Teljesülhet a múzeumi kiállítási tárggyá vált „ír óriás” végakarata, aki a tengerben akart nyugodni

Charles Byrne csontváza

Eltemethetik a 231 centiméteres magassága miatt „az ír óriásként” emlegetett, 1783-ban elhunyt Charles Byrne maradványait, aki halálos ágyán úgy végrendelkezett, hogy a tengerbe temessék, de végül mégis egy múzeumban állították ki csontvázát. A 22 éves Byrne maradványait John Hunter anatómus szerezte meg halála után, és londoni lakásmúzeumában mutogatta. 1962-ben II. Erzsébet is megtekintette a Királyi Sebészeti Kollégium Hunterian Múzeumában a híres csontvázat – emlékeztetett a smithonianmag.com portál. A Hunter gyűjteményét is tartalmazó múzeum az utóbbi öt évben zárva tartott, de amikor márciusban ismét megnyílik, a csontváz már nem lesz ott a…

Olvass tovább>>

Árpád-kori és germán sírokat találtak Tatabányán

Árpád-kori germán sír

Egy kis területen több Árpád-kori sírt, egy kardokkal eltemetett germán harcost és a kora vaskorból származó háznyomokat találtak Tatabányán. Pál Gabriella régész, a a városi múzeum igazgatójának tájékoztatása szerint a területen két vízfolyás találkozásánál egykor kiemelkedő, homokos dombhát terült el, mely mindig használatban volt. A leletek több évezredet ölelnek át, így kerülhetett például élelemtároló gödör egy sír mellé. A most zárult feltárások decemberben kezdődtek Tatabánya Dózsakert városrészében. A legkésőbbi lelet egy feltehetően a VI. században élt germán férfi sírja. Lábai mellett egy-egy vaskard feküdt, melyeket sikerült egészben kiemelni, a sírból…

Olvass tovább>>

Rossz irányba haladunk: tavaly volt a legmelegebb az óceánok vize

óceáni hátságok hőmérséklete

Az óceánok vize 2022-ben volt a legmelegebb a rendszeres mérések 1958-as kezdete óta – számolt be egy friss elemzésről a The Guardian online kiadása. Az óceánok nyelik el a kibocsátott üvegházhatású gázok többlethőjét. Az 1958-ban indult rendszeres mérések az óceáni vízhőmérséklet folyamatos emelkedését mutatják, mely 1990 urán felgyorsult. Az óceánok felszíni vízhőmérséklete jelentősen befolyásolja a világ időjárását. Ha az óceánok melegebbek, az felerősíti a szélsőséges időjárási jelenségeket, ezek intenzívebb hurrikánokat okoznak, a levegőt nedvesebbé teszik, ami heves esőzéseket, áradásokat hoz. A víz a melegedéssel kitágul, emeli a tengerszintet, veszélyezteti a…

Olvass tovább>>

Látványos bolygóegyüttállás és bolygósorakozó látható a hétvégétől

Vénusz

A Vénusz és a Szaturnusz szoros együttállása figyelhető meg vasárnap, hétfőtől pedig a Naprendszer csaknem összes bolygója látható lesz majd egymás után sorakozva a koraesti égbolton. A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye szerint a Vénusz és a Szaturnusz együttállását vasárnap naplemente után, 17:30-kor érdemes majd megfigyelni. A jelenség szabad szemmel és binokulárral egyaránt látható lesz a délnyugati égbolton. Távcsöves megfigyelés esetén a Vénusz korongja 200-szor fényesebbnek látszik majd, mint a Szaturnusz sápadt ovális korongja. Ezt követően január 23. és 30. között látványos bolygósorakozó látható az égbolton. A Merkúr és a Föld kivételével a…

Olvass tovább>>

Meghibásodás miatt nem sikerült az első, brit területről indított műholdak pályára állítása

Virgin Orbit

Első ízben próbáltak műholdakat földkörüli pályára állítani Nagy-Britannia területéről, a manőver azonban egyelőre nem részletezett meghibásodás miatt nem sikerült. A kilenc műholdat Richard Branson milliárdos brit nagyvállalkozó Virgin Group nevű vállalatbirodalmának műholdak felbocsátására szakosodott részlege, a Virgin Orbit indította a világűr felé kedd hajnalban. Branson vállalata nem a hagyományos módszerrel, vagyis szárazföldi űrközpontokból, hanem egy, a célra átalakított egykori utasszállító repülőgép szárnya alól indítja a műholdakat szállító rakétáit. Az ilyen jellegű felbocsátásokat a cég eddig Amerikában hajtotta végre. A Cosmic Girl nevű 21 éves Boeing 747-400-as repülőgép – amely korábban…

