Címke: tudományos

A 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyre nevezett, kreatív magyar fiatalok elsősorban a műszaki, informatikai területek iránt érdeklődnek

~

A 2021/2022. évi Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny 29 tagú szakmai zsűrije a beérkezett pályázatok mintegy felét javasolta kidolgozásra. Összesen 96 középiskolás fiatal folytatja a kutatási és innovációs tevékenységét a több mint 2,5 millió forint összegű ösztöndíjakért. A Magyar Innovációs Szövetség, az ITM és az EMMI által, a 2021/2022-es tanévre meghirdetett Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny egy olyan speciális tanulmányi verseny, melynek során önálló tudományos, innovatív projekteket kell megvalósítania a középiskolás fiataloknak. Jakab László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar professzorának vezetésével, a bírálóbizottság az alábbi szempontok szerint…

Olvass tovább>>

Gyógyászatban használható fémvegyületeket vizsgáltak Szegeden

~
gyógyszer

Fémionok és fémvegyületek szerteágazó kémiai sajátságait és biológiai szerepét, gyógyászati alkalmazásának lehetőségeit vizsgálták a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) egy csaknem ötéves kutatási programban, amely uniós támogatással valósult meg – jelentette be a felsőoktatási intézmény. A közlemény szerint a kutatások eredményeként számos új típusú, potenciálisan gyógyhatású vegyületet fejlesztettek ki, gyakran zöld – a korábban alkalmazottaknál kisebb környezeti terhelést jelentő – szintézismódszerek alkalmazásával. E vegyületek nagy része többféle kedvező tulajdonságot is magukba hordozó molekularészből felépülő hibridmolekula. Így sikeresen állítottak elő potenciálisan rákellenes vagy antibakteriális hatást mutató hibrideket, tanulmányozták azok hatását. Vizsgálták egy fehérjealapú…

Olvass tovább>>

Japán űrhajósokat akar küldeni a Holdra a 2020-as évek második felében

~
Japán űrhajó

Japán űrhajósokat akar küldeni a Holdra a 2020-as évek második felében – jelentették be a japán űrkutatási hivatalban (Jaxa)egy tanácskozáson, amelyen jelen volt Kisida Fumio kormányfő és Kobajasi Takajuki tudományos és technológiai miniszter is – jelentette az NHK japán televízió. A tanácskozáson nyilvánosságra hozták a felülvizsgálat után átdolgozott űrkutatási program „alaptervét”. Ebből kiderül, hogy az űrhajózási hivatal most először szabott meg határidőt a holdutazáshoz. Japán részt vesz az Egyesült Államok irányította Artemis-programban, amelynek az a célkitűzése, hogy űrbázist állítson Hold körüli pályára, és onnan indítsanak űrhajósokat a Holdra. Tokió e program…

Olvass tovább>>

Eiffel-torony méretű kisbolygó haladt el a Föld közelében

~
kisbolygó

Egy, a nagyobb méretű földközeli kisbolygók közé tartozó égitest közelíti meg a Földet szombaton. Bár a (4660) Nereust a NASA a Földre potenciálisan veszélyt jelentő kisbolygók közé sorolja, több millió kilométerre haladt el mellettünk, így nem jelent veszélyt bolygónkra. A csillagaszat.hu hírportálon megjelent cikk szerint az Eiffel-torony méretéhez hasonló, a NASA által potenciálisan veszélyesnek tekintett égitest december 11-én, szombaton, magyar idő szerint 14 óra 51-kor közelítette meg a Földet. Ekkor 3,93 millió kilométerre (0,0263 CSE-re) lesz bolygónk középpontjától, ami a Föld-Hold közepes távolságának (384 ezer kilométer) mintegy 10-szerese. A (4660)…

Olvass tovább>>

Az agysebészek és a rakétatudósok sem nagyobb lángelmék, mint más

~
agy

Az agysebészek és a rakétatudósok sem különösebben okosabbak az átlagnál – erre a megállapításra jutott egy új kutatás, amelyben repülőmérnökök és idegsebészek adatait elemezték. A The Guardian cikke szerint a kutatók egy 329 repülőmérnökből és 72 idegsebészből álló nemzetközi csoport adatait vizsgálták. A résztvevők 12 feladatot töltöttek ki online a Great British Intelligence Test (GBIT) segítségével a Cognitron platformon, valamint válaszoltak a korukkal, nemükkel és a szakterületükön szerzett tapasztalataikkal kapcsolatos kérdésekre. A kutatást részben az motiválta, hogy a kutatók szerették volna megnézni, egyik vagy másik szakma képviselői vajon tényleg szellemi…

