Címke: tudomány

A csillagok születését tanulmányozza az UNESCO-díjat nyert magyar csillagász

~

A csillagok születését tanulmányozza Kóspál Ágnes csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa, akit az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) és a L’Oréal nők számára létrehozott nemzetközi tudományos díjával tüntettek ki Párizsban. „A csillagok keletkezést kutatom, például azt, hogyan születnek a Naphoz hasonló csillagok és a Földhöz hasonló bolygók” – fejtette ki a kutató. A fiatal tudós elmondta, hogy nagyon nehéz egy olyan, 4,5 milliárd éves csillag keletkezésére következtetni, mint amilyen például a Nap is, de mivel jelenleg is zajlik csillagkeletkezés a tejútrendszerben, azok megfigyelésével…

Olvass tovább>>

A petefészekrák kockázatát növelő új génvariációkat azonosítottak a kutatók

~

A petefészekrák kialakulásának kockázatát növelő 12 új génvariációt azonosítottak a kutatók, akik a Nature Genetics című folyóiratban ismertették az eredményeiket. „Tudjuk, hogy egy nő esetében a génállomány nagyjából egyharmada felelős a petefészekrák kialakulásának kockázatáért. Ez a betegség-kockázat öröklött összetevője” – mondta Paul Pharoah, a Cambridge-i Egyetem munkatársa, a vizsgálatot végző OncoArray Consortium elnevezésű brit-amerikai-ausztrál kezdeményezés egyik vezetője. „A kockázatot növelő környezeti hatások szerepében kevésbé vagyunk biztosak, de tudjuk, hogy számos olyan tényező van, amely csökkenti a petefészekrák kockázatát, úgy mint a szájon át bevehető fogamzásgátló tabletták, a petevezeték elkötése vagy…

Olvass tovább>>

A fogamzásgátló tablettát szedő nők akár harminc évig védettek bizonyos daganatos betegségektől

~

A fogamzásgátló tablettát szedő nők akár harminc évig is védettek a daganatos betegségek bizonyos fajtáival szemben – állapították meg az Aberdeeni Egyetem kutatói. A tanulmány szerint a valaha fogamzásgátló tablettát szedett nők esetében kisebb az esélye a kolorektális (vastag- és végbélrák), méhnyálkahártya- vagy petefészekrák kialakulásának, mint azoknál a nőknél, akik soha nem szedtek ilyen pirulát. A fogamzásgátló pirulák hatását vizsgáló eddigi leghosszabb távú kutatás eredményeit a tudósok az American Journal of Obstetrics and Gynaecology folyóiratban publikálták – ismertette az egyetem honlapja. A tanulmány a rák minden típusának kockázatát felmérte a…

Olvass tovább>>

Először figyeltek meg hegyomlást üstökösön

~
üstökös

Soha nem látott jelenséget figyelt meg az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája: egy hegyomlást a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökösön, ahol az omlás következtében feltárult az üstökösmag belső anyaga. A felvételeket vizsgáló nemzetközi kutatócsoport – melynek tagja Tóth Imre, az MTA CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa is – kedden a Nature Astronomy folyóiratban számolt be eredményeiről – közölte a Magyar Tudományos Akadémia. A közlemény emlékeztet arra, hogy az üstökösmagok szinte változatlanul őrzik a Naprendszer mintegy ötmilliárd éves, ősi anyagát. Tanulmányozásukkal bepillantás nyerhető a Naprendszer kialakulásakor végbement fizikai folyamatokba. Az üstökösök gázból és porból álló…

Olvass tovább>>

Pálinkás József a magyar-francia tudományos együttműködések fejlesztéséről tárgyalt Párizsban

~

Franciaország részéről megvan a támogatás Magyarország irányába, de a következő időben is jelentős munkát kell befektetni ahhoz, hogy a magyar kutatás-fejlesztés egésze és a szegedi ELI lézerközpont sikeres vállalkozás legyen – mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke a francia tudományos élet képviselőivel Párizsban folytatott tárgyalásait követően. Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) létrehozásának tizedik évfordulója alkalmából a tudományos akadémiának megfelelő francia nemzeti kutatóközpont, a CNRS által rendezett konferencián elhangzott előadások is megmutatták, hogy a közép-kelet európai országok még mindig komoly lemaradásban vannak…

Olvass tovább>>

A NASA tanulmánya szerint a bioüzemanyagok csökkentik a repülőgépek koromkibocsátását

