Az erdők legalább fél fokkal hűvösebben tartják a Földet egy új tanulmány szerint

Az erdők legalább fél Celsius-fokkal hűvösebben tartják a Földet egy új kutatás friss adatai szerint. A globális és helyi hőmérsékletre gyakorolt hatásuk miatt a világ erdei sokkal nagyobb szerepet játszanak a klímaválság elleni védekezésben, mint korábban gondolták – írja a The Guardian a Frontiers in Forests and Global Change című tudományos lapban megjelent kutatás alapján. Az erdők szén-dioxid-felvételben játszott szerepét alaposan megvizsgálták már. Új, átfogó adatok azonban arra utalnak, hogy ennél sokkal jelentősebb előnyöket nyújtanak: ahogy az energiát és a vizet átalakítják, segítenek hűvösen és nedvesen tartani a közeli és…

Olvass tovább>>

Most már mindent tudunk a szalámigyártás folyamatáról

Pick szalámi

A szalámigyártás teljes folyamatát felölelő, a Szegedi Tudományegyetemmel közös kutatási program zárult le a Pick Szeged Zrt.-nél — közölte a Bonafarm csoporthoz tartozó cég vezérigazgatója Szegeden. Takács István a 2017 őszén indult, 2,573 milliárd forintos összköltségű projekt eredményeit bemutató sajtótájékoztatón elmondta, a cég új szalámigyárat épít Szegeden, a projekt részben ehhez kapcsolódott. A cégnél és az egyetemen folyó kutatások során vizsgálták a különféle húsalapanyagok vízleadását. Dolgoztak a füstölési eljárás optimalizálásán, ennek érdekében egy tesztüzemet is építettek. A kutatók elvégezték a csak a Pick szalámira jellemző természetes penészkultúra standardizálását, ezzel biztosítva, hogy…

Olvass tovább>>

Az eddigi legősibb óhéber szövegre bukkantak Izraelben

óhéber szöveg

Az eddigi legősibb, az i. e. XIII. századból származó óhéber nyelvi emlékre bukkantak Izraelben – jelentette a Jediót Ahronót című újság. A Ciszjordánia északi részén, Szamáriában, az Ebal-hegyen megtalált 3200 éves kicsiny, összehajtogatott ólomlemezre írt átokszövegben többször is előfordul az Ószövetség egyik istenmegnevezése, a Jahve szó. A szakemberek egyenesen földrengésszerűnek nevezik a kis szövegtöredék megtalálását és írásának megfejtését, mely új ismeretekkel gazdagítja a bibliakutatást. Az amulettben elhelyezett lemezkére az ősi átkokat az eddig ismert legrégebbi héber írással vésték ki, melyet protokánaáninak neveznek a tudósok. A két-három centiméteres oldalú, négyzet alakú lemezen…

Olvass tovább>>

Összeroppant a Conger-jégself az Antarktiszon a műholdfelvételek szerint

Antarktisz

Műholdfelvételek szerint a mintegy Róma nagyságú Conger-jégself néhány nap alatt teljesen összeroppant a térségben tapasztalható szokatlanul magas hőmérséklet miatt – írta meg a The Guardian. A Conger-jégself, amelynek felszíni kiterjedése 1200 négyzetkilométer volt, a felvételek tanúsága alapján március 15-e környékén szakadt le és tört össze. A múlt héten az Antarktisz keleti részén szokatlanul meleg volt, a Concordia bázison március 18-án mínusz 11,8 Celsius fokot mértek, ami több mint 40 Celsius fokkal melegebb, mint az ebben a szezonban ott megszokott. A rekordhőmérsékleteket egy légköri folyó okozta, amely csapdába ejtette a meleget…

Olvass tovább>>

Hat életmódbeli változtatással mindenki tehet a klímaváltozás ellen

étel

Hat viszonylag egyszerű életmódbeli változtatással mindenki hozzájárulhat a klímaváltozás elleni küzdelemhez – állapította meg egy új tanulmány, amely egyebek mellett az egészséges, főként növényi alapú táplálkozást és az elektronikai cikkek legalább hét évig tartó használatát szorgalmazta. A három vezető intézmény által készített tanulmány kiemelte, hogy a kormányok és az egyes emberek kis változtatásokkal jelentős hatást érhetnek el a globális károsanyag-kibocsátás csökkentésében. A The Guardian által hétfőn ismertetett tanulmány szerint hat konkrét kötelezettségvállalás betartása visszafoghatná az elszabadult fogyasztást, amely részben az éghajlati válság okozója. A Leedsi Egyetem tudósai által végzett, valamint az…

