Címke: tudomány

Útonálló drón és forgó hordó is lesz idén a robotautók versenyén

~

Idén is megrendezik a RobonAUT elnevezésű versenyt február 11-én a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME), ahol a robotautóknak idén újdonságként egy útonálló drónnal és egy forgó hordóval is meg kell majd „küzdeniük”. A RobonAUT az egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának mesterképzésében résztvevő villamosmérnök és mechatronikus hallgatók számára kiírt robotépítő verseny, amelynek célja, hogy olyan önállóan működő, a környezetet érzékelő szenzorokkal ellátott robotautókat építsenek, amelyek emberi beavatkozás nélkül képesek végighaladni egy gyorsasági és egy akadálypályán a legtöbb részfeladatot teljesítve – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében. A feladatok között újdonság szerepel egy…

Olvass tovább>>

Óriáscsillagoktól származik a Naprendszer bolygóit létrehozó kozmikus por

~

Óriáscsillagoktól származnak azok a porszemcsék, amelyek egykor a Naprendszer bolygóit létrehozó csillagközi felhőt alkották – állapították meg a kutatók a Nature Astronomy című folyóiratban ismertetett tanulmányukban. A közepes tömegű, a Napnál nagyságrendileg hatszor nehezebb csillagok – úgynevezett aszimptotikus óriásági, röviden AGB-csillagok – az életük során „levedlik” a külső rétegüket, létrehozva egy gáz és porszemcsék alkotta csillagközi felhőt – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. A Naprendszer is egy ilyen csillagközi felhőből alakult ki nagyjából 4,6 milliárd évvel ezelőtt. Az eredeti porszemek többsége elpusztult – új porszemekké, kődarabokká, majd bolygókká állt össze,…

Olvass tovább>>

Na még ez is: egy zsákszerű tengeri lény volt az ember legrégibb ismert őse

~

Egy nemzetközi kutatócsoport Kínában talált kövületekben azonosította egy kicsiny tengeri lény maradványait, amelyről feltételezik, hogy az emberek legkorábbi ismert prehisztorikus őse lehetett, a zsákszerű élőlény mintegy 540 millió éve élt. A Nature című tudományos folyóiratban hétfőn közzétett tanulmányukban saccorhytusnak nevezték el az új fajt zsákhoz (latinul saccus) hasonló jellegzetességei – elliptikus formájú teste és nagy szája – miatt. A szakemberek szerint a lény a legprimitívebb példája az úgynevezett újszájúaknak, ebbe a széles biológiai kategóriába tartoznak például a gerincesek is. Ha a tanulmány következtetései helyesek, a saccorhytus számos faj közös őse…

Olvass tovább>>

Bazi nagy korallzátonyt találtak az Amazonas torkolatánál

~

Közzétették az első felvételeket arról a hatalmas korallzátonyról, amelyet tavaly találtak az Amazonas folyó csendes-óceáni torkolatának iszapos vizének mélyén. A mintegy 9500 négyzetkilométeres korallzátonyrendszerről a Greenpeace brazíliai szervezetének szakemberei és a zátonyrendszert felfedező tudósok készítették a fotókat, amikor a környezetvédők Esperanza nevű hajójával felkeresték a térséget, hogy dokumentálják a természeti képződményt. A korallzátony területe nagyobb, mint a brazíliai Sao Paolo vagy London területe. A Total és a BP olajtársaságok készen állnak arra, hogy kőolajfeltárásokat végezzenek a térségben, ha megkapják a brazil kormány engedélyét – olvasható a Greenpeace honlapján. A kutatók…

Olvass tovább>>

Tizennégy új fejlődési zavart azonosítottak brit genetikusok

~

Tizennégy új fejlődési rendellenességet azonosítottak gyerekeknél brit genetikusok – írta a Science Daily tudományos portál. A Nature brit tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői több mint négyezer írországi és nagy-britanniai család génjeit vizsgálták meg, a családokban legalább egy gyerek szenvedett fejlődési rendellenességben. A Wellcome Trust Sanger kutatóintézet kétszáz klinikai genetikus bevonásával végezte az elemzést. A kutatócsoport figyelmének középpontjában azok a spontán új génmutációk álltak, amelyekkel a szülők nem rendelkeznek, csak a gyerek. Megállapították, hogy a vizsgált gyerekek nagyjából negyedének olyan új génmutációi voltak, amelyeket már összefüggésbe hoztak fejlődési rendellenességekkel. Ezenkívül azonosítottak 14 új fejlődési…

