Címke: tudomány

Kész szívbaj a zsíros étrend és az elhízás

~

A zsírokban bővelkedő étrend és az elhízás olyan veszélyes immunválaszt válthat ki, amely növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát – állapította meg a londoni Queen Mary Egyetem kutatása. Az elhízás emeli a vérnyomást és a koleszterinszintet, mindkettő a szívbetegségek kockázati tényezője, ezt korábbi kutatások már bizonyították. A friss tanulmány szerzői szerint a jelentős túlsúly olyan immunreakciót indíthat el, amely fokozza a szívroham rizikóját. Az eredmények olyan új kezelések kifejlesztését segíthetik, amelyek erre a gyulladásra irányulnak és mérséklik a szívroham esélyét – utalt a medicalexpress.com a Cell Metabolism című szaklap aktuális…

Olvass tovább>>

Molekuláris gyógyászati kiválósági központot alakítanak ki Szegeden

~
tudós, laboratórium

A molekuláris gyógyászat lehetőségeit az alapkutatásoktól a betegágyig vizsgáló kiválósági központot hoznak létre uniós támogatással Szegeden, az intézmény székhelye a lézerközpont melletti tudományos és innovációs parkban lesz – tájékoztatta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az MTI-t. A közlemény szerint a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (MMMKK) egyike annak tíz nyertes projektnek, amelyet az Európai Bizottság Teaming-programjában 27 ország 169 pályázata közül választottak ki. Az új kiválósági központ öt éven keresztül uniós és hazai forrásokból mintegy 15,6 milliárd forintos támogatáshoz jut. Az összeg jelentős beruházásokat tesz lehetővé, emellett nemzetközileg is vonzó…

Olvass tovább>>

Szakmányban találják a lehetséges bolygókat a csillagászok

~

Több mint száz bolygójelöltet fedeztek fel más csillagok közelében csillagászok a Hawaiin lévő obszervatórium segítségével. A potenciális exobolygókat – Naprendszeren kívüli bolygókat – a hawaii Mauna Kea vulkán csúcsán álló HIRES spektrométernek (színképelemzőnek) az elmúlt húsz évben a radiális gyorsulás módszerével gyűjtött adatait elemezve találták – közölték a Kaliforniai Egyetem Santa Cruz-i intézményének asztronómusai keddre virradóra. Hozzátették: ennél jóval több rejtőzhet a több mint 1600 csillagon végzett csaknem 61 ezer önálló mérés elemzésében. Ezért az adatokat online elérhetővé tették, jelenleg ez az exobolygókra vonatkozó legnagyobb, valaha nyilvánosságra hozott adathalmaz. A szakértők eredményeiket…

Olvass tovább>>

Május közepéig lehet nevezni a Nemzetközi Tudományos Filmfesztiválra

~

Május 20-ig várják a nevezéseket az idei Nemzetközi Tudományos Filmfesztiválra, amelyet október 12. és 15. között rendeznek meg a szolnoki Tisza Moziban – közölte Demeter István fesztiváligazgató, a mozi ügyvezetője az MTI-vel. Tájékoztatása szerint a filmfesztivál olyan különböző műfajú alkotásoknak biztosít fórumot, amelyek valamilyen formában a tudományhoz kapcsolódnak: tudományos munkáról, tudományos eredményekről szólnak vagy cselekményükben, nyelvükben, előadásmódjukban fontos szerephez jut a tudomány. A filmesektől tudományos-ismeretterjesztő műveket, dokumentum- és portréfilmeket, a mozgóképi kifejezés megújítására törekvő kísérleti alkotásokat, illetve játékfilmeket, továbbá nem létező tudományos felfedezéseket létezőként bemutató áldokumentumfilmeket, a tudomány és az…

Olvass tovább>>

Elektromágneses eszközzel mérik a tengeri jég vastagságát az Antarktisz térségében

~

Először mérik a tengeri jég vastagságát az Antarktisz térségében elektromágneses mélységmérővel, az új módszer segíti a tudósokat abban, hogy jobban megértsék, miként hat a tengeri jég olvadása a globális felmelegedésre. Az új-zélandi Canterburyi Egyetem kutatói Wolfgang Rack vezetésével egy 1942-ben épült, átalakított DC-3-as repülőgépből engedik alá az elektromágneses mélységmérő eszközt, amely 15 méterrel a jégtakaró felett végzi méréseit az Antarktiszon a McMurdo-szorosban. „Célunk az, hogy feltérképezzük, mennyi tengeri jég fagy be az Antarktisz térségében minden évben és hogy feltárjuk, milyen fontos ez a globális időjárás szempontjából” – hangsúlyozta Wolfgang Rack. „A…

