Címke: tudomány

Jelentősen növelhető a mesterséges megtermékenyítés hatékonysága

~

A mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló markert azonosított a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Semmelweis Egyetem (SE) húszfős közös kutatócsoportja – közölte Szekeres Júlia immunológus. A Nature Scientific Reports című folyóiratában a napokban megjelent tanulmányukkal kapcsolatban az egyetemi tanár felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlett országokban egyre későbbi időpontra tolódik a gyermekvállalás, és emiatt egyre nagyobb igény mutatkozik a mesterséges megtermékenyítés alkalmazására. A beavatkozás jelenlegi gyakorlata szerint egynél több embriót ültetnek be az anya méhébe, hogy fokozzák a terhesség létrejöttének esélyét. Számos esetben azonban két embrió is beágyazódik – vagy…

Olvass tovább>>

Öregebb lehet a hold az eddig véltnél

~

A Hold öregebb lehet az eddig véltnél, 4,51 milliárd éves az új becslések alapján, melyeket amerikai tudósok végeztek az Apollo 1971-es Holdra szállásakor gyűjtött kőzet- és talajmintákból. A kutatócsoport szerint a Föld kísérője a Naprendszer születése utáni 60 millió éven belül született, a Naprendszer mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt alakult ki. A tudósok az Apollo által a Holdon gyűjtött talajmintákból kivont cirkon ásvány korát határozták meg a radioaktív izotópok bomlási ideje alapján (urán-ólom kormeghatározás). A cirkondarabkák egészen aprók voltak, nem nagyobbak egy homokszemnél. „A méret nem számít, az ilyen kis…

Olvass tovább>>

A Föld belső magjában szilicium is lehet

~

Japán kutatók úgy vélik, sikerült azonosítaniuk a Föld belső magjának hiányzó összetevőjét, amely szerintük nagy valószínűséggel szilícium. A földmag két részből, egy folyékony külső és egy szilárd belső övből áll. Bolygónk legbelső, nagyjából 1200 kilométer sugarú részének lehetséges összetevőit évtizedek óta kutatják a szakemberek – írta a BBC News. A belső mag túlságosan mélyen van ahhoz, hogy a kutatók közvetlenül tanulmányozhassák, ezért azt vizsgálják, hogy a földrengéshullámok miként hatolnak át a területen és ebből következtetnek a régió anyagának összetételére. A kutatók jelenleg úgy vélik, hogy a szilárd halmazállapotú belső magot…

Olvass tovább>>

Kiderült, hogy miért ringatják inkább baloldalt az újszülöttjüket az anyák

~

Sikerült megoldani annak rejtélyét, hogy az anyák miért inkább baloldalt ringatják az újszülöttjeiket. A kutatók szerint ez a pozíció aktiválja a gyermek jobb agyféltekéjét, amelynek nagy szerepe jut a kommunikációt és a kötődést segítő agyi funkciókban. A Szentpétervári Állami Egyetemen dolgozó Jegor Malasicsev és amerikai, valamint ausztrál kollégái az ember mellett tíz vadon élő állatra – a vadlóra, a rozmárra, a rénszarvasra, az antilopra, a pézsmatulokra, a juhra, a bálnára, a kardszárnyú delfinre és a kengurura – terjesztették ki a vizsgálatukat – írja a BBC News. „Amennyiben nincs szemkontaktus, vagy…

Olvass tovább>>

Gigászi jéghegy fog leválni az Antarktiszról

~
Antarktisz

A valaha ismert egyik legnagyobb jéghegy készül leválni az Antarktiszról — jelentették be kutatók. A szakemberek szerint az Antarktiszi-félsziget Larsen C selfjegének – a parti síkságról a tengerbe benyúló jégtömeg – egyik törésvonala nagyjából 18 kilométerrel nőtt meg néhány hét alatt decemberben, ami azt jelenti, hogy a leszakadni készülő csaknem ötezer négyzetkilométeres jégtömböt immár egy mindössze húsz kilométeres szakasz köti össze a selfjéggel – írta a BBC News. A nagyjából 350 méter vastag Larsen C az Antarktisz nyugati részén terül el, feltartóztatva az őt tápláló gleccsereket. A kutatók évek óta…

