Megtalálták a világ legelső szerszámait Jordániában

A világ legrégebbi, emberelődök készítette eszközeit, valamint az első ismert fehérjemaradványokat tárta fel a jordániai Azrakban egy nemzetközi kutatócsoport. A kanadai Victoriai Egyetem April Nowell vezette kutatócsoportja 250 ezer évvel ezelőtt élt emberelődök eszközeinek maradványait vizsgálta meg, melyeket egy Azrak környéki hajdani oázis területén találtak. A terület mára elsivatagosodott, ám egykor elegendő csapadék érte – írta a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. A kőeszközökön levágott állatok – lovak, orrszarvúk, tulkok és kacsák – fehérjemaradványait is azonosították. A felfedezésből arra lehet következtetni, hogy az ember elődjei – évezredekkel a Homo sapiens afrikai megjelenése…

Olvass tovább>>

A kabátkészítés megmenthette volna a neandervölgyieket a kihalástól

neandervölgyi (fotó: npr.org)

A korai emberfélékkel ellentétben, akik rájöttek, hogyan készítsenek maguknak párkaszerű ruházatot a hideg ellen, a neandervölgyieknek valószínűleg azért nem sikerült átvészelniük a jégkorszakot, mert nem tudták melegen tartani magukat az állatok bundájával – állapították meg a kanadai Simon Fraser Egyetem kutatói. A Journal of Anthropological Archaeology című folyóiratban közölt tanulmány készítői a korai emberfélék és a neandervölgyiek táborhelyeire vonatkozó régészeti adatokat elemezve gyűjtötték össze a területek közötti hasonlóságokat és különbségeket – írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. Az egyik legfőbb eltérés az volt, hogy a neandervölgyiek lakóhelyeinél nem találtak olyan típusú…

Olvass tovább>>

Stephen Hawking díjat alapított a tudomány népszerűsítéséért

Stephen Hawking-medállal ismerik el azokat a szakembereket, akik a legjobbnak bizonyulnak a tudomány közvetítésében az emberek felé. Az első díjazottak a tenerifei Starmus tudományos fesztiválon vehetik át a kitüntetést június 29-én. A díj alapításának évében személyesen választottam ki a nyerteseket. Mindannyian kiemelkedően sokat tettek a tudomány népszerűsítéséért – mondta Hawking professzor a győztesek nevét bejelentő sajtótájékoztatón. A Stephen Hawking-medál első kitüntetettjei Jim Al-Khalili brit fizikus, író, a BBC műsorvezetője, Hans Zimmer német zeneszerző és Mark Levinson amerikai dokumentumfilm-rendező. Zimmer a Csillagok között című, 2014-ben bemutatott sci-fi zenéjéért, Levinson a Particle…

Olvass tovább>>

Olasz és szlovén vállalkozóknak mutatkozott be a magyar lézerközpont

A Szegeden épülő ELI-ALPS európai lézer-kutatóintézettel és a helyi tudományos parkkal való együttműködési lehetőségekről tartottak információs napot olaszországi és szlovén cégek képviselőinek csütörtökön Triesztben. Hagymási Tünde, az olaszországi magyar nagykövetség külgazdasági szakdiplomatája az MTI-nek arról számolt be, hogy nagy érdeklődés kísérte az északkelet-olaszországi város tudományos-technológiai parkjában (Area Science Park) bemutatott projektet. Az eseményt a helyszínen résztvevők mellett sokan online is figyelemmel kísérték. A római magyar nagykövetség, a trieszti Elettra Sincrotrone és a köré épült Area Science Park, valamint az ELI-ALPS által szervezett eseményen a Magyarországon épülő európai kutatóintézetet mutatták be.…

Olvass tovább>>

Két magyar résztvevő az Intel ISEF nemzetközi tudományos versenyen

Két magyar diáklány vesz részt a világ legnagyobb középiskolásoknak szóló tudományos versenyén: az Intel ISEF (International Science and Engineering Fair) május 8. és 13. között zajlik az Arizona állambeli Phoenixben. Idén Király Szilvia, a Városmajori Gimnázium 18 éves tanulója az Építsünk ereket őssejtekből elnevezésű projektjével, míg Bálint Karola, a Csongrádi Batsányi János Gimnázium tavaly végzett diákja ShopMap, avagy tablet a bevásárlókocsin című projektjével vehet részt a megmérettetésen – közölte az esemény magyarországi kommunikációjával foglalkozó cég az MTI-vel. Magyarországon a Magyar Innovációs Szövetség delegálja a magyar indulókat az Ifjúsági Tudományos és…

