Címke: tudomány

Több mint 100 éve kihaltnak hitt óriásteknőst találtak élve a Galápagos-szigeteken

~
teknős

Több mint száz éve kihaltnak hitt óriásteknőst találtak élve a Galápagos-szigeteken. Az állat az első a Chelonoidis phantasticus fajból azóta, hogy egy 1906-os expedíción Rollo Beck felfedező egy hím példányt megpillantott. Az immár hivatalosan is azonosított új egyed a Fernanda nevet kapta otthonáról, a nagyrészt feltáratlan Fernandina-szigetről, mely egy aktív vulkán a Galápagos-szigetcsoport nyugati részén. „Minden, amit a fajról tudtunk, arra utalt, hogy kihalt” – idézte a The Guardian online kiadása Stephen Gaughrant, a Princeton Egyetem ökológus-evolúcióbiológusát, a Communications Biology című tudományos lap csütörtökön megjelent új számában közölt tanulmány egyik vezető…

Olvass tovább>>

Több mint háromezer éves város maradványait tárták fel Irakban

~
Zakhiku romjai

Mintegy 3400 évvel ezelőtt a Tigris-folyó partján feküdhetett az a város, amelynek a maradványait egy német és kurd régészekből álló csoport tárta fel. A település maradványai a moszuli víztározóból kerültek elő, miután az év elején az Irakban pusztító súlyos aszály miatt leapadt a vízszint. A kutatók szerint a város, amelyben egy palota és több nagy épület, köztük egy hatalmas raktár is állt, a Kr. e. XV.-XIII. századi ókori mezopotámiai Mitanni Birodalom fontos központja, Zakhiku lehet. A régészeti helyszín Irak kurdisztáni régiójában, Kemunében található – számolt be róla hétfőn a Phys.org tudományos…

Olvass tovább>>

Átadták a Nemzeti Biotechnológiai Laboratóriumot

~
baktérium

Antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni terápiák, illetve mRNS-alapú vakcinák fejlesztésével kapcsolatos kutatások folynak majd a Nemzeti Biotechnológiai Laboratórium új épületében, a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK). Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese azt mondta, 18 nemzeti laboratórium kialakítása indult el négy területhez – ipar és digitalizáció, kultúra és család, egészség, valamint biztonságos társadalom és környezet – kötődve. A laboratóriumokban közös, hogy széles körű együttműködéssel jelentős szaktudást koncentrálnak, munkájuk pedig a társadalmat érintő globális kihívásokra keresi a választ. A laboratóriumok kialakításának és működésének finanszírozására hazai és uniós forrásokat is fölhasználnak,…

Olvass tovább>>

Megtalálták a „világ legnagyobb növényét” Ausztrália nyugati partjainál

~
Posidonia australis

Tudósok felfedezték a világ eddig ismert legnagyobb növényét, egy nagyjából 4500 éves tengeri füvet, mely mintegy kétszáz négyzetkilométeren terül le Ausztrália nyugati partjainál, a tenger fenekén. Úgy 4500 éve egyetlen mag befészkelte magát egy jó adottságú helyre valahol a mai Shark-öbölben, Ausztrália nyugati partjainál. A magból az emberi jelenlét hiányában viszonylag zavartalanul akkora növény hajtott ki, amely ma nagyjából 200 négyzetkilométernyi tengerfenéken terülhet el – írta a The Guardian online kiadása szerdán. A Posidonia australis faj – más néven szálas gömbfű vagy szalagfű – gyakori növény Ausztrália déli partjai mentén.…

Olvass tovább>>

Az időskorral bekövetkező hanyatlás okaira adott magyarázatot egy kutatás

~
szenilitás

Az időskorral bekövetkező hanyatlás lehetséges magyarázatát adta meg egy új kutatás. A tudósok „katasztrofális” változást fedeztek fel a vérsejtek összetételében, eredményeik azonban az öregedési folyamatot lassító új terápiák lehetőségét vetíti előre – számolt be róla a The Guardian. A kutatócsoport a születéstől minden korosztályban vizsgálta a vérsejteket. A cambridge-i kutatók az elemzés során felfedeztek egy olyan folyamatot, amely idősebb korban „katasztrofális” változást idéz elő a vér összetételében, ennek következében megnő a vérrák és a vérszegénység kockázata, és romlik a fehérvérsejtek hatékonysága a fertőzések elleni küzdelemben. A tudósok szerint hasonló változások…