~

A bioüzemanyagok használata 50-70 százalékkal csökkenti a repülőgépek koromkibocsátást – mutatta ki az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szakembereinek német és kanadai kutatókkal közös végzett tanulmánya, amelyet a Nature című tudományos folyóiratban mutattak be. A NASA kaliforniai kutatóközpontjában 2013-ban és 2014-ben végrehajtott kísérleti repülések idején gyűjtöttek a szakemberek adatokat arról, miként hat az alternatív üzemanyag a repülőgépek hajtóművének teljesítményére, károsanyag-kibocsátására és a kondenzcsíkok kialakulására, amikor a repülőgépek a kereskedelmi légi útvonalak magasságában repülnek. Kondenzcsík, amely egy emberi tevékenység által létrehozott felhő, akkor keletkezik, amikor a repülőgépek hajtóművei üzemanyagot elégetve égéstermékeket, köztük…

Olvass tovább>>

A leukémia 45 millió évvel ezelőtt a denevérekben jelent meg

~

A leukémia legkorábban 45 millió évvel ezelőtt a denevérekben jelenhetett meg – állapította meg egy új brit tanulmány kövületminták elemzése nyomán. A leukémia olyan rosszindulatú daganatos betegség, amely a vérképző sejtekből indul ki. Egy most publikált brit kutatás szerint vérrákot okozó vírust találtak ősi DNS-mintákban, s ez a felfedezés a betegség új kezeléséhez vezethet – számolt be róla hétfőn a The Daily Telegraph. A felfedezés rávilágít a „hiányzó láncszemre” a retrovírusok fosszilis nyomaiban. A retrovírusok egy olyan víruscsalád, amelynek múltja csaknem félmilliárd évre nyúlik vissza. A deltaretrovírusként ismert humán t-sejtes…

Olvass tovább>>

Kiderült, mennyi ideig kell napon tartózkodni a kellő D-vitaminszinthez

~

Spanyol kutatók kiszámolták, hogy mennyi ideig kell napon tartózkodni, hogy a szervezet hozzájusson a szükséges D-vitaminmennyiséghez: míg tavasszal és nyáron elegendő tíz-húsz perc, addig télen legalább két óra szükséges. A Valenciai Egyetem napsugárzás-kutató csoportja a Science of the Total Environment folyóiratban ismertette tanulmányának eredményeit. Annak ellenére, hogy Spanyolországban magas a napfényes órák száma, a spanyol népesség különböző csoportjaiban magas a D-vitaminhiány, amely számos betegség kockázatát hordozza felnőttek esetében — mondta María Antonia Serrano, a tanulmány vezető szerzője. Mivel nagyon kevés élelmiszer tartalmazza ezt a vitamint, a szervezet számára a fő forrást…

Olvass tovább>>

Reménykeltő: új oltóanyagot fejlesztettek a majmok ebolától való védelmére

~
gorilla

Erős védelmet biztosított fogságban élő csimpánzoknál egy szájon át adható oltóanyag, amelyet brit és amerikai kutatók fejlesztettek ki a majmok védelmére az ebolavírustól, a vakcina tökéletesítésére irányuló további kutatásokat azonban veszélyezteti az Egyesült Államokban a közelmúltban elfogadott törvény a veszélyeztetett fajokról, amely tiltja az orvosi célú kísérletek folytatását csimpánzokkal. A Cambridge-i Egyetem, az amerikai Thomas Jefferson Egyetem és a Louisianai Egyetem kutatói tíz csimpánzon végezték az oltóanyag legutóbbi próbáját az egyik utolsó, csimpánzkísérleteket folytató kutatóközpontban, a Louisiana államban lévő New Iberiában. Hat állat kapott oltást, négy alkotta a kontrollcsoportot. „Valamennyi…

Olvass tovább>>

A gyermekkori agydaganatok genetikai hátterét kutatják a Semmelweis Egyetemen

~

A gyermekkori agydaganatok genetikai hátterét térképezi fel a Semmelweis Egyetem II. számú Gyermekgyógyászati Klinikáján indult új kutatás. A mintegy száz beteg bevonásával készülő vizsgálat arra is kiterjed, hogy a felnőtteknél alkalmazott gyógyszerek közül melyek lehetnek hatékonyak a gyermekek esetében – közölte az intézmény az MTI-vel. A közlemény idézi Szabó Andrást, a klinika igazgatóját, aki szerint a gyermekkori daganatos és leukémiás megbetegedések közül az agydaganatok a legrosszabb prognózisúak, az érintett betegek mintegy felét sikerül megmenteni, míg más daganatok esetében akár nyolcvan-kilencven százalék is lehet a gyógyulási arány. A gyermekkori daganatos megbetegedések…

