Kategória: Tudomány

Elkezdődik a budapesti biotechnológiai tudáspark kialakítása

~
laboratórium, kémcső

Egészségipari-biotechnológiai tudáspark jön létre a főváros VIII. kerületében, az új központ a piaci igényeknek megfelelő, a betegellátásban gyorsan hasznosítható kutatásokat végez majd, és az egészségipari igényekhez illeszkedő szolgáltatásokat nyújt. A Semmelweis Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint Józsefváros egy hónappal ezelőtt írt alá szándéknyilatkozatot a tudáspark létrehozásáról – idézte fel Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora a koncepciót bemutató hétfői budapesti szakmai fórumon. Kifejtette: ma az egészségipar, a gyógyszeripar, a biotechnológia és az orvostechnika az egyik leggyorsabban fejlődő kutatási terület a világon. A…

Olvass tovább>>

A tudósok vizsgálják, hogy miért rengett a Mars

~
Mars

A tudósok vizsgálják, hogy pontosan mi állhat a nemrégiben rögzített marsrengés hátterében, mivel a vörös bolygó tektonikai értelemben halottnak számít – mondta Sárneczky Krisztián, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa. A Cnes, a francia űrkutatási ügynökség kedden közölte, gyenge, de világosan észlelhető rengést érzékelt a Marson az Insight amerikai űrszonda francia szeizmométere (SEIS) április 6-án. Ez az első marsrengés, amelyet ez a műszer jelzett. Sárneczky elmondta, a bolygónak nincs olvadt fémmagja, mint a Földnek, így a tektonikai lemezek sem mozoghatnak rajta. A Marson nincs kontinensvándorlás, hanem a…

Olvass tovább>>

Háromezer éves várfal bizonyíthatja egy erős júdai királyság létét

~

Háromezer éves, masszív várfalat találtak Lakisban, Izrael középső részén, ami az ásatásokat vezető régészprofesszor, Joszef Garfinkel szerint a Bibliában szereplő erős júdai királyság létét bizonyítja Salamon király fiának idején, az i.e. X. században – jelentette a Háárec című újság honlapja. Az izraeli régészek körében évtizedek óta vita dúl arról, hogy a Bibliában leírt királyság Dávid király, majd fia, Salamon alatt valóban létezett-e, és ha igen, mekkora volt a területe, jelentősége. A minimalista tábor szerint a Biblia szövege a legendák világába való, mert mindeddig nem támasztották alá egyértelmű régészeti bizonyítékok az…

Olvass tovább>>

Nyelvünk is érzékel szagokat

~

Nyelvünk nemcsak ízeket érzékel, hanem szagokat is – derítették ki amerikai kutatók, akik úgy vélik, hogy felfedezésük révén csökkenteni lehetne a cukorbevitelt és fel lehetne venni a harcot az elhízással, ha édes szagokkal gazdagítanák az ételeket. A nyelvről régóta köztudott, hogy öt alapízt – édes, savanyú, sós, keserű és umami – érzékel az ízlelőbimbókban lévő receptorsejtek – fehérjék – által. A philadelphiai Monell Kémiai Érzékelő Központ kutatóinak a Chemical Senses című folyóiratban közzétett tanulmánya szerint a nyelvben az eddig feltételezettnél több olyan izom van, amely az íz megállapításához szükséges, és a…

Olvass tovább>>

A luxori nekropolisz egyik legnagyobb, 3500 éves sírhelyét tárták fel Egyiptomban

~

Egy 3500 éves sírt, valamint egy legkevesebb i. e. 1069-ből való koporsót és benne egy múmiát tártak fel a régészek a dél-egyiptomi Luxor két helyszínén – írja az Egypttoday.com. A tudósítás szerint Mosztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője a felfedezés bejelentésekor elmondta, hogy a 18. dinasztia (i .e. 1549/1550-1292) idejéből való sírhely, amelyhez egy hatalmas udvar is tartozik, egyike a Draa Abul Naga nekropoliszban feltárt eddigi legnagyobb sírhelyeknek. Az egyiptomi régészcsoport 2018 augusztusában kezdte meg a munkálatokat a templomairól és ókori nemesemberek földi maradványait őrző sírjairól híres nekropoliszban.…

Olvass tovább>>

Globális felmérés készült a klímaváltozás és a pollenkoncentráció összefüggéséről