Olvass tovább>>

Rendkívüli mértékben olvadnak a Himalája gleccserei

~
Himalája

Rendkívüli mértékben olvadnak a Himalája gleccserei, ami Ázsiában élők millióinak vízellátását fenyegeti – állapította meg egy kutatás. A Leedsi Egyetem vezetésével készült vizsgálat eredménye szerint az elmúlt évtizedekben a Himalája gleccserei a 400-700 évvel ezelőtti utolsó nagy gleccserelőrenyomulás, az úgynevezett kis jégkorszak átlagánál tízszer gyorsabban olvadtak az elmúlt évtizedekben – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. A kutatás szerint a Himalája gleccserei gyorsabban olvadnak, mint a világ más területeinek gleccserei – az olvadás mértékét a tudósok rendkívülinek nevezik. A Scientific Reports című tudományos lapban bemutatott kutatás során rekonstruálták a Himalája 14…

Olvass tovább>>

Mesterséges intelligencia segítheti az exobolygók felfedezését

~
csillag

A mesterséges intelligenciára alapuló képfelismerő módszer segítheti a tudósokat az exobolygók felfedezésében. A Genfi és a Berni Egyetem tudósai az Astronomy and Astrophysics című tudományos folyóiratban ismertették a Diasitek vállalattal közösen kidolgozott módszert. Az exobolygók többségét tranzit módszerrel fedezték fel eddig – ez a csillagfény parányi elhalványulásain alapul, amelyeket a napjuk körül keringő bolygók elhaladása okoz. Ám sok bolygórendszerben a bolygók közötti kölcsönhatás megváltoztatja ezt az ismétlődést, és lehetetlenné teszi a bolygók észlelését. Ezért használták a svájci tudósok a mesterséges intelligenciát a képfelismeréshez. Megtanították a számítógépet arra, hogy a bolygók…

Olvass tovább>>

Szabados László csillagász kapta idén a Kulin György-díjat

~
Szabados László csillagász Kulin György-díja

A Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) elnöksége idén Szabados László csillagásznak ítélte oda a Kulin György-díjat – közölte az egyesület. Szabados professzor emeritus csillagász, az MTA doktora, az MCSE volt elnöke tudományos munkásságának, illetve közzösségszervező és ismeretterjesztő tevékenységének elismeréseként vehette át az életműdíjat és a vele együtt járó, teleszkópot ábrázoló bronzplakettet Mizser Attila főtitkártól az egyesület alapításának 75. évfordulója alkalmából rendezett csütörtöki ünnepségen a Svábhegyi Csillagvizsgálóban. Szabados ötven éve dolgozik a Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézetben. A tudóst a Svábhegyi Csillagvizsgáló távcsövével végzett mérései tették a cefeida-típusú változócsillagok világszinten is elismert kutatójává.…

Olvass tovább>>

A klímaváltozást a tudósok 99,9 százaléka szerint az emberi tevékenység okozta

~
Föld hőtérkép

A klímaváltozást a tudósok 99,9 százaléka szerint az emberi tevékenység okozta – számolt be erről egy új tanulmány alapján a The Guardian. Az üvegházhatást okozó gázok hatásának tudományos bizonyossága mára az evolúcióval és a lemeztektonikával kapcsolatos egyetértés szintjéhez hasonló mértékű – állítják a közel 90 ezer, éghajlattal kapcsolatos tanulmányt megvizsgáló szerzők. Ez azt jelenti, hogy a szakértők körében nincs kétség afelől, hogy a fosszilis tüzelőanyagok, például az olaj, a gáz, a szén, a tőzeg és a fa elégetése felmelegíti a bolygót, és szélsőségesebb időjárást okoz. Egy korábbi, 2013-as felmérés szerint…

Olvass tovább>>

Két új dinoszauruszfaj maradványait tárták fel az angliai Wight-szigeten

~
Ceratosuchops inferodios

Két új dinoszauruszfaj kövületeire bukkantak fosszíliavadászok az angliai Wight-szigeten, a húsevő spinosauridák 125 millió éve éltek a térségben. Az egyik faj a Ceratosuchops inferodios (képünkön) nevet kapta, mivel a kutatók a pokol gémjeként írták le, vadászstílusa ugyanis hasonlíthatott a gázlómadáréra. Homlokán kicsiny szarvak és koponyadudorok voltak. A másikat Riparovenator milnerae-nak nevezték el a közelmúltban elhunyt Angela Milner paleontológus tiszteletére. Az évek alatt feltárt mintegy ötven megkövült csont alapján a dinoszauruszok kilenc méter hosszúak lehettek, egy méter hosszú koponyával – olvasható a BBC News honlapján. A fosszíliavadászok a két koponya egyes…