Olvass tovább>>

Porcoshalakat találtak a paleontológusok Orfű mellett

porcoshal fosszilia

Mélytengeri porcoshalak kövületeit tártak fel őslénykutatók a Baranya megyei Tekeres mellett. A középső-miocén időszak badeni emeletében képződött (15,2-12,6 millió éves) tengeri üledékből nyert leletanyag az egész Kárpát-medencében egyedülállónak számít. Az ősmaradványok vizsgálatával a tudomány közelebb került a Kárpát-medencében egykor élt mélytengeri gerincesek teljesebb megismeréséhez. Mint ahogy az ELTE a közleményében írta, Magyarország nagy részét ebben a korban a Központi-Paratethys nevű beltenger foglalta el. Így hazánkban számos badeni korú ősmaradvány-lelőhely ismert, például a Mecsekben, a Bakonyban és az Északi-középhegységben. Ezek között több lelőhely gazdag porcoshalak kövületeiben. A kutatócsoport összesen 38 porcoshal…

Olvass tovább>>

Több száz régészeti leletet talált a spanyol rendőrség két alicantei házban

Több száz régészeti leletet talált a spanyol rendőrség két alicantei házban

A spanyol rendőrség 350 ókori műtárgyra, valamint egy csaknem 200 darabból álló, több ezer éves csontokból álló kollekcióra bukkant két házkutatás során Alicante tartományban – számolt be róla hétfőn a The Guardian online kiadása. Ez a valaha talált egyik legnagyobb illegális magángyűjtemény a tartomány történetében a rendőrség december végi közleménye alapján. A nyomozás 2022 novemberében kezdődött Gata de Gorgos falujában, ahol egy bejelentés alapján az egyik házban ősi csontmaradványokat őriztek. A helyszíni rendőrségi razzia után a hatóságok illegálisnak minősítették a csontgyűjteményt, amiről a xabiai önkormányzat kirendelt régésze megállapította, hogy 4000-5000…

Olvass tovább>>

Szarmata település maradványaira bukkantak a Budapest-Belgrád-vasútvonal nyomvonalán

szarmata település

Szarmata település nyomait találták meg régészek a vajdasági Kishegyes közelében, a Budapest-Belgrád-vasútvonal nyomvonalán. Szűcs Balázs, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója a szabadkai Pannon Rádióban pénteken kiemelte, korábbi vizsgálatok, valamint a korszerű műszerek segítségével már kimutatták, hogy mely területeken lehetnek régészeti lelőhelyek, így amikor elkezdődött a gyorsvasút építése, számítottak arra, hogy a munkálatok során feltárnak valamit. Mára kiderült, hogy ókori település lehetett a mai Kishegyes határában – magyarázta. Hozzátette: a téli időszakban általában nem végeznek feltárási munkát, most viszont egyrészt sürget az idő a vasút építése miatt, másrészt pedig az…

Olvass tovább>>

Áttörést értek el amerikai kutatók a fúziós energia területén

Jennifer Granholm, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere

Történelmi tudományos sikerként és a tiszta energiák terén áttörésként értékelte az Egyesült Államok energiaügyi minisztere azt, hogy amerikai tudósoknak sikerült úgynevezett nettó energianyereséget elérni fúziós reakció által. Jennifer Granholm Washingtonban tartott sajtótájékoztatót azt követően, hogy a kaliforniai Lawrence Livermore National Laboratory kutatói bejelentették, első alkalommal sikerült az úgynevezett fúziós gyújtás által nettó energianyereséget elérni, azaz több energiát termelni, mint amennyit felhasználtak a reakció megindításához. Ezzel több évtizedes tudományos célt sikerült elérni, amely gyakorlatilag arra a kérdésre kereste a választ, hogy miként nyeri az energiát a Nap és az egyéb csillagok.…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók újfajta detektort fejlesztenek a radioaktív sugárzás mérésére

perovszkit

Magyar kutatók újfajta detektort fejlesztenek a radioaktív sugárzás mérésére, a debreceni Atommagkutató Intézet (ATOMKI) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársai egy különleges ásványcsalád, a perovszkitok tulajdonságait vizsgálták. A kutatók célja, hogy ezek felhasználásával a mérési pontosság megtartása mellett miniatürizált detektorokat fejlesszenek ki, amelyeket többek között az űrkutatásban, az atomerőművekben, valamint a fúziós reaktorokban lehet majd speciális mérésekre használni – közölte hétfőn az MTI-vel az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat. Az ATOMKI és az SZTE munkatársai kutatási eredményeiket a rangos Advanced Functional Materials tudományos szakfolyóiratban közölték, valamint a vizsgált perovszkitok felhasználásával készült…

