Kategória: Tudomány

Emberi vonásokat ábrázoló 2500 éves cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben

~

Perzsa kori, 2500 éves, emberi fejet mintázó cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben a mai óváros melletti ősi Jeruzsálem, Dávid városa egyik régészeti feltárásán. Az ókori egyiptomi, főként az otthonokat, az anyákat és a gyermekeket védelmező Bész istenség emberi vonásokat mutató fejének töredékét ábrázolja a cserép, amely egykor egy agyagedényt díszített. A két nyitott szemet, orrot, egy fület és egy száj részletét tartalmazó, néhány centiméteres cserépdarab az Izraeli Régészet Hatóság (IAA) és a Tel-avivi Egyetem közösen végzett kutatása során került elő. A leletet Dávid városának északnyugati részén, egy régen parkolónak használt, a Siratófalhoz legközelebbi…

Olvass tovább>>

A kemény héjú tojás alig 200 millió éves evolúciós találmány

~

Kutatók részletes vizsgálatoknak vetették alá a legősibb tojáshéjak szerkezetét, amelyből kiderült: a tojásrakó szárazföldi gerincesek evolúciójuk első 120 millió évében nagy valószínűséggel kizárólag lágy héjú tojásokat raktak, ami megmagyarázza a tojásmaradványok teljes hiányát ebben az időszakban, míg a szilárd tojáshéj megjelenése és elterjedése nagyjából 200 millió éve történt. A belga, magyar, kanadai, kínai és német kutatók részvételével készült tanulmányt a Nature Publishing Group Scientific Reports tudományos folyóirat közölte csütörtökön. A tojásrakó gerincesek 315 millió éves evolúciójának egyik legnagyobb rejtélye a tojásmaradványok teljes hiánya az első 120 millió évben. A földtörténet…

Olvass tovább>>

A Jupiter mágneses mezeje áramlatokat idéz elő Európa nevű holdjának óceánjában

~
Jupiter, és az Európa

A Jupiter mágneses mezeje áramlatokat idéz elő Európa nevű holdjának óceánjában – állapította meg egy francia kutatócsoport. Az École Normale Supérieure, az egyik legrangosabb francia felsőoktatási intézmény kutatói találtak bizonyítékot arra, hogy a Jupiter mágneses mezeje futóáramlatokat okoz az Európa felszín alatti óceánjában – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Nature Astronomy című szaklapban közölt tanulmányban Christophe Gissinger és Ludovic Petitdemange a Galileo űrszonda adatait elemezték és mutatták be eredményeiket. A tudósok észlelték, hogy a Jupiter különösen erős mágneses mezővel rendelkezik, amely elég erős ahhoz, hogy elérje és befolyásolja holdjait. Azt…

Olvass tovább>>

Új dinoszauruszfaj fosszíliáit fedezték fel Ausztráliában

~

Egy eddig ismeretlen növényevő dinoszauruszt azonosítottak a kutatók öt megkövesedett felső állkapocs alapján a délkelet-ausztráliai Victoria államban. A Journal of Paleontology című folyóiratban publikált tanulmány szerint a Galleonosaurus dorisae-nek elnevezett faj fosszíliáit a 125 millió évvel ezelőtti kréta időszakból származó kőzetekben fedezték fel a Gippsland régióban – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Az ausztráliai University of New England munkatársaként dolgozó Matthew Herne szerint a felfedezett állkapocs-maradványok fiatal és már kifejlett példányoktól származnak, ami azért különleges, mert ez az első alkalom, hogy korcsoportokat sikerült azonosítani egy ausztráliai dinoszauruszfajtól származó állkapocs-maradványok alapján.…

Olvass tovább>>

Egy új kutatás derítette fel, hová menekültek a pompeji túlélők

~

A Vezúv kitörése Kr. e. 79-ben csaknem kétezer ember halálát okozta a közeli Pompejiben és Herculaneumban. De sokan elmenekültek, és egy új kutatás azt derítette fel, hogy hol telepedtek le az után, hogy az otthonuk hamuvá lett. Steven Tuck, az ohiói Miami Egyetem professzora szerint nem mentek messzire. Legtöbben Itália déli partvidékén maradtak, és Cumaeban, Nápolyban, Ostiában, Puteoliban telepedtek le – állítja a LiveScience.com tudományos portálon ismertetett tanulmányban, amely tavasszal jelenik meg az Analecta Romana folyóiratban. A pusztító vulkánkitörés elől elmenekültek felkutatása nagy feladat volt, mivel a történelmi feljegyzések hiányosak…

