Titokzatos űreszközt állított pályára Kína

Bolygóromboló

Miközben növekszenek a feszültségek Kína, az Egyesült Államok és Tajvan között, egy kínai hordozórakéta nemrég titkos céllal pályára állított egy titkos, újra felhasználható űreszközt – írta hétfőn a Futura francia hírportál. A misszióra már jóval a Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatásához köthető események előtt felkészültek. Két évvel korábban bocsátott útjára utoljára hasonló, szintén titkos célokat szolgáló eszközt Kína – írja a Futura. A Hosszú Menetelés 2F hordozórakéta augusztus 4-én szállt fel a Góbi-sivatagban található Csiucsüan műholdindító központból – jelentette a Hszinhua kínai hírügynökség – és sikeresen alacsony Föld körüli pályára…

Olvass tovább>>

A viselkedésproblémák és a digitális eszközök használatának összefüggéseit vizsgálták az ELTE-n

Nem a mobilozástól lesz hiperaktív a gyerek, hanem fordítva, az izgő-mozgó gyerek többet fog mobilt használni – derül ki az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából, amelyben a viselkedésproblémák és a túlzott digitális eszközhasználat összefüggéseit vizsgálták a kutatók. Számos kutatás szerint a korai és túlzott TV-nézés későbbi figyelemproblémákhoz és hiperaktivitáshoz vezethet. Ez fordítva is igaz, az izgő-mozgó, nyughatatlan gyerekek hajlamosabbak digitális eszközöket használni, és a szüleiknek is nagy segítséget jelentenek ezek az eszközök abban, hogy lekössék gyermeküket – olvasható az ELTE közleményében, amely szerint a hiperaktív gyerekeknek…

Olvass tovább>>

Új agykérgi érési folyamatot fedeztek fel az ELTE kutatói

agy

Az alvási orsók, vagyis az alvás során észlelhető rövid, gyors ritmusú agyműködési szakaszok vándorlásának nyomon követésével egy új agykérgi érési folyamatot fedeztek fel az ELTE kutatói, akik alvás közben vizsgálták serdülő korban lévő fiatalok agyi aktivitását. Eredményeik alapján a kutatók rámutattak az agy rendkívül későn érő prekuneális hálózatára, valamint kiemelték a nagy felbontású EEG-felvételek szerepét az agyi érés pontos topográfiai követésében. A kutatást Kovács Ilona, az ELTE-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport vezetője irányította. A közlemény kitér arra, hogy az emberi agy érésével kapcsolatos mai megközelítések az agy ingerfeldolgozó, illetve cselekvéseket irányító területeihez…

Olvass tovább>>

A virtuális valóság segítségével választottak szét egy brazil sziámi ikerpárt

Bernardo és Arthur Lima

A brazíliai Rio de Janeiróban a virtuális valóság (VR) segítségével, a londoni Great Ormond Street kórház irányításával választottak szét egy hároméves sziámi ikerpárt, ami az operációt vezető sebész szerint legalább akkora teljesítmény, mintha „az ember a Marson járna” – számolt be a BBC. Bernardo és Arthur Limát (képünkön) negyedik születésnapjukhoz közeledve, két és fél éven át tartó orvosi vizsgálat és hét műtét után választották szét. A brazil ikerpár – akik azon ritka sziámi ikrek közé tartoznak, akiknek nem csupán testrészeik, hanem az agyuk is összenőtt (craniopagus ikrek) – utolsó, 27…

Olvass tovább>>

Nyolcvanötmillió éve élt darázsfajokat fedeztek fel az ELTE kutatói

ősi darázs

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éve élt darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el – közölte az egyetem. Az ELTE Természettudományi Karának honlapján olvasható közlemény szerint az évmilliókkal ezelőtt kihalt ősdarázsfajokat egy különleges, ajkaitnak nevezett borostyán őrizte. A kutatók az újonnan felfedezett fajoknak különleges neveket adtak: az egyik a 30Y zenekar, a másik az egyik felfedező nagyapja, a harmadik Soós Miklós geológus után kapta a nevét. Kiemelték: ezek az első fosszilis darázsfajok, amelyeket Magyarország területén találtak,…