Olvass tovább>>

Napelemes autót és elektromos motort fejlesztettek ki a Neumann János Egyetemen

Neumann János Egyetem

Napelemes autót és egy elektromos motort fejlesztettek ki menetképesre a kecskeméti Neumann János Egyetemen. Mint a közleményükben írják, a kecskeméti Neumann János Egyetem Innovatív Járművek és Anyagok Tanszékén világszínvonalú kutatásfejlesztés folyik a hidrogén és a napelem hajtású járművek kialakításában. A kutatók úgy vélik, nem megoldhatatlan már a közeljövőben sem a fosszilis tüzelőanyagok (benzin, dízel) helyettesítése. „Hármas gondolkodásban lehet a megoldás: a napenergia felhasználása a napelemekkel, akkumulátor a tároláshoz és a hidrogén”, amit a kutatások szerint lehet cseppfolyósítani és a benzinkutakon akár majd üzemanyagként használni, ezáltal a hidrogénből akkor is lehet…

Olvass tovább>>

Vandálok semmisítettek meg egy 30 ezer éves barlangfestményt

Ausztrália barlang

Vandálok semmisítettek meg egy 30 ezer évesre becsült szakrális barlangfestményt Ausztráliában – írta a BBC. A Nagy-Ausztráliai-öböl partvidékén található Nullarbor-fennsík Koonalda barlangjának mészkő falába vésett rajzokat a terület művészetének egyik kiemelkedő alkotásának tartották, szervesen hozzátartoztak a területen élő őslakos mirningek kultúrájához. Kyam Maher, Dél-Ausztrália főügyésze és őslakosok ügyeit felügyelő minisztere első nyilatkozatában elmondta, „döbbenetes bűnügy történt, mert ezek a barlangrajzok az ausztrál őslakosok letelepülésének legkorábbi nyomait és bizonyítékait hordozzák az országnak ebben a részében”. Dél-Ausztrália állam őslakos örökségvédelemről szóló törvénye szerint tízezer ausztrál dolláros (mintegy 2,5 millió forint) bírság vagy…

Olvass tovább>>

Ismeretlen, már kihalt rovarfajt azonosítottak magyar kutatók egy borostyánban

Alienopterix santonicus

Eddig ismeretlen, már kihalt rovarfajt, egy metálfényű őscsótányt azonosítottak magyar kutatók egy ajkai kőszénmocsárból származó, késő-kréta korból való borostyánban – közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK). A Biologia nevű tudományos folyóiratban közzétett eredmények szerint a Magyar Természettudományi Múzeum, az ELTE TTK, az ATK Növényvédelmi Intézet és a Szentágothai János Kutatóközpont munkatársai által közösen vizsgált pici borostyán Ajka mellett került elő, az egykori szénbányászat idején. A ajkait nevű borostyántípus kora nagyjából 85 millió év, a késő-kréta időszak santoni emeletéből származik. A kutatók megállapították, hogy a kis rovar egy…

Olvass tovább>>

Kihalhat az emberiség a spermiumszám csökkenése miatt

spermium

Reprodukciós válság fenyegetheti az emberiséget a spermiumszám csökkenése miatt: a globális adatok alapján a férfiak spermakoncentrációja megfeleződött az elmúlt negyven évben, és a tendencia egyre gyorsul – írta egy tanulmányra hivatkozva a The Guardian. A Human Reproduction Update című szaklapban megjelent, 153 férfi adatain alapuló tanulmány szerint az átlagos spermakoncentráció 101,1 millió/milliliterről 49,0 millió/milliliterre csökkent 1973 és 2018 között, ami 51,6 százalékos esés. A teljes spermiumszámban 62,3 százalékos csökkenést figyeltek meg. A kutatók 2017-ben már beszámoltak arról, hogy a spermakoncentráció kevesebb mint a felére csökkent az elmúlt negyven évben. Ugyanakkor…

Olvass tovább>>

Az eddigi legrégebbi baszk nyelvű írásos emléket találták meg

régi baszk írás

Az eddigi legrégebbi, több mint kétezer éves baszk nyelvű írásos emléket találták meg az észak-spanyolországi Navarra tartományban. A kezet formázó bronzlapra a vaskori eredetű Irulegui falu egyik házának feltárásakor bukkantak rá a bejáratnál még tavaly nyáron, de csak idén, a restaurálási munkálatok közben vették észre a közepét díszítő feliratot – ismertette a részleteket Mattin Aiestaran, az ásatást vezető régész. Mint mondta, a kutatók megállapították, hogy a 40 írásjelből álló felirat öt szót tartalmaz, közülük az elsőt sikerült is lefordítani. A „sorioneku” szó a baszk nyelvben ma használt „zorioneko” ősi megfelelője,…

