Címke: tudomány

Haszonállatok húsában, tejében és vérében is találtak mikroműanyagot

~
tehén szarvasmarha

Először találtak mikroműanyag-szennyezést marha- és sertéshúsban, tejben, valamint tehenek és sertések vérében – írta egy holland kutatás alapján a The Guardian. Az amszterdami Vrije Egyetem (VAU) tudósai próbakutatásukban a vizsgált hús- és tejtermékek háromnegyedében, valamint minden vérmintában megtalálták a mikroműanyagot. Kimutatták a szemcséket a vizsgált állati pellet (nagy nyomáson préselt szálas, rostos anyag) takarmányok minden mintájában, ami arra utal, hogy ez a szennyeződés egy lehetséges útvonala. Az élelmiszertermékek műanyagba voltak csomagolva, ami egy másik lehetséges szennyezésforrás. A VUA tudósai márciusban számoltak be arról, hogy először mutattak ki emberi vérben mikroműanyagot, most…

Olvass tovább>>

Új-Zélandon a világ legnagyobb akcióját szervezik a behurcolt fajok kiirtására

~
Stewart-sziget

A behurcolt ártalmas fajok kiirtására a világ legnagyobb, lakott területet érintő akcióját szervezik környezetvédők Új-Zéland legdélibb szigetén. A Manaaki Whenua természetvédelmi kutatóintézet 2,8 millió dolláros (1,12 milliárd forint) együttműködést kötött a Stewart-szigeti – vagy maori nyelven rakiurai – állatvédő szervezettel, a Predator Free Rakiurával (Ragadozómentes Rakiura), hogy négy év alatt kiirtsák az oposszumokat, patkányokat, elvadult macskákat és sünöket – számolt be a The Guardian. A projekt kutatási programok is tartalmaz, melyben a kártevők szaporodását vizsgálják, hogy megértsék, hogy lehet a leghatékonyabban kordában tartani őket. Rakiura a Déli-Sziget közelében található, nagyjából 180…

Olvass tovább>>

Üzembe helyezték a Szegedi Tudományegyetem biobankjának tárolórendszereit

~
SZTE inkubátorház

Üzembe helyezték a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) biobankjának tárolórendszereit, az intézmény néhány hónapon belül készen áll az első minták fogadására – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint a modern, félautomata biobanki tárolórendszert a Spartacus Rák Alapítvány – amelyet 2019-ben hoztak létre a magyarországi rákkutatás támogatására – ajánlotta fel az egyetemnek. A tárolórendszer működtetéséhez az SZTE egy új épületet alakított ki. A műszerek programozása a közelmúltban fejeződött be. A tárolókban 1,8 millió minta fér el, ez a szám azonban a tárolócsövek méretétől függően változhat, akár 3 millióra is növelhető.…

Olvass tovább>>

Legalább 1200 éve nem volt ilyen aszály Spanyolországban és Portugáliában

~
Hőség

Legalább 1200 éve nem volt a mostanihoz fogható szárazság Spanyolországban és Portugáliában – állapították meg kutatók. Az Ibériai-félszigeten a legtöbb eső télen esik, amikor a nedves, alacsony légnyomású rendszerek megérkeznek az Atlanti-óceán felől. A nedves időjárási frontot azonban megállíthatja az úgynevezett Azori-szigeteki magasnyomású rendszer vagy szubtrópusi anticiklon – írta a The Guardian a Nature Geoscience tudományos lapban megjelent tanulmányra hivatkozva. A tudósok azt találták, hogy a szélsőséges erejű Azori-szigeteki anticiklonok gyakorisága drámainak megemelkedett: 1850 előtt tíz télből egyszer, 1980 után négy télből egyszer fordult elő. Ezek az extremitások a nedves időjárást…

Olvass tovább>>

Még öregebbek a szomszéd barlangban talált Australopithecus-maradványok

~
Lucy

Az eddig véltnél egymillió évvel öregebbek, tehát 3,4-3,6 millió évesek azok a korai emberi ősöktől származó fosszíliák, amelyeket egy dél-afrikai barlangban találtak. A CNN online kiadásában ismertetett tanulmány új fénybe állítja az emberiség korai történetét. Az új időpont megdönti azt a sokáig uralkodó elképzelést, hogy a dél-afrikai Australopithecus a kelet-afrikai Australopithecus afarensis leszármazottja. A maradványokat Johannesburgtól körülbelül ötven kilométerre, az emberiség bölcsőjeként számon tartott térségben, a Sterkfontein-barlangokban találták. Az új kormeghatározás alapján a barlang fosszíliái idősebbek, mint a híres etiópiai lelet, a Lucy-fosszília. Az 1979-ben megtalált Lucy az Australopithecus afarensis…