Olvass tovább>>

Az „örök vegyszerek” szintje a csapadékban jóval meghaladja a biztonságos szintet

eső, esernyő

Egy új kutatás szerint az esővízben lévő „örök vegyszerek” mennyisége jóval meghaladja a biztonságos szintet a világ legtöbb helyén – számolt be a BBC. A szén-fluor kötést tartalmazó, ezért nehezen lebomló poli- és perfluor-alkil vegyületeket (angol rövidítéssel PFAS) egyebek mellett teflonedények, tűzoltó habok és víztaszító textilek gyártására használják. Az örök vegyületek néven is ismert anyagok évekig megmaradnak a környezetben. Napjainkra annyira elterjedtek, hogy a tudósok szerint nincs a Földön olyan hely, ahová nem jutottak volna el. Megtalálták az esővízben Tibetben, valamint az Antarktisz eldugott vidékein is. A Stockholmi Egyetem kutatói…

Olvass tovább>>

Maja uralkodók hamvait is felhasználhatták a pelota nevű játék labdáinak készítésekor

maja labdajátékos

Egyes maja uralkodók hamvait is belekeverhették a gumimasszába a pelota nevű játék labdáinak készítésekor – közölte a BBC , a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) régészére, Juan Yadeun Angulóra hivatkozva. Yadeun elméletét annak nyomán fogalmazta meg, hogy emberi hamvakat, gumit, szenet és különböző gyökereket tartalmazó 400 urnát találtak régészek Mexikó déli részén, a Toniná ásatási helyszínen a maja Nap templom alatti kriptában. Az elégetett emberi maradványok új információval szolgálnak az ősi civilizáció halotti rítusairól. Yadeun szerint a kriptát a holttestek elégetésére használták rituális ceremónia során, s a hamvakból…

Olvass tovább>>

Budapest ad otthont az Európai Régészek Szövetsége éves találkozójának augusztus végén

ELTE

Több mint hatvan országból mintegy 2100 régész részvételével rendezik meg Budapesten az Európai Régészek Szövetségének (European Association of Archaeologists – EAA) éves találkozóját, amelynek az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) ad otthont augusztus végén. Bartus Dávid, az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánja elmondta, hogy a konferencia, amelyen 199 szekcióban csaknem háromezer előadás hangzik majd el, az ELTE, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Várkapitányság Nonprofit Zrt. közös szervezésében valósul meg augusztus 31-től szeptember 3-ig. A rangos nemzetközi esemény célja, hogy bemutassa a legfrissebb tudományos, kutatási eredményeket a régészet és a kulturális örökségvédelem…

Olvass tovább>>

Az aszály mérésére és előrejelzésére dolgoztak ki eljárást az SZTE kutatói

klimavaltozas

Az aszály mérésére és előrejelzésére dolgoztak ki országosan használt eljárást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék kutatói – jelentette be a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint az aszály mértékének számszerűsítése nem egyszerű feladat, mivel a jelenség kialakulásában a csapadékmennyiség mellett legalább ilyen fontos a hőmérséklet változása és a megelőző időszak csapadék- és hőmérsékleti viszonyai. Legalább ilyen komoly kihívás az aszály előrejelzése: megbízható csapadék-előrejelzés legfeljebb 10-14 napra adható. A jelenlegi aszály mértékéből és a várható csapadékmennyiségből csak valószínűsíthető a vízhiány alakulása. Az aktuális aszály két legfontosabb…

Olvass tovább>>

Az ATOMKI kutatóinak közreműködésével mutatták ki a tetraneutron létezését

tetraneutron

Az ATOMKI kutatóinak közreműködésével egy nemzetközi kutatócsoport kimutatta a négy neutronból álló, proton nélküli atommag létezését. A Nature folyóiratban publikált eredmények segítenek jobban megérteni az atommagokat összetartó erős kölcsönhatást és a neutroncsillagokban működő erőket. A közlemény szerint a debreceni Atommagkutató Intézet (ATOMKI) munkatársainak részvételével végzett kísérletek során a kutatók úgynevezett hiányzótömeg-spektroszkópia alkalmazásával kimutatták, hogy létezik négy neutronból álló, pozitív töltésű proton nélküli „atommag”, vagyis tetraneutron. Eszerint tehát nemcsak a gravitációs, hanem az atommagot alkotó protonok és neutronok között fellépő erős kölcsönhatás is képes összetartani tiszta neutronanyagot. Mint írják, az anyagi…

