Világszínvonalú elektronmikroszkópos laboratóriumot hoznak létre Veszprémben

Elektronmikroszkópos laboratórium épülhet őszre Veszprémben, az újszerű berendezéssel részletesen vizsgálható majd egyebek mellett a globális felmelegedés jelensége – tájékoztatta az MTI-t a Pannon Egyetem tanára. Pósfai Mihály tudományos előadását követőn elmondta, hogy csaknem 924 millió forintos uniós támogatást nyert a Pannon Egyetem, amelyből egy világszínvonalú infrastruktúra valósulhat meg a tervek szerint egy éven belül. Hozzátette: a kutatók számára nemzetközi jelentőségű tudományos eredmények elérését és ezek publikálását segíti a létesítendő laboratórium. A pásztázó elektronmikroszkóp az egyetem anyagmérnöki intézetében kap helyet, a transzmissziós elektronmikroszkóp és a mintaelőkészítők pedig egy speciális, erre a…

Olvass tovább>>

Nagyon gyors képalkotású PET-CT-t adtak át a Semmelweis Egyetemen

Átadták a Semmelweis Egyetem új, világviszonylatban is kiemelkedően gyors képalkotású PET-CT készülékét csütörtökön Budapesten, az egyetem Nukleáris Medicina Központjában. A berendezéssel évente négyezer, egészségbiztosító által támogatott vizsgálatot lehet elvégezni. Szél Ágoston, az egyetem rektora az átadáson arról beszélt, a PET-CT – amely két képalkotó módszert, a computer tomográfiát és a pozitron-emissziós tomográfiát egyszerre alkalmazza – már akkor is jelezheti a kóros elváltozást, amikor a daganatot a hagyományos módszerekkel még nem tudnák kimutatni. Felidézte: a CT röntgentechnológiai eljárásra épülő, számítástechnikailag „feljavított” képet ad, egy anatómiai-morfológiai képet a szerv háromdimenziós kiterjedéséről. Ehhez…

Olvass tovább>>

Minden ötödik fiatal rosszul alszik a közösségi média miatt

alvás

Minden ötödik fiatal rendszeresen felkel éjjel, hogy ellenőrizze üzeneteit a közösségi médián, s ezért jóval fáradékonyabbak, mint nyugodtan alvó társaik, ami nyomot hagy a közérzetükön — állapította meg egy új kutatás. A Journal of Youth Studies folyóiratban a hét elején megjelent tanulmány egyik szerzője Sally Power professzor, a Walesi Társadalmi és Gazdasági, Adat- és Módszertani Kutatóintézet (WISERD) társigazgatója. A kutatáshoz több mint kilencszáz 12-15 év közötti iskolást toboroztak, akik kérdőívet töltöttek ki arról, milyen gyakran kelnek fel éjjel, hogy ellenőrizzék üzeneteiket a közösségi médián, mikor fekszenek le és mikor kelnek. Arra…

Olvass tovább>>

Jégrepedés miatt be kell zárni az antarktiszi brit kutatóállomást

Bezárják a brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) Halley VI kutatóállomását, mert a személyzet biztonságát fenyegetik a jégen keletkezett repedések – adta hírül a The Guardian online kiadása. A BAS hétfőn kiadott közleménye szerint a márciustól novemberig tartó antarktiszi tél idejére bezárják az állomást, mert félő, hogy az állomásnak otthont adó Brunt-selfjég, vagyis a szárazföldről a tengerbe nyúló terület leszakadhat. Már decemberben megkezdték az előkészületeket, hogy az állomás épületelemeit 23 kilométerrel arrébb, a szárazföld belsejébe költöztessék, ám eddig úgy volt, hogy a kutatás télen is folytatódik. Most azonban úgy…

Olvass tovább>>

Valami elképesztő pontosan mérték meg az antiproton mágneses momentumát a CERN-ben

Az eddigi legnagyobb pontossággal sikerült megmérniük az antiproton mágneses momentumát az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak, lehetővé téve ezzel egy alapvető fontosságú összehasonlítást az anyag és az antianyag között. A BASE kísérletben részt vevő kutatók a Nature Communications című tudományos folyóiratban ismertették eredményeiket szerdán – írta közleményében a CERN. Az eredmények azt mutatják, hogy a proton és az antiproton mágneses momentumai azonosak, eltekintve különböző töltésüktől. A kísérlet hibahatára 0,8 részecske per millió volt, ami hat fokozattal jobb a CERN ATRAP kísérlete által 2013 óta tartott eddigi pontossági rekordnál. Az…

