Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez

Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez, ennek feltérképezése fontos lépés ahhoz, hogy az emberi agy öregedési folyamataira következtethessenek a kutatók – olvasható az ELTE közleményében. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóinak új eredménye szerint az idősebb kutyák abban hasonlítanak az emberekhez, hogy a lassú alvási orsónak nevezett EEG hullámforma ritkább fejtetői elvezetésnél, mint a fiataloknál. Viszont a gyors orsók frontális elvezetésnél a várttal ellentétben nem ritkulnak, hanem megszaporodnak idős korban. A jelenség pontos oka még nem ismert, de az igen, hogy az…

Olvass tovább>>

Az eddig véltnél jóval idősebb a Negev-sivatagi víztározó kora

Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy az eddig véltnél jóval idősebb a Negev-sivatag felszíne alatt több száz méterrel talált víztározó kora. Izraeli, kínai, amerikai és svájci tudósok 360 ezer évesre változtatták az eddig jóval fiatalabbnak vélt víztározó réteg korát – jelentette az izraeli Weizmann Intézet. Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmány segíti a globális klímaváltozás folyamatának megértését. A kutatócsoport a felszín alatt több száz méterrel összegyűlt esővizet tanulmányozta Izraelben, a Negev-sivatagban. A víz egy olyan korábbi időszakból származik, amikor nagyobb volt a levegő páratartalma és több eső esett ezen a…

Olvass tovább>>

Nyolcvannyolc százalékkal csökkent a nagytestű édesvízi fajok populációja 1970 óta

Nyolcvannyolc százalékkal csökkent 1970 és 2012 között az édesvízi megafauna populációja, a veszteség kétszerese annak, amelyet a gerincesek elszenvedtek a szárazföldön és az óceánokban a berlini Leibniz Intézet (IGB) vezette nemzetközi kutatás szerint. A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy leginkább a nagytestű halfajok populációja csökkent. Az édesvízi megafaunába tartoznak a harminc kilogrammos vagy annál nagyobb súlyú állatok, például a folyami delfinek, a hódok, a krokodilok, az órásteknősök és a tokfélék. A kutatók összegyűjtötték és elemezték a világ 126 édesvízi megafaunafajáról rendelkezésre álló adatokat és 44 faj történelmi és jelenlegi földrajzi…

Olvass tovább>>

Az öregedés jeleit mutatták ki magyar és ausztrál csillagászok egy vörös óriáscsillagnál

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársainak sikerült az öregedés jeleit kimutatniuk egy vörös óriáscsillagnál. A kutatók által vizsgált Kis Medve csillagképben található égitest hamarosan 1,2 milliárd éves élete végére ér, és éppen utolsó nukleáris „csuklásait”, termális pulzusait éli át. Az MTA honlapján olvasható beszámoló szerint a csillagok élete nagyon lassan telik, a legtöbbször túl lassan ahhoz, hogy emberi léptékkel észlelhető legyen az idő múlása egy-egy égitestnél. Ez alól legfeljebb a szupernóva-robbanások kivételek, de a legtöbb csillag sosem válik szupernóvává. A Naphoz hasonló csillagok jóval csendesebben érik…

Olvass tovább>>

Globális felmelegedés: kipusztult több mint százezer hektár erdő Németországban tavaly óta

Alig másfél év alatt százezer hektárnál is nagyobb területen pusztult ki az erdő Németországban a meleg és száraz időjárás miatt, a szövetségi mezőgazdasági és élelmezési minisztérium egy nemzeti erdőmentő programon dolgozik – írta a Der Tagesspiegel című berlini lap. Az erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók érdekképviseleti szervezetének (AGDW) felmérése alapján 2018 óta 110 ezer hektárnyi erdő pusztult ki, így nagyjából 70 millió úgynevezett tömör köbméternyi hulladék fa keletkezett. Csak az eltakarítás költsége 2,1 milliárd euró (690 milliárd forint), az újraerdősítés további 640-660 millió euróba kerül a Németország területének csaknem egyharmadát borító erdőkön…