Olvass tovább>>

Mamutok maradványaira bukkantak Siklós-Máriagyűdön

gyapjas mamut

Mamut-leletegyüttest találtak Siklós-Máriagyűdön a napokban – közölte a Janus Pannonius Múzeum. A fiatalabb és idősebb mamut állkapcsa, valamint több agyar egy leletmentő ásatáson került elő, amelyet lakóház építésével, tereprendezésével összefüggésben végeztek a múzeum munkatársai Talabér Ildikó régész vezetésével. A tulajdonosok tettek bejelentést a múzeumnak arról, hogy különös leleteket rejt a föld – emelték ki. Annyi már most bizonyos, hogy a térségben, pontosabban Kozármislenyben, Pécsbányán, Zókon feltárt mamutleletek egy igen különleges újabb leletegyüttessel egészülnek ki: a siklós-máriagyűdi ásatáson ugyanis több mamuttestrészre egy helyre felhalmozva bukkantak rá – hangsúlyozták. Az intézmény Katona Lajos…

Olvass tovább>>

Tudományos vizsgálatokkal igazolták a Néprajzi Múzeumban látható ritka mozaik maszk eredetét

mozaik maszk

Természettudományos és muzeológiai vizsgálatok során igazolták, hogy a Néprajzi Múzeum ZOOM című állandó kiállításában látható ritka mozaik maszk eredeti azték kori lelet, közép-mexikói, valószínűleg mixték mesterek munkája, valódi türkiz berakással. A maszkról és a vizsgálatokról tartott pénteki budapesti sajtóeseményen Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója emlékeztetett arra, hogy az intézmény nem csak a magyar népművészet pótolhatatlan kincseinek tárháza, gyűjtőkörébe egy jelentős nemzetközi kollekció is beletartozik, és az ehhez kapcsolódó tudományos kutatások is szerves részét képezik a múzeum feladatainak. Gyarmati János, a Néprajzi Múzeum főmuzeológusa elmondta, hogy 1973 és 1980 között…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók közreműködésével vizsgálták az űridőjárást

csillag

Magyar kutatók is részt vettek annak a nemzetközi kutatócsoportnak a munkájában, amely a földi magnetoszféra Nap felőli oldalán megfigyelhető néhány perces robbanásszerű jelenségeket vizsgálta. A kutatók legfrissebb eredményei jelentősen hozzájárulnak az űridőjárás jelenségeinek pontosabb megismeréséhez és megértéséhez. Az ELKH pénteki közleménye szerint a kutatás során műholdas mérésekkel és numerikus plazmaszimulációk alkalmazásával vizsgálták a földi magnetoszféra Nap felőli oldalán megfigyelhető néhány perces robbanásszerű jelenségeket, amelyeket a napszél-magnetoszféra kölcsönhatás hoz létre a Föld előtti lökéshullám előtt, illetve mögötte, a mágneses burokban. A kutatók ezen folyamatok globális hatásait is tanulmányozták a magnetoszférában, az…

Olvass tovább>>

A T. rex rövid mellső végtagjaira is segíthet magyarázatot találni egy nemrég felfedezett őshüllőmaradvány

T. Rex

Argentin paleontológusok felfedeztek egy új dinoszauruszfajt, amelynek hatalmas feje és – a Tyrannosaurus rexhez hasonlóan – rövid mellső végtagjai voltak. A Trónok harca egyik sárkánya után Meraxes gigas névre keresztelt ragadozó őshüllő csontvázát a közelmúltban találták meg Patagónia északi részén. A carcharodontosauridák családjába tartozó óriási dinoszaurusz hossza 11 méteres, a koponyája 1,2 méter nagyságú volt, a mellső végtagjai viszont csak hatvan centiméteresek voltak. A Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Meraxes csaknem teljes egészében megőrződött mellső végtagja arról tanúskodik, hogy a tyrannosauridák és az abelisauridák mellett a carcharodontosauridák…

Olvass tovább>>

Épül Magyarország első, 9 kilométeres magasságot elérő kutatórakétája

rakéta

A BME Aerospace Team első és egyedüli magyar csapatként részt vesz októberben az egyetemi rakétafejlesztés legrangosabb európai versenyén, a European Rocketry Challenge 9000 méteres kategóriájában. A csapat célja, hogy Magyarországon elsőként érjék el kutatórakétájukkal a kilenc kilométeres magasságot – jelentette be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A projekt során egy egyedi szuperszonikus szuborbitális (a hangsebességnél gyorsabban repülő, Föld körüli pályára nem kerülő) kutatórakéta készül. A rakéta 3 méter hosszú, szilárd hajtóanyagú lesz – olvasható a csapat fő támogatójának közleményében. A BME Aerospace csapatát 2021 szeptemberében hívták életre. A…

Olvass tovább>>

Elemzés készült az európai édesvízi biodiverzitás védelmének legfontosabb szempontjairól

