A váll és a csípő gyakori fájdalma „az evolúció hibája” az Oxfordi Egyetem tudósai szerint – írta a BBC News.
A kutatók megvizsgáltak háromszáz mintát, hogy a csontok evolúcióját nyomon kövessék. A maradványok különböző fajoktól származtak, koruk négyszázmillió évet ölelt fel. A változások akkor kezdődtek, amikor az ember elődei két lábra álltak.
Az egyetem ortopédiai, reumatológiai és mozgásszervi tanszékén folyó kutatást vezető Paul Monk arra volt kíváncsi, miért fordulnak klinikájukhoz olyan sokan hasonló csípő- és vállpanaszokkal.
A kutatócsoport részletes CT-felvételeket készített a londoni Természettudományi Múzeumban, Oxfordban és a washingtoni Smithsonian Intézetben őrzött gyűjtemények háromszáz darabjáról.
A felvételekből háromdimenziós modellek adatbázisát hozták létre, hogy az egyes csontok alakjának évmilliók alatt bekövetkezett változásait megfigyelhessék. Ahogy a négy lábon járó fajokból kialakult a felegyenesedett, két lábon járó ember, a combcsont felső része, az úgynevezett combnyak szélesebb lett, hogy elbírja a többletterhet.
Korábbi tanulmányok szerint minél vastagabb a combnyak, annál valószínűbb, hogy ízületi gyulladás alakul ki. A meglévő adatok segítségével a tudósok előrevetítették, mi lenne a csontokkal négyezer év múlva, ha folytatódna az evolúciós irány. Ugyan sok a bizonytalanság, a modellek alapján a combnyak egyre szélesebb lesz, így a csípőízületi gyulladás is egyre többeket fog érinteni – mondta Monk.
A váll területének természetes rése, melyben az inak és a vérerek haladnak át, az évmilliók során egyre szűkebb lett. A kisebb helyen nehezebb az inak mozgása, ez magyarázhatja, miért fáj sokaknak, ha a fejük fölé kell emelni a karjukat – mondták a tudósok, hozzátéve, hogy a megfelelő fizioterápiával és a helyes testtartás megőrzésével enyhíthetők a csontszerkezet „evolúciós hibái”.