Olvass tovább>>

A jegesmedvéknek annyi

~

Nem csupán a klímaváltozással kell megküzdeniük a jegesmedvéknek, az északi sarkvidék ragadozóinak életét erősen mérgező anyagok is veszélyeztetik: a felnőtt állatok számára még biztonságos mérték százszorosa terhelheti szervezetüket. Az anyatejjel táplálkozó medvebocsoknál ez a kockázat ezerszer nagyobb – olvasható az Environmental Toxicology and Chemistry című szaklapban megjelent tanulmányban. „Ez az első próbálkozás arra, hogy meghatározzuk a lassan lebomló szerves szennyezőanyagok (POP) kockázatát az északi sarki ökoszisztémára” — mondta Sara Villa, a Milánó-Bicocca-i Egyetem toxikológusa, a tanulmány szerzője. A tudós munkatársaival negyven év kutatásait gyűjtötte össze, melyek azt vizsgálták, milyen mértékben…

Olvass tovább>>

Páratlan dióda lézerközpont épül Kecskeméten

~
lézer

Magyarországon elsőként épül kutatás-fejlesztési és oktatási célokat egyaránt szolgáló dióda lézerközpont Kecskeméten, a Pallasz Athéné Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Kara mellett – tájékoztatta Weltsch Zoltán, az egyetem anyagtechnológia tanszékének vezetője az MTI-t. A pályázatot az oktatási intézmény konzorciumban valósítja meg az ipari lézerek használatát illetően egyedülálló technikai és technológiai lehetőségeket kínáló Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-vel. A projektre a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretéből 518 millió forint támogatást nyertek el. A tanszékvezető elmondta: az egyetemen már régóta folytatnak lézerfizikai alapkutatásokat. Az új központban azonban az ipari…

Olvass tovább>>

A mediterrán étrend jótékony hatással lehet az idős emberek agyára

~

A mediterrán étrendet követő idős emberek agyának térfogata kevesebbet csökkent három év alatt, mint azon társaiké, akik a vizsgált időszakban nem követték pontosan az egyebek között olívaolajban, babfélékben, friss gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrendet – derült ki a Neurology című orvosi folyóiratban megjelent tanulmányból. „Ahogy öregszünk, agyunk zsugorodik és veszítünk agysejtjeinkből, ami hatással lehet a tanulási folyamatokra és a memóriára” – mondta a tanulmányt vezető Michelle Luciano, az Edinburghi Egyetem kutatója. A szakemberek 967 olyan hetvenéves kor körüli skót ember táplálkozási szokásait vizsgálták meg, akik nem szenvedtek időskori elbutulásban –…

Olvass tovább>>

Nem lassult a globális felmelegedés

~

Új tanulmány cáfolja, hogy a globális felmelegedés üteme lelassult volna az utóbbi 15 évben – számolt be róla a BBC hírportálja a Science Advances tudományos lapban megjelent írás alapján. Sok szakértő nézete szerint a globális felmelegedés üteme lelassult 1998 és 2014 között. Az adatok új elemzése azonban megerősítette: a feltételezés onnan származik, hogy a tudósok alábecsülték az óceáni hőmérséklet változását. A „globális felmelegedési hiátus” elméletét az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) is támogatta 2013-as jelentésében, amely szerint a Föld felszíni hőmérséklete „sokkal kisebb növekedést mutatott az elmúlt 15 évben, mint…

Olvass tovább>>

Hangyák eszközhasználatát vizsgálták szegedi kutatók

~

A megfelelő eszközt igyekeznek kiválasztani a folyékony táplálék elszállításához két hangyafaj egyedei a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóinak kísérletei szerint, melyek eredményeiről az Animal Behaviour című folyóiratban számoltak be. Maák István, az SZTE ökológiai tanszékének munkatársa az MTI-nek elmondta, kollégája Lőrinczi Gábor egy terepi vizsgálat során figyelte meg az Aphaenogaster subterranea elnevezésű hangyafaj eszközhasználatát, melyet már rokon fajoknál mások is leírtak. A Magyarországon például Veszprém és a Balaton környékén előforduló hangyák homokszemcséket, tűleveleket, levéldarabokat, fatörmeléket használnak a folyékony táplálék szállításához. A szegedi kutatók laboratóriumi vizsgálatsorozatot terveztek különböző eszközök alkalmazásával, hogy a…

Olvass tovább>>

A váll és a csípő fájdalma az evolúció „hibája”