Olvass tovább>>

Hatalmas görög-római kori épületet tártak fel a Sínai-félszigeten

Vörös téglából és mészkőből épült, hatalmas görög-római kori épületet tárt fel egy egyiptomi régészcsoport a Sinai-félsziget északi részén. „Az épületet minden bizonnyal a félsziget északi részén elterült ókori városok egyike, Pelusium szenátusának főhadiszállásaként használták” – közölte Musztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelső Régészeti Tanács főtitkára. A lelet tanulmányozásából az derül ki, hogy a Ptolemaioszok és a rómaiak uralkodása idején a város életéről fontos döntéseket hozó képviselők találkozóira használták az épületet – tette hozzá. Ajmán Asmavi, a régészeti minisztérium ókori osztályának illetékese elmondta, hogy a 2500 négyzetméteres négyszögletes alakú épülethez körteraszokat is…

Olvass tovább>>

Három új planétát fedeztek fel a „szomszédban”

Egy „szomszédos” törpecsillag körül keringő három új bolygót fedezett fel az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) exobolygóvadász űrszondája. A TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) által felfedezett TOI-270 nevű csillagrendszerben lévő három exobolygó, vagyis Naprendszeren kívüli planéták egyike szilárd felszínű és valamivel nagyobb a Földnél, míg a másik kettő gáz halmazállapotú és méretét tekintve nagyjából kétszerese a Földnek – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A Nature Astronomy című folyóirat online kiadásában elérhető tanulmány szerint a kisebb bolygó az úgynevezett lakható zónában található – ez azt a távolságot jelenti egy csillag körül, ahol…

Olvass tovább>>

A jelenlegi felmelegedéshez hasonlóra nem volt példa az elmúlt kétezer évben

Föld hőtérkép

A bolygón jelenleg zajló felmelegedés az ütemét és a kiterjedését tekintve is túlmutat az elmúlt kétezer év éghajlati változásain – állapította meg három frissen megjelent tanulmány. A Nature, valamint a Nature Geoscience című folyóiratokban publikált munkák szerzői hétszáz közvetett forrás – köztük fák évgyűrűi, korallok és tavak üledékrétegeinek elemzése – révén rekonstruálták az elmúlt két évezred éghajlati eseményeit és megállapították, hogy azok egyike sem volt globális kiterjedésű – írja a BBC hírportálja. A XIV. századtól a XIX. századig tartó viszonylag hűvös időszak, az úgynevezett kis jégkorszak például a XV. században…

Olvass tovább>>

Háborús bűncselekményként ismertetnék el a környezeti károkozást a kutatók

A világ konfliktus sújtotta övezeteiben zajló környezeti károkozást háborús bűncselekményként elismerő, ötödik genfi egyezmény elfogadását sürgeti nyílt levelében 24 neves kutató – adta hírül a The Guardian. A Nature című tudományos folyóiratban közölt dokumentum szerint az új szabályoknak gondoskodniuk kellene a válságövezetek vadvilágának védelméről, a vadászatra használt fegyverek terjedésének kordában tartásáról és biztosítaniuk kellene, hogy a katonai erők felelősségre vonhatóak legyenek az általuk okozott környezeti károkért. A levél egyik aláírója, a Londoni Zoológiai Társaság tagja, Sarah Durant megjegyezte, hogy az a 28 alapelv, amelyet az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága vázolt…

Olvass tovább>>

Arheo: Viking temetési hajókra bukkantak régészek Svédországban

viking temetési hajó

Ritka viking hajóssírokra bukkantak svéd régészek Gamla Uppsala falu közelében. Az egyik hajó szinte teljesen ép állapotban őrződött meg, benne egy ember, egy kutya és egy ló maradványaival – adta hírül a CNN hírtelevízió. Utoljára ötven éve találtak ilyen páratlan leletet Svédországban. A Svéd Nemzeti Történelmi Múzeum régészeti intézetének, az Arkeologernának a szakemberei rutin feltárásra készültek a térségben, amikor a ritka leletre rábukkantak – mondta Ninna Bengtsson, a régészcsoport tagja. Svédországban mintegy tíz olyan ismert régészeti lelőhely van, amelyek temetési hajók maradványait őrzik. Az ilyen típusú hajóssírokat az 550 és 800…

Olvass tovább>>

Végre a törpemalacok és a kutyák emberekkel való kommunikációs viselkedéséről is készült tanulmány