Olvass tovább>>

Átadták az SZTE inkubátorházát

SZTE inkubátorház

Az ELI ALPS Lézeres Kutatóközpont mellett elterülő Science Park Szeged első létesítményeként átadták kedden a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Inkubátorházát (képünkön). Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ünnepségen azt mondta, a kormány azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra Magyarország a jelentős innovátorok közé lépjen elő. A magyar szakemberek képességeinek kibontakoztatását a kutatói életpálya támogatásával és világszintű infrastruktúra létrehozásával ösztönzik. A kutatás-fejlesztésre fordított összeg a GDP 1,6 százalékra emelkedett, tavaly megközelítve az 800 milliárd forintot, melyből 251 milliárd forint volt állami forrás. A kormány célja, hogy 2030-ra 3 százalék legyen ez…

Olvass tovább>>

Leletekben gazdag avar kori temetőt tártak fel Baranyában

L. Simon László

Kiemelkedően gazdag leletanyaggal rendelkezik és komoly tudományos jelentőséget képvisel az az avar kori temető, amelyet az elmúlt hónapokban a Baranya megyei Babarcnál tártak fel – közölte a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatój. L. Simon László felidézte, hogy a Janus Pannonius Múzeum (JPM) és az Ásatárs Kft. szakemberei az M6-os autópálya Bóly és a horvát határ közötti szakaszának építését megelőző – háromhektáros területet érintő – feltárások során bukkantak rá a gazdag leletanyaggal rendelkező avar kori temetőre. Tóth Zsolt, a Janus Pannonius Múzeum régésze, a feltárás vezetője elmondta, hogy a Babarc határában…

Olvass tovább>>

A világ legrégebbi szívószálait találhatták meg a Kaukázusban

A világ legrégebbi szívószálai lehetnek azok az 5500 éves, méternyi hosszúságú, ezüst-arany csövek, amelyeket a Kaukázus északi részén találtak a XIX. század végén. A nyolc vékony falú, keskeny, lyukacsos végű csövet 1897 nyarán Majkop közelében, egy domb feltárása során fedezték fel. A leletre emberi maradványokat tartalmazó három sírhely közül a legnagyobbikban bukkantak rá – idézte fel a The Guardian. A régészek korábban úgy gondolták, a csövekkel a temetési menetben használt baldachinokat támasztották alá, estleg jogarként szolgáltak. Egy orosz kutatócsoport azonban most arra a megállapításra jutott, hogy szívószálak lehettek, amelyekkel egy…

Olvass tovább>>

A fogyás csökkentheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát

A túlsúlyos és elhízott felnőttek fogyással csökkenthetik annak esélyét, hogy később vastagbélrák alakuljon ki náluk – számolt be róla a medicalxpress.com tudományos portál. A vastagbélrák a harmadik leggyakoribb ráktípus és a harmadik vezető rákos halálozási ok a férfiak és nők körében az Egyesült Államokban. Az Oxford University Press által a JNCI Cancer Spectrum című folyóiratban publikált tanulmány felidézi, hogy az elmúlt három évtizedben világszerte nőtt az elhízottak száma, ami számos krónikus betegség kialakulásának kockázatát is fokozta. Az elhízás a vastagbélpolip (adenóma) és a vastagbélrák ismert kockázati tényezője. A túlsúlyos és…

Olvass tovább>>

A Csendes-óceánban végzi a Nemzetközi Űrállomás

Nemzetközi űrállomás ISS

A Csendes-óceánba zuhan 2030 után a Nemzetközi Űrállomás (ISS) a többi leselejtezett műhold és űrszemét mellé – közölte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). Az ISS folytatja működését 2030-ig, mielőtt elindul vízi temetőjébe, a Csendes-óceán civilizációtól legtávolabb eső pontjára – idézte a The Guardian online kiadása a NASA közleményét. Több mint harminc évvel 1998-as fellövése után az űrállomást 2031 januárjában letérítik pályájáról. Ahogy a pályáját elhagyta, megkezdődik látványos zuhanása, melynek végén vízbe csapódik a Nemo-pontnál, amely nagyjából 2700 kilométerre van a szárazföldtől, és kiszolgált űrállomások, régi szatellitek és más ember alkotta…