~

A váll és a csípő gyakori fájdalma „az evolúció hibája” az Oxfordi Egyetem tudósai szerint – írta a BBC News. A kutatók megvizsgáltak háromszáz mintát, hogy a csontok evolúcióját nyomon kövessék. A maradványok különböző fajoktól származtak, koruk négyszázmillió évet ölelt fel. A változások akkor kezdődtek, amikor az ember elődei két lábra álltak. Az egyetem ortopédiai, reumatológiai és mozgásszervi tanszékén folyó kutatást vezető Paul Monk arra volt kíváncsi, miért fordulnak klinikájukhoz olyan sokan hasonló csípő- és vállpanaszokkal. A kutatócsoport részletes CT-felvételeket készített a londoni Természettudományi Múzeumban, Oxfordban és a washingtoni Smithsonian Intézetben…

Olvass tovább>>

Az emberek negyven százaléka magányos az okostelefonja nélkül

~

Reprezentatív felmérések szerint a vizsgált emberek negyven százaléka magányosnak érzi magát az okostelefonja nélkül – állítja Kalamár Hajnalka klinikai szakpszichológus. A 24 órára telefonjuk nélkül hagyott emberek 53 százaléka elvonási tüneteket is produkált: dühösek, türelmetlenek, ingerlékenyek lettek. Az okostelefontól, internettől függés így a drog-, vagy alkoholfüggőséghez hasonlítható – mondta. Kalamár közölte: ha kialakul a függőség, akkor szakemberre van szükség, de sokszor az emberek nem veszik észre, vagy nem ismerik be, hogy függők lennek. Hozzátette, hogy már vannak olyan alkalmazások, amelyek segítenek a probléma felismerésében azzal, hogy megmutatják, naponta hányszor használja a…

Olvass tovább>>

Ősi rákdiagnózist erősítettek meg brit orvosok

~

Több mint 200 éves rákdiagnózist erősítettek meg brit orvosok — számolt be a BBC. A diagnózist kora egyik legbefolyásosabb sebésze, John Hunter állította fel 1786-ban. Páciense betegségéről azt írta, „csontkeménységű tumor”. A Royal Marsden Kórház orvosai elemezték a betegtől származó mintákat és az esetről szóló feljegyzéseket, amelyeket a hajdani sebészről elnevezett londoni múzeumban, a Hunterianben őriznek. A sebész, aki 1776-ban lett III. György király orvosa, egyike volt azoknak, akiknek köszönhetően a gyógyítás a kés forgatásától a tudomány felé indult el. Azt is mesélik róla, hogy gonorrhoeával, vagyis tripperrel fertőzte meg magát, amikor…

Olvass tovább>>

Begyorsulnak a költöző madarak a globális felmelegedés miatt

~

Hamarabb érkeznek meg párzási helyükre a vándorló madarak a globális átlaghőmérséklet emelkedése miatt – állapították meg az Edinburghi Egyetem kutatói. A Journal of Animal Ecology című folyóiratban közölt eredmények szerint a költöző madarak minden egy Celsius-foknyi globális átlaghőmérséklet-emelkedés miatt átlagosan egy nappal korábban érkeznek meg a nyári párzási helyükre – írta a BBC News. A szakemberek öt kontinens több száz madárfajára terjesztették ki a vizsgálatukat és reményeik szerint az eredményeik segíteni fognak annak előrejelzésében, hogy a különböző madárfajok miként fognak reagálni a jövőbeli környezeti változásokra. Amennyiben rossz időben – akár…

Olvass tovább>>

Függőhídgigászt adtak át Délnyugat-Kínában

~

Átadták a forgalomnak a világ legmagasabb függőhídját a délnyugat-kínai Kujcsou tartományban. Az 1341 méter hosszú Pejpancsiang-híd 565 méterrel magasodik az azonos nevű völgy fölé – számolt be honlapján a kínai központi televízió (CCTV). A frissen átadott szerkezet, amely magasságát tekintve egy kétszáz emeletes épületnek felel meg, a Hupej tartománybeli Szetu folyó felett átívelő hídtól szerezte meg a világ legmagasabb hídjának címét. A Pejpancsiang-híd a hegyekkel tarkított Kujcsou és Jünnan tartományokat köti össze és várhatóan másfél órára csökkenti a korábban ötórás utazási időt a két terület között. Kujcsou az ország tíz legmagasabb…

Olvass tovább>>

Evolució: összekeverték a megtermékenyítéshez használt spermákat egy holland központban