Olvass tovább>>

A tudományok adat-intenzivitásáról tart előadást Csabai István az ELTE-n

Május 6-án Csabai István, az ELTE Természettudományi Kar Fizika Intézet Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének tanára tartja az egyetem hagyományos, Pázmány-napi előadását Galaxisok, gének, gráfok: adat-intenzív megközelítés a tudományokban címmel. Csabai széles körű kutatómunkája a statisztikus fizikától a csillagászaton át a bioinformatikáig sok diszciplínára terjed ki: olyan tudományterületekkel foglalkozik, ahol az új technológiák előretörésével sok adat gyűjthető, és azok statisztikai elemzésével komplex jelenségek érthetőek meg, legyen az egy sejt, az ember alkotta internet, vagy maga az univerzum – olvasható az ELTE honlapján. A sok adat értelmezéséhez a szaktudományok hagyományos megközelítése mellett…

Olvass tovább>>

Valóban eltűnt Shakespeare koponyája

Shakespeare sírjából hiányzik a költő koponyája – állapították meg azzal a radarvizsgálattal, amelyről korábban az Innoportal.hu is beszámolt. Még szövevényesebbé vált a minden idők legnagyobb angol költőjét övező misztérium a sírnál végzett közelmúltbeli radarvizsgálat eredményeivel. William Shakespeare Stratford-upon-Avonben található sírjából valaki az idők folyamán elvihette a költő koponyát – idézi a Reuters cikkében Kevin Collst, a Staffordshire Egyetem archeológusát. A kutató határozott álláspontja, hogy a koponya egyáltalán nincs a Szentháromság Templomban. A Shakespeare koponyáját kutató Colls és csapata egyébként egy régebbi legendának is igyekezett a végére járni, miszerint a költő…

Olvass tovább>>

Évmilliárdokkal ezelőtt kezdődhetett a Hold pólusainak vándorlása

Évmilliárdokkal ezelőtt kezdődhetett a Hold pólusainak vándorlása – állapította meg a Nature tudományos lap friss számában megjelent tanulmány. A kutatók az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Lunar Prospector szondájának az 1990-es évek végén gyűjtött adatait elemezve a Hold mai pólusai közelében egy-egy hidrogénben gazdag területet fedeztek fel, melyek vízjég jelenlétére utalnak – írta a BBC News. A két jeges foltot egymással összekötő vonal áthalad a Hold középpontján, tehát úgy tűnik, ez volt az égitest korábbi forgási tengelye – írták a Nature-ben a kutatók, akik szerint fokozatosan „pólusvándorlás” zajlott le, ami végül…

Olvass tovább>>

Tudományfesztivál és robotprogramozási verseny lesz Debrecenben

Először rendezik meg Németországon kívül a First Lego League nemzetközi robotprogramozási versenysorozat közép-európai döntőjét, amelynek március 19-20-án a debreceni Kölcsey Központ ad otthont – jelentették be a szervezők pénteken sajtótájékoztatón. Ábrahám László, az National Instruments (NI) Hungary Kft. ügyvezetője elmondta: cégük azért kapta meg a verseny rendezési jogát, mert évek óta eredményesen vesz részt a First Lego League versenysorozat szervezésében, és egyre sikeresebb a vállalat 2009 óta működő mentorprogramja, amely a robotprogramozást és a természettudományos gondolkodást segíti. Az idei közép-európai döntőben Ausztria, Németország, Svájc, Csehország, Románia, Szlovákia és Magyarország legsikeresebb…

Olvass tovább>>

Újraszínezték Van Gogh arles-i hálószobáját

Vincent Van Gogh arles-i hálószobáját az 1880-as évek végén háromszor is megfestette. Az egyik mestermű idővel megfakult színeit egy nagyszabású chicagói kiállításra most digitális technikával keltették életre a kép egy virtuális változatán. A szobát ábrázoló festmények közül az egyiket a Chicagói Művészeti Intézet gyűjteményében őrzik. A másik két kép az amszterdami Van Gogh Múzeum és a párizsi Musee d’Orsay kollekciójába tartozik. Van Gogh mindhárom képen nagyjából azonos színeket használt. Az idő múlásával a fénynek kitett képek színei kissé megváltoztak, kifakultak. A BBC beszámolója szerint chicagói tudósok egy sor technikát bevetve…

