Címke: tudomány

Ismét a lakosság közreműködését kérik az ökológusok a Hyalomma kullancs hazai feltérképezésében

~
Ökológiai Kutatóközpont

Ismét a lakosság közreműködését kérik az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai Hyalomma kullancs hazai terjedésének felmérésében. Az ÖK 2021-ben indította el programját, amelyben a kutatók a lakosság bevonásával térképezik fel a Magyarországon nem őshonos kullancsok hazai terjedését. A felmérés során eddig két alkalommal sikerült megfigyelniük az Európában is egyre gyakrabban előforduló Hyalomma kullancsok felnőtt példányainak felbukkanását és megtelepedését. Ezek a vérszívó paraziták többféle veszélyes kórokozót, közöttük a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust is képesek hordozni és terjeszteni, a kutatók ezért arra kérik a kirándulókat, kutyatulajdonosokat, a ló- és szarvasmarhatartókat, hogy jelezzék,…

Olvass tovább>>

Az eddigi legősibb óhéber szövegre bukkantak Izraelben

~
óhéber szöveg

Az eddigi legősibb, az i. e. XIII. századból származó óhéber nyelvi emlékre bukkantak Izraelben – jelentette a Jediót Ahronót című újság. A Ciszjordánia északi részén, Szamáriában, az Ebal-hegyen megtalált 3200 éves kicsiny, összehajtogatott ólomlemezre írt átokszövegben többször is előfordul az Ószövetség egyik istenmegnevezése, a Jahve szó. A szakemberek egyenesen földrengésszerűnek nevezik a kis szövegtöredék megtalálását és írásának megfejtését, mely új ismeretekkel gazdagítja a bibliakutatást. Az amulettben elhelyezett lemezkére az ősi átkokat az eddig ismert legrégebbi héber írással vésték ki, melyet protokánaáninak neveznek a tudósok. A két-három centiméteres oldalú, négyzet alakú lemezen…

Olvass tovább>>

Összeroppant a Conger-jégself az Antarktiszon a műholdfelvételek szerint

~
Antarktisz

Műholdfelvételek szerint a mintegy Róma nagyságú Conger-jégself néhány nap alatt teljesen összeroppant a térségben tapasztalható szokatlanul magas hőmérséklet miatt – írta meg a The Guardian. A Conger-jégself, amelynek felszíni kiterjedése 1200 négyzetkilométer volt, a felvételek tanúsága alapján március 15-e környékén szakadt le és tört össze. A múlt héten az Antarktisz keleti részén szokatlanul meleg volt, a Concordia bázison március 18-án mínusz 11,8 Celsius fokot mértek, ami több mint 40 Celsius fokkal melegebb, mint az ebben a szezonban ott megszokott. A rekordhőmérsékleteket egy légköri folyó okozta, amely csapdába ejtette a meleget…

Olvass tovább>>

Átadták a Jedlik Ányos-díjakat

~
Pomázi Gyula

Az egészségiparban és a szellemitulajdon-védelem területén tevékenykedő szakemberek vehették át a Jedlik Ányos-díjakat – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH). A közlemény idézi Pomázi Gyulát, az SZTNH elnökét, aki köszöntőjében azt emelte ki, hogy a kreativitás, az innováció a legnehezebb körülmények között is, legyen az járványhelyzet vagy háború, segíti az embereket. „Az innovációnak fontos állomása a szellemi tulajdon védelme, amelynek kiemelt életművei kerültek méltóképp díjazásra a mai napon, és példát állítanak minden érintett számára, aki ebben a munkában részt vesz” – hangsúlyozta Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium…

Olvass tovább>>

Orosz agresszió: nem indul el idén az Európai Űrügynökség marsszondája

~
Rosalind Franklin marsjáró

Az Európai Űrügynökség (ESA) úgy döntött, hogy az orosz űrhivatallal közös Mars-missziója nem indul el idén az ukrajnai háború miatt. Az ESA tagállamai hivatalosan csütörtökön szavazták meg, hogy felfüggesztik az Oroszországgal közös ExoMars missziót – írta a BBC. A brit építésű Rosalind Franklin marsjárót szeptemberben akarták elindítani egy orosz űrrakétával. A marsi élet jelei után kutató űrrobot a tervek szerint nyolc hónappal később landolt volna a vörös bolygón az orosz hardver segítségével. Az űrhajó raktárba kerül, amíg ki nem derül, hogyan indulhat a Marsra. A lehetőségek széles skáláját vizsgálják attól az…

