Címke: tudomány

Valódi volt a kitaláltnak vélt római császár egy erdélyi aranyérme tanúsága szerint

~
régi aranypénz

Tudósok egy Erdélyben talált ókori aranyérme segítségével bebizonyították, hogy valóban élt az eddig kitaláltnak hitt harmadik századi római császár, Sponsianus – olvasható a BBC honlapján. A Sponsianus nevét és képmását viselő érmét néhány másikkal együtt több mint háromszáz éve fedezték fel a mai Erdélyben, amelynek a nyugati és déli része az i. sz. II. és III. században a Dacia nevű római tartományhoz tartozott. Miután hamisítványnak vélték, az érmét egy múzeum szekrényébe zárták. A tudósok most azt mondják, az érmén mikroszkóp segítségével felfedezhető karcolások azt bizonyítják, hogy kétezer évvel ezelőtt forgalomban volt. A kutatást…

Olvass tovább>>

Decemberben ismét földközelbe kerül a Mars

~
Mars

Az elkövetkezendő tíz év legfényesebb és legnagyobb Marsa lesz látható egész decemberben az égbolton. A vörös bolygó december 1-jén ér földközelbe, majd december 8-án kerül szembenállásba a Nappal az égbolton. Szabad szemmel nézve csak a Jupiter látszik majd nála fényesebbnek. Mivel az égitest a Nappal való szembenállása környékén kerül földközelségbe, ilyenkor látszik a legfényesebbnek, távcsőben a legnagyobb átmérőjűnek, ilyenkor lehet a legjobban megfigyelni – írták a Svábhegyi Csillagvizsgáló közleményében. A Mars december 8-án kerül szembenállásba a Nappal, ekkor a Bika csillagkép szarvai közt, magasan a fejünk felett figyelhető majd meg,…

Olvass tovább>>

Az eddigi legkorábbi bizonyítékát találhatták annak, hogy az ember tűzön ételt készített

~
ősember, tűz

Az ember ősei már 780 ezer évvel ezelőtt is jól átsütve vagy megfőzve szerethették a halat – derült ki egy új régészeti kutatásból, amely egyben arra szolgál bizonyítékokkal, hogy az eddig véltnél 600 ezer évvel korábban is főzték már az ételt. A The Guardian brit napilap online kiadásában ismertetett kutatásban a Tel Aviv-i Steinhardt Természettudományi Múzeum fosszilis pontymaradványait elemezték. A leletek a Jordán-folyónál végzett ásatásokon kerültek elő. A fosszíliák vizsgálatából kiderült, hogy a térségben 780 ezer évvel ezelőtt élő emberek tűzön készítették el a halat. A régészek között nincs egyetértés arról,…

Olvass tovább>>

Lézer segítségével leplezték le a forró elektronokat magyar kutatók

~
elektron

Jelentős előrelépést értek el magyar kutatók a fémekben található, úgynevezett forró elektronok tulajdonságainak vizsgálatában. Eredményeiket a jövőben olyan fontos területeken használhatják fel, mint a napelemek és nanoméretű áramkörök fejlesztése, illetve különböző szenzorok érzékenységének javítása. Fémeket fénnyel megvilágítva nagy energiájú elektronok jöhetnek létre, ezeket nevezik forró elektronoknak. Ezek az elektronok többletenergiájuk révén számos területen hasznosíthatók, mint például kémiai reakciók katalizálásában, napelemek hatékonyabbá tételében, szenzorok érzékenységének növelésében, vagy akár nanoméretű áramkörök fejlesztésében – olvasható a Wigner Fizikai Kutatóközpont közleményében. A forró elektronokat azonban nagyon nehéz kísérletileg vizsgálni, mivel az ilyen elektronok a fénynyaláb…

Olvass tovább>>

Négy magyar tudós is bekerült a világ legidézettebb kutatói közé

~
tudós

Ismét közzétették a legtöbbet idézett kutatók listáját, amelyre idén négy magyar tudós is felkerült. Mint a Semmelweis Egyetem közleményében olvasható, a listán szerepel az egyetem két professzora is: Ferdinandy Péter, tudományos és innovációs rektorhelyettes, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója, valamint Győrffy Balázs, az egyetem Bioinformatikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora. Ferdinandy és Győrffy olyan cikkek szerzői, amelyek szakterületükön belül a legidézettebb top 1 százalékába tartoznak. A közlemény szerint Ferdinandy 14 magasan idézett közleménnyel rendelkezik és idén ötödször került fel a Highly Cited Researchers listára. 2014 és 2017 folyamán a farmakológia…

