Címke: tudomány

MTA-közgyűlés: elismeréseket adott át Freund

~
Szemerédi Endre

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke adta át a köztestület 195. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet, és az Akadémiai Újságíró Díjat. Az Akadémiai Aranyérmet idén Szemerédi Endre, Abel-díjas matematikusnak, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutató professor emeritusának adományozta az Elnökség. Szemerédi a kombinatorika, számelmélet és elméleti számítástudományok területén elért kimagasló eredményei, valamint a XX. századi matematika csúcsteljesítményei közé tartozó, róla elnevezett Szemerédi-tétel és regularitási lemma elismeréseként kapta a díjat. Az életműdíjnak számító rangos kitüntetést az MTA Elnöksége évente egy akadémikusnak adományozza…

Olvass tovább>>

Több mint kétezer éves pun nekropolisz romjaira bukkantak Andalúziában

~
Osuna nekropolisz

Az andalúziai Osuna városában csatornázási munkák közben bukkantak egy feltehetően időszámításunk előtt ötödik-negyedik században használt pun nekropolisz romjaira. A helyszínen kezdett ásatások eddig nyolc mészkőboltozatos földalatti sírkamrát tártak fel, valamint lépcsőket és egy átriumot, amelyek a feltételezések szerint magasrangú személyek temetkezési helyeként szolgáltak. Rosario Andújar polgármester a sajtónak arról számolt be, hogy a felfedezés megváltoztat mindent, amit eddig a város történetéről tudtak, de fordulópontot jelent abból a szempontból is, hogy korábban kizárólag a tengerpart mentén bukkantak hasonló leletre, a szárazföld belsejében még nem. A 18 ezer lakosú város római kori eredete…

Olvass tovább>>

Freund: rendeződtek a nyitott kérdések az ELKH-val

~
Freund Tamás

Hárommilliárd forintból négy nagy kutatási programot indít a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – közölte Freund Tamás, az MTA elnöke a tudós testület 195. közgyűlésének Díszünnepségét követő sajtótájékoztatón. Freund Tamás elmondta, hogy összesen évi 3 milliárd forint támogatással indul el a Nemzeti Agykutatási Program 3.0, a Technológiák és fenntartható fejlődés, a Tudomány a magyar nyelvért és a Poszt-COVID nemzeti program. Az MTA 195. közgyűlésén bejelentett, a kormány által támogatott programok olyan társadalmi és nemzetstratégiai prioritásokhoz kötődnek, amelyekben kiemelkedő hazai tudományos háttér áll rendelkezésre, és közvetlenül kapcsolódnak az Akadémia küldetéséhez, programjaihoz – tette…

Olvass tovább>>

Megjelent a HuSpaCy, a nyílt forráskódú magyar nyelvi elemzőlánc

~
HuSpaCy

A SZTAKI által koordinált Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) projekt keretében a Szegedi Tudományegyetem kutatói elkészítették, és szabadon hozzáférhetővé tették a HuSpaCy magyar nyelvi elemzőrendszert, amely a mesterséges intelligencia és nyelvtechnológia legújabb kutatási eredményeit ötvözi egy magyar szövegeket elemezni képes könnyen használható eszközzé. Az elmúlt évtized áttörést hozott a nyelvtechnológiában, nemcsak a kutatásokban, hanem abban is, hogy az akadémiai eredmények eljutottak arra a technológiai érettségi szintre, hogy azok már ipari forgalomban is használhatóak. Ma már olyan – akár kisebb – cégek is képesek szövegelemzési problémák megoldására, amelyek nem rendelkeznek MI-szakértelemmel…

Olvass tovább>>

Innovatív termékek születtek a design LAB inkubációs programjában

~
Innováció

Hét gyártó-tervező páros csaknem száz innovatív terméket fejlesztett a Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) design LAB inkubációs programjában – közölte az ügynökség. Az MDDÜ 2021 tavaszán indította el második design LAB inkubációs programját, amelynek új termékei 2022 első negyedévére készültek el. A programnak köszönhetően hét gyártó-tervező páros kapott támogatást, hogy a gyártói tapasztalatot és a formatervezői kreativitást új termékfejlesztésben ötvözzék – írják a közleményben. A közlemény szerint a hathónapos gyártási folyamatot követően „kifejezetten innovatív szériaérett termékek születtek”. Többek között újrahasznosítható alkatrészekből készült szobainas, banánlevélhuzattal ellátott bútorcsalád, szénszálerősítésű kompozit asztal.…

