Ötezer éves nagyváros maradványaira bukkantak Izraelben

Egy ötezer évvel ezelőtt virágzó nagyváros maradványaira bukkantak Izraelben – jelentette a Háárec című újság. Az En Esur nevű helyen egy útépítés során előbukkant városban időszámításunk előtt háromezer évvel hatezren éltek, ami abban a korban hatalmas településnek számított. A föld alól előbukkant város méretében jelentősen megelőzi az Izrael földjén eddig legnagyobbnak tekintett kora bronzkori Jerikót és Meggidót, noha elmarad az Egyiptomban és Mezopotámiában feltárt korabeli városias településektől. A leletek alapján már a korai khalkolitikumban (kőrézkor), hétezer éve jelentős nagyságú falu volt ezen a helyen, ami alapján át kell írni kissé ennek…

Olvass tovább>>

A szennyvízből meghatározható az emberi populációk genetikai összetétele

DNS

Egy nemzetközi kutatás során szokatlan mintákból, a városi szennyvízminták DNS szekvenálásával határozták meg a gyűjtési területen élő lakosság összetételét az ELTE Természettudományi kar Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatói. Az ELTE honlapján olvasható beszámoló szerint a kutatók a COMPARE Global Sewage Surveillance Project keretében 2016 óta a világ 60 országából, 79 városból gyűjtöttek városi szennyvízmintát, melyből DNS-izolálást követően metagenomikai szekvenálást hajtottak végre. A kutatás eredeti célja az egyes földrajzi helyeken előforduló baktériumpopulációk összetételének vizsgálata volt, illetve a különböző antibiotikumokra rezisztens törzsek feltárása. A nemzetközi együttműködésben résztvevő magyar kutatók felvetették, hogy az…

Olvass tovább>>

Állandó fülgyulladás okozhatta a neandervölgyi ember kihalását

neandervölgyi (fotó: npr.org)

A neandervölgyi ember kihalása összefügghet azzal, hogy egész életében állandó fülgyulladás gyötörte a fülkürtök (vagy Eustach-kürt) felépítése miatt, amely hasonlít a mai gyermekek fülkürtjének szerkezetéhez – vélik amerikai kutatók, akiken először sikerült rekonstruálni neandervölgyi ember fülkürtjét. Az antropológia egyik legnagyobb rejtélye, hogy milyen járvány, vagy más kórokozó okozhatta a neandervölgyi ember kihalását mintegy 35 ezer éve. A brooklyni Suny Downstate Egyetem antropológusainak, fej- és nyakanatómia szakembereinek a The Anatomical Record című folyóiratban közölt tanulmánya szerint nem valami egzotikus kórokozó okolható a neandervölgyi kihalásáért, hanem az egyik jelenlegi leggyakoribb gyermekkori betegség,…

Olvass tovább>>

A Rudapithecus képes lehetett az emberhez hasonlóan felegyenesedve állni

A rudabányai lelőhelyről ismert Rudapithecus hungaricus képes lehetett a mai emberhez hasonlóan felegyenesedve állni – állapították meg amerikai és kanadai kutatók egy különösen ritka leletnek számító, tízmillió éves medencecsont elemzése nyomán. A leletet a Torontói Egyetem professzora, David Begun fedezte fel, majd a Missouri Egyetem munkatársával, Carol Warddal közösen tanulmányozta a fosszíliát – jelentette be szerdán honlapján a Missouri Egyetem. Lábcsontjainak, állkapcsának és fogainak elemzéséből kiderült, hogy a Rudapithecus rokonságban áll a modern afrikai emberszabásúakkal és az emberrel, ami meglepő eredmény, tekintve, hogy az ősmajom a mai Európa területén élt.…

Olvass tovább>>

Már a bronzkorban is adták az állatok tejét a csecsemőknek

Először találtak régészeti bizonyítékokat arra, hogy már több mint 3000 éve állatok tejét itatták a csecsemőkkel. A tudósok kicsi bronzkori agyagedények belsejében találták meg az állati zsír nyomait. A szakemberek szerint ezek a leletek ritka betekintést engednek a bronzkorban és vaskorban élt csecsemők táplálkozásába – számolt be a kutatás eredményeit összegző tanulmányról a BBC News csütörtökön. A felfedezés arra utal, hogy az anyatejet a palackból adott tejjel egészítették ki. Julie Dunne, a Bristoli Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy először találtak közvetlen bizonyítékot arra, hogyan etették több ezer évvel…