~
Föld

Globális felmérés készült a klímaváltozás és a pollenkoncentráció összefüggéséről Makra László, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzorának részvételével, a kutatások szerint a felmelegedéssel nemcsak a pollennel szennyezett területek növekednek, hanem az allergiások száma is. A közlemény szerint a Lewis H. Ziska amerikai növényfiziológus irányításával végzett kutatásokról a Lancet Planetary Health-ben jelent meg cikk. Makra, a tudományos közlemény második szerzője kifejtette, az volt a céljuk, hogy megvizsgálják, miként változik az allergén pollenek koncentrációja és előfordulásuk tartama, s ez milyen kapcsolatban van az allergiás megbetegedések gyakoriságával. Három kontinens összesen 17 aerobiológiai állomásáról gyűjtöttek adatokat.…

Olvass tovább>>

A barna törpék eredetére találhattak magyarázatot német kutatók

~

A barna törpék keletkezésére és fejlődésükre találhattak magyarázatot német kutatók. A barna törpék a csillagok és a jóval kisebb bolygók, két nagyon különböző csillagászati objektum közötti átmenetet képviselik. A kutatók eddig nem találtak egyértelmű magyarázatot arra, honnan származnak ezek a különleges égitestek. A Heidelbergi Egyetem csillagászai azonban választ találhattak a kérdésre. Felfedezték, hogy az Tejútrendszerben lévő Nu Ophiuchi nevű csillag körül két barna törpe kering, amelyek nagy valószínűséggel a csillaggal együtt gázból és porból fejlődtek ki ugyanúgy, ahogy általában a bolygók. A tudósok eredményeikről az Astronomy & Astrophysics című szaklapban számoltak be.…

Olvass tovább>>

Elhunyt Sydney Brenner Nobel-díjas molekuláris biológus, genetikus

~

Meghalt Sydney Brenner, a XX. század tudományának egyik óriása, a 2002. évi orvosi Nobel-díj kitüntetettje – jelentette be a szingapúri tudományos, technológiai és kutatási ügynökség. A litván gyökerű dél-afrikai kutató a molekuláris és fejlődésbiolológia területén tett úttörő felfedezéseket. 2002-ben a szervfejlődés génszabályozása és a programozott sejthalál kutatásában elért eredményeiért megosztva John E. Sulston és H. Robert Horvitz amerikai kutatókkal kapta meg az orvosi Nobel-díjat. A Nobel-bizottság a Caenorhabditis elegans nevű fonalféreggel végzett tudományos munkásságát ismerte el. Brenner volt az, aki kiválasztotta az alapvető sejtbiológiai kérdések vizsgálatához a mintegy ezer sejtből…

Olvass tovább>>

A háromujjú szkink egyre jobban szül

~

A világon először figyelték meg kutatók, hogy egy háromujjú szkink tojást rak, majd három héttel később elevenszüléssel utódot hoz világra. A Sydney-i Egyetem kutatói megfigyelték, amint a hüllő három tojást rak, és hetekkel később megszüli kicsinyét – adta hírül a The Guardian című brit napilap honlapja. „Ez volt az első eset, hogy bárki elevenszülést figyelt meg és ugyanabból a terhességből tojásrakást egy gerinces állat esetében, ez igen-igen szokatlan” – mondta Camilla Whittington, a Biology Letters folyóiratban közzétett kutatás vezetője. Whittington szerint a kutatók tudatában vannak annak, hogy e fajok kissé…

Olvass tovább>>

Klorofill előállítására képes, ám fotoszintézist nem végző organizmust találtak

~

Először találtak kutatók olyan élő szervezetet, amely képes klorofill előállítására, de nem végez fotoszintézist. A különleges organizmust corallicolidnak nevezték el, mivel a Földön élő korallok 70 százalékában megtalálhatók, és tanulmányozásuk segítheti a tudósokat abban, hogyan lehet a jövőben megvédeni a korallokat a pusztulástól. „Ez a második leggyakoribb élősködő a bolygó koralljai esetében, de eddig nem figyeltünk fel rá. Ez a szervezet teljesen új biokémiai kérdéseket vet fel. Olyan, mint egy parazita, és kétségtelen, hogy nem fotoszintetizál. Ennek ellenére állít elő klorofillt” – idézte Patrick Keelinget, a Brit Columbiai Egyetem botanikusát,…

