A komplex fizikai rendszerek megértésében elért úttörő eredményeiért három tudós, az amerikai-japán Syukuro Manabe, a német Klaus Hasselmann és az olasz Giorgio Parisi kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. A kutatók kaotikus és látszólag véletlenszerű jelenségek tanulmányozásáért részesülnek az elismerésben – írta indoklásban az illetékes bizottság, hozzátéve, hogy Manabe és Hasselmann alapozta meg ismereteinket a Föld éghajlatáról és arról, hogy az emberi tevékenység milyen hatással van rá, Parisi pedig forradalmasította a rendezetlen anyagokról és a véletlenszerű folyamatokról szóló elméletet. A komplex rendszereket…
Olvass tovább>>Címke: tudományos
Használni tudja az érintőképernyőt, de nem érti a virtuális és a valós közti különbséget a kea
Használni tudja az érintőképernyőt az új-zélandi papagáj, a kea, de nem képes különbséget tenni a virtuális és a való világ képei között – állapították meg az Aucklandi Egyetem kutatói. A kea (Nestor notabilis) különösen intelligensnek és kíváncsinak ismert új-zélandi madár. A faj arról is hírhedtté vált, hogy előszeretettel támadja meg a hegyekbe látogatók autóinak gumi ablaktörlőit. De azért is cikkeztek róluk, mert turisták táskáiból vittek el dolgokat. A gazdákat pedig a juhok megtámadásával haragították magukra. Amalia Bastos, Patrick Wood és Alex Taylor kutatók ezúttal arra voltak kíváncsiak, képesek-e különbséget tenni…
Olvass tovább>>Az Adriai-tenger védelmére szólítottak fel tudósok Horvátországban
Horvát tudósok egy csoportja nyilvános felhívást intézett a parlementhez és a kormányhoz, amelyben arra szólítottak fel, hogy mielőbb fogadjanak el konkrét cselekvési tervet az Adriai-tenger védelmére, amely szerintük elengedhetetlen a horvát társadalom fenntartható fejlődéséhez – írta a helyi sajtó. Mint mondták, az Adriai-tenger szakmai és tudományos kutatása évek óta folyik, de hiány van rendszerszintű interdiszciplináris kutatásokban, amelyek megmagyaráznák a „vágtató változásokat”. A horvát tudósok azt állítják: a változások visszafordíthatatlanok, az Adriai-tenger hőmérsékletének emelkedése a tengerszint és a sótartalom növekedéséhez vezet, valamint fokozott rétegződést eredményez, ami közvetlen hatással van a tengeri…
Olvass tovább>>Egymilliárd forintos támogatás ösztönzi a nemzetvédelmi kutatómunkát
Védelmi kutatás-fejlesztést célzó alprogrammal bővül a fiatal magyar kutatókat támogató Kooperatív Doktori Program (KDP). Az egymilliárd forint keretösszegű felhívás célja a magasan képzett, tudományos ismeretekkel rendelkező munkavállalók számának növelése a nemzetstratégiai ágazatban – jelentette be kedden az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A Nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs alapból meghirdetett Kooperatív Doktori Program (KDP) speciális ösztöndíjprogramként az ipari és szolgáltatói szektorok igényeihez igazodva támogatja a tehetséges magyar fiatalok pályakezdését. A kezdeményezés idén az egymilliárd forintos keretösszegű Nemzetvédelmi Alprogrammal (NVKDP) bővül – tették hozzá a közleményben. Az NVKDP pályázatra a felsőoktatási…
Olvass tovább>>BAKONYI 100 EMLÉKKONGRESSZUS
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Balatoni Szövetség, a Magyar Növénynemesítők Egyesülete, a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány, az MTA Növénynemesítési Tudományos Bizottság, Keszthely Város Önkormányzata, Cserszegtomaj Nagyközség Önkormányzata, Csopak Község Önkormányzata és a Da Bibere Zalai Borlovagrend és a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége nevében nagy tisztelettel meghívjuk Bakonyi Károly, világhírű szőlőnemesítő születésének 100. évfordulója alkalmából 2021. november 4-én (csütörtökön) kerül megrendezésre a Bakonyi 100 Emlékkongresszus c. rendezvény. További információk és regisztráció: http://bakonyi100.hu/ Az esemény facebook oldala: https://www.facebook.com/events/529656798397981 Programtervezet: 10:00 Ünnepélyes mamutfenyő-ültetés Keszthely, Várkert (Google…
Olvass tovább>>Visszatértek a Földre a kínai űrállomás előkészítésén dolgozó űrhajósok
Visszatért a Földre a kínai űrállomás előkészítésén dolgozó három kínai űrhajós, aki három hónapon át dolgozott az űrállomás központi elemében. A China Daily című kínai lap tudósítása szerint az űrhajósokat visszahozó kapszula helyi idő szerint délután 1 óra 34 perckor landolt az észak-kínai Belső-Mongólia Autonóm Területen. A háromtagú legénységet június 17-én a Sencsou-12-es űrhajó fedélzetén bocsátották fel a Tienkung (Égi Palota) kínai űrállomásra, ahol első lakókként 90 napot töltöttek el. Ez alatt egyebek mellett két űrsétát hajtottak végre, egy robotkar segítségével az állomás külső részén található, különböző berendezéseket installálták, valamint…