Olvass tovább>>

Kicsaponganak a magyarországi gólyák

Három kontinensen, mintegy nyolcezer kilométeres vonalon szétszóródva telelnek a magyarországi fehér gólyák – derül ki a rajtuk elhelyezett műholdas jeladók adatainak elemzéséből. Miközben néhány kockázatot vállaló madár Magyarországon fagyoskodik a régen látott hidegben, többségük a szokott módon Afrika középső régiójában, elsősorban Csádban és Szudánban telel. Két jeladós gólya azonban kétszer ilyen messze, a Dél-Afrikai Köztársaságig repült, ami több mint nyolcezer kilométeres odautat jelent – közölte az MTI-vel hétfőn a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az MME tájékoztatása szerint ezek a pontos információk annak köszönhetők, hogy az egyesület munkatársai hatvan…

Olvass tovább>>

A legmelegebb év volt 2016 az időjárási feljegyzések kezdete óta

A legmelegebb év volt 2016 az időjárási feljegyzések 1880-as kezdete óta, a globális átlaghőmérséklet elérte a 14,84 Celsius-fokot, ami 0,94 Celsius-fokkal magasabb a 20. századi átlagnál, ezzel három egymást követő évben mértek globális átlaghőmérsékleti rekordot – közölte szerdán az Amerikai Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA), az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), és a brit meteorológiai hivatal. A kutatók a rekordhőmérsékletet a globális felmelegedéssel és az El Nino jelenséggel magyarázták. Mindhárom intézmény adatai szerint a feljegyzések kezdete óta mért 17 legmelegebb év közül 16 ebben az évszázadban volt. Az új adatok azt jelzik,…

Olvass tovább>>

Donald Trumpról neveztek el egy apró molylepkét

Egy különleges „hajviseletű”, apró molylepke lett az első élőlény, amely Donald Trump megválasztott amerikai elnökről kapta a nevét. A Neopalpa donaldtrumpi nevű állatot Vazrick Nazari kanadai kutató fedezte fel Kaliforniában. Nevét a fejét borító jellegzetes, aranyszínű pikkelyekről kapta, melyek feltűnően emlékeztetnek az Egyesült Államok leendő elnökének elhíresült hajviseletére – olvasható a BBC honlapján. Az apró, mindössze egy centiméteres szárnyfesztávolságú állat Kalifornia déli részén és Mexikó Baja California nevű államában honos. Nazari elmondta, reméli, hogy a névadás arra inspirálja Tumpot, hogy hivatali ideje alatt előtérbe helyezze az ökológiai problémákat. „Remélem, hogy…

Olvass tovább>>

Már a második háromszülős baba született meg

Háromszülős baba született Kijevben olyan eljárással, amelyet a világon először használtak sikeresen. A háromszülős mesterséges megtermékenyítés (IVF, in vitro fertilisation) egy új módját, az úgynevezett pronukleáris transzfert alkalmazták a kijevi orvosok – idézte a BBC hírportálja a The Timest. A január 5-én Kijevben világra jött baba nem az első, akinek három biológiai szülője van, az első Mexikóban született tavaly, ott a háromszülős IVF egy másik módszerét használtak. A kijevi orvosok először az anya petesejtjét megtermékenyítették az apa hímivarsejtjeivel, majd a szülői kromoszómákat behelyezték a donor, vagyis a „harmadik szülő” petesejtjébe. A…

Olvass tovább>>

Lovász Brüsszelben is ápolja a kapcsolatainkat

Mindenképpen fontos az európai tudományos életben való részvételünk és ezt meg is próbáljuk előmozdítani a V4-ekkel való szoros együttműködéssel és a brüsszeli kapcsolataink ápolásával – mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. Az MTA elnöke kedden, a frissen átadott Humán Tudományok Kutatóházában számolt be arról, hogy 2016 kiemelkedően sikeres év volt a magyar tudósok és az akadémiai kutatóhálózat számára. Mint elmondta, az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain tavaly kilenc tudós nyert egyenként 1,5-3 millió eurós támogatást Magyarországról. A nyertesek közül heten az akadémiai kutatóhálózatban dolgoznak, hatan az MTA…