Olvass tovább>>

Az életmód nagyobb hatással van a bélrák kockázatára, mint a genetika

~
tudós, laboratórium

Spanyol onkológusok kimutatták, hogy az életmód nagyobb hatással van a kolorektális daganat (vastag- és végbélrák) kialakulásának kockázatára, mint a genetika. Az IDIBELL kutatóintézet Víctor Moreno vezette bélrákkutató csoportja spanyol adatok alapján kidolgozta a kolorektális rák kialakulásának kockázati modelljét. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban 10 106 résztvevő genetikai és életmódbeli adatait használták fel. Valamennyiüket kikérdezték az összes kockázati tényezőről, mint például az étrend, a testmozgás, a testtömegindex, az alkoholfogyasztás, és a rákbetegség a családban. Rákbetegek egy 1336 fős alcsoportjában és egy 2744 fős kontrollcsoportban vérvizsgálatot végeztek, hogy megállapítsák…

Olvass tovább>>

Jóval fiatalabb a Ceres bolygó kráterének közepe, mint maga a kráter

~
Ceres

A Ceres törpebolygó Occator-kráterének közepén lévő világos terület a becslések szerint 30 millió évvel fiatalabb, mint maga a kráter. A kutatók az amerikai űrügynökség (NASA) Dawn űrszondájának adatait elemezve vizsgálták az Occator központi részét, és arra jutottak, hogy az egyik különleges, fényes terület, a Cerealia Facula csupán mintegy négymillió éves, ami földtani szempontból nagyon fiatalnak számít – írja a PhysOrg tudományos portál. A Mars és Jupiter között lévő törpebolygó, a Ceres sötét felszínén korábban több mint 130 feltűnő, világos foltot fedeztek fel, melyek a felvételek szerint nagyrészt sóból állnak. Nagyfelbontású…

Olvass tovább>>

A fejsérülések megváltoztathatnak több száz gént, és súlyos agybetegségeket okozhatnak

~

A fejsérülések rossz hatással lehetnek több száz génre az agyban, és növelik neurológiai, pszichiátriai rendellenességek széles körének magas kockázatát a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) kutatói szerint. A tudósok először azonosítottak mestergéneket, amelyekről úgy vélik, hogy több száz más olyan gént irányítanak, amelyek az Alzheimer- és a Parkinson-kórral, a poszttraumás stresszel, az ADHD-val, az autizmussal, a stroke-kal, a depresszióval, a skizofréniával és más rendellenességekkel kapcsolatosak. Ezeknek a mestergéneknek az ismerete segítheti a szakembereket új gyógyszerek kifejlesztésében az agy betegségeinek kezeléséhez. Azt is megtanulhatják továbbá, hogyan lehet újramódosítani a sérült…

Olvass tovább>>

Akár 35 szúnyogfaj is terjesztheti a zikavírust

~

Akár 35 szúnyogfaj is terjesztheti a zikavírust – derítették ki a Georgiai Egyetem kutatói számítógépes modellezéssel. A vírus, amely 2015-16-ban gyorsan terjedt Brazíliában és a Karib-térségben, várandós nők ezreit fertőzte meg, és több mint kétezer újszülöttnél okozott kisfejűséget, egy olyan ritka születési rendellenességet, amelyben a csecsemő a normálisnál kisebb fejkörfogattal és aggyal születik. Ez egész életére kiható fogyatékosságot okoz. A kutatók többsége úgy véli, hogy a zikavírus főként két szúnyogfaj, az aedes aegypti vagy az aedes albopictus csípésével terjed. A Georgiai Egyetem ökológusai azonban feltételezték, hogy más szúnyogfajok is képesek…

Olvass tovább>>

Megint lepipáltuk a világot: magyar kutatók elsőként szereztek pontos információkat két fecskefaj vonulásáról

~

Különösen kis tömegű helymeghatározó segítségével először szerzett információkat két magyarországi fecskefaj vonulásáról és telelési területéről a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Svájci Madártani Intézet munkatársainak közös kutatócsoportja. A Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem professzora vezetésével végzett kutatás során a világon elsőként alkalmaztak sikeresen kistömegű, alig 0,6 grammos geolokátort két fecskefaj esetében a vonulási és telelési terület megismerésére. A megjelölt öt molnárfecske és négy partifecske által szolgáltatott adatokból kiderült, hogy ezek a kistestű madarak a tavaszi vonulás során napi 620-1080 kilométert repülnek. A tudomány történetében először sikerült adatokat…

