Kategória: Tudomány

Elhunyt Németh Judit fizikus, az MTA rendes tagja

~

Elhunyt Németh Judit (képünkön) akadémikus, a hazai nehézion-fizikai kutatások egyik iskolateremtő alakja – közölte a Magyar Tudományos Akadémia kommunikációs főosztálya. Az MTA rendes tagja 86 éves korában, kedden halt meg. Németh 1932. október 15-én született Budapesten, édesapja Németh László író volt. Diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte 1955-ben. 1965-ben lett kandidátus, 1972-ben elnyerte a fizikai tudományok doktora fokozatot. Az MTA levelező tagjává 1998-ban, rendes tagjává 2004-ben választották. Mintegy harminc évig volt egyetemi tanár az ELTE TTK Elméleti Fizikai Tanszékén, több évet töltött rangos franciaországi, németországi és amerikai egyetemeken. Tudományos érdeklődése középpontjában…

Olvass tovább>>

A kutya már több mint 11 ezer éve segíthetett vadászni az embernek

~

Mintegy 11 ezer 500 évvel ezelőtt kezdett el a kutya az ember mellett élni a mai Jordánia északkeleti részén, a kutyákat feltehetően vadászatra is használták – idézte az Eurekalert.com dán és brit tudósok friss kutatását. A régészek szerint az utal a kutyák vadászati használatára, hogy a vadnyulak és egyéb kisebb zsákmányállatok számának hirtelen, jelentősen megnövekedett a térségben található régészeti maradványok között. Az ember a kutyát mintegy 14 ezer évvel ezelőtt háziasította a Közel-Keleten, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ez véletlenül vagy szándékosan történt-e. A Koppenhágai Egyetem és a University College…

Olvass tovább>>

MTA: megkezdődött az akadémiai kutatóintézet-hálózat átvilágítása

~

Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) teljes kutatóintézet-hálózatának átvilágítása, amelyet nemzetközileg elismert szakértőkből álló bizottságok végeznek, a nemzetközi normáknak megfelelően – tájékoztatta az MTA kedden közleményben az MTI-t. A kormány kezdeményezésére indított átvilágítást legkésőbb március 31-ig kell végrehajtani. A közlemény szerint az átvilágítás „rendkívül szoros menetrenddel”, nemzetközileg elismert szakértőkből álló bizottságok végzik, nemzetközi normáknak megfelelően. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is, hogy az MTA kutatóközpontjainak és – intézeteinek finanszírozása továbbra sem megoldott, ami „egyre fokozódó bizonytalanságot és egyre gyakrabban napi problémákat okoz a kutatóintézetek működésében”. Az MTA a kormány kezdeményezésére…

Olvass tovább>>

Digitalizálták Eötvös Loránd jegyzeteit

~

Digitalizálták Eötvös Loránd 1880-1881. tanévi előadásjegyzeteit, így az iratanyag a nagyközönség számára is hozzáférhetővé vált. A közelmúltban vásárlás útján az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) birtokába került báró Eötvös Loránd 1880-1881. tanévi bekötött jegyzetkönyvének kőnyomatos kézirata. A tudós előadásairól készített jegyzeteket az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár feldogozta és digitalizálta, így az iratanyag a nagyközönség számára is hozzáférhetővé vált, és mind természettudományos, mind nyelvi, mind pedig didaktikai szempontból kutatható – olvasható az egyetem honlapján. Az ismertetés szerint az előadásjegyzetek különleges értékét emeli, hogy Eötvös élete során soha nem írt tankönyvet. Az…

Olvass tovább>>

Prágában 2018 volt a legmelegebb év 1775 óta

~

Prágában 2018 volt a legmelegebb esztendő a feljegyzések kezdete óta, az év 12,8 Celsius-fokos átlaghőmérséklete 3,2 fokkal haladta meg az elmúlt csaknem 240 év átlagát – közölte a Cseh Meteorológiai Intézet. A meteorológusok a cseh főváros központjában álló Klementinum egykori jezsuita kolostorban működő meteorológiai állomás méréseire hivatkoztak. Ez a meteorológiai állomás a legrégebbi Csehországban, 1775 óta méri az időjárást Prágában. A Klementinum mérései szerint a korábbi rekordot 2014 és 2015 tartotta egyaránt 12,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklettel. A tíz legmelegebb évet egy kivétellel a XXI. században mérték. Az előzetes adatok szerint országosan…