Olvass tovább>>

Az egész Marsot körbefotózta a kínai űrszonda

~
LM-5B-Hosszu-Meneteles-kinai-raketa

A Mars egész felszínét körbefotózta a kínai Tienven-1 űrszonda és a Csu-Zsung marsjáró tavaly május óta – közölte a kínai űrhivatal. A Tienven-1 2020-ban indult útnak és tavaly májusban érkezett meg a vörös bolygóhoz. A magával vitt Csu-Zsung marsjáró május 15-én szállt le az Utopia Planitián, a Mars északi féltekéjén található hatalmas síkságon, és azóta felszíni kőzetmintákat gyűjtött és képeket készített. A Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA) közleménye szerint az űrszonda teljesítette kitűzött feladatait, egyebek mellett közepes felbontású képeket készített a bolygó egész felszínéről. A közösségi médiában közzétett képeken a zord marsi…

Olvass tovább>>

Balázsit a World Academy of Ceramics akadémikus tagjai közé választották

~
Balázsi Csaba

A műszaki és biokerámia terén nyújtott kiemelkedő teljesítményéért és munkájáért, a kerámia közösségében végzett tevékenységéért a World Academy of Ceramics (WAC) akadémikus tagjai közé választották Balázsi Csabát, az Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének tudományos tanácsadóját. Mint írják, a hivatalos beiktatási ceremóniát a CIMTEC 2022 kongresszus megnyitóünnepségén rendezték június 21-én az olaszországi Perugiában. A tájékoztatás szerint az 1987-ben alapított WAC a nemzetközi kerámiaközösséget összefogó szervezet, amelynek célja a terület fejlesztéseinek támogatása, valamint hogy elősegítse a kerámiatudomány, -technológia, -történelem és -művészet társadalmi hatásainak és kulturális kölcsönhatásainak jobb megértését. A WAC…

Olvass tovább>>

Az MTA szerint rekordszámú kutatónő van az Akadémia új doktorai között

~
Freund Tamás

Nyolcvan kutató, köztük rekordszámú nő vehette át kedden Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) tartott ünnepségen az MTA doktora címet – közölte az Akadémia. Az MTA keddi közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy az egyik legjelentősebb hazai tudományos címet elnyerők között idén 26 nő volt, vagyis az Akadémia új doktorainak harmada női kutató. Az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki az általa művelt tudományterületet eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, és kiemelkedő kutatói munkásságot fejt ki. Egy-egy pályázó beadott disszertációját rendkívül alaposan, másfél-két év alatt körülbelül 100 szakértő minősíti –…

Olvass tovább>>

A majmok jobban szeretnek zenét hallgatni, mint videót nézni

~
fehérarcú sátánmajom

Egy állatkerti kísérlet szerint a majmok inkább zenét hallgatnak, mint videót néznek, ha lehetőségük van a választásra. A The Guardian online cikke szerint a Glasgow-i Egyetem és a finn Aalto Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a majmok hogyan reagálnak, ha választhatnak a zene és a vizuális tartalom között. A vizsgálatot a helsinki állatkertben végezték el három fehérarcú sátánmajmon. A kísérlethez három interaktív zónát alakítottak ki egy alagútban, ahol az állatok egy érintőképernyőn tetszésük szerint be tudtak indítani vagy egy videót, vagy valamilyen hanganyagot, amely addig szólt, amíg az állatok ott…

Olvass tovább>>

Megvizsgálták a pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét

~
pók

Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói eltérő társas viselkedésű pókkolóniákat vizsgáltak az Andokban, hogy megértsék, mi alakítja a különböző viselkedésű fajok elterjedését. Eredményeik szerint egy adott élőhely ökológiai sajátosságai jelentős hatással lehetnek az ott élő fajok társas viselkedésére. Vásárhelyi Zsóka és Scheuring István, az ÖK Evolúciótudományi Intézetének munkatársai, valamint Leticia Avilés, az University of British Columbia kutatója a kiterjedt társas viselkedést mutató úgynevezett szociális pókok, illetve a kevésbé együttműködő, de hosszú anyai gondoskodást mutató úgynevezett szubszociális pókok elterjedési mintázatát vizsgálták az Andok keleti lejtőinek számítógépes modellezésével. Megállapították, hogy egy adott élőhely…

