A tudományok adat-intenzivitásáról tart előadást Csabai István az ELTE-n

Csabai István - ELTE - biofizikus (fotó: mta.hu)

Május 6-án Csabai István, az ELTE Természettudományi Kar Fizika Intézet Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének tanára tartja az egyetem hagyományos, Pázmány-napi előadását Galaxisok, gének, gráfok: adat-intenzív megközelítés a tudományokban címmel.

Csabai széles körű kutatómunkája a statisztikus fizikától a csillagászaton át a bioinformatikáig sok diszciplínára terjed ki: olyan tudományterületekkel foglalkozik, ahol az új technológiák előretörésével sok adat gyűjthető, és azok statisztikai elemzésével komplex jelenségek érthetőek meg, legyen az egy sejt, az ember alkotta internet, vagy maga az univerzum – olvasható az ELTE honlapján.

A sok adat értelmezéséhez a szaktudományok hagyományos megközelítése mellett egyre nagyobb szükség van modern statisztikai módszerekre, élenjáró számítógépes technikákra, adatbázisokra, gépi tanulásos és adatbányászati eljárásokra, amelyek eddig nem képezték részét a kutatók eszköztárának. Csabai már a kezdetektől felismerte ezt, túllépve a megszokott kereteken új, interdiszciplináris kutatásokba kapcsolódott be. Eredményeinek egy részét nagy kollaborációban érte el, de ezen felül nyújtott teljesítménye, amelyet közvetlen kollégáival, doktoranduszaival – akik közül többen már nemzetközileg sikeres kutatók – ért el, önmagában is kiemelkedő.

Csabai az univerzum első, háromdimenziós térképét elkészítő Sloan Digital Sky Survey törzscsapatában az adatbázis sok-dimenziós paraméter-terének geometriai indexelését alkotta meg a keresőfák elméletére alapozva, valamint elsőként kifejlesztett egy módszert, amely képes fotometriai adatokból vöröseltolódások megbízható becslésére. Az SDSS adatbázisa azóta a modern csillagászati kutatások egyik elsőszámú referenciájává vált. A csillagászati adatok publikus archívumait koordináló International Virtual Observatory-nak (IVOA) alapító, és sok éven át vezetőségi tagja volt. Az IVOA úttörő szerepet játszott a csillagászati, és általában a tudományos adatok megosztására szolgáló módszerek és szabványok kialakításában, eljárásait azóta több tudományos archívum használja.

Több más tudományterülettel már azok robbanásszerű fejlődését megelőzően elkezdett foglalkozni, többek között neuronhálókat használt tudományos adatok kiértékelésére. Ezzel olyan módszert alkotott meg, amely az addigiaknál lényegesen jobban képes szignálfehérjéket jósolni szekvencia-információk alapján. Elsőként ismerte fel, hogy az internet-hálózatot mint komplex fizikai rendszert lehet természettudományos módszerekkel mérni és modellezni, valamint megállapította, hogy a világhálón terjedő jelek időbeli viselkedése hosszútávú korrelációt mutat. Felfedezéseinek is köszönhető, hogy ez a tudományterület mára világszerte nagy népszerűségnek örvend. Kutatási profilját a mérnöki tudományok területére is kiterjesztette, vezető kutatóként számos sikeres európai és hazai alapkutatási és kutatás-fejlesztési pályázathoz kapcsolódott. Legújabb kutatásai során a nagy tudományos adathalmazok analízise terén szerzett szakértelmét szociális- és pénzügyi hálózatok, valamint rák-genetikai adatok elemzésében hasznosítja, utóbbihoz kapcsolódóan hazai koordinátora több európai nagyprojektnek.

Csabai István az ELTE fizikus szakán szerzett diplomát, biofizika kiegészítéssel, 2008 óta az MTA doktora, 2009 óta az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének egyetemi tanára. Hosszabb ideig kutatott a Johns Hopkins Egyetemen, több hónapot töltött vendégprofesszorként Koppenhágában, ezen kívül számos más kutatóintézettel és egyetemmel tart fenn aktív kapcsolatot.

Az elte.hu-nak adott korábbi interjújában Csabai arról is beszélt, mi szükséges az elmélyült és sikeres tudományos kutatómunkához: „folyamatosan lelkesnek kell maradni, bízni abban, hogy valami érdekeset, valami újat fedezhetünk fel vagy hozhatunk létre. Dolgozni, küzdeni kell, hiszen a számos próbálkozás közül a legtöbb tévútnak bizonyul. Figyelni kell a szakirodalmat, az új eredményeket, a technikák fejlődését szélesebb körben, mint amit szűkebb szakterületünk megkövetelne, hogy ötleteket meríthessünk, gondolatokat, amiket alkalmazni lehet a mi problémánk esetében is. Kommunikálni kell a kollégákkal, a diákokkal, elmondani az ötleteket, problémákat, hátha valaki hibát fedez fel a gondolatmenetben, vagy éppen előrelendíti a munkát. Nekem szerencsém van, inkább arra kell rávenni, hogy néha valami mást is csináljak, ne csak a tudományt”.

Leave a Comment