Olvass tovább>>

Ezerhétszáz éves mellszobor-síremlékeket találtak Izraelben

~

Két, ezerhétszáz éves mellszobor-síremléket találtak Izraelben, Bét-Seán város késő római kori temetőjében – jelentette a Háárec. Már számos alkalommal találtak hasonló mellszobrokat errefelé, de most először bukkantak rájuk eredeti helyükön. Egy arra sétáló nő vette észre őket, miután az esőzések lemosták a földet a tetejükről. A két, egyenként mintegy harminc kilogrammos mészkő mellszobor a késő római korból, a harmadik-negyedik századból származik. Ejtan Klein, az Izraeli Régészet Hatóság (IAA) rablások megelőzésével foglalkozó osztályának helyettes vezetője elmondta, hogy hamarosan ásatásokat kezdenek a lelőhely közelében újabb kincsek után kutatva. Klein emlékeztetett arra, hogy…

Olvass tovább>>

Sejtterápiás kutatólaboratóriumot alakítottak ki a Szegedi Tudományegyetemen

~

Korszerű sejtterápiás készítmények fejlesztésére alkalmas kutatólaboratóriumot alakítottak ki a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) 187 millió forintos uniós támogatással – közölte Kemény Lajos, az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának vezetője. A professzor az létesítményt bemutató sajtótájékoztatón elmondta, a laboratórium az ECRIN (European Clinical Research Infrastructure Network) része, amely az akadémiai kutatásokban résztvevő szakemberek által felvetett új terápiás lehetőségek vizsgálatára jött létre. A fejlesztéseknek köszönhetően sikerült megteremteni sejtterápián alapuló megoldások vizsgálatához szükséges műszeres laboratóriumi hátteret. A korszerű módszerek megismertetése emellett hozzájárul a kutatói utánpótlás megteremtéséhez, valamint eredményesebben, hatékonyabban tudnak gyógyítani különféle betegségeket –…

Olvass tovább>>

A virágok ötvenmillió évvel korábbról származnak egy kínai tanulmány szerint

~

Több mint 174 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti jura időszak elejéről származó, megkövesedett virágos növényt azonosítottak kínai kutatók. Az eLife portálon megjelent tanulmányukban emlékeztetettek arra, hogy korábbi kutatások szerint a virágos zárvatermő növények legkorábban 130 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. Az újonnan felfedezett, és Nanjinganthus dendrostylának elnevezett virágos növény azonban mintegy 50 millió évvel korábbi lelet. Ráadásul egy sor olyan jellemzője van, amely „váratlanul” érte a tudósokat. Fu Csiang, a Nancsingi Geológiai és Paleontológiai Intézet professzora, a tanulmány vezető szerzője elmondta: korábban nem voltak tisztában azzal, hogy hogyan…

Olvass tovább>>

Százmillió éves halfogat találtak Horvátországban

~

Százmillió éves halfogat találtak kutatók a dél-dalmáciai Korculához közeli Postranán, az újonnan felfedezett Borovac-barlangban 35 méter mélyen – adta hírül a helyi sajtó. Branko Jalzic biológus és barlangkutató elmondta: rovarokat keresett, amikor egy furcsa alakzatot vett észre egy kitüremlésen, 35 méter mélyen a barlang bejáratától. „A tapasztalatom azt súgta, hogy fosszíliát találtam, amit később a zágrábi természettudományi múzeum munkatársai meg is erősítettek” – hangsúlyozta. Először nem voltak biztosak abban, hogy az ősmaradvány mihez tartozik, az első értékelések szerint egy uszonyos hal fogairól van szó, amely százmillió évvel ezelőtt élt, a…

Olvass tovább>>

A gigászi dinoszauruszok egy eddig ismeretlen ősének maradványait tárták fel Brazíliában

~

A későbbi gigászi dinoszauruszok egy eddig ismeretlen, 225 millió évvel ezelőtt élt korai ősének maradványait tárták fel a régészek Brazília déli részén. Az Universidade Federal de Santa Maria és a Sao Paulói Egyetem kutatói a késő triász korban élt faj három egyedének rendkívül jó állapotban fennmaradt, teljes csontvázát tárták fel – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Biology Letters című folyóiratban publikált tanulmány készítői a Macrocollum itaquii tudományos nevet adták az újonnan azonosított fajnak, amelynek egyedei jóval kisebbek voltak mint későbbi gigászi leszármazottjaik. A mindössze másfél méter magas és csaknem kilencven…