Olvass tovább>>

Az eddigi legnagyobb szivacsfehéredést tapasztalták Új-Zéland partjainál

~
szuper korall

Az eddigi legnagyobb szivacsfehéredést tapasztalták Új-Zéland partjainál. Kutatók szerint több tízmillió szivacsot érinthetett az elhúzódó tengeri hőhullám – olvasható a The Guardian. A szivacsokat a szélsőségesen meleg óceáni hőmérséklet változtatta fehérré. A kutatók először májusban fújtak riadót, amikor Új-Zéland déli partjainál észlelték a kifehéredett tengeri szivacsokat. Vizsgálatuk megállapította, hogy akár több tízmillió szivacs fehéredhetett ki. „Tudomásunk szerint ez a legnagyobb mértékű szivacsfehéredés, amelyről egyetlen esemény során, különösen a hideg vizekben valaha beszámoltak” – idézte James Bell professzort, a Victoria Egyetem tengerökológusát a brit lap. A tengeri szivacsok a korallokhoz hasonlóan a…

Olvass tovább>>

Magyarország növeli a kutatás-fejlesztésre szánt forrásokat

~
fiatal tehetségek innováció

Magyarország a jelenlegi GDP-arányos 1,6 százalékról 2030-ra 3 százalékra növeli a kutatás-fejlesztésre és innovációra szánt forrásokat – mondta Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter a 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny díjainak átadásán. Kiemelte, a kormány tisztában van azzal, hogy az ország jövőjének egyik kulcsa az innovációs kultúra és a kultúra innovációja. A miniszter szólt arról is, hogy az innovációhoz fontos többek között a kíváncsiság, a kreativitás, a jótékony kockázatvállalás, valamint az együttműködés, és utalt arra, hogy a pályázatra a nyertesek mintegy fele csoportban végzett munkát adott be. Csák…

Olvass tovább>>

Bemutatták a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét

~
Gaia Tejútrendszer

Bemutatták a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét, amely csaknem kétmilliárd csillagról tartalmaz információkat. Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia szondájának harmadik katalógusában a csillagászok, köztük magyar kutatók is, lenyűgöző felfedezéseket mutatnak be a fura csillagrezgésektől, a csillagok „DNS-én” és a legfiatalabb, még most születő csillagokon át egészen a Naprendszer kisbolygóiig – írta a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az ESA közleménye alapján. Mint felidézték, a 2013-ban felbocsátott Gaia űrszonda küldetésének célja, hogy a Tejútrendszer legpontosabb és legteljesebb többdimenziós térképet készítse el. Ez lehetővé teszi a csillagászok számára, hogy rekonstruálják galaxisunk szerkezetét, illetve…

Olvass tovább>>

Nem mindegy, hogy reggel vagy este jelentkeznek a migrén tünetei

~
migrén fejfájás

Először figyelték meg reggeli és esti migrénesek agyműködését különböző érzelmek feldolgozása közben. A Semmelweis Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a félelmet másképp dolgozza fel az agy az egyes migrénes csoportokban – közölte a Semmelweis Egyetem. A betegség hátterének feltárása azért fontos, mert célzottabb gyógymódok alkalmazását teszi lehetővé és segít meghatározni, mi okozza a rohamokat. A Semmelweis Egyetem kutatói most új megközelítésben vizsgálták a lüktető, görcsös fejfájással járó kórkép kialakulását. A betegeket a roham indulása alapján csoportokba osztották – olvasható az egyetem szerdai közleményében. A megkérdezettek harmada reggeli, negyven százaléka késő délutáni/esti…

Olvass tovább>>

Az angol bulldog kétszer annyit beteg, mint más kutyák

~
bulldog, Churchill

Kétszer annyi egészségügyi problémája van az angol bulldognak, mint más fajtához tartozó kutyáknak egy új tanulmány szerint. A brit királyi állatorvosi kollégium (Royal Veterinary College, RVC) szerint a fajta tenyésztésén módosítani kell. Arra kérik az embereket, hogy ne vásároljanak angol bulldogot – valamint két másik népszerű fajtát, francia bulldogot és mopszlit -, amíg a tenyésztési problémák meg nem oldódnak. A házi kedvencek tulajdonosaitól pedig azt kérik, ne népszerűsítsék a fajtát fotókkal a közösségi portálokon – írta a The Guardian online kiadása. Az angol bulldog az elmúlt tíz évben lett népszerű:…