Olvass tovább>>

Szabadon böngészhetőek a Magyarországról készült műholdfelvételek

~
Sentinel műhold

Térítésmentesen lehet keresni a Magyarországról készült Sentinel-űrfelvételek között a Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) projekt keretében kialakított eFöld Portálon. Az eFöld Portált a nagyközönség egy egyszerű regisztrációt vagy KAÜ (egykori Ügyfélkapu) azonosítást követően használhatja. Így akár néhány kattintással ellenőrizhető a lakóhelytől távol eső területek állapota (például erdők vagy szántók mérete és a növényborítottság mértéke), ha azok kiterjedése legalább tízszer tíz méter, ennél kisebb objektumok nem látszódnak a képeken – közölte Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ). A fejlesztés publikus felülete ezen az oldalon érhető el. Az Európai Űrügynökség Copernicus-programja a Föld állapotának…

Olvass tovább>>

Másfél ezer éves evőeszközre és fülönfüggőre bukkantak Izraelben

~
villa izrael evőeszköz

Másfél ezer éves evőeszközre (villára) és medálos fülbevalóra bukkantak az Észak-Izraelben, a Galileai-tengernél, másik nevén a Kinneret-tónál folyó ásatásokon – jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság. A szakemberek a fémtárgyak mellett a Talmud keletkezésének korából származó, mintegy 1500 évvel ezelőtti cserépedényeket, üvegedényeket és állatcsontokat is találtak a szakemberek a Kinneret-tótól mintegy négy kilométerre észak-keletre lévő Korazim Nemzeti Park egyik épületénél végzett ásatásán, amelyet az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) végzett. A bronz villácskát véséssel díszítették, ami a régészek szerint azt jelzi, hogy egy különösen értékes eszköz lehetett, a függős fülbevalót…

Olvass tovább>>

A Tisza és a Maros alsó szakaszának gátrendszerét vizsgálják az SZTE kutatói

~
Tisza Maros

A Tisza és a Maros alsó szakaszának településeket, ipari és mezőgazdasági területeket és nem utolsó sorban emberéleteket is védő, nyolcvan kilométeres gátrendszerét vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói roncsolásmentes módszerekkel – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósággal együttműködve végzett vizsgálatok során a szakemberek földradart, elektromos ellenállás tomográfiát és GPS-t is használnak, amelyekkel a nem ritkán száz évnél is régebben emelt gátak magasságában, szerkezetében és összetételében bekövetkező változásokat lehet kimutatni. A georadar elektromágneses hullámokat bocsát ki a felszín alá, melyek visszaverődnek a réteghatárokról és…

Olvass tovább>>

Pályacsúcs: 505 napos koronavírus-fertőzést dokumentáltak

~
koronavírus

Az eddigi leghosszabb Covid-fertőzést dokumentálhatták brit orvosok: egy beteg szervezetében több mint 16 hónapon, 505 napon át volt kimutatható a koronavírus. A brit páciensnek más betegségei is voltak, és 2021-ben kórházban hunyt el. Londoni orvosai szerint ritka az ilyen makacs, hosszú ideig tartó fertőzés. A legtöbb ember szervezete magától megszabadul a vírustól, de a szóban forgó, meg nem nevezett páciensnek nagyon súlyosan legyengült az immunrendszere. A szakemberek kiemelték, hogy az ilyen krónikus fertőzések tanulmányozása elősegítheti az új típusú koronavírus okozta Covid-19 és kockázatainak jobb megértését – írta a BBC. Az esettanulmány…

Olvass tovább>>

Számos madárfaj csaknem egy hónappal korábban fészkel, mint száz éve

~
fészek

A gobális felmelegedés a madarak fészkelési szokásait is megváltoztatta: egy új tanulmány szerint számos madárfaj csaknem egy hónappal korábban rakja le tojásait, mint száz éve. Amerikai tudósok a Chicago környékén gyűjtött tojásmintákból elemezték a madarak fészkelési tendenciáit, és megállapították, hogy a 72 madárfaj – amelyekről történelmi és modern adatok is rendelkezésre állnak – körülbelül egyharmada most sokkal korábban fészkel, mint korábban. Ezek a fajok – köztük a kék vércse, a pacsirta és a mezei veréb – átlagosan 25 nappal korábban rakják le első tojásaikat, mint 100 évvel ezelőtt – idézte a…

