Kategória: Tudomány

Hiénák éltek a kanadai sarkvidéken egymillió éve

~

Ötvenéves rejtély oldódott meg, amikor egy kutatócsoport azonosított két megkövült állatfogat és megállapította, hogy hiénáé voltak, amely a kanadai sarkvidéken élhetett egymillió éve. A fogakat a Yukon terület Old Crow medencéjéhez szervezett paleontológiai expedíció találta 1973-ban – áll az Open Quaternary című tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmányban. „Egy évszázadon át dolgoztak együtt őslakosok és tudósok, hogy feltárják a térség kincseit, ám a több mint 50 ezer leletből mindössze a két fog lehetett hiénáé” – idézte a BBC hírportálja Grant Zazula paleontológust. Majdnem ötven év kellett, hogy azonosítsák a fogakat,…

Olvass tovább>>

A macskafajták jellemvonásainak fele örökletes

~
macska

A macskafajták nemcsak külsejükben, de viselkedésükben is különböznek egymástól, a Helsinki Egyetem új kutatása szerint a jellegzetes viselkedések fele örökölhető. A macskák a legnépszerűbb házi kedvencek, viselkedésükről mégis kevés tanulmány készült. „Nemzetközi kutatások sokaságát végezték a kutyafajták viselkedéséről és jellemvonásaik örökölhetőségéről, a macskákról a mienk az első” – idézte a Eurekalert tudományos hírportál Milla Salonent, az egyetem doktori iskolájának hallgatóját. Az összes vizsgált jellemvonás – a mozgásigény, az emberekkel való barátságosság, a félénkség, az agresszivitás és a sztereotip, vagyis ismétlődő, furcsa magatartások – különbségeket mutattak az egyes fajtáknál, a legnagyobb…

Olvass tovább>>

Mintegy hatszáz növényfaj tűnt el az elmúlt 250 évben

~

Mintegy 600 növényfaj tűnt el az elmúlt 250 évben. Egy új összehasonlító tanulmány szerint a növények kihalása ötszázszor gyorsabban zajlik, mint az természetes módon történne. A szám nem becsléseken, inkább a valós kihalások adatain alapul, és a kihalt madár-, emlős- és kétéltűfajok számának kétszerese. Egy májusi amerikai jelentés szerint egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás veszélye. „A legtöbb ember meg tud nevezni egy emlőst vagy madarat, amely az elmúlt évszázadokban halt ki, de kevesen tudnak megnevezni egy kihalt növényt. Ez az első tanulmány, amely áttekintést ad arról, mely növények haltak…

Olvass tovább>>

Lovat és más patásokat ábrázoló őskőkori vésetekre bukkantak Franciaországban

~

Egy lovat és más patás állatokat ábrázoló 12 ezer éves homokkőtáblára bukkantak megelőző régészeti ásatások közben a nyugat-franciaországi Angouleme város pályaudvara mellett. A 25 centiméter hosszú, 18 centiméter széles és három centiméter vastag kőtábla mindkét oldalán találhatók őskőkorszaki vésetek, a legjobb állapotban azonban egy fej nélküli ló rajzolata maradt fenn, amelyen különösen élethűek a lábak és a paták – közölte a megelőző régészeti feltárásokért felelős francia kutatóintézet, az INRAP. A fej nélküli ló elfoglalja a kőtábla egyik oldalának csaknem felét. A táblán kevésbé markánsan kivehetők négy másik kisebb növényevő állat…

Olvass tovább>>

A földrengések gyorsabb ütemű tengerszint-emelkedést eredményezhetnek, mint a klímaváltozás

~

A nagy erejű földrengések jóval gyorsabb ütemű tengerszint-emelkedést eredményezhetnek, mint a klímaváltozás, vagyis nagyobb fenyegetést jelenthetnek a csendes-óceáni államok egy részére – figyelmeztetnek ausztrál kutatók. A Newcastle-i Egyetem professzora, Shin-Chan Han megállapította, hogy Amerikai Szamoa térségében a globális átlagnál ötször gyorsabban emelkedik a tengerszint a Szamoát és Tongát is érintő 2009-es földrengések nyomán beindult talajsüllyedés miatt. „Ez sokkal nagyobb veszélyt jelenthet a régióra nézve, mint az éghajlatváltozás hatásai” – hangsúlyozta a szakember. „A talajsüllyedésből eredő tengerszint-emelkedés Amerikai Szamoán várhatóan pont annyi, ha nem több, mint, amennyit az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi…