Olvass tovább>>A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét
A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét egy új evolúciós kutatás szerint, mely 300 kövület adatait vetette össze klímamodellekkel. A Homo sapiens faj mintegy 300 ezer éve alakult ki az emberi nemen, a Homón belül. Alfaja a Homo sapiens sapiens, vagyis a mai modern ember, amely jóval nagyobb termettel és háromszor nagyobb aggyal rendelkezik, mint az egymillió éve élt emberek. Régóta folyik a vita arról, milyen tényezők támogatták az ember ilyen irányú fejlődését. A Cambridge-i Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai a vizsgált 300 kövületnél – melyek kora…
Olvass tovább>>Műholdas technológia segíthet az őslakosoknak az erdőirtások megfékezésében
Segíthet az erdőirtások megfékezésében az őslakos közösségeknek a műholdas technológia egy új tanulmány szerint. Az Amazonas őserdő perui őslakosait természetvédő csoportok látták el okostelefonokkal és műholdas adatokkal. A technológiának köszönhetően a projekt első évében felére sikerült csökkenteni a kiirtott fák mennyiségét – adta hírül a BBC. Az Amazonas esőerdőinek egyharmada terül el 3344 ismert őslakos közösség területén. A közösségek vezetői a hatóságokkal együttműködve kutatnak az illegális fakitermelések után saját területükön. A bányászat, a fakitermelés és illegális növénytermesztés miatt évtizedek óta folyik az erdőirtás a térségben. Az elmúlt negyven évben a…
Olvass tovább>>A 2800 évvel ezelőtti, Bibliából ismert földrengés nyomaira bukkantak Jeruzsálemben
A Jeruzsálemben folyó ásatásokon a 2800 évvel ezelőtti, Bibliából ismert földrengés nyomaira bukkantak a régészek – adta hírül a The Jerusalem Post angol nyelvű izraeli újság hírportálja. A múltban más helyeken már több helyen is találtak bizonyítékokat a 2800 évvel ezelőtt, Uzziás júdai király idejében történt földrengésre, de Jeruzsálemben mindeddig soha nem találtak erre utaló tárgyi emlékeket a régészek. Az Izraeli Régészeti Hatóság kutatói szerdán bejelentették, hogy a mai óváros falainak közelében, attól délre, Dávid városában, Jeruzsálemben is előkerültek az évszázadokig ható emlékezet alapján igen súlyos földrengés nyomai. Korábbi ásatásokon Hacorban…
Olvass tovább>>Cápatámadás 3000 évvel ezelőtti áldozatának maradványait találták meg
Háromezer évvel ezelőtti cápatámadásban elhunyt áldozat maradványait fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport Japánban. A Journal of Archeological Science folyóiratban publikált tanulmány szerint ez a legkorábbi közvetlen bizonyíték egy ember elleni cápatámadásra. A nemzetközi kutatócsoport a régészettudomány és a halottkémek által használt technológiák segítéségével rekonstruálta, hogy mi történt – számolt be róla a Phys.org tudományos ismeretterjesztő portál cikke. A cápatámadás áldozatát J. Alyssa White oxfordi kutató és Rick Schulting professzor fedezte fel, miközben a Kiotói Egyetemen az őskori vadászó-gyűjtögető népek csontvázmaradványain erőszakos traumákra utaló nyomokat vizsgáltak. Egy Cukumóban talált felnőtt férfi…
Olvass tovább>>Egy eddig ismeretlen, új emberfajé lehet a Kínában talált 146 ezer éves emberi koponya
Több tanulmányban mutatták be kínai tudósok azt a mintegy 146 ezer éves emberi koponyát, amely feltételezésük szerint egy teljesen új emberfajé lehet. Ez az emberfaj a legközelebbi evolúciós rokona lehet a modern embernek az eddig ismert ősemberek közül, mint a neandervölgyi vagy a Homo erectus – olvasható a BBC News honlapján. A Homo nem eddig fellelt koponyafosszíliái között ez a legnagyobb koponya, amelynek a kutatók a Homo longi, azaz sárkány ember nevet adták. Ez a csoport mintegy 146 ezer éve élt Kelet-Ázsiában. Még 1933-ban bukkant a leletre egy híd építésekor egy…
Olvass tovább>>Még mindig a Hold körül keringhet az Apollo 11 felszállóegysége