Olvass tovább>>

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

~
Dunavirág kérész

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik – derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából. Az ELTE Biológiai Intézet és az ELKH Ökológiai Kutatóközpont kutatói elektroretinográfiával mérték a dunavirág összetett szemének spektrális érzékenységét lárva és kifejlett állapotú egyedeken egyaránt. A kettő között jelentős különbségeket találtak – áll az ELKH közleményében. „A lárvák szeme a zöld spektrális tartományra volt érzékenyebb, míg a kifejlett kérészeké az ultraibolya fényre” – magyarázza a közleményben Egri Ádám, az ELKH Ökológiai Intézet munkatársa, a Proceedings of the Royal Society B…

Olvass tovább>>

Több mint 2000 évvel ezelőtti gazdaságot tártak fel Észak-Izraelben

~
Galilea birtok

Egy 2100 évvel ezelőtt működő mezőgazdasági birtokot tártak fel Észak-Izraelben, Galileában – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. A kelet-galileai Arbel közelében, a Kinneret, vagyis Galileai-tótól mintegy hat kilométerre felfedezett uradalom kiváló állapotban maradt fenn. „A tárgyak azon a helyen hevertek, ahova az egykori lakók letették őket, úgy tűnik, hogy hirtelen hagyták el a helyet, talán katonai fenyegetés miatt” – mesélte a lapnak az ásatás vezetője. A zsidó Hasmóneus uralkodók korában, mintegy 2100 évvel ezelőtt működő majorságnál egy épület alapjait is megtalálták. A zsidó függetlenségnek ez a…

Olvass tovább>>

Sikeres volt az úttörő kettős kéztranszplantáció Nagy-Britanniában

~
Steven Gallagher

Sikeres volt az úttörő kettős kéztranszplantációs műtét, amelyet egy 48 éves brit férfin végeztek el – számolt be róla a BBC News. Steven Gallagher (képünkön) 13 évvel ezelőtt az arcán észlelt kiütések és jobb karjában tapasztalt fájdalom miatt fordult orvoshoz. Először kéztőalagút szindrómát diagnosztizáltak nála, amit megműtöttek, de miután a fájdalom mindkét kezébe visszatért, egy szakorvos szklerodermát, a bőr és a belső szervek sebesedését okozó autoimmun betegséget állapított meg. Két keze a betegség miatt teljesen ökölbe szorult, többé nem tudta az ujjait kiegyenesíteni, nem tudott fogni. A Dreghornból származó, háromgyermekes…

Olvass tovább>>

Csaknem 5500 éves lehet a világ legöregebb fája

~
Alerce Milenario

Egy chilei tudós szerint csaknem 5500 éves lehet a világ legöregebb fája, a Dédnagyapának becézett, négy méter vastag törzsű patagónciprus. A spanyolul Alerce Milenariónak is nevezett tűlevelű fáról készített tanulmányában Jonathan Barichivich, a párizsi Éghajlat- és Környezettudományi Laboratórium chilei tudósa arra a megállapításra jutott, hogy a fa akár 5484 éves is lehet, vagyis legalább 600 évvel idősebb, mint a korábbi csúcstartó. A The Guardian cikke szerint Maisa Rojas Chile környezetvédelmi minisztere, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének tagja „csodálatos tudományos felfedezésnek” nevezte a hírt. A patagónciprus (Fitzroya cupressoides) Chilében és Argentínában őshonos…

Olvass tovább>>

Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét

~

Először térképezték fel a Vezúv Kr.u. 79-es pusztító kitörése miatt meghalt pompeji áldozat teljes örökletes genetikai információját. A kutatásról a Scientific Reports tudományos lap csütörtökön megjelent friss száma nyomán a The Guardian online kiadása számolt be. A Koppenhágai Egyetem geogenetikusa, Gabriele Scorrano vezette kutatócsoport két áldozattól, egy nőtől és egy férfitól vett mintát. Maradványaikat a kovács házának nevezett pompeji épületben találták meg, melyet 1914-ben kezdtek feltárni. Noha a tudósok két áldozattól vettek mintát, csak a férfi maradványaiból tudták a teljes genomot szekvenálni, vagyis a teljes génkészletet feltárni, mivel a nő…