Családban élő fiatal törpemalacok és kutyák emberekkel való kommunikációs viselkedését hasonlították össze az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTA) Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport és az ELTE Etológia Tanszék kutatói az Animal Cognition című folyóiratban most megjelent tanulmányban. A kutatásból kiderült, hogy a közvetlen emberközelben nevelt törpemalacoknál spontán megjelennek kutyákhoz hasonló szociális-kommunikációs viselkedési formák, de fajra jellemző sajátosságukból kifolyólag kevésbé fogékonyak az emberi jelzésekre, és néha inkább a saját stratégiájukat követik – közölte az egyetem szerdán az MTI-vel. A kutatók két viselkedéses tesztben vizsgáltak fiatal családi kutyákat és törpemalacokat.…

Olvass tovább>>

Garamszegi: a klímaváltozással több lesz a szúnyog

tigrisszúnyog

A klímaváltozással több lesz a szúnyog, a kutatók a lakosság segítségét kérik például az ázsiai tigrisszúnyogokkal kapcsolatos információk gyűjtéséhez – mondta Garamszegi László, a MTA Ökológiai Kutatóközpontjának igazgatója. Az éghajlat melegedésével könnyebben áttelelhetnek a szúnyogpeték, lárvák, illetve kifejlett szúnyogok. Továbbá hamarabb kezdődik tenyészidőszak, a sok eső pedig a pocsolyák, állóvizek miatt kedvez a szúnyogok szaporodásának – tette hozzá a szakember. A szúnyogok elleni védekezésben a lakosság azzal tehet a legtöbbet, ha nem hagyja a kertben a pangó csapadékot, öntözővizet, mert viszonylag kevés, vödörben, kerti edényekben, mélyedésekben hagyott vízből is sok szúnyog…

Olvass tovább>>

Lávatavat fedeztek fel a Saunders-sziget havas vulkánján

Műholdfelvételek megerősítették, hogy lávató keletkezett a Falkland-szigetekhez tartozó Saunders-sziget Mount Michael vulkánján – írta a BBC. A sziget az Egyesült Királyság kormányzása alá tartozó atlanti-óceáni Falkland-szigetek része, Dél-Amerika partjaitól mintegy 500 kilométerre terül el. A 990 méter magas Mount Michael-vulkán lávatava rendkívül ritka jelenség, rajta kívül valószínűleg csak hét létezik a Földön. A hegy nehezen mászható, ezért csak az űrből készített képek segítenek a tűzhányó kráterébe bepillantani. Műholdak szenzorai már az 1990-es évek óta kimutatták a kráter furcsa hőmérsékleti anomáliáit, de csak a legmodernebb műszereknek sikerült megfejteni a rejtélyt és igazolni,…

Olvass tovább>>

Skócia partjainál találták meg a Brit-szigeteket érő eddigi legnagyobb meteorbecsapódás kráterét

Skócia és a Külső-Hebridák szigetei között, a tenger fenekén találták meg a Brit-szigeteket érő eddigi legnagyobb meteorbecsapódás kráterét – adta hírül a The Guardian. Az Oxfordi és az Aberdeeni Egyetem kutatói egy 2008-as skóciai terepmunkán találták meg a durva ütközés jeleit, ám a csak most állapították meg, hogy csapódott be az aszteroida. A Skócia északnyugati részén fekvő Ullapool közelében köveket vizsgáltak meg, amelyek elárulták, hogy egy nagyjából 1600 méteres átmérőjű objektum zuhant a Minch-tengerszorosba, Lochinver településtől nagyjából tíz kilométerre nyugatra. Az óránként 61 ezer kilométeres sebességű becsapódás, amely 19 kilométer széles…

Olvass tovább>>

Kalendáriumként szolgálhattak a Yazilikaya sziklaszentély domborművei

Ősi kalendáriumként szolgálhattak a mai Törökország területén található Yazilikaya hettita sziklaszentély domborművei. Svájci kutatók szerint a 3200 éves komplexum fontos vallási szerepet töltött be a Hettita Birodalom központja, Hattuszasz lakóinak életében. A bronzkori mészkőkomplexum nevének jelentése „feliratos szikla” – írja a New Scientist. A sziklaszentély helyiségeinek falaiba vájt lapos domborművek egy része ókori mezopotámiai istenségeket, annunakikat ábrázol. Az összeesküvés-elméletek hívői szerint az anunnakik idegen lények voltak, akik aranyat jöttek bányászni a Földre, ám az antarktiszi gleccserek olvadása miatt távozniuk kellett a bolygóról. Néhány szakember most új teóriával állt elő: úgy vélik, hogy noha…