Olvass tovább>>

Napi tíz adag zöldség és gyümölcs 7,8 millió idő előtti halálozást előzhetne meg

~

Napi tíz adag zöldség és gyümölcs fogyasztása évente 7,8 millió ember idő előtti halálát előzhetné meg egy új brit tanulmány szerint, amelyet a BBC híroldala ismertetett. Az Imperial College London kutatását, amelyben a tudósok megállapították azt is, mely zöldségek és gyümölcsök csökkentik a rák és a szívbetegségek kockázatát, az International Journal of Epidemiology című szaklap közölte. Elemzésük alapján a zöldségek és gyümölcsök kis mennyisége is előnyösen hat az egészségre, de még jobb, ha többet fogyaszt belőlük az ember. Egy adag alatt nyolcvan gramm zöldséget vagy gyümölcsöt értenek, ennyit nyom nagyjából egy kis…

Olvass tovább>>

Legalább 17 évig véd a kolorektális daganatokkal szemben egy egyszeri részleges béltükrözés

~

Legalább 17 évig jelentősen véd a kolorektális daganatok (vastag- és végbélrák) kialakulásával és az azokból eredő halálozással szemben egy egyszeri részleges béltükrözés, a szigmoidoszkópia – derült ki a témában készített eddigi leghosszabb távú vizsgálatból. A brit Medical Research Council, a brit Országos Egészségügyi Szolgálat Kutatóintézete (NIHR) és a Cancer Research UK brit rákkutató intézet által támogatott vizsgálat készítői több mint 170 ezer ember egészségi állapotát követték nyomon átlagosan 17 éven keresztül – írta a medicalxpress.com honlap. Az alanyokat véletlenszerűen sorolták be egy kontrollcsoportba (több mint 112 ezer fő) és egy…

Olvass tovább>>

Ideg-, immun- és izomrendszeri betegségeket kutató program indult Szegeden

~

Az idegrendszeri, gyulladásos és izomszövet károsodással járó betegségek gyógyításának új lehetőségeit vizsgáló kutatási program indult Szegeden uniós támogatással. Vécsei László akadémikus az MTI-nek elmondta, a négyéves program célja az ideg-, immun- és izomrendszer működésében a kinureninek szerepének vizsgálata. A távlati elképzelések között pedig olyan molekulák létrehozása szerepel, melyek ezen keresztül képesek e rendszerek működésének befolyásolására, új terápiás lehetőségeket nyitva. A kinureninek az emberi szervezetben is megtalálható vegyületek, amelyek az egyik esszenciális aminosav, a triptofán lebontása során keletkeznek, részt vesznek az immunrendszer működésében, és fontos szerepet játszanak az idegrendszeri kórképek kialakulásában…

Olvass tovább>>

A lánymagzatot erősebben védi a kismama immunrendszere

~

A magzat neme befolyásolja a kismama szervezetének immunválaszát – állapította meg az Ohiói Állami Egyetemen orvosainak tanulmánya. A nők régóta állítják, hogy a baba nemétől függően másképp érzik magukat a várandósság idején – írta a ScienceDaily.com a Brain, Behavior and Immunity című szaklap februári számában közölt kutatást ismertetve. Egyes tanulmányok szerint a magzat neme szerepet játszhat abban, hogy egyes várandósok más tüneteket észlelnek magukon, ha fiút várnak, mintha lányt: a reggeli rosszullét mértéke, a kívánósság és egyéb panaszok is eltérnek. A friss tanulmány bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy a magzat neme és…

Olvass tovább>>

Na, ezt kellene Trumppal megértetni

~

Az emberi tevékenység 170-szer gyorsabbá teszi a klímaváltozást, mint a természeti erők – állapította meg az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU). Az intézmény tanulmánya elsőként mutatott be olyan matematikai egyenletet, az antropocén egyenletet, amely leírja az emberi tevékenység hatását a Föld rendszerére – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „Az elmúlt hétezer évben a változásokat előidéző legfőbb erők néhány vulkán hatásán kívül főként csillagászatiak voltak, mint a Nap energiasugárzás-intenzitásának változása vagy apróbb eltérések a keringési pályában. Ezek évszázadonként 0,01 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedést idéztek elő” – mondta Will Steffen, az ANU munkatársa. „Az emberi…

Olvass tovább>>