Olvass tovább>>

Tudtak élni az ókori Jeruzsálemben

~
izraeli amfora

Egzotikus, vaníliás-fűszeres borokat is ittak az i.e. VI. századi Jeruzsálemben egy új tudományos kutatás szerint – jelentette a The Times of Israel. Az egzotikus, távoli vidékekről Izrael földjére került fűszer-maradványokra Jeruzsálemben, a Dávid városának elnevezett ásatási övezetben bukkantak, az i.e. VI. századi, még a Babiloni fogság előtti időkből származó amforatöredékek cserépmaradványainak tudományos elemzésével. Ajala Amir, a Tel-avivi Egyetem Régészeti és Ókori Közel-Kelet Kultúrák Tanszékének doktorandusza vezette a kémia és a régészet tudományágait ötvöző vizsgálatot a Weizmann Intézet és a Bar-Ilan Egyetem laboratóriumainak bevonásával. A legmodernebb technológiákat alkalmazó analízis rávilágított, hogy…

Olvass tovább>>

A karbonkibocsátás „gyors, mélyreható és azonnali” csökkentésére van szükség

~
szén-dioxid

Az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testületének (IPCC) új jelentése szerint a karbonkibocsátás „gyors, mélyreható és azonnali” csökkentésére van szükség. A testület ezzel kapcsolatban a szén-dioxid légkörből való kivonásával is foglalkozott. A globális szén-dioxid-kibocsátásnak három éven belül tetőznie kell ahhoz, hogy a legrosszabb hatások elkerülhetők legyenek. De még akkor is szükség lesz egy olyan technológiára az évszázad közepére, amely kivonja a szén-dioxidot a légkörből – idézte a testület jelentését a BBC News. Az IPCC a globális felmelegedés megoldásairól szóló jelentésében, amelyet 278 szerző állított össze, arról számolt be, hogy mit tehet a világ…

Olvass tovább>>

A korábbinál kétszer pontosabb vérvizsgálat jelzi előre az infarktus és stroke kockázatát

~
vérvétel

Egy új vérvizsgálat előre jelzi, hogy valakit komolyan fenyeget-e szívroham, stroke, szívelégtelenség vagy a következő négy évben ezek miatt bekövetkező halálozás kockázata. A vérben lévő fehérjék mérésén alapuló teszt nagyjából kétszer olyan pontos, mint a korábbi kockázatfelmérés. Segíthet annak megállapításában, hogy a betegek meglévő gyógyszerei hatékonyak-e, vagy más gyógyszerekre van-e szükségük a kockázat csökkentéséhez – ismertette a kutatást a The Guardian online kiadása. A kutatást vezető Stephen Williams, a coloradói Boulderben működő SomaLogic munkatársa kiemelte, hogy a teszt újabb lépés a személyre szabott gyógyításban. Az innováció új szív- és érrendszeri…

Olvass tovább>>

Vakok számára fejlesztenek vizuális protéziseket

~
agy

A Természettudományi Kutatóközpont (TTK) részvételével, az Európai Unió (EU) kutatási programjának 2,1 millió eurós támogatásával, nemzetközi projekt indul vakok számára fejlesztett, az agy látókérgi területére beültethető vizuális protézisek teljesítményének és felbontásának javítására. A kutatók célja olyan innovatív elektromos ingerlési mintázatok kidolgozása és vizsgálata, melyek alkalmazásával kompaktabb, kevésbé invazív agyi implantátumok készíthetők a közeljövőben – közölte a TTK. Mint a kutatóközpont honlapján közölt beszámolóban olvasható, a fejlesztés eredményeinek köszönhetően az új implantátumok a jelenlegi eszközökhöz képest jobb téri felbontású látást tesznek majd lehetővé. A kutatás céljainak eléréséhez modern elektronikai, számítástechnikai, élettani,…

Olvass tovább>>

Bemutatják az első dinoszauruszkövületet, ami az aszteroida becsapódásához kapcsolható

~
David Attenborough

David Attenborough egy BBC-dokumentumfilmben mutatja be az első dinoszauruszfosszíliát, amely kutatók szerint a nagy kihalást okozó aszteroida becsapódásához kapcsolható. A kitűnő állapotban megmaradt, megkövesedett dinoszauruszlábat, amelyen bőr is maradt, 2019-ben az Egyesült Államok Észak-Dakota államában fedezték fel a Tanis fosszilis lelőhelyen számos más lelettel együtt. A tudósok szerint a tanisi leletek ahhoz a naphoz köthetők, amikor 66 millió évvel ezelőtt az óriási aszteroida becsapódott a Földbe. A katasztrófa vezetett a dinoszauruszok tömeges kihalásához. A BBC három éven át forgatott Tanisban. A dokumentumfilmet, amelynek Attenborough a narrátora, április 15-én mutatja be a…