Olvass tovább>>

Több mint egymilliárd fiatal hallása van veszélyben

~

Több mint egymilliárd fiatal hallása van veszélyben a különböző fülhallgatós eszközök – mobiltelefonok, lejátszók – túlzott hangerővel történő használata és túl hangos zenés helyek látogatása miatt – figyelmeztetett egy új tanulmány, amely a BMJ Global Health folyóiratban jelent meg. A The Guardian által ismertetett tanulmány nemzetközi kutatócsoportja szerint a 12-34 éves korosztály 24 százaléka olyan hangerővel hallgat zenét a saját készülékein, amely már nem biztonságos. A kutatók ezért arra szólították fel a kormányokat, hogy sürgősen vezessenek be olyan szabályozást, amely a biztonságos hangerő alkalmazását támogatja. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint jelenleg…

Olvass tovább>>

Artemis-program: a nemzetközi együttműködés sikerét méltatta az amerikai külügy

~
Artemis

A nemzetközi együttműködés sikere is az Artemis-1 űrrakéta felbocsátása, ami inspiráció a jövő generációi számára – olvasható az amerikai külügyminisztérium szerdán kiadott közleményében az Artemis holdprogram legénység nélküli első űrhajójának kilövése után, az eszköz magyar fejlesztésű sugárzásmérőt is szállít. A külügyminisztérium közleménye szerint nemzetközi együttműködés erőfeszítései eredményezték a sikeres felbocsátást, annak érdekében, hogy még az évtized végén tartós és széleskőrű emberi jelenlétet alakíthassanak ki a Holdon. A program egyben felkészülés az első emberi Mars-misszióra. Az Artemis-programon keresztül az Egyesült Államok a történelem legszélesebb és legsokszínűbb nemzetközi űrkutatási koalícióját építi –…

Olvass tovább>>

Az éleslátás visszaállítását is lehetővé tevő eljáráson dolgozik Roska

~
Roska Botond

Egyes vakságot okozó betegségben szenvedő páciensek látásfunkcióit részben helyreállító génterápiás kezelés után az éleslátás visszaállítását is lehetővé tevő eljáráson dolgozik munkatársaival Roska Botond. A neurobiológus pénteken Szegeden, a Nemzeti Tudósképző Akadémia által szervezett Nobel-díjasok és tehetséges diákok XIX. találkozóján a tudományos felfedezés elemeiről tartott előadásán úgy fogalmazott, az ember rendkívül „vizuális állat”, a humán agykéreg jelentős része képi információk feldolgozásával foglalkozik. A bázeli Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology vezetője, a Semmelweis Egyetem vendégprofesszora elmondta, több mint két évtizede foglalkozik a látás mechanizmusának megértésével. Hasonlata szerint a szemideghártya, a retina…

Olvass tovább>>

Új klinikai kutatócentrum nyílt az Alzheimer-kór korai felismerésére

~
Alzheimer

Megnyílt az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (OMIII) új klinikai kutatócentruma, amely Alzheimer-kór korai felismerésén, a betegség kialakulásában részt vevő idegélettani tényezők pontosabb megismerésén dolgozik. Az OMIII a közleményben azt írta: jelen ismeretek szerint az Alzheimer-kór ugyan nem gyógyítható, de az új tudományos eredmények szerint a betegségre jellemző kóroki eltérések akár az első tünetek megjelenése előtt évtizedekkel korábban kimutathatók. Ebben a korai stádiumban a betegség megjelenése jelentősen késleltethető tervezett és egyénre szabott életmódbeli és gyógyszeres terápiával. Egyes becslések szerint – tették hozzá – a korai diagnosztikával a betegség megelőzhető…

Olvass tovább>>

Nem jószántukból zabálják a kék bálnák a mikroműanyagokat

~
bálna cet

Naponta mintegy tízmillió mikroműanyag-részecske kerül a kék bálnák emésztőrendszerébe egy új tanulmány szerint, és ezzel a hatalmas tengeri emlősök a legnagyobb műanyagszemét-fogyasztók a világon – írta a The Guardian. Ez azt jelenti, hogy három-négy hónapos táplálkozási időszakuk alatt több mint egymilliárd részecske köt ki a bálnákban. Az ezalatt elfogyasztott műanyag tömege 230 kilogrammtól négy tonnáig terjedhet a becslés szerint. Kutatók úgy vélik, ha a szennyezés ilyen ütemben folytatódik tovább, akkor naponta akár 150 millió mikroműanyag-részecske is kerülhet a bálnák tápcsatornájába. A tanulmány elkészítéséhez Kalifornia parti vizeiből vett mintákat használtak fel,…

