a Science és a Neuron című tudományos folyóiratokban publikáló tudós elsősorban az agykéreggel és kiemelten a hippokampusszal, valamint az agyhullámokkal és az agy megismerő funkciójával foglalkozik. Kutatja az idegrendszer működését, például azt, hogyan lehet az idegrendszert helyre hozni alvás közben, valamint új módszerek kifejlesztésén dolgozik, többek között a depresszió és az epilepszia gyógyíthatóságáért. „Harminc évvel ezelőtt egy depressziós ember halálra volt ítélve” – mondta el a műsorban a kutató, hozzátéve, hogy ma már a depressziós…

Olvass tovább>>

Először észleltek porvihart a Titánon, a Szaturnusz holdján

~

Először észleltek porvihart a Titánon, a Szaturnusz holdján. Így a Titán a Naprendszer harmadik égiteste a Föld és Mars után, amelyen porviharokat figyeltek meg. Az amerikai űrügynökség, a NASA Cassini űrszondája által gyűjtött információk alapján tett felfedezésről a tudósok a Nature Geoscience című tudományos lapban számoltak be. „A Titán egy nagyon aktív hold. Ezt már tudjuk geológiájáról és egzotikus szénhidrogén-ciklusáról. Most egy újabb Föld- és Mars-analógiával bővülnek az ismeretek: az aktív porciklussal, amelynek szerves pora a Titán egyenlítőjének hatalmas dűnéiből származhat” – mondta Sebastien Rodriguez, az Université Paris Diderot csillagásza,…

Olvass tovább>>