Olvass tovább>>

A testszag és egyéb bűzök észlelésének mechanizmusát azonosították

büdös

A testszag és egyéb bűzök észlelésének mechanizmusát azonosították amerikai kutatók – írja a The Guardian. A mintegy négyszáz szaglóreceptornak csupán töredékéről mutatták ki eddig, hogy részt vesz a speciális szagok észlelésében. „Még mindig meglepő módon keveset tudunk arról, hogyan működnek a szaglószervi receptorok, miként lépnek egymással kapcsolatba, hogy kódolják az észleléseket” – mondta Joel Mainland, a Pennsylvaniai Egyetem és Monell Chemical Senses Center közös tanulmányának társszerzője. A már feltárt receptorok között van például a cis-3-hexen-1-ol nevű, a frissen vágott fűre emlékeztető illatú kémiai anyagot érzékelő receptor és az androsztenon nevű,…

Olvass tovább>>

Hol másutt? A volt Loki-pályán épülhet fel az új Természettudományi Múzeum

Loki pálya

Az önkormányzat javaslata szerint a debreceni Nagyerdőben, az Oláh Gábor utcai volt Loki-pálya területén épülhet fel az új Természettudományi Múzeum – közölte a város polgármestere. Papp László emlékeztetett: december végén kötöttek a kormánnyal támogatási szerződést, amelyben 2,4 milliárd forintot biztosít a kabinet, hogy a város elvégezze a múzeum létesítésével kapcsolatos előkészítő munkákat. Ezzel többéves előkészítő folyamat indul el, amelynek része egy részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, egy tervpályázati eljárás lefolytatása, majd az engedélyes, illetve a kiviteli tervek elkészítése – sorolta a polgármester. Hozzátette: terveik szerint az állatkert szomszédságában lévő öthektáros területen épülne…

Olvass tovább>>

A levegőben lévő DNS elárulja, hogy milyen állatok vannak egy állatkertben

DNS

Két kutatás is igazolta, hogy egy állatkert levegőjében elegendő DNS található ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, milyen állatok élnek ott. A Current Biology című folyóiratban csütörtökön két kutatócsoport is publikált egy-egy, egymástól független tanulmányt, amelyből kiderül, hogy egy helyi állatkert levegőjéből vett mintából elegendő DNS-t tudnak gyűjteni a közelben élő állatok azonosításához. Ez értékes, nem invazív eszköznek bizonyulhat a biológiai sokféleség nyomon követésére – számolt be róla a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál. „A gerincesek levegőben lévő környezeti DNS-ének kimutatása lehetővé teszi, hogy olyan állatokat is észleljünk, amelyekről nem látjuk, hogy…

Olvass tovább>>

Egy új hipotézis magyarázatot adhat a Föld-szerű bolygók keletkezésére is

HD 163296 bolygókeletkezés

Bolygóbölcsők sokaságát hozhatja létre az a fizikai folyamat, amit egy nemzetközi kutatócsoport fedezett fel Regály Zsolt, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa vezetésével. Az új bolygókeletkezési hipotézis magyarázatot adhat többek között arra, hogyan keletkeztek a Föld-szerű bolygók vagy a Jupiter méretű óriásbolygók. A felfedezésről az Angol Királyi Csillagászati Társaság havilapjában, a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society szaklapban számoltak be a kutatók – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH). Mint a közleményben olvasható, bár az Univerzum leggyakoribb objektumai a bolygók, mégsem értjük…

Olvass tovább>>

Ötéves gyógyszerkutatási program zárult le a Szegedi Tudományegyetemen

gyógyszer

Növényekből és gombákból kinyerhető daganat- és mikrobaellenes, illetve kardiovaszkuláris hatású vegyületeket vizsgáló ötéves kutatási program zárult le a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE). Hohmann Judit, a projekt szakmai vezetője az eredményeket bemutató csütörtöki online konferencián elmondta, a 962 millió forintos összköltségvetésű programban vegyületeket szolgáltató, szerkezetkutatást, illetve bioaktivitást vizsgáló csoportok vettek részt az SZTE négy – orvos-, gyógyszerész-, fogorvos- és természettudományi – karáról. A szakemberek biológiailag aktív terpenoidokat vontak ki mohákból, magasabb rendű növényekből és gombákból, valamint félszintetikus vegyületeket állítottak elő, majd elvégezték ezek kémia és farmakológiai jellemzését, majd megtörtént az azonosított hatóanyagok…