Olvass tovább>>

Újra magyar fiatal a Nobel-díj átadón

Mészáros Botond

A Magyar Innovációs Szövetség delegáltjaként Magyarországot Mészáros Botond képviselte a 2022. december 4. és 11. között megrendezett Stockholm International Youth Science Seminar-on, és az azt lezáró Nobel-díj kiosztási ceremónián és banketten. Botond, a 28. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny első helyezettje volt 2019-ben. A Svéd Fiatal Tudósok Szövetsége 1976 óta szervezi meg a fiatal tudósok szemináriumát, melynek kiemelt célja, hogy a világ minden tájáról érkező, különböző tudományterületen kiemelkedő, huszonhárom, 18-25 éves fiatal bemutatásával inspirálja a svéd diákok tudomány iránti érdeklődését, továbbá előmozdítsa a résztvevők tudományos pályáját. A Magyar Innovációs…

Olvass tovább>>

Az Alzheimer-kór kezelésének új korszakát jelenthetik egy klinikai teszt friss eredményei

Alzheimer

A jelenleg még gyógyíthatatlan Alzheimer-kór kezelésének új korszakaként ünneplik a szakértők egy új szer klinikai tesztjének eredményeit – számolt be a The Guardian. Az új szer lassítja a kognitív képességek romlását a betegség kezdeti szakaszában lévő betegeknél. A világon mintegy 30 millió embert sújtó Alzheimer-kór elleni szerek kutatása évtizedek óta sikertelennek bizonyult, a kutatók szerint a friss eredmények azonban reménnyel kecsegtetnek a kezelésre. A lecanemab olyan ellenanyag-terápia, amely eltávolítja a béta-amiloid nevű fehérje agyi lerakódásait. A fehérjelerakódások és az Alzheimer-kór közötti összefüggést még nem ismerik, de azoknál a betegeknél, akik…

Olvass tovább>>

Több mint 3000 éves skarabeusz pecsétnyomót találtak Izraelben

3000 éves szkarabeusz pecsétnyomó

Több mint 3000 éves skarabeusz pecsétnyomót találtak egy régészeti oktató-kiránduláson Izrael központi részét, Tel-Aviv szomszédságában – jelentette a Maárív. Egy iskolai túrán került napvilágra az értékes lelet, ugyanis a Tel Aviv melletti Azúr város Rabinról elnevezett iskolájában már harmadik éve tartanak kirándulásokat a nyolcadikosoknak az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakembereinek vezetésével, hogy megismertessék a város lakóit helyi örökségükkel. „Sétáltunk a terepen. Először egy homokba dobott játéknak tűnt. De egy belső hang azt súgta, hogy vegyem fel, és fordítsam meg. És rácsodálkoztam: ez egy skarabeusz, igazán tiszta metszettel, minden régészetrajongó álma.…

Olvass tovább>>

A BME kutatója nyert az ERC Starting Grant pályázatán

BME

Magyarországon egyedüliként nyert az Európai Kutatási Tanács (European Research Council – ERC) Starting Grant pályázatán Nagy Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar tudományos munkatársa – közölte az egyetem. A közlemény szerint a kutató kémiai anyagok és folyamatok nagy pontosságú modellezésére, és ez alapján azok tudásalapú fejlesztésére alkalmazható kvantumkémiai számítási eljárások kidolgozását célzó pályázattal nyert öt évre 1,2 millió eurós (mintegy 491 millió forint) támogatást. Az ERC Starting Grant pályázata olyan fiatal kutatóknak nyújt támogatást, akik kimagasló eredményeket értek el szakterületükön. „A fizikai elveken alapuló…

Olvass tovább>>

Ínyencek lehettek a neandervölgyi emberek

neandervölgyi étel

Már a neandervölgyi emberek is ínyencek lehettek, erre utalnak egy Irán északi részén lévő barlangrendszerben feltárt ételmaradványok – számolt be a The Guardian. A kutatók szerint a legősibb főttételmaradványok a neandervölgyiek összetett étkezési kultúrájáról tanúskodnak. Az ásatásokat vezető Chris Hunt, a liverpooli John Moores Egyetem professzora elmondta, hogy a Sanidár-barlangból származó leletek alapján megpróbálták rekonstruálni az egyik receptet a környéken gyűjtött magvak felhasználásával. Magyarázata szerint a neandervölgyiek ízletes, lapos kenyeret készítettek. A Sanidár-barlang Bagdadtól 500 mérföldre északra, a Zagrosz-hegységben található. A feltárt ételmaradékok, amelyekre a barlang egyik tűzrakóhelyén bukkantak, mintegy hetvenezer…

Olvass tovább>>