Olvass tovább>>

Tízezer évvel korábban érkeztek meg az első emberek Észak-Amerikába

Az eddig véltnél tízezer évvel korábban érkeztek meg az első emberek Észak-Amerikába a Bering-szoroson át – állítják a PLoS One című folyóiratban közölt tanulmányukban a Montreali és az Oxfordi Egyetem kutatói. A mostanáig érvényes elmélet szerint Észak-Amerikában nagyjából 14 ezer évvel ezelőtt telepedtek meg az első emberek, a mostani eredmények szerint azonban erre valójában 24 ezer évvel ezelőtt, vagyis a legutóbbi jégkorszak csúcsán került sor – olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon. A montreali kutatók a kanadai-alaszkai határhoz közeli Bluefish folyót szegélyező barlangokból származó leleteket elemeztek. A területen Jacques Cinq-Mars régész…

Olvass tovább>>

Izraeli tudósok pontosan meghatározták egy bibliai csata időpontját

Izraeli tudósok a legkorszerűbb csillagászati eszközök segítségével napra, sőt percre pontosan meghatározták a héber törzsek izraeli honfoglalása egyik több mint háromezer évvel ezelőtti csatájának dátumát – közölte a The Times of Israel című izraeli hírportál. A Biblia – Józsué könyve – szerint egyik legfontosabb drámai csatájuknál a Nap segítette győzelemre az ígéret földje megszerzésében a honfoglaló zsidó törzseket. Az ószövetségi történet szerint a zsidókat vezető Józsué védelmet ígért Gibeon lakóinak, és serege élén legyőzte öt, ellene szövetkező király közös seregét. A Biblia szövege Józsué könyvében egy csillagászati jelenséget ír le…

Olvass tovább>>

Egzotikus rokonaik végzik ki az őshonos madarakat

Az egzotikus madarak iránti egyre növekvő kereslet komoly kockázatot jelent az őshonos madárfajokra – figyelmeztetnek a kutatók, akik szerint a kalitkáikból esetleg kiszabaduló madarak új populációkat hozhatnak létre a hazájuktól távol eső területeken, és vetélytársai lehetnek a helyi fajoknak. A szakemberek csaknem ezer olyan madárfajt azonosítottak, amelyek emberi közbenjárással vetették meg a lábukat új területeken az elmúlt ötszáz évben – írta a BBC News. Ezeknek a madaraknak több mint a fele 1950 után érkezett új hazájába, feltehetőleg az egzotikus madarak kereskedelmének következtében. „Az őshonos madarak számára megfelelő helyek az idegen madarak…

Olvass tovább>>

Megvédenék az embereket a robotoktól

Az Európai Parlament jogi szakbizottsága a mindennapi életben egyre gyakrabban használt robotok uniós szintű jogi szabályozásának kidolgozását kérte az Európai Bizottságtól. A gyártóknak például fel kellene szerelniük a robotokat olyan biztonsági kapcsolóval, amely veszélyhelyzetben azonnal leállítja őket. Az uniós parlament sajtószolgálatának csütörtöki tájékoztatása szerint a képviselők arra figyelmeztettek, hogy a robotok egyre nagyobb szerepet kapnak az olyan modern eszközök fejlesztése során, mint az önvezető autók, repülőgépek, drónok, az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltató robotok vagy a szórakoztató iparhoz tartozó robotok, például játékok. A képviselők felvetették, hogy az egymással is kommunikálni tudó,…

Olvass tovább>>

A világ legnagyobb trópusi tőzeglápját fedezték fel a Kongói-medencében

őserdő

A világ legnagyobb, trópusokon fekvő tőzeglápját fedezték fel kutatók az afrikai Kongói-medencében, becslésük szerint a terület annyi szenet tartalmaz, amennyi egyenértékű a világ három évnyi fosszilisüzemanyag-kibocsátásával. A brit-kongói kutatócsoport öt éve bukkant rá a mocsarakra, és azóta feltérképezték azokat, műholdas méréseket végeztek, elemezték a tőzeg összetételét. A Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban ismertették eredményeiket, amelyek szerint a terület 145 500 négyzetkilométer kiterjedésű, nagyobb Angliánál. A mocsarak mintegy harmincmilliárd tonna olyan szenet tárolhatnak, amelynek létezéséről korábban nem tudtak a szakemberek – adta hírül a The Guardian című brit napilap online…