Olvass tovább>>

Először sikerült ember-sertés hibrid embriót előállítani

~

Amerikai kutatóknak először sikerült ember és sertés genetikai anyagából hibrid embriót, úgynevezett kimérát előállítani – számolt be a BBC hírportálja a Cell című szaklapban megjelent tanulmányról. Ez az első bizonyíték, hogy ember és állat génjeinek kombinálásával kimérát lehet készíteni, ám a kutatásban résztvevő tudósok szerint az eljárás bonyolult és nehézkes, az pedig még igen távoli, hogy transzplantálható emberi szerveket növeszthessenek állatokban. A kiméraembrót úgy állították elő, hogy emberi őssejteket – vagyis olyan sejteket, amelyekből bármilyen szövet kifejlődhet – sertésembrióba ültettek. Az így keletkezett kiméraembriót visszaültették a kocába, ahol négy hétig…

Olvass tovább>>

Talajminőség-kutató kiválósági központot hoz létre az ELTE TTK és az MTA ATK

~

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara (ELTE TTK) és a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja (MTA ATK) több tudományterület nemzetközileg elismert kutatóinak együttműködésében új stratégiai K+F+I műhelyt hoz létre a Széchenyi 2020 program keretében. Az Európában egyedülálló talajbiomerőforráskutató-műhely talajmetagenomikai kutatások segítségével környezetkímélő, a mainál hatékonyabb, fenntartható növénytermesztési eljárásokat dolgoz ki. A Kiválósági Központ száz százalékos támogatási intenzitással, 537,5 millió forint Európai Uniós támogatásból valósul meg – közölte az MTI-vel hétfőn az ELTE TTK. A kedvezményezett Eötvös Loránd Tudományegyetem részesedése 272,5 millió forint, a konzorciumi partner MTA ATK 265 millió forintból gazdálkodhat. A…

Olvass tovább>>

Visszaállította az egerek hallását egy magyar-amerikai-francia kutatócsoport

~

Egy magyar, amerikai és francia tudósokból álló kutatócsoport először volt képes annyira visszaállítani egerek hallását, hogy azok érzékelni tudtak egy hangosabb beszélgetésnek megfelelő hangot, valamint a világon először sikerült a hallászavarral társuló egyensúlyzavarukat is gyógyítani – olvasható a Semmelweis Egyetem MTI-nek küldött közleményében. A veleszületett süketség minden kétezredik újszülöttet érint a világon, leggyakoribb oka a belső fül érzékelő szőrsejtjeinek betegsége. Ezek a sejtek képtelenek az osztódásra és a megújulásra, így a születéskor jelenlévő sejtek élete végéig elkísérik az embert. A belső fül szőrsejtjei nemcsak a hangok érzékelésében játszanak alapvető szerepet,…

Olvass tovább>>

Töretlenül folytatja útját a Hold felé a Puli Space

~

Annak ellenére, hogy már nem vesz részt a világ egyik legjelentősebb technológiai versenye, a Google Lunar Xprize fődíjáért vívott harcban, a Puli Space magyar űrprojekt töretlenül folytatja útját a Hold felé: a jelenlegi állás szerint a Puli 2019-ben indul útnak az Astrobotic nevű amerikai vállalat Peregrine leszállóegységén. Az XPrize Alapítvány a héten jelentette be, hogy öt csapat maradt versenyben a fődíjért. Az izraeli SpaceIL, az amerikai Moon Express, a nemzetközi Synergy Moon, az indiai Team Indus és a japán Hakuto csapatoknak 2017. december 31. előtt kell elindulniuk a Holdra – idézte…

Olvass tovább>>

Ismét tudományfesztivál és robotprogramozási verseny lesz Debrecenben

~

Második alkalommal rendezik meg Debrecenben a Science No Fiction Tudományfesztivált, és annak részeként a First Lego League nemzetközi robotprogramozási versenysorozat kelet-európai elődöntőjét, amelynek február 4-én és 5-én a Kölcsey központ ad otthont – jelentették be a szervezők pénteken sajtótájékoztatón. Ábrahám László, a National Instruments Hungary Kft. (NI) ügyvezetője, a National Instruments a Virtuális Műszerezésért Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: cégük azért kapta meg a verseny rendezési jogát, mert évek óta eredményesen vesz részt a First Lego League versenysorozat szervezésében, és egyre sikeresebb a vállalat 2009 óta működő mentorprogramja, amely a robotprogramozást…