Olvass tovább>>

Kutatók hálózatelemzés segítségével mutatják be a túlhalászat problémáját

~
hal

Jordán Ferenc, az MTA Balatoni Limnológiai Intézet új igazgatójának vezetésével magyar kutatók a vízi ökoszisztémák táplálékhálózati modelljeit elemezve arra keresik a választ, mely fajok halászatával milyen mértékben sérül az ökoszisztéma, vagyis melyik hal mennyire „fontos” a tengeri életközösség számára. A Föld lakosságának jelentős része sok halat fogyaszt, így a túlhalászat a bolygó egyik legégetőbb ökológiai problémája. A nemzetközi együttműködés célja az, hogy olyan halak fogyasztását szorgalmazza, amelyek hiánya a lehető legkevésbé árt az ökoszisztémának, vagyis amelyek a táplálék-hálózatban betöltött szerepükből kiindulva kevésbé hatnak a többi fajra – olvasható az MTA…

Olvass tovább>>

Az egyik legősibb fáraódinasztia korából származó sírt tártak fel Szakkarában

~

Az egyiptomi Óbirodalom V. dinasztiája egyik magas rangú állami tisztségviselőjének, Kuvinak a sírját fedezték fel és bizonyítékot találtak egy eddig nem ismert királynő létezésére is cseh régészek Szakkara déli részén, Dzsedkaré Iszeszi fáraó piramisegyüttese mellett – közölte honlapján a Cseh Egyiptológiai Intézet. Kuvi sírhelyét, amelyben megtalálták a főtisztviselő mumifikált testének maradványait is, a Mohamed Megahed egyiptomi régész által vezetett cseh régészeti kutatócsoport találta meg. A hatályos szabályok szerint külföldiek Egyiptomban csak hazai régészek vezetése és felügyelete mellett folytathatnak ásatásokat. Szakkarában jelenleg több külföldi régészcsoport is kutat. A sírkamra falát egy…

Olvass tovább>>

MTA-vizsgálat: nagyon rendben van minden

~

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézet-hálózatának teljesítménye kiváló és számos olyan alkotóműhellyel rendelkezik, amelyek a világ élvonalába tartoznak – derül ki abból a szakmai teljesítményértékelésből, amelyet az akadémia az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére végeztetett el. Az értékelés az MTA és az ITM által felkért hazai és külföldi szakértők bevonásával, nemzetközi standardok figyelembe vételével zajlott. A kutatóhálózat gyökeres átalakítására nincs szükség, de fejleszthető, például a fiatal kutatók intenzívebb bevonásával – sorolja a felmérés legfontosabb megállapításait az MTA közleménye. A kutatóközponti és kutatóintézeti teljesítményértékelések a matematikai és természettudományi területeken többségében…

Olvass tovább>>

Még ez is: metánszivárgást észleltek a Marson

~
Mars

Metánszivárgást észleltek a Mars felszínén. A jelenséget először a NASA Curiosity marsjárója észlelte, majd ezt a vörös bolygó körül keringő európai űrszonda, a Mars Express is megerősítette. A marsi légkörben lévő metán természetének jellemzőiről és mértékéről nincs megegyezés a kutatók között. Ez a gáz azért különösen érdekes, mert a földi metánt különböző életformák is előállíthatják ugyanúgy, ahogy geológiai folyamatok. A feltételezések szerint a metánnak nagyon rövid az élettartama a Mars légkörében, így észlelése azt jelenti, hogy csak nemrég kerülhetett a felszínre. A metánra utaló erős jeleket a Curiosity 2013. június 15-én…

Olvass tovább>>

Az elmúlt 12 hónap volt a legforróbb Ausztriában

~

Az elmúlt 12 hónap volt a legforróbb Ausztriában a rendszeres mérések több mint 250 éve alatt – áll az Osztrák Központi Meteorológiai és Geodinamikai Intézet (ZAMG) friss közleményében. 2018 volt a legmelegebb a naptár szerinti évek közül, a 2018 áprilisából 2019 márciusáig tartó időszak pedig a legforróbb 12 hónap a hőmérséklet 1767-ben kezdődő feljegyzései óta. Alexander Orlik, a ZAMG meteorológusa elmondta, hogy az 1981 és 2010 közötti időszak átlaghőmérsékletéhez képest az elmúlt 12 hónap 2,2 Celsius-fokkal volt melegebb. Ha az 1961-1990 közötti időszak átlagához hasonlítjuk, 2,9 fokot melegedett a levegő. Az előző…