Olvass tovább>>

Gender: az MTA tagságára ajánlott kutatóknak negyede nő

~

Több mint egynegyede nő a Magyar Tudomány Akadémia (MTA) új levelező, rendes, külső és tiszteleti tagjainak javasolt kutatóknak – közölte a köztestület. A tájékoztatás szerint összesen 193 magyarországi és külföldi új tagot ajánlanak a tudományos osztályok az MTA testületébe. Az ajánlott tudósok 31 százaléka nő, az ötven év alatti ajánlottak száma 18, a legfiatalabb ajánlott 41 éves. A női ajánlottak átlagéletkora 59,6 év, a férfi ajánlottaké 60,6 év. Az új akadémikusok lehetséges számáról az MTA Elnöksége dönt 2019. márciusban, majd az Akadémikusok Gyűlése szavaz arról májusában, hogy a közös jelöltlistáról…

Olvass tovább>>

Az éves globális csapadékmennyiség fele mindössze 12 nap alatt esik le

~
eső, esernyő

Az évente mért globális csapadékmennyiség fele jelenleg mindössze 12 nap alatt esik le – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a század végére az esőzések és havazások eloszlása valószínűleg még aránytalanabbá válik, amelynek eredményeként az éves csapadékmennyiség fele 11 nap alatt fog leesni. Korábbi tanulmányok azt mutatják, hogy az éghajlat melegedése nyomán a jövőben várhatóan erősödni fognak a szélsőséges időjárási események és valamelyest emelkedni fog az éves átlagos csapadékmennyiség. A szakemberek azonban még mindig kutatják a két tendencia közötti kapcsolatot – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „Ez a tanulmány…

Olvass tovább>>

Ismét Nobel-díjas kutatóval találkozhatnak a Szegedi Tudós Akadémia növendékei

~

Ismét Nobel-díjas kutatóval, a svájci Kurt Wüthrich (képünkön) kémikussal, biofizikussal találkozhatnak csütörtöktől a nemzetközileg is egyedülálló oktatási és tehetséggondozó program, a Szegedi Tudós Akadémia (SZTA) növendékei a Tisza-parti városban – jelentették be a szervezők. A tudományos elismeréssel 2002-ben a biológiai makromolekulák, főleg a fehérjék hatékonyabb szerkezetvizsgálatára alkalmas NMR-spektroszkópiai módszerek kidolgozásáért kitüntetett tudós csütörtökön kutatási témájáról tart előadás, pénteken pedig a tehetséggondozó programban résztvevő hallgatókkal és mentoraikkal találkozik. A tanácskozás részeként az akadémia felsőbb éves hallgató, valamint az oktatásukban résztvevő tudósok önálló előadásokon mutatják be saját kutatási eredményeiket. A diákok a…

Olvass tovább>>

Először modellezték a mikroműanyagok természetben való mozgását

~
műanyag

Elsőként modellezte a műanyag mikroszálak természetben való mozgását a Washingtoni Állami Egyetem egyik kutatója. Az Advances in Water Resources című folyóiratban publikált tanulmány eredményei a jövőben segíthetik a közösségeket annak jobb megértésében, hogy miért jelentenek világszerte egyre súlyosbodó problémát a műanyaghulladékok és, hogy miért lenne fontos azok mennyiségének csökkentése – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A világ óceánjaiban több millió tonna műanyaghulladék úszkál úgynevezett mikroműanyag-részecskék formájában, amelyek idővel lerakódnak az üledékekben, eljutnak a termőföldekre és az ivóvizekbe. Az öt milliméternél kisebb műanyagrészecskéket nevezzük mikroműanyagoknak, amelyek legkevésbé tanulmányozott fajtái a mikroszálak. Ezek…

Olvass tovább>>

A póktej gazdagabb fehérjében, mint a tehéntej

~

Csemetéit anyatejjel tápláló pókot figyeltek meg kínai tudósok, akik szerint a pók teje négyszer több fehérjét tartalmaz, mint a tehéntej – olvasható a Science című folyóiratban közzétett tanulmányból. Az anyatej termelésről eddig úgy tartották, hogy az kizárólag az emlősök jellegzetessége. A kínai tudósok által vizsgált ugrópók faj (Toxeus magnus) egy tejszerű anyaggal táplálta kicsinyeit és egészen addig gondoskodott róluk ily módon, amíg azok felnőttek. Az állatvilágban ismert a szoptatással való táplálás, galambok és flamingók termelnek úgynevezett begytejet, amellyel fiókáikat táplálják. Ám a pókoknál megfigyelt anyai gondoskodás intenzitása és hosszú időtartam igen…