Olvass tovább>>

Épp idejében: közös szmogkutatási projektet indít a Pannon Egyetem, a PTE és az OMSZ

~

A légszennyezés, köztük a szmogjelenségek kialakulásának vizsgálatát és azok hatékonyabb előrejelzését célzó, 821 millió forint költségvetésű kutatásba kezd márciusban a Pannon Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) alkotta konzorcium – közölte Geresdi István egyetemi tanár, légkörfizikus az MTI-vel. A PTE oktatója kiemelte: a Pannon Egyetem vezette társulás keretében a veszprémi kutatók a szilárd halmazállapotú részecskék kémiai összetételét és fizikai jellemzőit, valamint a kialakuló ködcseppek méret szerinti eloszlását mérik. Az OMSZ munkatársai egyrészt a szennyező anyagok nagyobb távolságokra történő transzportjával, másrészt a köd és a szmog…

Olvass tovább>>

Egy japán kutatás szerint a macskák ugyanolyan intelligensek lehetnek, mint a kutyák

~

Japán tudósok szerint a macskák ugyanolyan jól teljesítenek bizonyos memóriateszteken, mint a kutyák, ami azt sugallja, hogy a két állat egyformán intelligens lehet. A Kiotói Egyetem munkatársaként dolgozó Takagi Szaho szerint a kutyákhoz hasonlóan a macskák is képesek emlékezni az élményeikre, ami azt jelzi, hogy az emberéhez hasonló epizodikus emlékezettel rendelkeznek – írta a BBC News. Az epizodikus emlékezet az agy introspektív funkciójával van összefüggésben” – magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy a Behavioural Processes című folyóiratban közölt tanulmányuk egyfajta tudatosságot mutat ki a macskák viselkedésében. A japán szakemberek 49 házi…

Olvass tovább>>

Olyan jó állapotú ősmaradványokra bukkantak, hogy már-már maradványoknak nevezhetők

~

Tengeri állatok fosszíliáinak rendkívül jó állapotban fennmaradt, jura időszaki lelőhelyére bukkantak Kanadában, ahol nemcsak a szilárd vázak lenyomatai őrződtek meg, hanem megkövesedésre általában képtelen lágytestű fajok maradványait is feltárták paleontológusok. A lelőhelyet páratlan állapota miatt a világ legjobb minőségű (Konservat-Lagerstätte) jura időszaki (183 millió éves) tengeri ősmaradvány-lelőhelyei közé sorolták. Észak-Amerikában ez az egyedüli ilyen ősmaradvány-lelőhely. A világon csupán három hasonló létezik, valamennyi Európában. Az új lelőhely leírásáról és a feltárt fosszíliákról a Geology című tudományos folyóirat januári számában tették közzé tanulmányukat amerikai kutatók. A megkövesedett lágy részek léte különösen jelentős,…

Olvass tovább>>

Újra megrendezik a fizika napját a Szegedi Tudományegyetemen

~
lézer

Újra megrendezik a fizika napját a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE): szombaton a résztvevők betekinthetnek a laboratóriumokba, maguk is végezhetnek kísérleteket, megismerkedhetnek az intézményben folyó tudományos, oktatási tevékenységgel, és kiderül az is, hogy az órákon megszerzett tudás milyen széles körben hasznosítható a munkaerőpiacon – közölte Szalai Tamás, az SZTE Fizikai Intézet közkapcsolati felelőse. Az SZTE Fizikai Intézetének Dóm téri épületében tizenöt standon mutatnak be látványos és többségében kipróbálható kísérleteket, szimulációkat. A látogatók – akik közt a korábbi esztendőkben a diákok mellett szép számmal akadtak szülők és más idősebb érdeklődők – megismerkedhetnek színes…

Olvass tovább>>

Öt-hat év, és kiderül, hogy hatékony-e az új magyar leukémia elleni szer

~

Idén kezdik meg annak, a magyar kutatók által fejlesztett, gyógyszerjelölt molekulának a klinikai vizsgálatait, amelytől a humán leukémia kezelésében várnak eredményeket. Blaskó Gábor akadémikus, a kutatásokat vezető Servier Kutatóintézet Zrt. alapító igazgatója az M1 aktuális csatorna keddi műsorában elmondta, hogy a 2008-ban létrehozott intézet munkájának nyolcvan százalékát a rákellenes gyógyszerek kutatása teszi ki, és most sikerült egy olyan molekulát előállítani, amelynek kémiai tulajdonságai teljesen tisztázottak, biológiai szempontból pedig igen előnyös tulajdonságokat mutat abban a tekintetben, hogy alkalmas legyen a humán leukémia gyógyítására. Mint mondta, a szervezet egy nagyon bonyolult, de logikusan…