Olvass tovább>>

CAK: egymilliárd forint cirkóniumötvözetek vizsgálatára

~

Több mint egymilliárd forint támogatást kapott az a hároméves kutatási program, amelynek célja az atomerőművekben használt cirkóniumötvözetekben végbemenő anyagszerkezeti változások hatásainak értékelése a fűtőelemek épsége és a környezeti terhelés szempontjából. A Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont, a NUBIKI Nukleáris Biztonsági Kutatóintézet Kft., a TÜV Rheinland InterCert Műszaki Felügyeleti és Tanúsító Kft. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem által létrehozott konzorcium csaknem 1,2 milliárd forint támogatást nyert el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program felhívásra benyújtott pályázatával – közölte Hózer Zoltán, a projekt vezetője…

Olvass tovább>>

Elképesztő gekkófajt fedeztek fel

~

„Letéphető bőrű” pikkelyes gekkófajt fedeztek fel Madagaszkáron német kutatók – írja a BBC News. Sok gyíkféle képes megválni a farkától, ha egy ragadozó elkapja, de az újonnan felfedezett pikkelyes gekkóra vadászó ragadozókat nagyobb meglepetés éri: a hüllő ugyanis képes kibújni pikkelyes bőréből, ha szabadulni akar. A kis hüllőt, amely a Geckolepis megalepis nevet kapta, a PeerJ című folyóiratban megjelent tanulmányban mutatta be. Mark Scherz, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kutatója. A pikkelyes gekkó bőre kifejezetten alkalmazkodott ahhoz, hogy letépjék: a nagy pikkelyek csak egy keskeny darabon tapadnak az állat bőréhez,…

Olvass tovább>>

Mintegy 520 millióból fejlesztik a PTE nagy intenzitású fizikai laboratóriumát

~

Mintegy 520 millió forintos európai uniós forrásból fejlesztik a Pécsi Tudományegyetem (PTE) fizikai intézetének nagy intenzitású laboratóriumát, amelyben úgynevezett nagy energiájú terahertzes impulzusokat állítanak elő, és azok alkalmazási lehetőségeit vizsgálják – közölte Hebling János fizikus az MTI-vel. A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (GINOP) finanszírozott műszerbeszerzések a többi között olyan fontos területeken ígérnek előrehaladást, mint egyes rákbetegségek diagnosztizálása és kezelése, a metaanyagok tulajdonságainak vizsgálata vagy a magas hőmérsékletű szupravezetés részleteinek megértése – magyarázta az egyetemi tanár. Mintegy tíz éven át a Széchenyi-díjas kutató és csapata állította elő a világon a…

Olvass tovább>>

Két robottávcső épül Magyarországon csillagászati jelenségek megfigyelésére

~

Két új, 80 centiméter tükörátmérőjű automatizált távcső épül Magyarországon többek között szupernóva-robbanások, gammakitörések és fekete lyukak okozta csillagpusztulások vizsgálatához – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kedden az MTI-vel. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által meghirdetett Stratégiai kutatási-fejlesztési műhelyek kiválósága című pályázati felhívásban az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) által alkotott konzorcium Tranziens Asztrofizikai Objektumok nevű projektje 687 millió 369 ezer 737 forint összegű támogatást nyert – olvasható a közleményben. A projekt elsődleges célja olyan…

Olvass tovább>>

MTA Atomki: pontosabb és gyorsabb munkát tesznek lehetővé az intézet új berendezései

~

Pontosabb és gyorsabb munkát tesznek lehetővé azok a képalkotó és kormeghatározó berendezések, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete (MTA Atomki) a következő három évben szerez be örökségtudományi laboratóriumába – mondta Molnár Mihály, az intézet tudományos főmunkatársa. Elmondása szerint a berendezések egyik részének a felületvizsgálatban és képalkotásban lesz nagy szerepe. Ilyen a nagyfelbontású, háromdimenziós optikai mikroszkóp, amellyel a régészeti és kulturális örökségvédelem körébe tartozó tárgyak, műemlékek, kisebb eszközök felületi szerkezetét, a mikroelem-eloszlásokat lehet jobban megismerni. Ide tartozik az AirSEM szkenning elektronmikroszkóp is, amellyel már mikroelem-összetételt is lehet mérni, ráadásul a…