Olvass tovább>>

Szegedi kutatók a hatékonyabb antibiotikum fejlesztéséhez készítettek térképet

Szegedi kutatók egy térképet szerkesztettek, amelyen rendszerbe foglalták egy baktériumsejt evolúciós nyersanyagait. Ezzel előre tudják jelezni, hogy egy baktérium milyen új környezethez tud alkalmazkodni, így segítik az antibiotikumok fejlesztését. A kutatás eredményeiről Kintses Bálint, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa az M1 aktuális csatornán szombaton elmondta, a mikroorganizmusok gyorsan tudnak alkalmazkodni az új környezethez. Ez sok fejtörést okoz az emberiségnek, próbálják visszaszorítani azokat például antibiotikumokkal – magyarázta. A kutató közölte, hogy ez az alkalmazkodás, evolúció a sejtek „mellékreakcióiból” származik, de ezzel a tudomány eddig nem nagyon foglalkozott, az…

Olvass tovább>>

Új MRI-eszköz segíti az agykutatást a Pécsi Tudományegyetemen

Mintegy kétszázmillió forintból beszerzett új, a kisállatok mágneses-magrezonanciális vizsgálatára alkalmas berendezést (MRI) mutattak be hétfőn a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában rendezett szemináriumon. Az egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében beszerzett képalkotó berendezés a PTE egyik legnagyobb értékű kutatási műszere. Az eszköznek köszönhetően lehetséges az agy mélyreható kutatása: a készülék az élő anatómiai viszonyokról és biokémiai-élettani paraméterekről egyszerre nyújt információt – emelte ki a PTE. Hozzátették, az új berendezés alkalmas magasabb rendű agyi működések, így például a beszéd, az emlékezés vagy a…

Olvass tovább>>

Gyász: elhunyt Szántay Csaba kémikus

Életének 89. évében vasárnap elhunyt Szántay Csaba vegyészmérnök, akadémikus, a Magyar Feltalálók Egyesületének alapító elnöke – közölte az egyesület az MTI-vel. Mint írják, Szántay Csaba a természetes szerves anyagok neves kutatója volt, eredményeit több mint háromszáz tudományos közleménye és kétszázötven szabadalma fémjelzi. A mérnök 1928-ban született Salgótarjánban. A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) szerves kémiai tanszékének 1950-1956 között kutatója, majd aspiránsa volt, 1965-től címzetes docensi beosztásban dolgozott. 1967-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését, a tanszék vezetésével tizenegy évvel később bízták meg és 1994-ig vezette azt. Professor emeritusi címet 1998-ban kapott. Az…

Olvass tovább>>

Áttörés: izraeli orvosok azt állítják, teljesen el tudják tüntetni a HIV-vírust az emberi szervezetből

A jeruzsálemi Héber Egyetem két tudósa az AIDS vírust az emberi szervezetből kiirtó gyógyszert ígér, amelynek hamarosan megkezdődnek klinikai tesztjei. Három hónapon belül indulnak a klinikai kísérletek, amelyek remélhetőleg igazolják az emberi sejttenyészetekben már sikerrel vizsgázott gyógyszer eredményességét – értesült a Ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapja. Ábrahám Lojter és Aszaf Fridler professzorok módszere szakít az AIDS-et okozó vírusok számát minimálisra leszorító „koktélok” módszerével, mert a vírus kiirtását, és így a teljes gyógyulást ígéri a betegeknek. Az új megközelítés a vírus DNS-ét sok példányban viszi át a hordozó sejtbe, és…

Olvass tovább>>

Brit tudósok: 2016 lesz a legmelegebb év

A brit meteorológiai szolgálat friss globális hőmérséklet-előrejelzése szerint „nagyon valószínű”, hogy 2016 még 2015-nél is melegebb lesz. A globális felmelegedés és az El Nino jelenség hatása miatt 2015-nek már az év vége előtt megelőlegezték a rendszeres mérések kezdete óta tapasztalt legmelegebb év címét. A brit meteorológia szerint 2016-ban 1,1 Celsius-fokkal lesz melegebb az átlaghőmérséklet az iparosodás előttihez képest – tudósított a BBC News. A párizsi klímacsúcs résztvevői egyetértettek abban, hogy az emelkedést 1,5 Celsius-fokban kell korlátozni. A számítógépes szimulációval és statisztikai módszerekkel készült friss előrejelzés szerint a következő 12 hónap…