Olvass tovább>>

Az ősi inka romvárost szándékosan építették az Andok törésvonalaira

Szándékosan építették az Andok törésvonalaira a inkák a 2450 méter magasan egy alig megközelíthető hegynyergen elterülő városukat, a Machu Picchut – véli egy brazil kutató, aki az Amerikai Geológiai Társaság Phoenixban zajló éves találkozóján mutatta be georégészeti elemzését a térségről. „Nem véletlen a Machu Picchu elhelyezkedése. Lehetetlen lett volna ilyen települést építeni magasan a hegyekben, ha nem lettek volna törések a talajban” – idézte Rualdo Menegatot, a Rio Grande do Sul Szövetségi Egyetem geológusát az EurekAlert tudományos hírportál. Az inka város elhelyezkedése, illetve az, hogy miért építették az inkák szentélyüket…

Olvass tovább>>

Az eddig véltnél 150 ezer évvel korábban lakott volt a mai Észak-Franciaország térsége

Régészeti leletek tanúsága szerint az eddig véltnél 150 ezer évvel korábban már lakott volt a mai Észak-Franciaország térsége. A CNRS francia nemzeti kutatóintézet és a francia Nemzeti Természettudományi Múzeum kutatócsoportja a Somme megyében lévő Moulin Quignon kőbánya emblematikus régészeti lelőhelyén talált bizonyítékokat arra, hogy a térség már több mint 650 ezer éve lakott volt. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint a lelőhelyen több mint 260 kovakő tárgyra bukkantak, köztük öt darab kétoldali (bifaciális) megmunkálású, pattintással kialakított kézi baltára, amelynek korát 650-670 ezer évesre becsülik a szakemberek. Az ilyen…

Olvass tovább>>

Nemes-Terényi: néhány év alatt ellenállóvá válhat egy baktérium

laboratórium

Akár néhány év alatt ellenállóvá válhat egy baktérium egy adott antibiotikummal szemben – mondta Nemes-Terényi Melinda, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Gyógyszer-engedélyezési Osztályának vezetője.  Elmondta: egyre nagyobb problémát okoznak a gyógyszerrezisztens baktériumok a világban, s miközben egy új gyógyszer fejlesztése akár 10 évig is eltarthat, a rezisztencia néhány év alatt kialakul. A problémát súlyosbítja, hogy az utóbbi évtizedben csak kevés új antibiotikum jelent meg a piacon – tette hozzá.

Olvass tovább>>

Az emberi tejfogyasztás legkorábbi közvetlen bizonyítékát tárták fel Nagy-Britanniában

tehén szarvasmarha

Az emberi tejfogyasztás eddig feltárt legkorábbi közvetlen bizonyítékát azonosították Nagy-Britanniában – írja a BBC. Az Archaeological and Anthropological Sciences című folyóiratban publikált tanulmány készítői a béta-laktoglobulin nevű tejfehérjét mutatták ki újkőkorszaki földművesek fogkövében. Ez azt mutatja, hogy a mai Nagy-Britannia területének őskori lakói már 6 ezer évvel ezelőtt fogyasztottak tejtermékeket annak ellenére, hogy tejcukorérzékenyek voltak. A laktózintolerancia azt jelenti, hogy az elválasztás, vagyis az anyatej fogyasztásának abbahagyása után az ember nem képes megemészteni a tejcukrot (laktóz), ezért a tejtartalmú ételek elfogyasztása alhasi fájdalmat, hasmenést és émelygést okozhat. A modern európaiak…

Olvass tovább>>

Kína eddigi legnagyobb ókori szeszfőzdéjét tárták fel

A Kínában eddig felfedezett legnagyobb ókori lepárlóüzem romjait tárták fel az ország keleti részén lévő Anhuj tartományban – jelentette a Hszinhua állami hírügynökség a helyi hatóságok közlésére hivatkozva. A Ming dinasztia (1368-1644) és a Csing dinasztia (1644-1911) idején működő szeszfőzde maradványaira építőmunkások bukkantak a tartomány Szujhszi járásában. A régészek eddig csaknem háromezer négyzetméternyi részt tártak fel a mintegy 18 ezer négyzetméteres területből, ahol a szeszfőzéshez szükséges berendezéseket, egyebek mellett három lepárlótűzhelyt és több mint harminc fermentálótartályt találtak – számolt be Csen Csao, a tartományi régészeti intézet kutatója. A felszínre került csaknem…