Olvass tovább>>

Személyre szabott tumorterápia: egymilliárd forint komponensek tárházára

~

Több mint egymilliárd forinttal támogatja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap azt a kutatást, amelynek célja a személyre szabott tumorterápiában alkalmazható, könnyen változtatható szerkezetű gyógyszerjelölt vegyületek kifejlesztése. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vezette konzorcium kutatásában arra vállalkozott, hogy olyan vegyületeket állít elő, amelyek egyes komponensei az elérni kívánt hatás és a kezelendő tumor típusa szerint könnyen változtathatók. Ez a célzott terápiás eljárás lehetővé teszi a rákos betegek hatékonyabb, kevesebb mellékhatással járó kezelését. A projektet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 1,2 milliárd forinttal támogatja, amelyből az ELTE részesedése…

Olvass tovább>>

No para: már megint kilyukadt a Föld mágneses pajzsa

~

A Föld mágneses pajzsának kilyukadásáról rögzítettek adatokat indiai csillagászok, akik eredményeikről a Physical Review Letters című szaklap legfrissebb számában számoltak be. A Föld mágneses mezején keletkező rések nem szokatlanok, de ritkán adódik lehetőségük a tudósoknak a folyamat megfigyelésére – írja a BBC hírportálja. Az indiai Ootyban lévő Kozmikus Sugárzás Laboratórium (CRL) GRAPES-3 teleszkópja 2015. június 22-én rögzítette a mintegy 20 gigaelektronvoltos (GeV) erejű galaktikus kozmikus sugárkitörést. „Ebben az esetben a mágneses pajzs csak két órán át volt nyitva, majd visszatért a normális állapotába. Ereje csak két százalékkal csökkent” – közölte Szunil…

Olvass tovább>>

Havonta a Földről érkező oxigénionok záporában fürdőzik a Hold

~

Bizonyítékot találtak arra, hogy a Föld légköréből minden hónapban oxigén árasztja el a Hold felszínét. Japán kutatóintézetek és egy nemzetközi kutatócsoport a Hold körül keringő Kaguja japán űrszonda adatainak elemzésével bukkant rá a bizonyítékokra. Eredményeiket a Nature Astronomy című szaklapban mutatták be. A tudósok egy ideje felismerték, hogy a Holdat folyamatosan bombázzák a napszélből származó részecskék, és hogy havonta egyszer, amikor a Föld a Nap és a Hold közé kerül, a Hold védetté válik ettől a napszéltől. Az új kutatás során a tudósok megállapították, hogy ez alatt a rövid, néhány…

Olvass tovább>>

Nagy a baj: Európa vizes élőhelyeinek kétharmada eltűnt

~

Az emberi tevékenység miatt Európában a vizes élőhelyek mintegy kétharmada, globálisan pedig 87 százaléka elpusztult a WWF adatai szerint. Magyarország is elvesztette vizes élőhelyeinek döntő többségét. Vizesélőhelyeink hiánya nagyban megnöveli a társadalom sérülékenységét a szélsőséges természeti hatásokkal szemben – olvasható a WWF Magyarországnak a február másodikai Vizes élőhelyek világnapja alkalmából az MTI-hez eljuttatott közleményében. „A vizes élőhelyek természetes testőreink: elsimítják az árhullámokat, védve az embert a katasztrofális áradásoktól; magukba szívják és tárolják a tavasszal érkező vizeket, majd a nyári csapadékhiányos időszakban biztosítják a vizet a növényeknek” – fejtette ki Siposs…

Olvass tovább>>

A világon egyedülálló teljesítményű mikroszkóppark beszerzése indult meg a pécsi egyetemen

~

Az élő emberi sejtek molekuláris szintű vizsgálatát is lehetővé tévő, a világon egyedülálló mikroszkóppark létrehozását célzó, több mint 830 millió forintos projekt indult a Pécsi Tudományegyetem (PTE) vezetésével – közölte a felsőoktatási intézmény az MTI-vel. Ábrahám István, a pécsi orvosi kar élettani intézetének igazgatóhelyettese, az Európai Regionális Fejlesztési Alap által 785 millió forinttal támogatott hároméves projekt szakmai vezetője kifejtette: az úgynevezett „nano-bio-imaging” mikroszkóprendszerekkel a kutatók az eddiginél sokkal részletgazdagabb betekintést nyerhetnek akár az élő emberi sejteken belüli molekuláris kölcsönhatásokba is. Az eszközök a biomolekuláris kölcsönhatások, sejtfunkciós és -morfológiai paraméterek nagy…