Olvass tovább>>

Díjat alapított Stephen Hawking

Jövőre adják át először a Stephen Hawking Érmet, amelyet a tudományos kommunikációban elért sikerek – áttörést jelentő cikk vagy kép – elismerésére alapítottak. A díj létrehozását maga Hawking jelentette be Brian Cox, Brian May, Richard Dawkins és az első űrsétát tevő asztronauta, Alekszej Leonov társaságában Londonban. A Stephen Hawking Érem a Tudományos Kommunikációért elnevezésű kitüntetést először a Starmus fesztiválon adják majd át jövőre. A fesztiválon a zene és a művészet képviselői a világ legnevesebb asztronómusaival találkoznak. Garik Israelian asztrofizikus, a Kanári-szigetek Asztronómiai Intézetének tudósa elmondta: néha a tudományt kommunikálni legalább…

Olvass tovább>>

Először figyeltek meg téli álmot alvó főemlőst Madagaszkáron kívül

Először figyeltek meg a kutatók téli álmot alvó főemlőst Madagaszkáron kívül – derült ki a Scientific Reports című folyóiratban közölt tanulmányból. Az emlősök nagy részére jellemző téli álmot a tétlenség, az alacsony testhőmérséklet és a lelassult anyagcsere jellemzi. Ebben az állapotban – amely csak akkor számít téli álomnak, ha hossza meghaladja a 24 órát, különben csak napközbeni szendergésnek minősül – az állatok energiát takarítanak meg szervezetüknek a táplálékszegény időszakban. A főemlősöknél azonban rendkívül ritka képesség a hibernáció. Mostanáig mindössze három, kizárólag Madagaszkáron élő maki fajnál figyelték meg, amelyek a száraz…

Olvass tovább>>

Az idei lehet az eddigi legforróbb év 1880 óta

Mind az idei szeptember, mind az év első kilenc hónapja melegrekordot döntött az amerikai országos óceán- és légköri hivatal (NOAA) jelentése szerint, így 2015 lehet a legmelegebb év a mérések 1880-as kezdete óta. A  világ szárazföldi és óceáni területeinek szeptemberi hőmérsékleti átlaga 0,9 Celsius-fokkal volt a 20. század 15 Celsius-fokos átlaghőmérséklete felett. „Ez volt az eddig mért legmelegebb szeptember, a tavalyi rekordot 0,12 Celsius-fokkal múlta felül” – áll a NOAA jelentésében. A szeptemberi hőmérséklet jelenleg átlagosan 0,06 Celsius fokkal növekszik évtizedenként. A légkör változásait figyelő szervezet szerint rekordhőmérsékletet az Északkelet-Afrikától a Közel-Keletig…

Olvass tovább>>

A fáraók kora utáni Egyiptomot mutatja be a British Museum új tárlata

A fáraók kora utáni Egyiptom tizenkét évszázadán kalauzol végig a londoni British Museum új tárlata, megmutatva, hogy a hagyományos többistenhitről a monoteizmusra való áttérés, miként befolyásolta az emberek életének minden területét. Az Egypt: Faith after the Pharaohs című tárlat által felölelt időszak az i.e. 30-ban kezdődik, amikor Egyiptom a Római Birodalom provinciája lett Kleopátra és Marcus Antonius halála után, és egészen az i.sz. 1171-ig, az iszlám Fátimida-dinasztia végéig tart. A tárlaton szereplő tárgyakat az egyiptomi száraz éghajlat őrizte meg a jelenkornak és sokat közülük még sohasem állítottak ki. A tárgyak…

Olvass tovább>>

Háromdimenziós technológiával óvják meg a Közel-Kelet kincseit

Háromdimenziós szkennelést és nyomtatási technológiát alkalmazva készül megóvni a pusztulástól a Közel-Kelet örökségvédelmi helyszíneit az Egyesült Arab Emírségek és az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO). A projekt a tervek szerint 2017-ben nyíló dubaji Jövő Múzeumot építő alapítvány (Dubai Museum of the Future Foundation), az UNESCO és a nagy-britanniai Digitális Régészeti Intézet együttműködésében valósul meg. A dubaji szervezet háromdimenziós képalkotó eljárással készít egymillió digitális felvételt a kiválasztott örökségvédelmi helyszínekről még az év vége előtt. A módszernek köszönhetően az érintett épületek és helyek esetleges károsodása esetén a szakemberek a legapróbb…

Olvass tovább>>