Olvass tovább>>

A Plutó Charon nevű holdjának geológiáját és történelmét feltáró térkép készült

~

Először készült a Plutó Charon nevű holdjának geológiáját és történelmét feltáró térkép. Az új térképhez szükséges adatokat és felvételeket a New Horizons űrszonda gyűjtötte és készítette 2015-ben, amikor elrepült a Charon mellett. A New Horizons elegendő információt gyűjtött a holdfelszín egyharmadának feltérképezéséhez. Ezen a területen a tudósok 16 különböző típusú geológiai egységet, vagyis hasonló típusú területet azonosítottak, köztük tíz kilométer magas szirtekkel, több mint ezer árokkal és más hosszúkás, lineáris képződménnyel. A szirtek, árkok, kráterek és egyéb képződmények magasságának és mélységének megállapításához a kutatók azokat a felvételeket használták, amelyeket az űrszonda…

Olvass tovább>>

Juhász: fogynak a földi élet alapjai

~

Egyre kevesebb az óceánokban a fitoplankton, ezzel a földi élet egyik alapja gyengül – állítja Juhász Árpád (képünkön) geológus. A fitoplanktonok, az óceánok felső rétegeiben napfényből élő növényi jellegű algák. A világtengerek melegedése és a vízszint emelkedése negatívan hat ezekre az élőlényekre, amelyek a tápláléklánc alapját alkotják – figyelmeztetett a szakember. A többnyire zöld színű, fényelnyelő fitoplanktonok mennyiségének csökkenésével egyébként az óceánok színe kékebbé válhat. A tudósok szerint hosszú folyamatról van szó, a jóslat ötven-száz év alatt válhat valóra – mondta Juhász.

Olvass tovább>>

Bemutatják a pécsi mamut maradványait

~

A kilencven évvel ezelőtt feltárt pécsbányai mamutleletek fellelhető preparátumaiból és a jégkorszak állatainak ősmaradványaiból nyílik kiállítás március elsején a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) természettörténeti osztályán – tájékoztatta a közgyűjtemény. A tárlaton látható lesz a Rihmer László (1904-1982) bányamérnök, geológus és jogász által feltárt úgynevezett pécsi mamut a JPM munkatársai által fellelt összes maradványa – írták a közleményben. A leletről felidézték: 1928. március 6-án az Első Duna Gőzhajózási Társaság pécsbányatelepi homokbányájában az addig és azóta legteljesebbnek számító magyarországi mamutleletanyag került elő, ugyanis akkor a mamutcsontváz 75 százalékát találták meg. Az ősállat…

Olvass tovább>>

Újra felbukkant a világ legnagyobb, kihaltnak vélt méhfaja

~

Újra felbukkant a világ legnagyobb, kihaltnak vélt méhfaja Indonéziában – írja a The Guardinan. A hüvelyujjnyi hosszúságú, szarvasbogár-állkapcsú, a háziméhnél négyszer nagyobb óriásméhet (Megachile pluto) utoljára 38 éve látták, ezért félő volt, hogy kihalt, ám az indonéziai Észak-Maluku tartományban újra felbukkant egy példány. Ausztrál és észak-amerikai biológusok egyetlen nőstény egyedet fedeztek fel egy fán lévő termeszvárban, több mint kétméteres magasságban. „Lélegzetelállító volt megpillantani ezt a repülő bulldogot, azt sem tudtuk, él-e még belőle akár egyetlen is. Hihetetlen volt látni, milyen gyönyörű, óriási a rovar a való életben, csodálatos volt hallani hatalmas…

Olvass tovább>>

A széndioxid-kibocsátás 140 év múlva elérheti a Föld legszélsőségesebb globális felmelegedési eseményének szintjét

~

Az emberiség teljes szén-dioxid-kibocsátása kevesebb mint öt nemzedék múlva elérheti azt a szintet, amely a Föld egyik legszélsőségesebb üvegházhatású felmelegedési eseményét jellemezte mintegy 56 millió éve – figyelmeztettek amerikai tudósok. Az Amerikai Geofizikai Társaság Paleoceanography and Paleoclimatology című folyóiratában megjelent tanulmányukban a Michigani Egyetem kutatói kimutatták, hogy az emberek jelenleg kilencszer-tízszer nagyobb ütemben juttatnak szén-dioxidot a légkörbe , mint a paleocén-eocén hőmérsékleti maximum (PETM) idején, mintegy 56 millió évvel ezelőtt. Az elmúlt 66 millió évben a PETM volt a Földön a leggyorsabb és a legszélsőségesebb, természetes globális felmelegedési esemény. Számítások…