Olvass tovább>>

Magyarországon egyedülálló örökségtudományi laboratóriumot épít ki az MTA Atomki

~

Magyarországon egyedülálló eszközparkkal felszerelt örökségtudományi laboratóriumot épít ki a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete (MTA Atomki). Szikszai Zita tudományos főmunkatárs az MTI-nek elmondta: a debreceni kutatóintézetet új képalkotó, valamint a tárgyi leletek kormeghatározását segítő műszerekkel szerelik fel mintegy 400 millió forintos uniós pályázati forrásból. A kulturális és természeti örökség tárgyainak vizsgálatában alapvető technika az elektronmikroszkópia, azonban érzékeny minták esetében a vizsgálat nem mindig végezhető el károsodás nélkül, például mert az adott anyag nem bírja a mintakamrában fellépő vákuumot. Ezen fog segíteni az MTA Atomki új AirSEM berendezése, amely mintakamra nélkül,…

Olvass tovább>>

Szuperkritikus: iszonyat mély lyukat fúrtak egy izlandi vulkánba

~

Befejeződött a világ legmélyebb, 4659 méterre lenyúló vulkáni lyukának fúrása Izland délnyugati részén. Az Izlandi Mélyfúrási Projekt (IDDP) geológusai 427 Celsius-fokot mértek a lyukban és 21 méternyi fúrt magmintát is begyűjtöttek, amelyet alapos elemzés alá vonnak a következő hónapokban – írta a BBC News. A fúrási munkálatok tavaly augusztusban kezdődtek a Reykjanes-félsziget vulkánján, amely hétszáz évvel ezelőtt tört ki utoljára. Az eredeti cél az ötezer méteres mélység elérése volt, ahol a hőmérséklet valószínűleg eléri az ötszáz Celsius-fokot. Ilyen mélységben az olvadt kőzet keveredik a vízzel. A forró folyadék úgynevezett szuperkritikus állapotban van:…

Olvass tovább>>

Teljesen lebénult páciensek képesek kommunikálni agy-számítógép interfész segítségével

~

Teljesen lebénult páciensek kommunikációját tették lehetővé Németországban agy-számítógép interfész segítségével – adta hírül a BBC News. Az agy-számítógép interfész (az agy és a számítógép közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz) a páciensek gondolatait olvasva közvetítette az igen-nem válaszokat a feltett kérdésekre. Egy mozgásképtelen férfi például ezzel a módszerrel tudta közölni: nem adja áldását lánya házasságára. A négy németországi pácienssel folytatott kutatást a PLOS Biology folyóiratban publikálták. A kutatás alatt a páciensek azt is kifejezték, hogy bezártságuk ellenére boldogok. A páciensek előrehaladott stádiumú amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS) szenvednek, amely miatt agyuk nem képes…

Olvass tovább>>

Szójababolajból állítottak elő grafént ausztrál kutatók

~

Szójababolajból állítottak elő grafént – egyetlen atomvastagságú grafitréteget – ausztrál kutatók, akik szerint a módszerükkel jelentősen csökkenteni lehet az egyedülálló fizikai tulajdonságokkal rendelkező nanotechnológiai anyag előállítási költségeit. „A grafén használatának egyik korlátozó tényezője az, hogy sokkal drágább a többi anyagnál” – idézte a BBC News Zhao Jun Hant, az ausztrál kormány tudományos ügynökségének (CSIRO) munkatársát, aki hozzátette, hogy a grafén árának csökkenése elősegítené az anyag szélesebb körű alkalmazását. A Nature Communications című folyóiratban közölt tanulmány szerint az új eljárás során a szójababolajat addig hevítik, amíg „a grafén felépítése szempontjából kulcsfontosságú…

Olvass tovább>>

Annyi az idiopátiás tüdőfibrózisnak

~
cápa, Otodus megalodon

Ausztrál kutatók reményei szerint az idiopátiás – nem eredeztethető – tüdőfibrózis kezelését segítheti az a cápavérben lévő ellenanyag által inspirált új gyógyszer, amelynek jövőre kezdődnek a klinikai próbái. A melbourne-i La Trobe Egyetem kutatói és az AdAlta biotechnológiai vállalat szakemberei által kifejlesztett szer az AD-114 nevet viseli – írta a BBC News. Mick Foley, az egyetem munkatársa szerint a cápa-antitest formáját utánzó, mesterségesen előállított emberi fehérje már sikerrel szerepelt az előzetes teszteken. „A fibrózis egy sor különböző betegség és sérülés végeredménye lehet” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy a szer képes…

Olvass tovább>>