Olvass tovább>>

Folytatja gravitációs hullámok utáni kutatását a továbbfejlesztett LIGO és a Virgo

~
LIGO

Folytatja gravitációs hullámok utáni kutatását a továbbfejlesztett lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO), amelynek munkáját a Virgo olaszországi detektor egészíti ki. Az amerikai és brit kormány 25 millió fontot fordított a LIGO továbbfejlesztésére és megújítására, mely 2015-ben a világon elsőként észlelt gravitációs hullámokat. Lézereit, tükreit és más alkotórészeit újították meg, így most mintegy negyven százalékkal megnövekedett az érzékenysége, tehát az űr még nagyobb területét képes átvizsgálni, mint korábban – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Segítségével erőteljes, hullámokat gerjesztő eseményeket keresnek, mint amilyen a fekete lyukak ütközése. A LIGO két ikerdetektorból áll,…

Olvass tovább>>

A Jupiter vándorlását bizonyították svéd csillagászok

~
Jupiter

A Jupiter Naprendszert átszelő vándorlását bizonyították a svéd Lundi Egyetem tudósai. A csillagok körül keringő gázóriások pályája gyakran nagyon közel halad el napjuk mellett. A bevett elmélet szerint ezek a bolygók, mint Naprendszerünkben a Jupiter, a csillagtól nagy távolságra alakultak ki, majd innen vándoroltak közelebb hozzá. A Lundi Egyetem és más intézmények kutatói bonyolult számítógépes szimuláció segítségével szereztek új ismereteket a Jupiter 4,5 milliárd évvel ezelőtti útjáról a Naprendszeren át. Ekkoriban alakult ki a gázóriás – miként a Nap többi bolygója is – a fiatal Nap körüli gázok és szemcsék korongjából. A…

Olvass tovább>>

Több ezer éves ép tojásokat találtak egy kínai sírban

~

Egy 2500 évesnek becsült sírhely feltárásakor régészek épen megmaradt tojásokra bukkantak egy cserépkorsóban a Kína keleti partjainál fekvő Csiangszu tartományban – adta hírül a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A Nanking Múzeum régészeti intézetének munkatársai elmondták: a lezárt cserépkorsót egy nagyméretű sírhelyből emelték ki a Lijang városhoz tartozó Sanghszing településen. Hogy ne tegyenek kárt a tojásokban, számukat röntgenvizsgálattal állapították meg. Bár a tojások belseje nagyrészt lebomlott, a kutatók DNS-vizsgálattal fogják megállapítani, vajon pácolhatták-e őket – közölte Lin Liu-ken, a régészeti intézet vezetője, aki szerint a temetkezéshez használt tárgyak olykor vallásos jelentést…

Olvass tovább>>

Budapesti biotechnológiai parkról szóló szándéknyilatkozatot írtak alá

~

A Semmelweis Egyetem (SE), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora és Józsefváros polgármestere aláírta a budapesti székhelyű Egészségipari-Biotechnológiai Science Park létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot. Merkely Béla, a SE rektora történelmi, ipar- és tudománytörténeti pillanatnak nevezte a tudáspark létrehozásáról szóló szándéknyilatkozat aláírását, amely új korszakot nyit az egyetemek, a tudomány és a felsőoktatás történetében, és közös ügye a magyar felsőoktatásnak, a versenyképes tudásgazdaságnak, és a magyar tudománytörténetnek is. Kitért arra: az orvos- és egészségtudományok területén a tudás kétévente megduplázódik, és mára az egészségipar, azaz a gyógyszeripar,…

Olvass tovább>>

Az MTA szabadságáért tüntettek Budapesten

~

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szabadságáért és kutatóhálózatának egységéért vonulásos demonstrációt tartottak csütörtökön Budapesten. A tüntetők az Akadémia székháza elől az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elé vonultak, ahol a szervezők petíciót adtak át a tárca képviselőjének. A demonstrációt az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) hirdette meg az MTA elnökségének ülésével egy időben Menet a tudományért címmel. Az akadémiai kutatóintézet-hálózat dolgozóiból szerveződött csoport demonstrációja az Akadémia épülete előtt kezdődött, ahol Szilágyi Emese, a tüntetés főszervezője, az MTA kutatója arról beszélt: nem szabad hagyni, hogy az MTA kutatóintézet-hálózatát leválasszák az Akadémiáról, ennek…

Olvass tovább>>