Olvass tovább>>

Kutyás foglalkozásokkal csökkenthető az egyetemisták stressze

Egy új tanulmány bizonyította, hogy a terápiás kutyákkal eltöltött idő segíthet csökkenteni a stressz negatív hatásait az egyetemistáknál. A több mint háromszáz egyetemista bevonásával végzett vizsgálat szerint heti egy órányi kutyás foglalkozás hatására azok a stresszes diákok, akiknek esetében magas volt a bukás vagy a lemorzsolódás kockázata, „nyugodtabbnak és elfogadottabbnak” érezték magukat. A kutyákkal töltött idő segített nekik a koncentrálásban, a tanulásban és az információk jobb felidézésében – írja a BBC hírportálja. A Washingtoni Állami Egyetemen dolgozó Patricia Pendry szerint azoknál a diákoknál volt a legszembetűnőbb a jótékony hatás, akik…

Olvass tovább>>

Több mint 50 tóra bukkantak a grönlandi jégmező alatt

Grönland

Brit és amerikai kutatók 56 eddig ismeretlen tóra bukkantak a grönlandi jégtakaró alatt. Eddig csak négy ilyen tó volt ismert a térségben. Bár ezek a tavak kisebbek, mint az Antarktiszon talált hasonló, jégtakaró alatti tavak, felfedezésük azt mutatja, hogy az eddig véltnél jóval gyakoribbak a tavak a grönlandi jégtakaró alatt – olvasható a Lancasteri Egyetem közleményében. A grönlandi jégtakaró nagyjából hétszer akkora, mint Nagy-Britannia területe, egyes helyeken több mint három kilométer vastag, és jelenleg fontos szerepet játszik a globális tengerszint-növekedésben. A jég alatti tavak olyan vízformák, amelyek a jégtömeg alatt keletkeznek.…

Olvass tovább>>

Rejtély a marsi légkör ingadozó metánszintje

Mars

A korábban mérteknél háromszor több metánt észlelt a múlt héten a Mars légkörében a NASA Curiosity nevű marsjárója, a hétvégén megismételt mérések azonban kimutatták, hogy jelentősen csökkent a metánszint, egymilliárd részecskéből kevesebb mint egy egység metán, ami szinte azonos a Curiosity által korábban rendszeresen észlelt háttérszintnél – jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal. Ez azt jelzi, hogy a múlt héten mért metánszint – a legnagyobb, amit a Curiosity műszerei valaha mértek – egyike volt a múló metáncsóváknak, amelyeket a múltban is megfigyeltek. A kutatók korábban is észlelték szezonálisan a metánszint…

Olvass tovább>>

Sex on the sea: Először azonosítottak narvál-beluga hibridet a kutatók

Egy dániai múzeumban őrzött szokatlan alakú cetkoponyán végzett DNS-elemzésnek köszönhetően először találtak bizonyítékot kutatók az arktiszi vizek két fenséges teremtménye, a narvál és a beluga kereszteződésére. A különös tengeri emlőst még az 1980-as években ejtették el Grönland nyugati részén. Az állat koponyája 1990-ben került a kutatókhoz, akik rögtön előálltak az elmélettel, amely szerint a különös teremtmény a tengerek egyszarvújaként ismert narvál, valamint a tengerek kanárijaként emlegetett beluga hibridje lehet – írja a newscientist.com. Dán és kanadai szakemberek a génszekvenálás (a DNS építőköveit alkotó nukleotidbázisok sorrendjének meghatározása) technológiáját alkalmazva most megerősítették,…

Olvass tovább>>

Már az első nagy mezőgazdasági közösségek is a modern városok problémáival néztek szembe

A kilencezer éve létezett első nagy mezőgazdasági közösségek lakói voltak az első emberek, akik megtapasztalták a modern városok problémáit, a túlzsúfoltságot, a fertőző betegségeket, az erőszakot és a környezeti problémákat – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a mai Törökország területén elterült Catalhöyük ősi romjait tanulmányozva. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban a francia, török, amerikai, svájci, brit és kanadai bioarcheológusok bemutatták a városban talált ősi emberi maradványokon 25 éven át végzet kutatásaik eredményeit, azt milyen volt az áttérés a vadászó, gyűjtögető életmódról a mezőgazdaságra épült, nem vándorló életmódra.…

Olvass tovább>>