Olvass tovább>>

A napenergia újszerű hasznosítását vizsgáló kutatás indul Szegeden

~
napelempark

Az Európai Kutatási Tanács (ERC – European Research Council) kétmillió eurós támogatásával a napenergia újszerű hasznosítását vizsgáló, ötéves kutatási program indul Janáky Csaba vezetésével a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint a kutató SunFlower (napraforgó) című projektjének megvalósításához nyerte el az ERC már nemzetközileg is elismert kutatók számára kiírt pályázatának támogatását. A szakember kifejtette, teljesen új alapokon működő, hulladékot hasznosító fotoelektroszintetikus folyamatokat szeretnének vizsgálni olyan rendszerben, amelyben folyamatos áramlás történik. A jövő zöld beruházásainak eredményeképpen valószínűleg a jelenlegi nagyüzemi és centralizált vegyipari folyamatok egy…

Olvass tovább>>

A korai jurakorban élő dinoszauruszok új fajtáját azonosították Délnyugat-Kínában

~

A korai jurakorban élő dinoszauruszok egy eddig nem ismert fajtájából származó példány maradványaira bukkantak kutatók a délnyugat-kínai Jünnan tartományban – számolt be a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A mintegy 190 millió évvel ezelőttről fennmaradt maradványok a thyreophora, vagyis a páncélos dinoszauruszok alrendjébe tartozó példánytól származnak. A Jünnan Egyetem élettudományi tanszékének kutatócsoportja a csontvázmaradványok – a többi közt a koponya, végtag- és páncélelemek – vizsgálatának eredményeit az eLife nevű biológiai szaklapban tették közzé. A Yuxisaurus kopchickinek elnevezett taxont a koponya és a csontváz egyéb részeinek jellegzetességei alapján azonosították. A tanulmány szerint a…

Olvass tovább>>

Kihaltnak vélt patkósdevenér bukkant fel 40 év után Ruandában

~
denevér

A természetvédők attól tartottak, már kihalt a súlyosan veszélyeztetett Hill-féle patkósdenevér, 40 év után azonban találtak egy példányt Ruandában. A kis repülő emlős (Rhinolophus hillorum) továbbra is él Ruanda Nyugwe esőerdejében – közölte a felfedezést tevő szervezet. Korábban nem volt információ a populáció méretéről, és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) súlyosan veszélyeztetettként tartotta számon. „Döbbenetes élmény, hogy mi vagyunk az elsők, akik ilyen hosszú idő után megpillantunk egyet ezek közül a kis patkósdenevérek közül” – idézte a The Guardian online kiadása Jon Flanderst, a nemzetközi denevérvédő szervezet (Bat Conservation International, BCI) igazgatóját.…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók részvételével jöttek rá a gravitációs hullámok és fekete lyukak egyik nagy rejtélyére

~
fekete lyuk

Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy kilenctagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal. A Nature című folyóiratban megjelent kutatás szerint a galaxisok közepén található óriási fekete lyukak körül elliptikus pályán mozgó, lapos, korongszerű gázfelhőkben található kisebb fekete lyukak biliárdgolyókként ütköznek egymással – olvasható az ELTE közleményében. Emlékeztetnek rá, hogy néhány évvel ezelőttig a fő informacióforrásunk az univerzumról a fény volt, amíg 2015-ben a LIGO először detektált gravitációshullámokat egy fekete lyuk ütközésből. A kutatásban három magyar fizikus vett részt: Bartos Imre…

Olvass tovább>>

Polimerfolyadék-kísérlettel vizsgálták a Nap felszínén megfigyelhető anyagkilövellések keletkezését a kutatók

~
nap

Bekapcsolt hangszóróra öntött folyadékoldat segítette a tudósokat annak megértésében, hogy miként keletkeznek a Nap felszínén megfigyelhető anyagkilövellések. A magyar vezetésű, nemzetközi kutatócsoport tagjai kísérletükkel első ízben bizonyították, hogy a napszpikulák keletkezését és nagy számát egy egyszerű mechanizmus, a konvekció okozhatja. A sugárszerű anyagkilövellés (jet) rendkívül gyakori a természetben. Ennek egyik példája a hím alligátorok párzási viselkedése során figyelhető meg: amikor az aligátor épphogy a vízfelszín alá meríti nyakát, mély, basszus tartománybeli frekvenciákon hangos morgást hallat, aminek hatására vízsugarak kezdenek táncba a tó felszínén. A jelenségért felelős fizikai mechanizmus a Faraday-gerjesztés,…

Olvass tovább>>

Az ELTE kutatói az emberi agy kapcsolatainak leírását használták innovatív gépi tanulási módszerek teszteléséhez