Olvass tovább>>

A szúnyogok elleni biológiai védekezést segítik a PTE szakemberei

~
szúnyog

A szúnyogok elleni minél hatékonyabb biológiai védekezést szolgálja az az együttműködést, amely a Pécsen működő Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) és egy biológiai alapú kártevőmentesítést végző, innovatív megoldásokat alkalmazó spanyol cég magyarországi leányvállalata között jött létre – közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE). A baranyai felsőoktatási intézmény a közleményében azt írta: a PTE Szentágothai János Kutatóközpontjában működő VNL a spanyol Lokímica Laboratorios magyarországi leányvállalatával, a Lokímica Magyarország Kft.-vel kötött együttműködési megállapodást. A kommüniké szerint a szerteágazó spanyol piaci jelenléttel rendelkező, több mint háromszáz embert foglalkoztató és 10 millió lakost kiszolgáló – biológiai…

Olvass tovább>>

Világviszonylatban új rákkutatási eljárást dolgoztak ki az SZBK kutatói

~
SZBK rákkutatás

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Szegedi Biológiai Kutatóközpont Horváth Péter által vezetett kutatócsoportja a sejteken belüli rendellenes fehérjeváltozások pontos leírására alkalmas, világviszonylatban is újdonságnak számító, mesterséges intelligenciára épülő képfeldolgozásos eljárást dolgozott ki, amely hozzájárulhat a daganatos betegségek korai diagnosztikájához és a célzott kezelés továbbfejlesztéséhez – jelentette be az ELKH. A közlemény szerint a mesterséges intelligencia vezérelte mikroszkópos képelemzés az egyes sejtek funkcionalitását meghatározó fehérjék elemzésének szintjéig történő fejlesztésével felbecsülhetetlen információ nyerhető ki diagnosztikai és terápiás célokra. Az SZBK-ban Horváth és kutatócsoportja hosszú évek óta világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket ér el…

Olvass tovább>>

Régészek tárják fel a bakonybéli bencés monostor középkori emlékeit

~
bakonybéli bencés monostor

A geofizikai felmérést követően régészeti kutatás kezdődött a Szent István alapította bakonybéli bencés monostor középkori előzményeinek feltárására. Az első fázis során a régészek a monostor kertjében nyitottak szelvényeket, ahol a középkori szerzetesek tárgyi hagyatékaként többek között különböző edénytöredékeket és egy gótikus minusculával díszített, XV-XVI. századi könyvcsatot is találtak. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) támogatásával indított Királyok – Szentek – Monostorok kutatási program keretében folyó projekt az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) szervezésében valósul meg. Az ásatást Nagy Szabolcs Balázs, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet középkorral foglalkozó régésze vezeti. A monostor…

Olvass tovább>>

Stratégiai megállapodást kötött a Semmelweis Egyetem és a Roche Magyarország

~
Semmelweis-Roche együttműködés

Stratégiai megállapodást kötött a Semmelweis Egyetem és a Roche Magyarország biotechnológiai vállalat, reményeik szerint az együttműködés egyebek mellett az onkológia, a hematológia, az immunológia, a neurológia és a szemészet területén jelent majd jelentős előrelépést a közös kutatás-fejlesztésben. A cég a közleményében azt írta, az oktatás támogatása, a nemzetközi tapasztalatok megosztása és a hazai gyakorlatok fejlesztése egyaránt fontos szerepet kap a közös munkában, amelynek fókuszában a személyre szabott gyógyászat, az értékalapú egészségügyi ellátás, valamint az adatvezérelt egészségügyi döntéshozatal áll. Hozzátették, a betegek életminőségének jelentős javítását célzó megállapodás fő területei között szerepel…

Olvass tovább>>

Csák: a jövő minisztériuma lesz a kulturális és innovációs tárca

~
Csák János

Az elődök hagyatékára építkezve a jövő minisztériuma lesz a kulturális és innovációs tárca – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszterjelölt az Országgyűlés Népjóléti bizottsága ülésén; a miniszterjelölt kinevezését a bizottság támogatta. Csák János kinevezése előtti meghallgatásán kijelentette, hogy különleges feladat-összeállításával az új minisztérium maga is innovációnak tekinthető. A hozzá tartozó feladatokhoz szintén új felfogásban közelít, a kultúra fogalmát a lehető legtágabban értelmezi, a gyermekekre pedig úgy gondol, mint „értékvonalak kiindulópontjára”, akikből szakemberek, tudósok, vállalkozók, művészek lehetnek – fejtette ki. A Kulturális és Innovációs Minisztérium tehát feladatának tekinti a szakképzés,…