Még mindig a Hold körül keringhet az Apollo 11 holdkompjának felszállóegysége James Meador, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatója szerint. Meador az arXiv szerverre, a tudományos kutatások online adattárába feltöltött írása szerint kutatásai nyomán talált bizonyítékokat erre – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő portálon. A NASA asztronautái, Neil Armstrong és Buzz Aldrin 1969-ben sikeresen landoltak a Holdon. Miután több mint 21 órát töltöttek a felszínen, újra felszálltak az Eagle holdkomp részét képező felszállóegységgel (AS). Hamarosan összekapcsolódtak a parancsnoki modullal, amely visszaszállította őket a Földre. Mielőtt visszaindultak, a felszállóegységet kiengedték a világűrbe.…
Olvass tovább>>Megmérték a Föld belsejének hőmérsékletét az óceáni hátságok mentén
Megmérték a Föld belsejének hőmérsékletét az óceáni hátságok mentén, a víz alatti vulkanikus területeken a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói. Itt viszonylag állandó, mintegy 1350 Celsius-fokos a hőmérséklet, de egyes forró hőpontoknál elérheti az 1600 Celsius-fokot is. A tudósok eredményeikről a Journal of Geophysical Research: Solid Earth című tudományos lapban számoltak be és bemutatták a Föld belsejének hőmérsékleti térképét az óceáni hátságok mentén. A térkép segítségével a tudósok jobban megérthetik a víz alatti vulkánokat működtető olvadási folyamatokat és azt, hogy ezek mikénr befolyásolják a lemeztektonikai mozgások ütemét. „A hőáramlás és a…
Olvass tovább>>Decemberben megközelíti a Vénuszt egy üstökös
Az idén októbertől decemberig hazánkból is megfigyelhető Leonard-üstökös 2021. december 18-án a Vénusz közelében száguld el, legyezőként szétterülő porcsóvájának szemcséi pedig meteorzáport idézhetnek elő a bolygó légkörében – írta Tóth Imre, az Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos főmunkatársa a csillagaszat.hu oldalon közzétett cikkében. A csillagászati hírportálon olvasható beszámoló szerint 2021 első üstökösére Greg J. Leonard, az arizonai Hold- és Bolygókutató Laboratórium tudományos főmunkatársa bukkant rá a Catalina égboltfelmérő program keretében 2021. január 3-án, a Mount Lemmon Obszervatórium (Santa Catalina Mountains, Arizona) 1,5 méteres tükrös távcsövével készített felvételeken. A Leonard-üstökös,…
Olvass tovább>>Az előemberek eddig ismeretlen csoportját azonosították Izraelben
Homo Neser-Ramla néven új előemberfajtát azonosítottak Izraelben talált csontmaradványok alapján a Tel-Aviv-i Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói. A spanyol, német Ramla nevű város közelében folytatott ásatásokon talált csont- és koponyamaradványokból határozták meg az új ősi előemberfélét, amelynek tagjai több százezer évig éltek a térségben, és számos további terület felé szóródtak szét Spanyolországtól Kelet-Ázsiáig. A Science című tudományos folyóiratban két tanulmányt tettek közzé, amelyek egyike meghatározza a Neser-Ramla csoportot, a másik pedig a csontok körül talált anyagi kultúrával, kőeszközökkel foglalkozik. Az írások új megvilágításba helyezik az ember őstörténetét, és…
Olvass tovább>>Sikeresen teljesíti küldetését az első magyar fejlesztésű asztrofizikai kisműhold
Küldetésének első három hónapja alatt sikeresen működött az első magyar fejlesztésű asztrofizikai kisműhold, a GRBAlpha – közölte a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK). A CSFK kutatóinak vezetésével tervezett, magyar-szlovák-japán együttműködésben megépült kisműhold 2021. március 22-én indult el űrbéli útjára a kazahsztáni bajkonuri űrrepülőtérről. A GRBAlpha egy 10x10x11,3 centiméteres műhold, amely nevét a világegyetem legnagyobb robbanásaihoz kapcsolódó gamma-kitörésekről kapta (GRB). A küldetés célja, hogy a nagyenergiás asztrofizika egyik legizgalmasabb kérdésköre, a gamma-kitöréseknek nevezett jelenségek minél pontosabb megismerését segítse elő új típusú, akár 10-30 centiméter méretű kisműholdakon is alkalmazható detektor-rendszerek felhasználásával –…
Olvass tovább>>SciChallenge: tiniket segítenének tudományos életpályára
Az Európai Unió által támogatott nemzetközi SciChallenge projekt célja, hogy felkeltse a fiatalok érdeklődését a természettudományok, a műszaki és mérnöki tudományok, illetve a matematika iránt. Európában az innováció a fejlődés és a gazdaság fellendítésének egyik eszköze. Ennek kulcsfontosságú feltétele, hogy minél több fiatalból tehetséges tudós váljon. A tudományos értékek előtérbe helyezése és a kutatói életpálya népszerűsítése inspirálta az Európai Unió által támogatott nemzetközi SciChallenge projektet, amelynek célja, hogy felkeltse a fiatalok érdeklődését a természettudományok, a műszaki és mérnöki tudományok, illetve a matematika iránt. A projekt versenyre hívja a fiatalokat, de…
Olvass tovább>>