Olvass tovább>>

A Magyar Tudományos Akadémia: sorsdöntő napok jönnek

~

A Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) támogató demonstrációt szervezett vasárnap Budapesten az Akadémiai Dolgozók Fóruma és az Oktatói Hálózat. A demonstrálók a Fővám térről vonultak az MTA épülete elé, ahol a testület elnökének, Lovász Lászlónak a levelét olvasták fel a szervezők. „Az elmúlt egy esztendő az 1825-ben alapított Magyar Tudományos Akadémia egyik legnehezebb éve volt” – fogalmazott üzenetében Lovász László. Az akadémia elnöke aláhúzta: bízik abban, hogy az akadémikusok, a legkiválóbb fiatal kutatókból álló „Lendületesek”, az akadémiai dolgozók, a teljes magyar kutatói közösség túlnyomó többsége, valamint a magyar tudomány ügye iránt…

Olvass tovább>>

Digitálisan felújították az első, teljes napfogyatkozásról készített filmfelvételt

~

Digitálisan felújították és ingyenesen megnézhetővé tették az interneten az első, teljes napfogyatkozásról készített filmfelvételt, amelyet több mint száz évvel ezelőtt rögzítettek. Az eredeti felvételt Nevil Maskelyne amatőr brit csillagász, elismert bűvész és filmes készítette 1900. május 28-án az amerikai Észak-Karolina államban, ahová a Brit Asztronómiai Egyesület expedíciójának keretében érkezett – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Maskelyne egy speciális teleszkópos adaptert készített a kamerájához, hogy fel tudja venni a csillagászati jelenséget. A szakemberek szerint ez az egyetlen ismert felvétel, amely fennmaradt Maskelyne-től.  A több mint százéves felvételt a brit Királyi Asztronómiai…

Olvass tovább>>

Végre megkezdi működését a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ

~
laboratórium

Hat kutatócsoporttal megkezdi működését a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine – HCEMM), az intézmény fő tevékenysége a betegségek okainak, gyógyításának, diagnosztikájának és megelőzésének kutatása – közölte Bíró Tamás főigazgató. Az Európai Unió 2014-ben írt ki pályázatot olyan tagállamai és a társult államai számára, melyek kutatási, fejlesztési és innovációs teljesítménye nem éri el az európai élvonalét – mondta a professzor az intézmény tevékenységét bemutató sajtótájékoztatón. A HCEMM a 169-ből a tíz nyertes pályázat egyike lett és legmagasabb 15 millió eurós – mintegy 4,8 milliárd…

Olvass tovább>>

Világszínvonalú kutatói környezet a debreceni atommagkutatóban

~

Világszínvonalú kutatói környezetet alakítottak ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) debreceni Atommagkutató Intézetének (Atomki) tandetron laboratóriumában, a projekt megvalósításához több mint 941 millió forint támogatást nyertek el a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatán – közölték az intézet vezetői. A projekt megteremtette a lehetőséget, hogy a tandetron laboratórium részecskegyorsítójára épülő világszínvonalú kutatóbázist hozzanak létre – magyarázta Dombrádi Zsolt, az Atomki igazgatója, megjegyezve, hogy a sokak számára hozzáférhető, széles módszer- és eszközválasztékkal rendelkező laboratórium e tekintetben is kiválósági centrummá teszi az intézetet. A tandetron olyan kétfázisú gyorsító, amely alap- és…

Olvass tovább>>

A lepkeszárnyak alkalmasak a rossz levegő kimutatására magyar tudósok szerint

~

A lepkeszárnyak irizáló színjátékáért felelős nanocsempék alkalmasak az illékony káros anyagok kimutatására egy magyar kutatás szerint – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A közlemény szerint az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársainak felfedezése utat nyithat az akár mobiltelefonokba is beépíthető mikroszenzorok fejlesztése felé. A levegő minőségének meghatározása egyre fontosabbá válik kül- és beltérben egyaránt. Lényeges az is, hogy milyen szennyező anyagok, például illékony szerves anyagok gőzei szennyezik a belélegzett levegőt. Asztali készülékek már régóta rendelkezésre állnak ilyen analitikai feladatok ellátására, de azok nem „zsebre tehetőek” – írja a közlemény. Hozzáteszik: az ideális…