Ökológiai Kutatóközpont

Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport átfogó elemzést készített az európai édesvízi biológiai sokféleség védelmének legfontosabb szempontjairól, melyben a kontinens vízgyűjtőit értékességük szerint, az ott élő fajok természetvédelmi helyzete alapján rangsorolták. A kutatók azt találták, hogy a legfontosabb területek többsége a mediterrán félszigeteken helyezkedik el, de a magyarországi vízgyűjtők is kiemelt értéket képviselnek. A Föld felszínének csupán egy százalékát borító édesvizek az ismert fajok tíz százalékának adnak otthont. Az édesvízi ökoszisztémák számos ökológiai szolgáltatást nyújtanak, ezek közé tartozik például az élelmiszer-termelés, a szénraktározás és a víztisztítás. Ugyanakkor…

Olvass tovább>>

Növényvédőszerként is alkalmazhatóak az aranyvessző egyes komponensei – kutatás

aranyvessző

Az idegenhonos aranyvesszőfajok bioaktív anyagainak környezetbarát növényvédőszerként való alkalmazhatóságát mutatták ki az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének kutatói. Vizsgálatuk szerint az aranyvessző egyes komponensei alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. A Móricz Ágnes vezette kutatócsoport a korábbiaknál költséghatékonyabb eljárást dolgozott ki bioaktív anyagok azonosítására növényi szövetekben. A módszer alkalmazásával a kutatók kimutatták, hogy a kivadult, idegenhonos aranyvesszőfajok bizonyos összetevői alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. Az új kémiai struktúrájú bioaktív anyagokra nagy igény van a humán- és az állatgyógyászatban, valamint a mezőgazdaságban,…

Olvass tovább>>

Egy nagy brit műanyagfelmérés szerint „nem működik az újrahasznosítás”

hulladék

Nagy-Britannia eddigi legnagyobb, háztartási műanyagszemétről szóló felmérése kimutatta, hogy „nem működik az újrahasznosítás” – írta a BBC hírportálja. A felmérés (Big Plastic Count) május egy hetében zajlott, eredményei azt mutatják, hogy ennyi idő alatt egy átlagos háztartás 66 darab műanyagot dob ki. Ennek alapján a szervezők – az Everyday Plastic és a Greenpeace – úgy becsülték, évente majdnem százmilliárd darab műanyagot dobnak a szemétbe az Egyesült Királyság háztartásai. A felmérésben csaknem 100 ezer háztartás vett részt, aprólékosan dokumentálva minden egyes darab műanyagot, amelyet a héten a kukába dobtak. A szervezők szerint…

Olvass tovább>>

A James Webb űrteleszkóp első közzétett felvétele ősi galaxisokat ábrázol

Déli gyűrű csillagköd

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) új űrteleszkópja, a James Webb űrteleszkóp (JWST) első közzétett felvétele távoli galaxisok 13 milliárd évvel ezelőtti állapotát mutatja be. Az eddigi legerőteljesebb űrteleszkóp feltehetően átalakítja az univerzum kialakulásáról alkotott tudásunkat – írta a The Guardian online kiadása. A világegyetem kis szeletét éles részletességgel rögzítette a JWST: sok különböző galaxis pislákoló fényét mutatja meg, melyek az univerzum legidősebbjei közé tartoznak. Joe Biden amerikai elnök, aki a Fehér Házban tartott hétfői rendezvényen bemutatta a képet, történelminek nevezte a pillanatot, amely „új ablakot nyit univerzumunk történetére”. „Még felfogni is…

Olvass tovább>>

A fiataloknak egyáltalán nem lenne szabad alkoholt inniuk egy globális kutatás szerint

kocsma

Egy globális kutatás eredményei szerint a negyven év alattiaknak egyáltalán nem lenne szabad alkoholt inniuk, az idősebb felnőtteknek viszont egy kis mennyiség akár jót is tehet. A The Guardian által pénteken ismertetett nagyszabású kutatás leszögezte, hogy az alkoholfogyasztás jelentős egészségügyi kockázatokat hordoz, és semmi előnyt nem jelent a fiatalok számára. A Washingtoni Egyetem Global Burden of Diseases elnevezésű kutatása a világ betegség- és halálozási okait elemző, legátfogóbb adatokat tartalmazó, folyamatosan változó projekt. Négy évvel ezelőtt a kutatás arra az eredményre jutott, hogy az alkalmi ivás is káros az egészségre, és ezért…

Olvass tovább>>