Olvass tovább>>

A terhesség alatt szedett antidepresszánsok növelik a születési rendellenességek kockázatát

~

Megnöveli a születési rendellenességek kockázatát, ha a várandós nő antidepresszánsokat szed a terhesség első trimeszterében – állapította meg egy új kanadai tanulmány. A Montreali Egyetem kutatói szerint a születési rendellenességek kockázata az antidepresszánst szedő nőknél hat-tíz százalék, míg a nem gyógyszerezett nőknél három-öt százalék. Ez a különbség elég nagy ahhoz, hogy megkérdőjelezze az antidepresszánsok használatát a várandós nőknél, különösen azért, mivel hatásuk a legtöbb esetben csupán marginális. „A terhesség alatt az anyát kezeli az ember, de a meg nem született magzatért aggódik, és az előnyök szükségszerűen nagyobb súllyal esnek a…

Olvass tovább>>

Reménykeltő: legyilkolja a daganatos sejteket egy magyar vezetéssel kifejlesztett új szer

~

A programozott sejthalál serkentésével pusztítja el a daganatokat az a kísérleti gyógyszerjelölt, amelynek sikeréről a Nature tudományos lap számolt be — közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A nemzetközi szerzőgárda élén a Servier Kutatóintézet Zrt. magyar kutatói állnak, akik együttműködnek az MTA Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Szerves Kémiai Intézetével és több hazai egyetemmel is. Az új szer az úgynevezett programozott sejthalál, vagyis az apoptózis folyamatát serkenti, azt az állatokban és az emberi szervezetben is folyamatosan zajló, természetes folyamatot, amely a sérült, fertőzött vagy daganatos sejtek „öngyilkosságát” teszi lehetővé – írta a…

Olvass tovább>>

Multiparametrikus MRI: kis lépés az emberiségnek, de hatalmas lehet a prosztatarák diagnosztizálásában

~

Hatalmas előrelépést jelenthet a multiparametrikus – több paraméterre kiterjedő – MRI-vizsgálat a prosztatarák pontosabb felismerésében – állítják brit szakemberek, akik szerint a módszer csaknem kétszer annyi rosszindulatú daganat felismerését teszi lehetővé. A prosztatarák a leggyakoribb daganattípus a brit férfiak körében, a jelenlegi szűrési eljárások azonban korántsem tökéletesek – írja a BBC News. Amennyiben a vérvizsgálat magas PSA – prosztata specifikus antigén – szintet mutat, ami a betegség jelenlétére utalhat, a szakemberek prosztata biopsziát végeznek a tumor igazolására. A biopszia során azonban véletlenszerűen vesznek mintákat a prosztata adott régióiból, vagyis előfordulhat, hogy…

Olvass tovább>>

Megtalálták mi gyorsíthatja az öregedést

~

A naponta több mint tíz órát ülő és kevés fizikai aktivitást végző idősebb nők sejtjei gyorsabban öregednek, mint azon társaiké, akik kevesebbet ülnek és többet mozognak napközben – állítják a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem orvostudományi karának szakemberei. Az American Journal of Epidemiology című folyóirat internetes oldalán közölt eredmények szerint a napjában kevesebb mint negyven percnyi – mérsékelttől az erőteljesig terjedő – testmozgást végző és több mint tíz órát ülő nőknek rövidebb telomereik vannak, mint aktívabb társaiknak – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. A telomer a DNS-t „becsomagoló” makromolekula, a kromoszóma végén…

Olvass tovább>>

A hangyák okosabbak, mint gondoltuk

~

Egy tudományos kutatás szerint a hangyák sokkal ügyesebben tájékozódnak, mint gondoltuk volna: a napot és a memóriájukat is használják az eligazodásban. Angol és francia kutatók kísérletekkel igazolták, hogy a hangyák figyelik a nap állását, és azt a környezet vizuális információival kombinálva maradnak meg a helyes úton céljuk felé haladva – ismertette a tanulmányt a BBC News. „A legfontosabb felfedezésünk az, hogy a hangyák függetleníteni tudják az úti céljukat a testhelyzetüktől. Tartani tudják az útirányt, mondjuk az északi irányt, az aktuális testhelyzetüktől függetlenül” – mondta el Antione Wystrach, az Edinburgh-i Egyetem…

Olvass tovább>>