Kategória: Tudomány

A Jupiter kilökött egy óriásbolygót a Naprendszerből

~
Jupiter

Amerikai asztrofizikusok komputeres szimulációk alapján még 2011-ben vetették fel annak a lehetőségét, hogy a Naprendszer születésekor a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz mellett lehetett még egy ötödik gázóriás. Ám ha létezett egy ilyen bolygó, hová tűnhetett, mi lehetett a sorsa? A Torontói Egyetem kutatói most arra következtetnek, hogy Jupiter kilökött egy óriásbolygót a Naprendszerből négymilliárd évvel ezelőtt, az elméletet a The Astrophysical Journal november 1-i számában teszik közzé. A kutatók évek óta feltételezik, hogy a tettes a Szaturnusz vagy a Jupiter lehetett – olvasható a PhysOrg hírportálon.…

Olvass tovább>>

A fáraók kora utáni Egyiptomot mutatja be a British Museum új tárlata

~

A fáraók kora utáni Egyiptom tizenkét évszázadán kalauzol végig a londoni British Museum új tárlata, megmutatva, hogy a hagyományos többistenhitről a monoteizmusra való áttérés, miként befolyásolta az emberek életének minden területét. Az Egypt: Faith after the Pharaohs című tárlat által felölelt időszak az i.e. 30-ban kezdődik, amikor Egyiptom a Római Birodalom provinciája lett Kleopátra és Marcus Antonius halála után, és egészen az i.sz. 1171-ig, az iszlám Fátimida-dinasztia végéig tart. A tárlaton szereplő tárgyakat az egyiptomi száraz éghajlat őrizte meg a jelenkornak és sokat közülük még sohasem állítottak ki. A tárgyak…

Olvass tovább>>

Már a bronzkor óta fertőz a pestis

Novák Csaba

A pestis az eddig véltnél kétezer évvel korábban, már a bronzkorban fertőzhette az embereket – derült ki ősi genetikai minták elemzéséből. A Koppenhágai Egyetem kutatói hét ember fogmaradványaiból vettek mintát, melyek bakteriális fertőzés nyomait tartalmazták. Azt is kimutatták, hogy a kórokozó nem válthatott ki a bubópestisjárványt és bolhák sem terjeszthették, ezek a tulajdonságok később alakultak ki – számolt be a Cell című szaklapban megjelent tanulmányról a BBC News. A tudósok több mint száz ősi csontvázat vizsgáltak meg, a maradványok lelőhelyei Nyugat-Európától Közép-Ázsiáig terjedtek. A Yersinia pestis baktérium nyomait hét egyed…

Olvass tovább>>

Prágában már megnyílt a szuperlézerközpont

~

A világűr kutatásában és a rák elleni harcban is nagy segítséget nyújthat a tudósoknak az új szuperlézerközpont, amelyet a múlt héten már meg is nyitottak a Prága mellett Dolní Brezanyban. Az ELI (Extreme Light Infrastructure) Beamlines tudományos központ teljes kapacitással 2018-ban fog működni – közölte Roman Hvezda, az ELI menedzsere a CTK cseh hírügynökséggel. A tudományos központ berendezéseivel a világon elsőként lesz lehetőség extrém fizikai jelenségek kutatására, szimulálni tudják majd többek között a csillagok és a bolygók belsejében végbemenő folyamatokat, élő sejtek belső szerkezetét is vizsgálhatják. A Dolní Brezany-i ELI…

Olvass tovább>>

Genetikai háttere van az állatok ivararányának

~

Az ivari kromoszómák befolyásolhatják a hímek és nőstények arányát – mutatta ki az a magyar kutatók, többek közt a Pannon Egyetem munkatársai vezetésével végzett vizsgálat, amelynek eredményeit a Nature magazin közölte. A hím és nőstény egyedek aránya a populációk egyik legalapvetőbb tulajdonsága. Ahogy embereknél a párszerzés sikere, a válások és a nemi erőszak gyakorisága függ a férfiak és nők arányától, hasonlóképpen az állatok szociális viselkedésében is kulcsszerepe van a felnőttkori ivararánynak. Kevéssé ismert azonban, hogy egy adott faj esetében mi határozza meg a nemek arányát. A projekt elindítói – Liker…