Olvass tovább>>

Büszkék lehetünk a BME rakétafejlesztő csapatára

~
BME Suborbital csapat

Európa legjobb tíz egyetemi rakétafejlesztő csapata között szerepelt a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) fiatal mérnökjelöltjeiből álló BME Suborbitals csapata a Portugáliában megrendezett nemzetközi rakétaversenyen, az European Rocketry Challenge-en. A Portugal Space Agency (Agencia Espacial Portuguesa) és az European Space Agency által szervezett European Rocketry Challenge-re október 11-18. között került sor Ponte de Sor-ban, ahol Európa legnevesebb egyetemeinek csapatai mérték össze tudásukat – közölték az szervezők. A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) csapata saját, S3 kategóriáján belül ötödik, az összesített ranglistán pedig kilencedik helyezést ért el. A nemzetközi versenyen 25 csapat mérte össze…

Olvass tovább>>

Magyar elektromos motorkerékpár terveit mutatták be a Neumann János Egyetemen

~
supermoto

Új elektromos motorkerékpár terveit mutatták be hétfőn a kecskeméti Neumann János Egyetemen (NJE). A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) és az NJE közötti együttműködés eredményeként megalkotott Supermoto fejlesztése során utcai és közúti közlekedésre alkalmas motorkerékpár tervezését tűzték ki célul a fejlesztők. A projekt résztvevői a MOME Design Intézet járműtervező hallgatói és oktatói, valamint az NJE GAMF Műszaki és Informatikai Kar Innovatív Járművek Tanszékének kollégái és hallgatói voltak – közölte az NJE. Mint a közleményben kiemelték, a teljes egészében elektromos meghajtású jármű megalkotása a két felsőoktatási intézmény közötti együttműködés, illetve szakmai kapcsolat…

Olvass tovább>>

A világon elsőként lőtték ki az ITER fúziós berendezés védelmét szolgáló hidrogénjég-lövedékeket az EK szakemberei

~
ITER

A világon elsőként készítettek és lőtték ki az ITER fúziós berendezés védelmét szolgáló hidrogénjég-lövedékeket az Energiatudományi Kutatóközpont (EK) szakemberei. Az ITER az egyik legnagyobb, nemzetközi összefogással épülő kísérleti fúziós erőmű, amelynek célja a fúziós energiatermelés technológiai megvalósíthatóságának demonstrálása. A közlemény felidézi, hogy az EK csaknem két évvel ezelőtt nyerte el az ITER projekt keretében kiírt pályázatot, melynek célja egy támogató laboratórium építése, valamint a fúziós berendezés biztonságos leállítására szolgáló technológia kidolgozása és tesztelése. A tájékoztatás szerint az EK Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának szakemberei rekordidő alatt tervezték, építették meg és helyezték üzembe a…

Olvass tovább>>

Középkori svájci lovag kézjegyére bukkantak Jeruzsálemben Dávid sírjánál

~

A Svájcban nemzeti hősként tisztelt középkori lovag, Adrian von Bubenberg kőbe vésett kézjegyére bukkantak Jeruzsálemben – jelentette a The Jerusalem Post. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei a jeruzsálemi óváros középkori falain kívülre került Cion-hegyen, Dávid király hagyomány szerinti sírhelyénél bukkantak a középkori „graffitire”: a lovag 1466-os jeruzsálemi zarándoklatakor véste kőbe nevét és családi címerét. Az IAA programot indított a jeruzsálemi kövekbe vésett ősi zarándokfeliratok feltérképezésére, amelynek során eddig több mint 40, keresztény és muszlim zarándokok emlékét hordozó, több nyelven írt „graffitit” fedeztek fel. A munkálatokat vezető Michael Chernin és Saj…