Olvass tovább>>

Nem csak az emberiség tehet a globális hőmérséklet emelkedéséről

~

Az emberi tevékenység és más külső tényezők a felelősek a globális hőmérséklet emelkedéséért – erősítették meg új tanulmányukban az Oxfordi Egyetem kutatói. A tudományos közösségben régóta egyetértés van erről, de kétséges volt az, hogy az óceáni ciklusok miként hathatnak a globális felmelegedésre több évtizeden át. A kutatók által adott válasz szerint nagyon kevés hatással vannak vagy egyáltalán nincsenek hatással – olvasható az angliai egyetem honlapján közzétett közleményben. A Journal of Climate című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban a Környezeti Változások Intézete kutatói megvizsgálták az óceáni és a szárazföldi hőmérsékletek adatait 1850 óta.…

Olvass tovább>>

Az első szintetikus genomú baktérium létrehozásához magyar fejlesztésű baktériumot használtak

~
baktérium

Magyar fejlesztésű baktériumot használtak camebridge-i kutatók, amikor egy baktérium teljes örökítőanyagát szintetikusra cserélték és az egész élővilágban egységes genetikai kódon is változtattak – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A példátlan eredmény eléréséhez egy olyan baktériumot használtak, amelyet az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában fejlesztett ki Pósfai György és kutatócsoportja. A kutatók a kólibaktérium (Escherichia coli) DNS-ét cserélték le szintetikus eredetűre és közben megváltoztatták a genetikai kódolási rendszerét – olvasható az MTA közleményében, amely szerint a kutatók eredménye mérföldkő a mesterséges sejtek létrehozásában. Pósfai összefoglalója szerint a munka több szempontból is jelentős:…

Olvass tovább>>

Lassul a születéskor várható átlagos élettartam növekedésének üteme Ausztráliában

~
csecsemő

Csaknem húsz évnyi gyors növekedés után az ausztrálok születéskor várható átlagos élettartama immár lassabban növekszik, mint a magas jövedelmű országok többségében élőké – állapították meg a Melbourne-i Egyetem kutatói, akik szerint az ausztrál mutatók javítása érdekében a jövőben nagyobb figyelmet kellene fordítani az olyan egészségi kockázati tényezők kezelésére, mint az elhízás. A Medical Journal of Australia című folyóiratban publikált tanulmány elkészítéséhez a szakemberek Ausztráliára és másik 26 magas jövedelmű országra vonatkozó adatokat vizsgáltak meg az 1980 és 2016 közötti időszakra vonatkozóan – írja az Eurekalert tudományos hírportál. A kutatók szerint 1981…

Olvass tovább>>

Befejeződött a szegedi ELI-ALPS egyciklusú lézerrendszerének üzembe helyezése

~
lézer

Befejeződött a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet egyciklusú (SYLOS) lézerrendszerének összeszerelése és próbaüzeme, a berendezést Gérard Mourou Nobel-díjas fizikus indította el. Szigeti Ádám innovációért felelős helyettes államtitkár elmondta, a központ és benne a teljesen egyedülálló új berendezés a világ összes lézerfizikusát szolgálja majd. Júliusban Szegeden rendezik meg a 7. Attosecond Science and Technology konferenciát, melyre csaknem négyszáz kutató érkezik, hogy jövőbeli felhasználóként megismerje az intézetet és a rendelkezésre álló eszközöket – emlékeztetett a helyettes államtitkár. Az ELI-ALPS-ban két nemzeti projekt is indul, az egyik a daganatos betegségek korai szűrésével, a másik – amely…

Olvass tovább>>

Csaknem százmillió éves, tengeri puhatestűt magába záró borostyánkövet találtak

~

Csaknem százmillió éves borostyánkövet azonosított egy nemzetközi kutatócsoport, a kő egy rég kihalt tengeri puhatestű maradványait őrizte meg. A kövület 6,08 grammos, 33 milliméter hosszú, 9,5 milliméter széles és két milliméter magas, segítségével a tudósok többet tudhatnak meg a partvidéki erdők ősi élővilágáról – írták a tudósok az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS). A borostyánkő többnyire erdei élőlényeket őriz meg, nagyon ritka, hogy tengeri állatot ejtett foglyul az ősi gyanta – idézi a tanulmányt a Phys.org. A Kínai Tudományos Akadémia Nancsingi Geológiai és Paleontológiai Intézetének kutatói röntgennel készítettek nagy felbontású,…