Olvass tovább>>

A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje

~
Homo bodoensis

A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje – jelentették be kutatók. A faj egyedei a középső pleisztocén földtörténeti időszakban éltek Afrikában. A bodoensis egy koponyára utal, amelyet az etiópiai Awash folyó medrében lévő Bodo D’ar régészeti lelőhelyen találtak. A szakértők szerint a korszak azért jelentős, mert ekkor jelent meg az anatómiailag kortársnak számító emberi faj, a Homo sapiens Afrikában és a neandervölgyi ember Európában. Ebből az időszakból ugyanakkor viszonylag kevés ismerettel rendelkeznek a paleoantropológusok – olvasható a The Guardian című brit napilap honlapján.…

Olvass tovább>>

Putyin: Oroszország élenjár a nukleáris űrenergetikában

~
Szputnyik

Oroszország több évvel megelőzi vetélytársait a nukleáris űrerőművi technológiák fejlesztésében – jelentette ki Vlagyimir Putyin egy, az űripar fejlesztésével foglalkozó online tanácskozáson. „Az elmúlt évek során észrevehetően előrehaladást értünk el a nukleáris űrerőművek egyedi technológiáinak kifejlesztésében. Szakértői becslések szerint Oroszország ezen a területen minden versenytársa előtt jár, hat-hét évvel az egész világ előtt. Ez nagyon jó tartalék, és ezt az előnyt ki kell használni, támogatni kell az áttörést jelentő tudományos kutatásokat az űrhajózás területén, és fel kell gyorsítani a fejlett technológiai megoldások gyakorlati megvalósítását” – mondta Putyin. Az Interfax hírügynökség…

Olvass tovább>>

Koronavírus: a magzat immunrendszerének fejlődését befolyásolja az anya fertőzése

~
koronavírus

A magzat immunrendszerének fejlődését befolyásolja az anya koronavírussal való megfertőződése a várandósság során – állapították meg a brit King’s College London kutatói. A szakértők a Nature Immunology című tudományos lapban bemutatott kutatásuk során olyan babák immunrendszerét vizsgálták, akiknek anyja a terhesség különböző fázisaiban megfertőződött a vírussal – írja a MedicalXpress.com. Arra jutottak, hogy a fertőzésen a várandósság alatt átesett vagy szüléskor még fertőzött anyáktól születő babáknál magasabb az úgynevezett cirkuláló mediátorok száma, valamint az olyan sejtek százalékos aránya, amelyeknek a fertőzésre adott gyors válaszban van szerepük. Az immunsejtek mediátorképző képessége megnövekedett…

Olvass tovább>>

Az eddig véltnél jóval több aszteroidával ütközött a korai Föld

~
asteroida

Jóval több aszteroidával ütközött 3,5-2,5 milliárd évvel ezelőtt a korai Föld, abban az időszakban a becsapódások száma tízszer több lehetett az eddig feltételezettnél – derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport, amely szerint ez a magas ütközési szám lassította az oxigén felhalmozódását a légkörben. A Nature Geoscience című tudományos folyóiratban ismertetett tanulmány szerzői ősi aszteroidamaradványokat vizsgáltak és modellezték becsapódásuk hatásait. Ezek az új modellek segítik a tudósokat abban, hogy pontosabban megértsék, mikor kezdett a bolygónk olyan Földdé válni, amilyennek ma ismerjük – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „A kötetlen oxigén a légkörben…

Olvass tovább>>

Az orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez

~
elefánt

Az elefántokat az agyaruk miatt gyilkoló orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez egy új tanulmány szerint. A bizonyítékok azt mutatják, hogy az ember „szó szerint megváltoztatja a vadon élő állatok anatómiáját” – idézte a tudósokat a The Guardian online kiadása. A Science című tudományos lap friss számában megjelent tanulmány szerint az agyar hiányát okozó, korábban ritka génváltozat nagyon elterjedt az afrikai elefántok egyes csoportjaiban, miután rengeteg állatot öltek meg az agyaruk miatt. A kutatók azt vizsgálták, miért születnek a mozambiki Gorongosa nemzeti park nőstény elefántjai gyakran agyar nélkül, és…