Olvass tovább>>

Háromnegyedével csökkentették állatkísérletekben a daganat terjedését brit kutatók

A rák halálos terjedését a szervezetben 75 százalékkal sikerült csökkenteniük állatkísérletekben a cambridge-i Sanger Intézet tudósainak. A daganatok képesek terjeszkedni mindenfelé a testben, és ez a folyamat okozza a rákbetegségek okozta elhalálozások kilencven százalékát. A Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban brit kutatók bemutatták, hogy az immunrendszer működésének megváltoztatásával lelassították a bőrrák átterjedését a tüdőre. A daganat terjedéséről szerzett új ismeretek elvezethetnek új gyógymódok kidolgozásához – olvasható a BBC honlapján. A rák terjedése – metasztázis – a gyorsan mutálódó daganat és a szervezet többi részének harca. A Sanger Intézet szakemberei azt kutatták,…

Olvass tovább>>

A kölyökkutyáknál beválik a „gügyögés”, a felnőtt egyedeknél nem

A kölyökkutyák izgalmasnak, játékra hívónak találják a hozzájuk intézett gügyögésszerű beszédet, a felnőtt egyedek azonban közömbösek maradnak — állapították meg francia szakemberek. A Lyoni Egyetemen dolgozó Nicolas Mathevon és kollégái harminc nő hangját rögzítették, miközben a kutyákról készített fotókat nézegető alanyok olyanokat mondtak, hogy „Szia cukiság! Ki a jó fiú? Gyere ide! Jó fiú! Gyere ide cukifalat! Micsoda jó fiú!”. A nők később elismételték ugyanezeket a szavakat egy személyhez intézve őket – olvasható a Science Magazine honlapon. Az emberekhez és a kutyákhoz intézett szavak összehasonlításakor a szakemberek megállapították, hogy a…

Olvass tovább>>

Feltárták a stressz szerepét szív- és érrendszeri betegségek előidézésében

Az állandó stressz hatása az agy mélyen fekvő régiójára kulcsszerepet játszik a szívinfarktus megnövekedett kockázatában – tárták fel amerikai kutatók a The Lancet című orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányukban. A szakemberek úgy vélik, hogy a stressz ugyanolyan fontos tényező lehet, mint a dohányzás és a magas vérnyomás, és az érintett betegeknek segíteni kell stresszoldásban. Az érzelmi stresszről régóta köztudott, hogy növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ám kevésbé volt ismert, hogy ez milyen úton megy végbe. A Harvard Egyetem orvostudományi karának kutatócsoportja kimutatta az érzelmek feldolgozásában elsődleges szerepet játszó agyrégió, az…

Olvass tovább>>

Skywalkerről neveztek el egy új gibbonfajt

A Star Wars-sorozat egyik hőséről neveztek el egy gibbonfajt, amely Délnyugat-Kína trópusi erdeiben él. A tudósok már tanulmányozzák egy ideje, ám csak egy friss kutatás állapította meg, hogy minden más gibbonfajtól különbözik – írta a BBC. A főemlőst Skywalker hulok gibbonnak nevezték el – részben azért, mert a név kínai írásmódja mennyei mozdulatot jelent, részben pedig azért, mert a kutatók Star Wars-rajongók. Tanulmányuk az American Journal of Primatology című szaklap aktuális számában jelent meg. „A területen számos faj egyedszáma csökken, egyesek ki is haltak, mert elpusztult az élőhelyük, levadászták őket…

Olvass tovább>>

Magyarország csatlakozik az Európai Űrügynökség technológiatranszfer hálózatához

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjának bevonásával Magyarország is csatlakozik az Európai Űrügynökség (ESA) nemzetközi technológiatranszfer hálózatához, így a jövőben a magyar vállalkozások is hozzáférhetnek az űrkutatás előmozdítása közben létrejött, iparjogvédelmi oltalommal ellátott tudáshoz és fejlesztésekhez – mondta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke. „Az átlagember számára az űrkutatás leginkább a végtelen univerzum titkainak kémlelését jelenti, pedig az űrben folytatott munka sokkal szerteágazóbb feladat. Sajátossága, hogy általa nem csupán távoli égitestekről, bolygókról és csillagokról tudhatunk meg többet, hanem a Földről is” – fogalmazott Szász Domokos, aki szerint a…

Olvass tovább>>