Olvass tovább>>

Kiépült a teljes Tandetron Laboratórium Debrecenben

~

Kiépült a teljes Tandetron Laboratórium a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetében (Atomki) Debrecenben. Az intézetben 2014 májusában helyezték üzembe a Tandetron típusú részecskegyorsítót, amelynek a beszerzését az MTA Infrastruktúra pályázatain elnyert támogatások tették lehetővé. A Tandetron Laboratórium műszaki kiépítése során beüzemelték a beszerzett eszközöket: nagy áramerősségű hidrogén és hélium ionnyalábok előállítására alkalmas multicusp ionforrásokat, a nehézionok előállítására alkalmas cézium-sputter ionforrást és a 90-fokos eltérítő-analizáló mágnest. Egy röntgendetektor-rendszert installáltak a levegőre kilépő nyalábbal végzendő mérések számára, és a tervezett ionnyaláb-analitikai nyalábvéget is beüzemelték és használatba vették. Ezzel kiépült a teljes Tandetron…

Olvass tovább>>

Jura időszakban élt ősmadár fosszíliájára bukkantak Németországban

~

A jura időszakban élt ősmadár fosszíliájára bukkantak paleontológusok Németországban. Ez a második eddig felfedezett röpképes ősmadár ebből a földtörténeti korszakból. Az Alcmonavis poeschli az eddigi legkorábbi ismert madárhoz, az Archaeopteryxhez hasonlóan nagyjából 150 millió évvel ezelőtt élt a mai Németország területén, az Altmühl-folyó völgyében. A most felfedezett madár azonban nemcsak nagyobb, de fejlettebb is volt, mint az Archaeopteryx. „A szárnyon az izmok tapadási pontjai arra utalnak, hogy jobb röpképességgel rendelkezett” – mondta el Oliver Rauhut, a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem paleontológusa. Több jellemzője is arra utal, hogy jobban alkalmazkodott az úgynevezett…

Olvass tovább>>

A kutyák közötti dominanciaviszonyt vizsgálták az ELTE etológusai

~

A kutyák közötti dominanciaviszonyt vizsgálták az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének kutatói. A PeerJ folyóiratban megjelent tanulmányukban az etológusok több mint hétszáz kutyapár gazdáinak véleményét összegezték, egyebek között arra keresve választ, hogy két kutya közül melyik a dominánsabb, a szuka vagy a kan, számít-e a kor vagy a rangsorban elfoglalt pozíció a dominancia tekintetében – közölte az egyetem. Az etológiában a dominancia nem jellemvonás, hanem két egyed kapcsolatának jellemzője, amely harcias jellegű összeütközések során alakul ki. Az az egyed, amely ezeket az összecsapásokat sorozatosan megnyeri, domináns lesz, amelyik pedig behódol,…

Olvass tovább>>

A tibeti magaslatokon is élt a gyenyiszovai ember

~

A tibeti magaslatokon is élt a Homo nemzetséghez tartozó gyenyiszovai ember új bizonyítékok szerint. Ez az első alkalom, hogy a Gyenyosziva-barlangon kívül is találtak a fajhoz köthető fosszíliákat. Az ilyen szélsőséges körülményekhez való alkalmazkodás képességét korábban csak a Homo sapienshez kötötték. A gyenyiszovai ember maradványait 2008-ban fedezték fel a Szibéria déli részén, az Altaj-hegységben fekvő Gyenyiszova-barlangban, melyről a nevét kapta a faj. Mivel a gyenyiszovai ember maradványait eddig csak a barlangban találták meg, az antropológusok nagyon keveset tudnak erről a fajról. Az ismeretek szerint a gyenyiszovaiak Ázsiában éltek, mielőtt a mai…

Olvass tovább>>

Akadémiai elismeréseket adott át Lovász

~

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke adta át a köztestület 191. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet, az Arany János-életműdíjat és az Akadémiai Újságíró Díjat. Az Akadémiai Aranyérmet Harmathy Attila (képünkön), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék professor emeritusa vehette át a magyar civilisztika terén végzett kiemelkedő oktató-, tudományos és tudományszervező munkája, valamint az Akadémiához évtizedeken át szorosan kapcsolódó értékes közéleti tevékenysége elismeréseként. Az életműdíjnak számító rangos kitüntetést az MTA Elnöksége évente egy akadémikusnak adományozza…

Olvass tovább>>