Olvass tovább>>

A globális élelmiszergondok megoldását keresi 130 tudományos akadémia

~

A mezőgazdaság új alapokra helyezését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését, az elhízás, az alultápláltság és az éhezés kezelését, valamint klímavédelmi intézkedések bevezetését sürgeti a globális élemiszerproblémák megoldására a világ tudományos akadémiáit képviselő szervezet, az InterAcademy Partnership (IAP) – közölte az MTA. A 130 ország tudományos akadémiájának közreműködésével elkészített IAP-jelentés megállapítja, hogy a globális mezőgazdaság és élelmiszeripar egyre kevésbé teljesíti az emberiség igényeit, és gyorsítja a klímaváltozást. Az InterAcademy Partnership jelentésének Európára vonatkozó része az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) gondozásában készült. A kutatás és az innováció lehetőségei az élelmiszer- és táplálkozásbiztonság,…

Olvass tovább>>

A kikényszerített bocsánatkérés árthat a gyereknek

~

Bocsánatkérésre utasítani egy gyereket, mielőtt valóban megbánná, amit tett, többet árthat, mint használ – derült ki a Michigani Egyetem kutatóinak tanulmányából. A Merrill-Palmer Quarterly című folyóirat internetes kiadásában megjelent tanulmány szerint színlelt bocsánatkéréskor épp a gesztus lényege – a megbánás kifejezése és a kapcsolat helyreállítására tett erőfeszítés – veszik el, ezért a gyerekek számára ilyenkor még ellenszenvesebbé válhat a bocsánatkérő személy. Az egyetem munkatársai megnézték, hogy miként reagálnak a négy-kilenc éves gyerekek a kortársaik között lezajló három különböző bocsánatkérési forgatókönyvre: a spontán, az utasításra történő, de őszinte, valamint a kikényszerített bocsánatkérésre.…

Olvass tovább>>

Gyógyszerkutatási központot hoznak létre a Semmelweis Egyetemen

~
tudós

Gyógyszerkutatási központot hoznak létre a Semmelweis Egyetemen, a volt Schöpf-Merei Kórház területén és a Hőgyes utcai épülettömb fejlesztésével – közölte az intézmény. A közlemény szerint a kormány a Semmelweis Egyetem Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum kialakításáról és fejlesztéséről döntött. A Magyar Közlönyben kedden jelent meg a kormányhatározat, amely azokat az intézkedéseket részletezi, amelyek a kialakítandó gyógyszerészeti centrumnak helyet adó IX. kerületi, egykori kórházingatlan egészének állami tulajdonba kerüléséhez, majd a Semmelweis Egyetem vagyonkezelésébe adásához szükségesek. Az egyetem célja, hogy két ütemben, 2021-re modern, a gyógyszerésztudományi oktatást és az innovatív kutatást, a hazai gyógyszeripart…

Olvass tovább>>

A hőhullámok drasztikusan csökkentik a hím rovarok nemzőképességét

~

Az éghajlatváltozással összefüggő hőhullámok károsíthatják a rovarok spermáját és csaknem teljesen terméketlenné tehetik őket – állítják a Kelet-angliai Egyetem kutatói. A Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmány szerint az öt napig tartó hőhullámnak kitett kukorica-kislisztbogarak (Tribolium castaneum) spermatermelése 75 százalékkal csökkent, míg a nőstény egyedekre hatástalan volt a laboratóriumban végzett kísérlet. Az első hőhullám nyomán felére csökkent a hímek által nemzett utódok száma, majd egy második – tíz nappal későbbi – hőhullám gyakorlatilag sterilizálta a rovarokat – írja a BBC News. „A vizsgálatunk azt mutatja, hogy a hőhullámok felére csökkentik a…

Olvass tovább>>

A Nobel-díjas Gérard Mourou-t köszöntötték Szegeden

~

A Nobel-díjas Gérard Mourou-t (képünkön), az ELI-projekt kezdeményezőjét köszöntötték Szegeden, a francia fizikus október elején elnyert elismerésének tiszteletére bővítették az épületkomplexum előtt elhelyezkedő, a lézer kifejlesztésének mérföldköveit bemutató lézertörténeti idővonalat. Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, az intézmény főbejáratához vezető sétányon kialakított lézertörténeti idővonalon másodjára szerepel a francia tudós neve: először az lézerimpulzus-erősítés forradalmi módszerének kidolgozásáért, majd az évtizedes munkájáért odaítélt Nobel-díja okán. Gérard Mourou beszédében kitért a magyar lézerkutatókkal folytatott évtizedes közös munkájára, és felidézte az ELI-projekt megvalósításához vezető, 2005-ben indult folyamatot. Mourou 1985-ben írta meg tanítványával, Donna…

Olvass tovább>>