Olvass tovább>>

Emberfélétől származó hatmillió éves lábnyomokat találtak Kréta szigetén

~
Krétai lábnyom

Hatmillió éves, emberfélétől (hominidától) származó lábnyomokat találtak Kréta szigetén. Ezek a legrégebbi ilyen ismert nyomok – közölte a német, svéd, görög, egyiptomi és angol kutatókból álló szakértői csoport. A fosszilizálódott tengerparti üledékben talált lábnyomokra a krétai Trakhilosz falu közelében bukkantak, erről először 2017-ben számoltak be a tudósok. Geofizikai és mikropaleontológiai módszerekkel sikerült most megállapítani a korukat: 6,05 millió évben határozták meg. Ezzel ez a több mint ötven lábnyom a legrégebbi ismert bizonyítéka annak, hogy emberihez hasonlatos lábat járásra használtak – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. A kutatást a Tübingeni Egyetem…

Olvass tovább>>

A NASA marsjárója által készített felvételek megerősítették, hogy a Jezero-kráter egykoron tó volt

~
Mars Jezero kráter tó

Az amerikai űrkutatási hivatal Perseverance marsjárója által a vörös bolygón készített felvételek első tudományos elemzése megerősítette, hogy a Jezero-kráter – amely ma száraz és szél által lekoptatott mélyedés – egykoron egy nyugodt tó volt, amelyet egy kicsiny folyó táplált mintegy 3,7 milliárd évvel ezelőtt. A felvételeken arra is bizonyítékot találtak a kutatók, hogy a tómedernek villámárvizeket kellett kiállnia, amelyek olyan erőteljesek voltak, hogy több tíz kilométerre fekvő szikladarabokat sodort és rakott le a tómederbe, ahol ma is megtalálhatók. A Science című tudományos folyóiratban közzétett elemzés a kráter nyugati oldalán elterülő…

Olvass tovább>>

Hosszabb ideig volt a Hold vulkanikusan aktív, mint azt eddig vélték

~

Hosszabb ideig volt a Hold vulkanikusan aktív, mint azt eddig vélték – ausztrál kutatók a kínai Csang’o-5 űrszonda által begyűjtött kőzetek alapján jutottak erre az eredményre. A Csang’o-5 mintegy 1,7 kilogramm kőzetet gyűjtött a Holdon 2020 decemberében. Négy évtizede ez volt az első minta, amely az égitestről lejutott a Földre. A vizsgálatok szerint a minták, melyek bazaltok, vagyis a láva gyors lehűlésével formálódott vulkanikus kőzetek, nagyjából 2 milliárd évesek, tehát mintegy egymilliárd évvel fiatalabbak, mint a korábban talált minták – írja a The Guardian. A Science című tudományos lapban az eredményekről…

Olvass tovább>>

Megalakult az alkalmazott kutatásokat támogató hálózat

~
tudós, laboratórium

Az alapító okirat aláírásával 2021. szeptember 20-án létrejött a Bay Zoltán Nemzeti Alkalmazott Kutatóintézet-Hálózat – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A hálózat az induláskor kutatás-fejlesztési és vállalkozási tevékenységük összehangolásával fokozhatja négy állami érdekeltségű intézmény piaci bevételtermelő képességét. Távlatosabb küldetése, hogy újabb csatlakozók bevonásával erősítse a magyar gazdaság versenyképességét, magas hozzáadott értéket termelő munkahelyek létesítésére ösztönözzön. A szaktárca ismerteti: az alkalmazott kutatóintézet-hálózat a Bay Zoltán Nonprofit Kft. bázisán jött létre, további alapítói az Autóipari Próbapálya Zala Kft., az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. és a KTI Közlekedéstudományi Intézet…

Olvass tovább>>

Az eddigi legöregebb síléceket találták meg Norvégiában

~
régi norvég sí replika

Jó állapotban megőrződött, fából készült sílécekre bukkantak régészek egy norvég hegycsúcson, az 1300 éves leletek a legöregebb sílécek, amelyeket valaha feltártak. Az első sílécet 2014-ben találták meg a hegycsúcson, ahol mintegy 1300 éven át volt a jégben fagyva. Nemcsak a lécre bukkantak rá, hanem egy ép kötésre is, amely nyírfa fonatból és bőr szíjakból készült. Mivel a sílécet párban használják, a régészek elkezdték figyelni a nyári olvadás idején a térségben lévő jégfoltokat, hogy előkerül-e alóluk a másik. Hét évet kellett várniuk, szeptember végén az első síléc megtalálásának helyétől öt méterre…

Olvass tovább>>