Olvass tovább>>

A napraforgók megfigyelése alapján módosulhat a napelemtáblák tájolása Magyarországon

~
napraforgó

Az ELTE kutatói a napraforgók fénymaximalizáló „viselkedését” vizsgálva arra jutottak, hogy a napelemtáblák akkor termelik a legtöbb energiát Magyarországon, ha nem délre, hanem a dőlésszögüktől függően kissé kelet felé tájolják azokat. A napelemek teljesítménye leginkább attól függ, milyen szögben éri őket a napfény. Eddig úgy vélték, hogy a legtöbb energiát a földrajzi dél felé fordítva termelik, mivel a napfény ereje délben a legnagyobb. Az ELTE kutatói azonban arra jutottak, hogy Magyarországon a napelemtáblákat nem délre, hanem a dőlésszögüktől függően „többé-kevésbé” kelet felé kell tájolni, ami függőleges táblák esetén akár öt…

Olvass tovább>>

Az emberi agy idegsejtjei meghatározott ritmusra kódolják a teret

~
Nádasdy Zoltán, ELTE

Egy nemzetközi kutatócsoport egy agyi ritmus, a gamma oszcilláció újabb funkcióját fedezte fel a neurális kódolásban. Sikerült bizonyítaniuk, hogy agyunk idegsejtjei erre a ritmusra hangolódva kódolják a teret és navigálnak minket. Ez megerősíti azt a feltevést, miszerint a gyors ritmus a szükséges előfeltétele minden magasabb rendű agyi funkciónak. A kutatók korábban már kimutatták, hogy a bennünket körülvevő teret agyunk idegsejtjei kódolják, és a jelekből a mediális temporális lebeny (a hippokampusz és az entorhinális kéreg közösen) megalkotja a környezet neurális modelljét. Ebben a modellben a sejtek úgy jelzik aktuális koordinátáinkat, mint…

Olvass tovább>>

MTA Közgyűlés: megválasztották az MTA új akadémikus tagjait

~
MTA

Az Akadémikusok Gyűlése május 3-i, zárt ülésén megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. A kedden megválasztott 100 új akadémikust 110, a közös akadémiai jelöltlistára felkerült kutató közül választotta meg az Akadémikusok Gyűlése. Az MTA háromévente választ levelező és rendes, valamint külső és tiszteleti tagokat, legutóbb 2019 májusában volt tagválasztás. Az Akadémia Alapszabálya szerint levelező taggá az a magyar állampolgár választható meg, aki az MTA doktora címmel vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkezik, és aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli. Rendes taggá az…

Olvass tovább>>

MTA Közgyűlés: nyilvános az akadémiai minősítést elnyert tudományos műhelyek listája

~
Magyar Tudományos Akadémia

Összesen 95 magyarországi tudományos műhelynek és intézménynek adományozta a tudós testület kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkája elismeréseként a Kiváló Kutatóhely minősítést – közölte az MTA. Az erről szóló okleveleket a MTA Széchenyi téri székházában adták át ünnepélyes keretek között a rangos minősítést elnyert kutatóhelyek képviselőinek. „Az MTA már évtizedek óta egyfajta minőségbiztosítási feladatot lát el, amikor az MTA doktora címmel ismeri el az egyéni tudományos kiválóságot. Bár kutatóhálózatát elveszítette, az továbbra is egyértelmű, hogy az Akadémia megkerülhetetlen minőségbiztosító bázisa a hazai kutatói közösségnek” – hangsúlyozták a közleményben. Emlékeztetnek rá, hogy…

Olvass tovább>>

MTA-közgyűlés: Kende Anna tiltakozásul lemondott

~
Kende Anna

Lemondott az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságában betöltött tagságáról Kende Anna szociálpszichológus az elleni tiltakozásul, hogy egyetlen nő sincs az MTA újonnan megválasztott rendes tagjai között. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerint az, hogy a rendes tagnak jelölt 26 levelező tag között nem volt nő, egy 6 évvel ezelőtti állapot lenyomata, vagyis még a nők érvényesülését segítő lépések előtti helyzetet tükrözi. Kende Anna szociálpszichológus, egyetemi docens, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézete igazgatója szerdán este a Facebookon tette közzé Freund Tamásnak, az MTA elnökének, Zsoldos Attilának, a II. osztály…

Olvass tovább>>