~
ELTE

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói az emberi agy kapcsolatainak leírását használták innovatív gépi tanulási módszerek teszteléséhez. Az új módszer a Newton-elmosás nevet kapta, és nemcsak a képi adatokat lehet megsokszorozni vele, hanem kémiai és biológiai adathalmazokra is alkalmazható. Mint az ELTE  közleményében olvasható, a mesterséges intelligencia felhasználásaiban és a gépi tanulásban szükség van olyan óriási, oktató adathalmazokra, amelyekkel hatékonyan meg lehet tanítani a programokat arra, hogy az adatok bizonyos sajátságait felismerjék. Sokszor azonban nem állnak rendelkezésre milliós adathalmazok. Ezekben az esetekben adatsokszorozást, úgynevezett augmentálást végeznek az adatokon. A közleményben…

Olvass tovább>>

Leletekben gazdag avar kori temetőt tártak fel Baranyában

~
L. Simon László

Kiemelkedően gazdag leletanyaggal rendelkezik és komoly tudományos jelentőséget képvisel az az avar kori temető, amelyet az elmúlt hónapokban a Baranya megyei Babarcnál tártak fel – közölte a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatój. L. Simon László felidézte, hogy a Janus Pannonius Múzeum (JPM) és az Ásatárs Kft. szakemberei az M6-os autópálya Bóly és a horvát határ közötti szakaszának építését megelőző – háromhektáros területet érintő – feltárások során bukkantak rá a gazdag leletanyaggal rendelkező avar kori temetőre. Tóth Zsolt, a Janus Pannonius Múzeum régésze, a feltárás vezetője elmondta, hogy a Babarc határában…

Olvass tovább>>

Az eddig azonosított legközelebbi fekete lyuk nem is létezik

~
Dietrich Baade

Azok a csillagászok, akik úgy vélték, felfedezték a legközelebbi fekete lyukat, most azt mondják, tévedtek: egy két csillagból álló rendszert találtak, a párosból az egyik egy „csillagvámpír”. A Telescopium csillagkép HR 6819 jelű rendszere 2020-ban került a hírek élére, amikor a csillagászok bejelentették, hogy fekete lyuk található benne. A Földtől csak ezer fényévre lévő égitest volt az eddig azonosított fekete lyukak közül a legközelebbi. A felfedezést tevő kutatócsoport akkor azt írta, a fekete lyuk léte szükséges volt, hogy értelme legyen a rendszer két csillaga mozgásának, ami arra utalt, hogy egymás körül…

Olvass tovább>>

A stegosaurus egy új fajtáját fedezték fel Kínában

~
Bashanosaurus primitivus

A stegosaurus egy új fajtáját fedezték fel Kínában, a lelet ráadásul az eddig előkerült, legrégebbről származó stegosaurus példány Ázsiában – számolt be a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A felfedezést jegyző kínai és brit paleontológusok a Journal of Vertebrate Paleontology (Gerinces Paleontológiai Magazin) című szaklapban publikálták kutatási eredményeiket csütörtökön. A szakértők leírása alapján az előkerült hát-, váll-, comb-, láb- és bordacsontok, valamint bőrlemezek egy pikkelyes, növényevő dinoszauruszhoz tartoztak. A maradványok korát a bajoci korba, vagyis a középső jura földtörténeti kor második szakaszába helyezték, ami azt jelenti, hogy a példány csaknem 168…

Olvass tovább>>

Kína első állami felsőoktatási intézményének romjait tárták fel

~
Csihszia akadémia

Kína első, állami igazgatás alatt álló felsőoktatási intézményének romjait tárták fel régészek a kelet-kínai Santung tartomány területén – közölte a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A Kr.e. 374-ben épült Csihszia akadémiát a hadakozó fejedelemségek korában (Kr.e. 475-221) a mai Santung területén fekvő Csi államban alapították. A több mint 150 éven át fennálló intézmény egyszerre több szerepet is betöltött: állami felsőoktatási intézmény mellett kutatóintézetként és agytrösztként is működött. Az akadémia épületkomplexumát egy öt éven át tartó ásatás keretében tárták fel. Az épületegyüttest, amelynek helyszíne összeköttetésben áll Csi állam egykori fővárosának romjaival, történelmi…