Olvass tovább>>

Az eddigi legnagyobb távolságban észlelt csillagot a Hubble űrteleszkóp

~
Erandel

Soha még olyan nagy távolságból nem észleltek csillagot űrteleszkóppal, mint a Hubble segítségével felfedezett Earendel, amely 12,9 milliárd fényévnyire van a Földtől. Ilyen nagy távolságból a teleszkópok általában csillagok millióiból álló galaxisokat lennének képesek érzékelni – írta a BBC hírportálja. A Hubble ezzel szemben egyetlen csillagot, az Earendelnek keresztelt égitestet vette észre egy természeti jelenség segítségével, amely a zoomobjektív használatára hasonlít. Ezt a jelenséget gravitációs lencsének hívják. Ha a megfigyelés irányában található egy nagy galaxishalmaz, akkor ennek a gravitációs vonzása meghajlítja és felnagyítja a mögötte lévő tárgyakról érkező fényt. Ezek az objektumok…

Olvass tovább>>

Klímaváltozás: már megint az ózonnal van gond

~

Az ózon gyengítheti a Föld egyik legfontosabb hűtési mechanizmusát, így az eddig véltnél jelentősebb üvegházhatású gáz lehet – derült ki egy kutatásból. A Kaliforniai Egyetem riverside-i intézménye vezette nemzetközi kutatás eredményei szerint az Antarktiszt körülvevő óceáni vizekben a XX. század második felében tapasztalt felmelegedés majdnem egyharmadát a légkör felső és alsó rétegében lévő ózonszint változásai okozták – írja a phys.org. A Déli-óceán fontos szerepet játszik a felmelegedés miatt keletkező többlethő elnyelésében, de gyors felmelegedése befolyásolja ezt a szerepét. Ennek a felmelegedésnek nagy része a kutatás szerint a légkör alsó rétegében…

Olvass tovább>>

Genetikai elemzéssel rekonstruálták az avarok vándorlását

~
DNS

Az avarok néhány év alatt több mint ötezer kilométert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez a migráció az emberiség történetének egyik leggyorsabb, nagy távolságú vándorlása, amely az ősi DNS-nek köszönhetően most rekonstruálhatóvá vált – derült ki az avar kori elit genetikai kutatásának legújabb eredményeit bemutató tanulmányból. Mint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont pénteki közleményében olvasható, az avarok csaknem 250 éven át uralták Kelet-Közép-Európa nagy részét. Ázsiából érkeztek a Kr. u. VI. században, azonban az ókori szerzők és a modern történészek egyaránt…

Olvass tovább>>

Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot

~
genetika, DNS

Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot, vagyis a szervezet teljes, DNS-ben kódolt örökítő információját. Több mint két évtizeddel az emberi genom tudományos mérföldkőként ünnepelt első vázlata után a tudósok végül elkészültek a teljes munkával – írta a Science tudományos lap friss számában megjelent hat tanulmány nyomán a The Guardian. Az első teljes emberi genom várhatóan új információkkal szolgál az emberi egészségről és arról, hogy mi teszi az embert egyedülállóvá. „Az emberi genomnak azok a részei, amelyeket több mint húsz éven át nem tudtunk megfejteni, fontosak a genom működése, a…

Olvass tovább>>

Az erdők legalább fél fokkal hűvösebben tartják a Földet egy új tanulmány szerint

~

Az erdők legalább fél Celsius-fokkal hűvösebben tartják a Földet egy új kutatás friss adatai szerint. A globális és helyi hőmérsékletre gyakorolt hatásuk miatt a világ erdei sokkal nagyobb szerepet játszanak a klímaválság elleni védekezésben, mint korábban gondolták – írja a The Guardian a Frontiers in Forests and Global Change című tudományos lapban megjelent kutatás alapján. Az erdők szén-dioxid-felvételben játszott szerepét alaposan megvizsgálták már. Új, átfogó adatok azonban arra utalnak, hogy ennél sokkal jelentősebb előnyöket nyújtanak: ahogy az energiát és a vizet átalakítják, segítenek hűvösen és nedvesen tartani a közeli és…

Olvass tovább>>