Olvass tovább>>

„Elkeserítően alacsony” a magas pozíciót betöltő nők aránya az élettudományok terén

Szegedi Tudományegyetem

Egy friss, 38 ország, köztük az Egyesült Államok és Ausztrália, valamint európai államok 541 egyeteméről és kutatási intézetéből származó adatokra épülő tanulmány szerint bántóan kevés a női tudósok aránya a tudomány világában – írja a BBC. A mutatók szerint az élettudományi oktatásban az egyetemisták és tudományos továbbképzésben részt vevő hallgatók több mint fele nő, az adjunktusok körében azonban már csak 42 százalék, a professzorok körében pedig mindössze 23 százalék a nők aránya, noha a számok intézményenként eltérőek. A tanulmányból kiderült, hogy a nőknek kevesebb lehetőségük van bizottságok munkájában részt venni…

Olvass tovább>>

A gyenyiszovai ember ujja jobban hasonlított a modern emberéhez, mint a neandervölgyiéhez

A gyenyiszovai ember ujja jobban hasonlított a modern emberéhez, mint a neandervölgyiéhez – állapította meg egy francia, kanadai és orosz kutatókból álló csoport, amely a Science Advances című szaklapban megjelent tanulmányában egy 2008-ban talált ujjfosszília elemzését írta le. Korábbi kutatások arra mutattak rá, hogy mintegy nyolcszázezer évvel ezelőtt a neandervölgyi és a modern ember egy ismeretlen közös ősből fejlődött ki. Majd nagyjából négyszázezer éve újabb kettéválás következett be, amikor a gyenyiszovai ember csoportja kivált a neandervölgyiből. Ez a csoport ezután Ázsiába vándorolt, míg a neandervölgyi ember nagyrészt Európában maradt –…

Olvass tovább>>

Először tártak fel az 1651-es worcesteri csatához kötődő leleteket

Először tártak fel régészek az angol polgárháborút lezáró 1651-es worcesteri csatához kötődő leleteket – írja a BBC. A munkálatok során puskagolyók, lószerszámok és övcsatok kerültek felszínre a Worcestershire megyei Powickban. A történészek mindig is tisztában voltak vele, hogy ez a terület volt az ütközet helyszíne, de most először sikerült ezt tárgyi bizonyítékkal is megerősíteni. A leleteket elemezni és dokumentálni fogják. A régészeknek egy új összekötőút építési munkálataihoz kapcsolódóan nyílt lehetőségük átvizsgálni a powicki templomhoz közeli földterületet. A szakemberek nagy reményekkel álltak neki a munkának, mivel a templom tornyát lövedéknyomok borítják…

Olvass tovább>>

Hétezer éves üzletet fedeztek fel a régészek Kelet-Csehországban

Mintegy hétezer éves üzletet vagy piacot találtak a régészek a kelet-csehországi Jaromer városának közelében – jelentette a CTK hírügynökség a Hradec Královéban működő egyetem szakértőire hivatkozva, akik a leleteket osztályozzák és feldolgozzák. A régészek az ásatásokat a Prága-Hradec Králové autópálya (D11) új szakaszának építése területén végzik harmadik éve. Korábban egyebek között már számos értékes, mintegy ötezer éves kerámia edényeket is találtak az ásatások folyamán. „Az idén részletesen feltárt települést már a kutatások első szakaszából ismerjük. Most aránylag kis területen sok olyan kőszerszámot, kést, szekercét és más hasonló eszközt találtunk, amelyek…

Olvass tovább>>

A földi élet jövőjét is befolyásolhatja bolygónk mágneses pólusának mozgása

Föld

A Mars példájából kiindulva a földi élet jövőjét is befolyásolhatja bolygónk mágneses pólusának mozgása – hívta fel a figyelmet az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának fizikusa. Nagyon fontos lenne tudni, hogy mi hozza létre a Föld – egyre gyengülő – mágneses mezejét, mivel a Mars esetében a mágneses mező elvesztése miatt a galaxisból érkező sugárzás elfújta a légkört és tönkre tette a feltételezhető élővilágot – magyarázta Zábori Balázs. Elmondta: egyes kőzetek megszilárdulásuk pillanatában megőrzik a Föld akkori mágnesezettségének irányát, amelyekből megállapítható, hogy földtörténeti korok szerint egy-tízmillió évente az északi pólus megcserélődik a…