~
spermium

Összekeverték a megtermékenyítéshez használt spermamintákat egy holland klinikán – írta a BBC. A mesterséges megtermékenyítést (IVF, vagyis lombikbébi-eljárás) végző holland intézet elmondása szerint 26 nő esetében történhetett keveredés, tehát őket nem annak a férfinak a spermájával termékenyíthették meg, akiével tervezték. Az Utrechti Egyetemi Klinika (UMC) szerint „eljárási hiba” okozhatta a cseréket 2015 áprilisa és 2016 novembere között. A szóban forgó 26 pár fele vagy várja a babát, vagy már meg is született a gyerekük. A klinika elmondása szerint értesítették őket. „Az UMC sajnálja, hogy ezt kellett közölnie a párokkal. A megtermékenyítés…

Olvass tovább>>

Ezt ették tízezer évvel ezelőtt élt őseinek

~

Az észak-afrikai vadászó-gyűjtögető népek már tízezer évvel ezelőtt ismerhették a zabkását – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a történelem előtti emberek edényeket használva főzhették meg vadon termett gabonaféléket és más növényeket. A Bristoli Egyetem kutatói a Szahara líbiai részének két lelőhelyén talált több mint száz edénytöredéket vizsgáltak meg. A Nature Plants című folyóiratban ismertetett eredmények szerint az edényekben egy sor különböző növényt dolgozhattak fel őseink – írta a BBC News. A szakemberek mindezt a leleteken talált olajos maradványok szénizotóp-arányait megvizsgálva állapították meg. Az edények legalább négyezer évvel korábbról…

Olvass tovább>>

Iciri-piciri holt-tengeri tekercstöredékeket találtak Izraelben

~

Újabb holt-tengeri tekercstöredékeket találták a Júdeai-sivatagban – jelentette a Háárec című izraeli újság. A májusban és júniusban végzett leletmentő feltárás során a Holt-tenger mellett, a Koponyák barlangjában bukkantak a régészek az újabb, igen kisméretű töredékekre, amelyeken az idők során olyannyira megkopott az írás, hogy csak különleges elemzéssel fejthetik majd meg. A szakemberek még abban sem biztosak, hogy héberül, arámi, vagy más nyelven íródtak. Az új töredékek akkor lesznek fontosak, ha sikerül őket más, egyelőre ismeretlen eredetű leletekhez kötni – nyilatkozta Uri Davidovics, a Jeruzsálemi Héber egyetem kutatója a lapnak. Egy…

Olvass tovább>>

Fellélegezhetnek az anyagcsere-betegségekben szenvedők

~

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) csaknem 440 millió forint uniós és hazai támogatást nyert az anyagcserével összefüggő betegségek folyamatainak vizsgálatára – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t. Az anyagcsere-folyamatok zavara meghatározó a leggyakoribb betegségekben, mint a cukorbetegség, érelmeszesedés, stroke és a szívelégtelenség. A Szegeden induló kutatások célja az anyagcserével összefüggő betegségek elméleti folyamatainak tisztázása – idézte a közlemény Varró András professzort. A kutatások szegedi szakmai koordinátora közölte, hogy a tudósok az anyagcsere betegségek szív-érrendszeri vonatkozásait vizsgálják. Tanulmányozzák a szívelégtelenség kiváltó okait, a szívkárosodást megelőző folyamatok kórélettani hátterét, a szívizom…

Olvass tovább>>

Végleg kiderülhet a múmiák titka

~

Képalkotó berendezéssel vizsgáltak meg egy Santiago de Chile-i klinikán tizenöt múmiát, hogy rekonstruálják az arcukat. Az úgynevezett Chinchorro-múmiákat tartják a világ legrégibb múmiáknak. Az Atacama-sivatag szélén i. e. 10 000 és 3400 között élt vadászó és halászó chinchorro nép elsőként mumifikálta a halottait. A Chinchorro-múmiák 7400 évesek, legalább 2000 évvel régebbiek, mint az egyiptomiak. A múlt héten tizenöt múmiát – közöttük magzatokét – vizsgáltak meg képalkotó berendezéssel a santiagói Los Condes klinikán. A művelet során sikerült a múmiákat nagy pontossággal megröntgenezni, és „több ezer, milliméteresnél kisebb képet összegyűjteni” – magyarázta…

Olvass tovább>>