Olvass tovább>>

WWF: a hópárducot a kihalás szélére sodorta az éghajlatváltozás

~

A hópárducot a kihalás szélére sodorta az éghajlatváltozás, Közép-Ázsia hegyvidéki területein négyezernél is kevesebb hópárduc él már csak és a számuk egyre csökken – állapítja meg a Természetvédelmi Világalap (WWF) jelentése, amelyet a hópárducok világnapja, október 23. alkalmából hoztak nyilvánosságra. A WWF Magyarország összegzése szerint a jelentés beszámol a faj jelenlegi állapotáról és a hópárducokat fenyegető veszélyekről. A szervezet sürgős nemzetközi fellépést szorgalmaz a hópárducok sérülékeny hegyvidéki élőhelyének megóvása érdekében, amelyet az éghajlatváltozás hatásai kritikusan veszélyeztetnek. A terület emellett több százmillió embert lát el ivóvízzel Ázsia szerte. A Sérülékeny kapcsolatok:…

Olvass tovább>>

Magyar-izraeli tudományos fórumot szervezett az NKE

~

Tudomány és államépítés címmel kétnapos magyar-izraeli tudományos fórum kezdődött kedden Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), az eseményen közös nyilatkozatot írnak alá a kétoldalú felsőoktatási és tudományos együttműködés fejlesztéséről. Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete megnyitó beszédében kiemelte: két ország kapcsolatait az emberek közötti kapcsolatok határozzák meg, ezért fontos a tudományos együttműködés is. A diplomata szerint a magyar-izraeli tudományos világ találkozása a tehetséges emberek közötti kapcsolatokat erősíti, és ez nagyszerű lehetőségeket jelent mindkét államnak. A fórum elsődleges célja a tapasztalatcsere és a közös érdekek feltérképezése a tudományban. Patyi András, az NKE rektora…

Olvass tovább>>

Öt technológia, ami megváltoztathatja a jövőt

Fuchs Gábor

Minden technológiai áttörés más-más hatást gyakorol az életünkre. Némelyik találmány hasznos, némelyik igazi áttörést jelent és olyan is van, amelyik az első lépést jelenti egy új iparág születésében. A következő összeállításban azok a találmányok, mérföldkövek, szerepelnek, melyek fejlődését mindenképpen érdemes lesz követni, hiszen nem tudjuk, melyik lesz a legnagyobb hatással a jövőnkre. 1. Biztonságosabb közlekedés egyszerű vezetéknélküli technológiával A járművek többségét manapság radar vagy ultrahang technológiával szerelik fel, azonban ezeknek a megoldásoknak komoly hátránya, hogy nem látnak tovább a legközelebbi akadálynál. A közeli jövőben megjelenhet a piacon az a technológia, amellyel az…

Olvass tovább>>

Egyre közelebb a rákos megbetegedések megértéséhez

Novák Csaba

Az orvosi genetika egyik legnagyobb kihívására adott választ az a nemzetközi kutatócsoport, amelynek kutatásaiban Csabai István, az ELTE egyetemi tanára is részt vesz. Az úttörő eredmények a rangos Nature Medicine folyóirat szeptemberi számában jelentek meg. A rangos Nature Medicine folyóirat szeptemberi, elektronikus kiadásában megjelent cikk az orvosi genetika egyik legnagyobb kihívására kínál választ: a nemzetközi kollaborációval kifejlesztett CAUSEL (Characterization of Alleles USing Editing of Loci) módszer képes arra, hogy pontosan beazonosítsa azokat a mutációkat, amelyek közvetlenül hozzájárulnak egyes betegségek kialakulásához. A cikk szerzői között szerepel Csabai István, az ELTE Komplex…

Olvass tovább>>

A DNS-javítás feltérképezéséért jár idén a kémiai Nobel-díj

Fuchs Gábor

A DNS-javítás mechanizmusvizsgálataiért Tomas Lindahl svéd, Paul Modrich amerikai és Aziz Sancar török-amerikai tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat – jelentette be a Svéd Királyi Akadémia.  Az akadémia indoklása szerint a három kutatónak sikerült molekuláris szinten feltérképeznie, hogy a sejtek hogyan javítják ki a DNS-károsodásokat és őrzik meg a bennük tárolt genetikai információt. Meghatározó kutatásaik kulcsfontosságú ismereteket szolgáltattak a sejtek működéséről és hozzájárultak többek között új rákkezelési módszerek kidolgozásához is. Az emberi DNS mindennap károsodik az UV-sugárzás, a szabad gyökök és egyéb rákkeltő anyagok miatt, ám mindezen külső behatások nélkül is…