Olvass tovább>>

Gleccserolvadás miatt el kell költöztetni az Everest alaptáborát

~
Everest alaptábor

Nepál a világ legmagasabb hegycsúcsa, az Everest alaptáborának költöztetésére készül, mert a globális felmelegedés és az emberi tevékenység okozta gleccserolvadás miatt már nem biztonságos. A tavaszi mászószezonban akár 1500 ember is használja a tábort, amely a gyorsan vékonyodó Khumbu gleccseren terül el. Az új helyszínt alacsonyabb tengerszint feletti magasságon keresik, ahol nincs egész évben jég – írja a BBC. „Az áthelyezést előkészítjük, hamarosan az összes érdekelttel elkezdjük a megbeszéléseket. Alapvetően arról van szó, hogy alkalmazkodunk a változásokhoz, amelyeket látunk. A költözés a hegymászásüzletág fenntarthatósága miatt is fontos” – mondta el…

Olvass tovább>>

A felmelegedés miatt csökkenhet az emberi testméret

~
kicsi ember

A globális felmelegedés miatt csökkenhet az emberi test mérete, mivel úgy tűnik, a kisebb emlősök jobban bírják az emelkedő hőmérsékletet az ősi kövületek egy vezető szakértője szerint. Előre jelezheti az ember jövőjét az, ahogy korábban más emlősfajok reagáltak a klímaváltozásra – idézte a The Guardian keddi online kiadása Steve Brusatte-et, az Edinburgh-i Egyetem paleontológusát. Az ember jelenlegi helyzetét az ősi lovakéhoz hasonlította, amelyek kisebb termetűek lettek mintegy 55 millió évvel ezelőtt, az úgynevezett paleocén-eocén hőmérsékleti (termális) maximum (PETM) korszaka idején. „Nagyszerű kövületek állnak rendelkezésünkre a legutóbbi nagy földtörténeti felmelegedés idejéből. Hátborzongató…

Olvass tovább>>

Áttörést ért el egy nemzetközi kutatócsoport a földi élet eredetét vizsgálva

~
genetika, DNS

Egy új kutatási eredmény áttörést jelenthet a földi élet eredetének tanulmányozásában. Az Astrobiology című folyóiratban publikált tanulmány szerint nemzetközi kutatók – köztük az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) egyik kutatóprofesszora – azt találták, hogy a bazaltlávaüvegen az élet első genetikai alapanyaga, a DNS-hez hasonló ribonukleinsav (RNS) képződik. Ebből az üvegből bőséges mennyiség volt jelen a Földön 4,35 milliárd évvel ezelőtt, és a Marson ma is található ilyen korú bazalt – olvasható az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) keddi közleményében. Az Alkalmazott Molekuláris Evolúció Alapítvány (FfAME) molekuláris biológusa, Elisa…

Olvass tovább>>

Az összes bolygó látható lesz június végén a hajnali égbolton

girntjoe
csillagatlasz

Június 17-28. között a Naprendszer összes bolygója látható lesz a hajnali égbolton egymás után sorakozva. A ritka együttállásra legutóbb több mint ezer éve került sor. A Svábhegyi Csillagvizsgáló oldalán közzétett cikk szerint amennyiben június 17-28. között hajnalban, napkelte előtt a keleti égbolt felé fordulunk, a Naptól való távolságuk sorrendjében, öt fényes bolygó is feltűnik majd: egy sorban lesz látható a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz. Ráadásként a folyamatosan fogyatkozó Hold végig is halad a bolygók mellett a napok múlásával, így minden egyes hajnalban más-más arcát…

Olvass tovább>>

Szuperférgek segíthetnek a műanyagok lebontásában ausztrál kutatók szerint

~
műanyag

Forradalmasíthatják a műanyagok újrahasznosítását egyes enzimek, amelyeket a gyászbogárlárvák emésztőrendszerében találtak – állítják ausztrál tudósok. A Queenslandi Egyetem kutatói rájöttek, hogy a műanyagot kedvelő Zophobas morio, a szuperférgekként is emlegetett gyászbogárlárvák az emésztőrendszerükben meglévő enzimeknek köszönhetően akár úgy is életben tudnak maradnak, hogy pusztán az egyik legelterjedtebb műanyaggal, a polisztirollal táplálkoznak. A felfedezés nagy előrelépést hozhat a műanyaghulladékok ártalmatlanításában – idézi a BCC a Microbial Genomics szakfolyóiratban pénteken publikált kutatás egyik szerzőjét, Chris Rinkét. Rinke szerint a szuperférgek úgy működnek, mint mini reciklálóüzemek: szájukkal felapritják a polisztirolt, majd azzal táplálják a…

Olvass tovább>>