Olvass tovább>>

Neandervölgyiek által használt kőeszközt fedeztek fel egy horvát barlangban

~
kőkorszaki szerszám

A neandervölgyi ember (Homo sapiens neanderthalensis) által használt kőkaparót fedeztek fel régészek a közép-horvátországi, Plitvicei-tavak Nemzeti Parktól húsz kilométerre elhelyezekedő Barac-barlangok egyik nemrég feltárt helyszínén (Baraceve spilje). A hétvégén megtartott szakmai konferencián bemutatott, középső paleolitikum időszakból (kb. 200-45 000 évvel ezelőtt) származó kőeszközre tavaly októberben bukkantak horvát régészek. Tihana Ostrina, a Barac-barlangok közintézmény-igazgatója a sajtónak úgy nyilatkozott: a kőeszköz a neandervölgyi ember anyagi kultúrájának bizonyítéka, a felfedezés pedig fordulatot hoz a régészeti lelőhely jelentőségében. Az ősmaradványt – más régi, közelmúltbeli leletekkel együtt – a Speleon nevű, leendő földalatti örökség központjában…

Olvass tovább>>

„Kar nélküli” dinoszauruszfajt fedeztek fel

~
Abelisaurus

Eddig ismeretlen, „kar nélküli” dinoszauruszfajt fedeztek fel Argentínában. A koponyarész kövületének felfedezése újabb bizonyítéka a késő kréta időszak egyedülálló élővilágának – írta a Journal of Vertebrate Paleontology című szaklapban megjelent tanulmány. Az újonnan felfedezett faj a húsevő abeliszauridák (Ábel gyíkjai) nevű családba tartozott. Az abeliszauridák a mai Afrika, Dél-Amerika és India területén vadásztak. A nagyjából 70 millió éve élt Guemesia ochoai a család őse lehetett. „Ez az új dinoszaurusz elég szokatlan a maga nemén belül. Számos fontos jellemzője utal arra, hogy új fajról beszélhetünk, és fontos új információkat nyújt a világnak…

Olvass tovább>>

Dinoszauruszevő krétakori krokodil maradványait azonosították Ausztráliában

~
kroki

Egy új krétakori krokodilfajt azonosítottak Ausztráliában. A tudósoknak azt is sikerült megállapítaniuk, hogy a krokodil utolsó vacsorája egy fiatal dinoszaurusz volt. Az új krokodilfaj, a Confractosuchus sauroktonos példányának megkövesedett csontjait 2010-ben fedezték fel Queenslandben, az úgynevezett Winton-formáció közelében. A leletet egy körülbelül 95 millió éves geológiai kőzetrétegből sikerült kiásni – számolt be róla a CNN hírportálja. A két és fél méter hosszú krokodil gyomrában a tudósok egy fiatal ornithopoda – növényevő dinoszaurusz – részben megemésztett maradványait azonosították. A felfedezést a kutatók a Gondwana Research című tudományos folyóiratban publikálták. A Dinoszauruszok…

Olvass tovább>>

Fotonikai kutatások kezdődnek a Wigner Fizikai Kutatóközpontban

~
Vigner Jenő

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 1,01 milliárd forintos támogatásával fotonikai kutatások kezdődnek a Wigner Fizikai Kutatóközpontban – közölte a kutatóközpont. Mint a közleményben olvasható, a fény előállításához, átalakításához és detektálásához köthető kutatási terület, a fotonika egyre több korszerű technológiában játszik kulcsszerepet. „A legkorszerűbb, kompakt lézerekkel például a lézeres frekvencia- és távolságmérést lehet új alapokra helyezni. A minden korábbinál rugalmasabb optikai hangolhatóságot biztosító molekuláris fotonikai eszközök leginkább a biológiai ágensek és veszélyes anyagok detektálására alkalmas szenzortechnológiában, spektroszkópiai módszerekben nyernek alkalmazást. A detektortechnológia továbbfejlesztésével pedig akár radioaktív anyagok kimutatása is…

Olvass tovább>>

Veszélyeztetetté nyilvánították a koalát

~
koala

Veszélyeztetetté nyilvánította a koalát az ausztrál kormány, miután a kis erszényesek száma visszaesett az erdőirtás és a katasztrofális bozóttüzek miatt. Sussan Ley környezetvédelmi miniszter elfogadta a veszélyeztetett fajok tudományos bizottsága ajánlását arról, hogy a queenslandi, új-dél-walesi és az ausztrál fővárosi területi koalapopulációk védettségi státuszát szigorítani kell. A szövetségi törvénybe foglalt veszélyeztetettség annak elismerése, hogy az ikonikus emlős megóvása sürgősebbé vált, valamint annak, hogy mióta 2012-ben sebezhetővé nyilvánították, egyetlen ausztrál kormánynak sem sikerült a koalák életkörülményein javítani. Scott Morrison kormánya január végén rekordösszegű, ötvenmillió ausztrál dolláros (11 milliárd forint), négy évre szóló…

Olvass tovább>>