Olvass tovább>>

Neutrínókutatásért ketten kapják a fizikai Nobel-díjat

Novák Csaba

A neutrínóoszcilláció felfedezéséért Kadzsita Takaaki japán és Arthur B. McDonald kanadai tudós kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. Kadzsita Takaaki és Arthur B. McDonald kulcsszerepet játszott a neutrínóoszcilláció felfedezésében, és ezáltal annak bizonyításában, hogy a neutrínóknak van tömegük – fogalmazott indoklásában az illetékes bizottság. A neutrínó – a részecskék világában nem jelentős gravitációt kivéve – csak gyenge kölcsönhatásban vesz részt, erős kölcsönhatásban nem kimutatható. Elektromos töltése nincs, semleges, emiatt elektromágneses kölcsönhatásban sem vesz részt. Ez a magyarázata annak, hogy a neutrínó közömbös…

Olvass tovább>>

Tutanhamon sírjában fekszik Nofertiti?

Novák Csaba

Minden jel szerint Nofertiti egyiptomi királyné valóban a Tutanhamon-sírban fekszik – közölte Nicholas Reeves brit régész csütörtökön, aki egy kairói sajtókonferencián mutatta be a média által szoros figyelemmel követett kutatásainak eddigi eredményeit. Az Arizonai Egyetem régésze az egyiptomi műemlékvédelmi múzeum meghívására érkezett az észak-afrikai országba, ahol hétfőn kezdte meg a szépségéről és nagy hatalmáról ismert Nofertiti királyné feltételezett sírjának kutatását Luxorban, a Királyok völgyében. Az egyiptomi műemlékvédelmi miniszterrel, Mamdúh ed-Damátival közösen tartott sajtótájékoztatón Reeves digitális felvételekkel támasztotta alá elméletét arról, hogy Tutanhamon sírját eredetileg egy királynénak építették, méghozzá „egy olyan kimagasló…

Olvass tovább>>

Újabb „egzotikus” fekete lyukat fedeztek fel amerikai csillagászok

Novák Csaba

Újabb „egzotikus” fekete lyukat fedeztek fel a Marylandi Egyetem és a NASA csillagászai, akik eredményeiket az Astrophysical Journal Letters online kiadásában ismertetik. A fekete lyuk olyan tartománya a téridőnek, amelyből az erős gravitáció miatt még a fény sem képes megszökni. A fekete lyukak „falánkságuknak” köszönhetően figyelhetők meg, hiszen az akkréciós (anyagbefogási) korongon folyamatosan áramlik beléjük az anyag, ennek ultrafényes sugárzása fedi fel a „habzsoló” objektumokat. Az általánosan elfogadott nézetek szerint a fekete lyukak többsége két „súlykategóriába” sorolható – léteznek „átlagos” objektumok, amelyek mérete néhány tucat naptömegnek felel meg. Emellett előfordulnak…

Olvass tovább>>

Kutatók éjszakája 2015: DNS-nyaklánc és tésztahíd a Debreceni Egyetemen

Novák Csaba
laboratórium

DNS-nyakláncot készíthetnek, tésztahidat építhetnek, illetve várandósmellénnyel és babaszimulátorral szülői élményben is részesülhetnek azok, akik pénteken, a Kutatók éjszakáján ellátogatnak a Debreceni Egyetem (DE) csaknem száz programot kínáló helyszíneire. Az egyetem közleménye szerint tavaly csaknem hétezren vettek részt a programokon, a szervezők ebben az évben is hasonló létszámra számítanak. A DE karai látványos programokkal készülnek a Kutatók éjszakájára: az olasz tanszék például Umberto Eco A rózsa neve című regénye nyomán szabadulójátékra invitál, amelyen 3-4 fős csapatok indulhatnak nyomozásra a középkor világában. Bárki készíthet DNS-nyakláncot vagy részt vehet gerincegérrel történő állapotfelmérésen, bepillanthat…

Olvass tovább>>

A tudomány ma luxus a médiában

Novák Csaba

A címben idézett kijelentés a Kutatók éjszakájához kapcsolódó kerekasztal-beszélgetésen hangzott el csütörtökön a budapesti Európa Pontban, ahol a résztvevő kutatók és újságírók arról is beszéltek, hogy miként járulhat hozzá a média a tudományos kutatás népszerűsítéséhez. Kardon Béla, a Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont (RCISD) tudományos igazgatója az eseményen elmondta, hogy mivel a felsőoktatás minőségén keresztül a tudomány határozza meg egy ország jövőjét, ezért komolyan el kell gondolkozni, milyen erőforrásokat lehet még felszabadítani a kutatás terén. Kardon szerint a „női agy” még kiaknázatlan lehetőség Magyarországon, hiszen nagyon alacsony a nők aránya a kutatók…