Olvass tovább>>

A periódusos rendszer nemzetközi éve alkalmából előadással várják a középiskolásokat az MTA-n

~

Periódusos rendszer extrákkal címmel középiskolás diákok hallgathatnak ismeretterjesztő előadást február 26-án a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) az elemek periódusos rendszerének nemzetközi éve alkalmából. Az előadást Lente Gábor, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára tartja az MTA Dísztermében. A 2019-es évet az ENSZ Közgyűlése és az UNESCO több nemzetközi tudományos szervezet kezdeményezésére a periódusos rendszer nemzetközi évévé nyilvánította, ezzel megemlékezve az orosz Dmitrij Mengyelejev által írt első, a periódusos rendszer logikáját ismertető tudományos cikk megjelenésének 150. évfordulójáról. Ennek alkalmából 2019-ben világszerte számos tudományos rendezvényt tartanak a periódusos rendszerről. Az ismeretterjesztő programot a kémia…

Olvass tovább>>

Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

~

A világ legtávolabbi, ősi területeire is eljut a műanyag szemét: műanyagból származó kémiai adalékanyagot találtak Észak-Kanadában élő madarak tojásaiban. Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban – írja a The Guardian online kiadása. A fertőzés valószínűleg műanyagszemétből származik, amellyel a madarak akkor találkoztak, amikor halra, rákra és tintahalra vadásztak az Északnyugati átjáró bejáratánál lévő Lancaster tengerszorosnál. A…

Olvass tovább>>

Csaknem 200 állatfajra jelentenek súlyos fenyegetést a kutyák

~

Világszerte csaknem kétszáz fajra, köztük néhány súlyosan veszélyeztetett állatra jelentenek komoly fenyegetést a vadon élő, a rendszeresen szabadon kószáló és a kóbor kutyák – figyelmeztetnek a kutatók. A kutya a macskák és a patkányok után immár a harmadik legveszedelmesebb ragadozófaj, amelyeket az ember szabadított rá a vadon élő állatokra. Jelenleg nagyjából egymilliárd kutya él a világon, s bár nincsenek pontos adatok a vadon élő és szabadon kószáló ebekről, a környezetvédők szerint a számuk folyamatosan növekszik – írja a BBC hírportálja. Ezek a kutyák jelenleg nagyjából kétszáz, köztük harminc súlyosan veszélyeztetett, 71…

Olvass tovább>>

Egyre kékebbek lehetnek a világ vizei a klímaváltozással

~

Egyre kékebb lehet a „kék bolygó”: a hőmérséklet emelkedésével a világ vizeinek színe egyre kékebb lesz a kutatók szerint. Vizsgálataik szerint a melegedés hatására megváltozik a fényt elnyelő és visszaverő fitoplanktonok, vagyis a tengerek és óceánok apró organizmusainak összetétele. A következő évtizedekben egyre kevesebb lesz belőlük a vizekben, ami 2100-ra a világ vizeinek 50 százalékában színváltozást okoz – írta a BBC hírportálja. A fitoplanktonok kiemelt szerepet játszanak az óceánokban. A napfényt kémiai energiává alakítják, szén-dioxidot nyelnek el, ezek a tengeri tápláléklánc alapját is képezik. Abban is jelentős szerepük van, hogyan látja…

Olvass tovább>>

Az űrhajósokat terhelő sugrázást mérik a magyar műszerek az Orion űrprogram MARE kísérletében

~
Orion űrhajó

A NASA új Orion űrhajója, első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésére a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) passzív detektorait is magával viszi, ezek segítenek majd felmérni, hogy mekkora és milyen sugárzás éri az űrhajósokat – olvasható abban a beszámolóban, amely MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment) kísérlet részleteiről jelent meg az MTA EK honlapján. Tavaly szeptemberben közölte az MTA EK-ban működő Űrdozimetriai Kutatócsoport vezetője Hirn Attila, hogy munkatársai is meghívás kaptak az Orion űrhajó EM-1 jelzésű Hold körüli repülésének programjába. A kutatócsoport passzív dózismérő detektoraival vesz részt…