Olvass tovább>>

Az orosz tudósok magukra találtak

Több mint 550 orosz tudós nyílt levélben politikai megtorlással vádolta meg a Kremlt az ellenzékkel szembeni kemény fellépés miatt – közölték orosz hírportálok. A Troickij Variant – Nauka című tudományos lapban publikált levél aláírói azt követelték, hogy szüntessék be a büntetőeljárást azok ellen, akiket tömeges rendzavarás szervezésével vagy abban való részvétellel vádoltak meg. Ilyen aktivisták 14-en vannak, akikre elítélésük esetén nyolc évig tartó szabadságvesztést szabhatnak ki. „Aggodalommal figyeljük, ahogy Oroszországban a hazugság elutasítása büntetőjogilag büntethetővé válik, a kibontakozó politikai elnyomást pedig abszurd vádak kísérik, egyebek között olyanok, amelyek +tömeges rendzavarásról+…

Olvass tovább>>

A koalák mikrobiomjának megváltoztatása lehet az erszényes megmentésének a kulcsa

A koalák mikrobiomjának megváltoztatása székletátültetéssel lehetővé teszi, hogy az erszényesek más fajta eukaliptuszokat is elfogyasszanak, ily módon túléljék egyre fogyatkozó élőhelyük elvesztését – vélik ausztrál kutatók. A Queenslandi Egyetem kutatói elemezték és megváltoztatták a koalák beleiben lévő mikrobákat és azt találtak, hogy ürülékátültetéssel képesek befolyásolni azt, milyen eukaliptuszfajt esznek meg az állatok. A kutatókat a Victoria államban élő Otway-foknál elő koalapopuláció számának meredek csökkenése késztette a probléma tanulmányozására. „2013-ban a koalák igen megszaporodtak, elpusztították azokat a környezetükben lévő fafajokat, amelyek alapvető élelmüket biztosítják. Éhezésük a populáció hetven százalékos csökkenéséhez vezetett. Érdekes…

Olvass tovább>>

A barlangi medve kihalása az ember számlájára is írható

A modern ember őseinek negyvenezer évvel ezelőtti Európába érkezése egybeesett a barlangi medvék számának gyors csökkenésével – állapították meg svájci tudósok. A faj sorsának megpecsételődésében más okok is közrejátszottak, köztük az utolsó jégkorszak kezdete és az élelem csökkenése – idézte a Scientific Reports című tudományos lapot a BBC hírportálja. „A faj egyedszámában negyvenezer évvel ezelőttől kezdve drámai hanyatlást látunk, ami egybeesik az anatómiai szempontból modern ember Európába érkezésével. Ez az eddigi legegyértelműbb bizonyíték arra, hogy az embernek nagy szerepe lehetett a barlangi medve kihalásában” – mondta Verena Schuenemann, a kutatás…

Olvass tovább>>

Különleges felvételt küldött a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról a Hubble

Jupiter

Különleges felvételt küldött a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról a Hubble űrteleszkóp: a június 27-én készített felvétel a bolygó turbulens légkörében keringő felhők korábbiaknál intenzívebb színpalettáját mutatja be. A színek és változásaik fontos információkkal szolgálnak a Jupiter atmoszférájában játszódó folyamatokról. A Jupitert jellemző sávok a különböző vastagságú és magasságú ammónia jégfelhők eltéréseiből adódnak. A világosabb sávokban magasabban lévő és vastagabb felhők helyezkednek el, mint a sötétebbekben. A bizonyos szélességi körökön eltérő irányban áramló rétegek különböző légköri nyomásra vezethetők vissza. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA honlapján közzétett felvétel egyik legfontosabb látványosságai a…

Olvass tovább>>

Új dinoszauruszfajt azonosítottak paleontológusok

Új dinoszauruszfajt azonosítottak brit és dél-afrikai kutatók egy több mint negyven éve Dél-Afrikában talált fosszília alapján. A maradványokra 1978-ban bukkantak és azóta a johannesburgi Witwatersrand Egyetem gyűjteményében őrizték. Akkor a kutatók úgy vélték, hogy a korai jura időszakban élt massospondylus maradványait találták meg, ám a csontok és a koponya újabb vizsgálatából kiderült, hogy egy teljesen új fajról van szó – adta hírül a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportál. A PeerJ. című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmány szerint a Ngwevu intloko, (képünkön) azaz a szürke koponya nevű lelet a sauropodomorpha (gyíláb formák) alrendjébe…

Olvass tovább>>