Olvass tovább>>

Kutatók éjszakája 2015: geoinformatikai bemutató az Aquincumi Múzeumban

Novák Csaba

Geoinformatikai bemutató, kézműves foglalkozás és tárlatvezetés is várja az érdeklődőket szeptember 25-én a budapesti Aquincumi Múzeumban a Kutatók éjszakáján. A látogatók Láng Orsolya és Tóth Farkas Márton régészek vezetésével tekinthetik meg 16, 18 és 20 órától a Spakli, ecset, lézerszkenner című kiállítást, ahol többek között az ásatásokat segítő eszközökkel és a régészek munkájával ismerkedhetnek meg. Az ásatási dokumentáció geodéziai részei mind nyomtatott, mind digitális formában rövid idő alatt elkészíthetőek. A felmérés előnyeként a tényleges terepi munka lerövidíthető, a mérés eredményeként gyorsan előállítható a terület 3 dimenziós modellje, részletes helyszínrajza. A…

Olvass tovább>>

A dohányos szülők gyermekei hajlamosabbak az elhízásra

Novák Csaba

Jobban károsítja a gyerekek egészségét a passzív dohányzás, mint azt eddig feltételezték: kanadai kutatók összefüggést találtak a szülők dohányzása és tinédzser gyerekeik túlsúlya között is. Mindegy, hogy a terhesség alatt vagy az autóban ülve: a passzív dohányzás károsítja a fejlődésben lévőket. Különösen a növekedés szempontjából kiemelten fontos tizedik életévig tartó életszakaszban okoz a nikotin és a dohány helyrehozhatatlan károkat. A korábban ismert károk listáját egészítették ki kanadai kutatók a Quebec Longitudinal Study of Child Development című tanulmány adatait felhasználva. Megállapításaik szerint a szülők dohányzása hatással van a gyerek későbbi testsúlyára:…

Olvass tovább>>

GPS-jeladóval követik a gemenci fekete gólyák útját

Novák Csaba

GPS-jeladó segítségével követnek két gemenci fekete gólyát madártani szakemberek, a műholdas nyomkövetőről érkező adatok az eddigieknél pontosabb információkat nyújtanak majd a gólyák vándorlási útvonaláról és a rájuk leselkedő veszélyekről – közölte szerdán a gemenci erdőgazdaság az MTI-vel. A programot kezdeményező és finanszírozó Gemenc Zrt. a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel, illetve a Bajai Ifjúsági Természetvédelmi Egyesülettel közösen végzi a megfigyelést. Az adatokat Kalocsa Béla, a madártani egyesület feketególya-védelmi programkoordinátorának vezetésével dolgozzák fel. A szakemberek egy Jenőnek elnevezett hímre és egy Beának hívott tojóra szereltek GPS-jeladót. A…

Olvass tovább>>

A macskák függetlenebbek, mint a kutyák

Novák Csaba

A kutyákkal ellentétben a macskák általában nem tekintenek biztonságot sugárzó támpontként gazdájukra – állapították meg a brit Lincoln Egyetem szakemberei, akiknek eredményei szerint a felnőtt macskák jóval önállóbbak – még közösségi kapcsolataikban is -, és nem szükségszerűen függ a biztonságérzetük másoktól. „Korábbi vizsgálatok azt sugallták, hogy a kutyákhoz hasonlóan a macskák egy részénél is szeparációs szorongás jelei mutatkoznak, amikor a gazdájuk egyedül hagyja őket, ám tanulmányunk eredményei azt mutatják, hogy a macskák valójában jóval függetlenebbek, mint az ebek. Úgy tűnik, hogy amit mi szeparációs szorongásként értelmezünk, az valójában a frusztráció…

Olvass tovább>>

Az agyi keringés és a világűr: tudományos ösztöndíjat adtak át hölgyeknek

Novák Csaba

Az agyi keringést kutató Farkas Eszter és Kóspál Ágnes csillagász kapta idén a L’Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű ösztöndíját. A négymillió forint összdíjazású rangos elismerést akadémikusokból álló zsűri ítélte oda a díjazottaknak – közölték a szervezők a hétfői díjátadót követően a távirati irodával. Farkas Eszter az agyvérzést követő, az agyban hullámszerűen fellépő, és akár a kezdeti sérülés súlyosbodását is eredményező vérhiány okait kutatja. Kutatása eredményeként a jövőben lerövidíthető lenne a hosszú hónapokon át tartó rehabilitáció, amely során a betegek újratanulnak járni és beszélni, így jelentősen…

Olvass tovább>>