Olvass tovább>>

Antibiotikum-rezisztens géneket találtak az Északi-sarkvidéken

~
baktérium

Antibiotikumnak ellenálló géneket (ARGs) találtak az Északi-sarkvidéken, a Föld egyik legtávolabbi, érintetlen térségében, a felfedezés a szuperbaktériumok gyors és globális terjedésére hívja fel a figyelmet. A norvégiai Spitzbergákon a Kongsfjord térségében gyűjtött talajmintákban mutatta ki egy brit-amerikai-kínai tudóscsoport a blaNDM-1 gének jelenlétét, amelyeket először 2007-2008-ban azonosítottak egy kórházi betegben az indiai fővárosban, Újdelhiben, majd 2010-ben már az újdelhi felszíni vizekben is kimutatták ezeket a géneket hordozó törzseket. Azóta már több mint 10 országban mutatták ki jelenlétét és új variánsok jelenlétét is. David Graham, a New Castle-i Egyetem professzora vezette kutatócsoport…

Olvass tovább>>

Távolról is tudtak vadat ölni a neandervölgyiek

~
neandervölgyi (fotó: npr.org)

Távolról is tudott vadat ölni lándzsájával a neandervölgyi ember – állapította meg egy új tanulmány, mely szerint a homo sapiens rég kihalt „unokatestvére” okosabb lehetett, mint eddig vélték. A Scientific Reports aktuális számában megjelent tanulmány szerzői szerint a neandervölgyi vadászok olyan lándzsát tudtak készíteni, amellyel akár húsz méterre is célba találtak – írja a BBC hírportálja. „Korábban úgy vélték, a neandervölgyiek vadászatát korlátozta, hogy lándzsáikkal csak egész közelről tudták a zsákmányt megölni. Ha viszont 15-húsz méterre is el tudták hajítani, az többféle vadászati stratégiát is lehetővé tett” – mondta Annemieke…

Olvass tovább>>

Rekordmélységbe sikerült lefúrni a Nyugat-Antarktisz jegébe

~
Antarktisz

Rekordmélységbe, több mint két kilométerre sikerült lefúrni a Nyugat-Antarktisz jegébe – jelentették be a projektet vezető brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey – BAS) szakemberei, akik szerint kutatásuk segít megérteni, miként fog reagálni a régió az éghajlat melegedésére. A Rutford-jégár térségében dolgozó 11 fős csapatnak január 8-án sikerült elérnie a 2152 méteres mélységben lévő üledéket 63 órányi folyamatos fúrást követően. A szakemberek 12 hete dolgoznak a szélsőséges időjárási körülmények között, nagyjából mínusz 30 Celsius-fokban – olvasható az Eurekalert tudományos hírportálon. A kutatókból és mérnökökből álló csapat a lyukba leeresztett műszerek…

Olvass tovább>>

Kristályok vizsgálata segíti a vulkánkitörések előrejelzését

~

A tűzhányók egy speciális típusának, a kiterjedt vulkáni mezők működésének jobb megismerését szolgálja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Vulkanológiai Kutatócsoportjának legújabb vizsgálata, amelyben a Balaton-felvidéki Fekete-hegy történetét rekonstruálták a kristályokból kinyert információk alapján. A kutatók szerint eredményeik felhasználhatóak a vulkánkitörések előrejelzésére is. A kutatásról a Journal of Volcanology and Geothermal Research című tudományos szakfolyóirat januári számában jelent meg beszámoló. A Földön több mint hétszázmillió ember él potenciális vulkáni veszélyben. Ezért is fontos a vulkáni működés okainak megértése – olvasható a megjelenés nyomán az MTA honlapján megjelent cikkben. A beszámoló szerint a…

Olvass tovább>>

Más csillagok koronakidobódásait vizsgálták magyar kutatók

~

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársai csaknem 400 csillag spektrumadatait vizsgálva statisztikai adatokat gyűjtöttek a Napon egyébként jól ismert jelenségről, a koronaanyag-kidobódásokról. Eredményeik alapján elképzelhető, hogy az eddig véltnél nagyobb az élet kialakulásának esélye az exobolygókon. A flerek és koronaanyag-kidobódások (coronal mass ejection, CME) a csillagaktivitás talán leglátványosabb megjelenési formái. Ezek során a csillag mágneses terének gyors átrendeződésével energia szabadul fel, ami a csillag gyors felfényesedésével, majd fokozatos elhalványodásával, úgynevezett flerekkel jár. A flereket a Napon egyes esetekben töltött részecskékből álló…

Olvass tovább>>