Olvass tovább>>

Egy 4500 éves naptemplomot találtak Egyiptomban

Egyiptom naptemplom

Egyiptom elveszett naptemplomainak egyikét fedezhették fel a régészek Kairótól mintegy 15 kilométerre délre, a páratlan leletre Abu Gorabban bukkantak egy másik templom alatt – közölte Massimiliano Nuzzolo, a régészeti misszió társigazgatója. 1898-ban a térségben dolgozó régészek fedezték fel Niuszerré (vagy Neuszerré Ini) az ókori egyiptomi V. dinasztia hatodik uralkodójának naptemplomát. Niuszerré 24-35 évig uralkodhatott, az i. e. XXV. században. A mostani feltárásokon talált leletek arról tanúskodnak, hogy Niuszerré naptemploma egy másik naptemplom maradványira épült. „A XIX. századi régészek ennek az agyagtéglából készült épületnek csak egy nagyon kicsi részét tárták fel…

Olvass tovább>>

A végtagok fejlődéséért felelős gének határozzák meg az ujjlenyomat formáját

ujjlenyomat

A végtagok fejlődéséért felelős gének határozzák meg az ujjlenyomat formáját, nem pedig a bőrért felelős gének – állapították meg kínai kutatók. Az eddigi legátfogóbb elemzés eredményeit a szakértők a Cell című tudományos lapban mutatták be. Az új információk segítenek a tudósoknak megérteni a gének és az ember fenotípusainak jellemvonásai közötti kapcsolatot – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. A kutatókat vizsgálataik elején csak a kíváncsiság hajtotta. Később kiderült, hogy az ujjlenyomat mintázata a végtagnövekedésért felelős génekkel áll összefüggésben. Ezek a gének kritikus jelentőségűek a magzati fejlődés során. Ez a pleiotrópia klasszikus…

Olvass tovább>>

Szuperóriás robbanással végződő haláltusáját követték Hawaiin

csillaghalál

Először figyelték meg valós időben egy vörös szuperóriás robbanással végződő haláltusáját csillagászok: a hatalmas csillag gyors önpusztítása végén összeomlott és II-es típusú szupernóvává vált. Két Hawaiin lévő teleszkóp segítségével végezte egy szakértői csoport a fiatal szupernóvákat vizsgáló kutatást (Young Supernova Experiment – YSE). Ennek során megfigyelhették a vörös szuperóriást utolsó 130 napját, mely a halálos detonációban végződött – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. „Ez valódi áttörés annak megértésében, hogy mi történik a nagytömegű csillagokkal a haláluk előtti pillanatokban” – mondta Wynn Jacobson-Galán, a kutatásról a The Astrophysical Journal című tudományos…

Olvass tovább>>

Szuperbaktérium fejlődött ki egy gomba és egy baktérium közötti harcból

sün

Antibiotikumnak ellenálló szuperbaktérium fejlődött ki sünök bőrén természetes módon, egy gomba és egy baktérium közötti harc eredményeként. A bizonyítottan a sünöktől származó szuperbaktérium még jóval azelőtt kifejlődött, hogy felfedezték volna a ma ismert antibiotikumokat – írja a BBC hírportálja. Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy egy a sünök körében gyakori bőrgomba természetes módon termel antibiotikumot. Erre válaszul fejlesztett ki az állat bőrén élő baktérium az antibiotikummal szembeni rezisztenciát. A kutatóknak a Nature című tudományos lapban bemutatott eredményei arra világítanak rá, hogy hogyan vezettek természetes biológiai folyamatok ennek a szuperbaktériumnak a kialakulásához mintegy…

Olvass tovább>>

Etológusok: a kutyaagy képes különbséget tenni a nyelvek között

kutya

A kutyák agya érzékeli, ha emberi beszédet hall, és képes különbséget tenni a nyelvek között: más-más mintázatot mutat egy ismert és egy ismeretlen nyelv hallatán – mutatták ki az ELTE Természettudományi Karának (TTK) etológusai legújabb agyi képalkotásos vizsgálatukban. Mint az ELTE közleményében kiemelik, az Etológia Tanszék kutatóinak elsőként sikerült kimutatniuk, hogy egy nem emberi agy is meg tud különböztetni egymástól két nyelvet. A kutatást bemutató cikk csütörtökön jelent meg a NeuroImage című tudományos folyóiratban. „Tudjuk, hogy az emberek már csecsemőkorban, még mielőtt megtanulnának beszélni, képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket. De…

Olvass tovább>>