Olvass tovább>>

Életünk a Kémia címmel új videósorozatot indított a TTK

~
kémia lombik

Életünk a Kémia címmel új videósorozatot indított a Természettudományi Kutatóközpont (TTK), amelynek első három része már elérhető a projekt honlapján. A sorozatból a nézők megismerhetik a TTK Szerves Kémiai Intézetében zajló kutatásokat, az azokon dolgozó munkatársakat, és betekintést nyerhetnek egy tudományos labor mindennapjaiba. Az első rész a fotókapcsoló molekulák működésével, előállításával és vizsgálatával foglalkozik. A kisfilmben London Gábor és kutatócsoportjának mindennapjait ismerhetik meg a nézők jelenleg folyó kutatásaikon keresztül. A kutatók azt vizsgálják egyebek mellett, hogy miként lehet munkára fogni a kapcsolóként működő molekulák sokaságát. A sorozat második epizódja a…

Olvass tovább>>

Sértetlen 3300 éves temetkezési barlangot fedeztek fel Izraelben

~
Izrael temetkezési hely

Sértetlen, több mint 3300 éves temetkezési barlangot fedeztek fel Izrael földközi-tengeri partjának déli részén – jelentette a Haarec. A Palmachim nevű kibuc új parkjának építése közben, szeptember 13-án egy sziklának ütköző munkagép tárta föl a II. Ramszesz idejéből származó, és azóta emberkéz nem bolygatta temetkezési barlangot, amelyről vasárnap számolt be az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). A sírban talált tárgyak a fáraó korából származnak, aki i.e. 1279 és 1213 között nemcsak Egyiptomban uralkodott, hanem Izrael földjén is, valamint a mai Libanon, Jordánia, és részben Szíria is fennhatósága alá tartozott. A régészek épen…

Olvass tovább>>

A klímaváltozás veszélyezteti a természetes szén-dioxid-nyelőket

~
uveghaz-gáz

A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a természetes szén-dioxid-nyelők egyáltalán nem stabilak, a klímaváltozás pedig még sérülékenyebbé teszi őket, így esetenként akár szén-dioxid-kibocsátóvá is válhatnak – figyelmeztetnek a kutatók a Fluxes – Európai üvegházgáz-értesítő közelmúltban megjelent kiadványában. „A természetes nyelők változó viselkedése egyértelművé teszi, hogy a szén-dioxid-semlegesség eléréséhez a kibocsátás további csökkentésére van szükség” – hívták fel a figyelmet a kutatók az Integrált Szénmegfigyelő Rendszer (Integrated Carbon Observation System, ICOS) új kiadványában, melynek középpontjában az európai szén-dioxid-nyelők, például az óceánok és az erdők helytől és időtől függő változásai állnak. Az…

Olvass tovább>>

Nobel-díj: Svante Pääbo DNS-kulcsot adott a bennünk élő neandervölgyihez

~
Svante Pääbo

Svante Pääbo (képünkön) munkássága és a paleogenomika tudománya nélkül nem derült volna fény arra, hogy minden mai ember DNS-ben kimutatható a neandervölgyi örökség – mondta Viola Bence, a Torontói Egyetem antropológia tanszékének professzora annak kapcsán, hogy az evolúciós genetika területén elért eredményeiért a svéd genetikus kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A magyar paleoantropológus, aki közeli kapcsolatban áll Svante Pääbóval, elmondta, hogy a svéd kutató azzal alapozta meg a paleogenomika tudományterületét, hogy ősi maradványokból ki tudta vonni a genetikai anyagot. Felidézte, hogy a 67 éves svéd tudós harminc éven át dolgozott…

Olvass tovább>>

Fehér cápákra vadászó kardszárnyú delfinekről készültek különleges felvételek

~
megalodon, cápa

 Soha nem látott részletességű felvételek készültek egy csapat kardszárnyú delfinről, amint egy órán keresztül üldöznek, majd megölnek több fehér cápát a dél-afrikai partok közelében. A The Guardian jelentése alapján a felvétel drónnal készült, és tudósok szerint a kardszárnyú delfineknek ezt a fajta viselkedését még soha nem sikerült levegőből, ráadásul ilyen részletgazdagon rögzíteni. Az állatokat a Nyugat-Fokföld tartománybeli Mossel Bay kikötőváros közelében vették filmre májusban. A felvétel egyik részén az látszik, hogy öt kardszárnyú delfin üldöz egy fehér cápát. A tudósok szerint az állatok később három további cápát is szétmarcangoltak. Simon…

Olvass tovább>>

Szabados életet élő fehérjéket találtak magyar kutatók

~
Szegedi Tudományegyetem

Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem kutatói az S100 fehérjecsaládot vizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy a sokféle betegség kilakulásában szerepet játszó fehérjecsalád körülbelül fele „szabados életet él”, azaz gyakran váltogatja molekuláris partnereit. Nyitray László, az ELTE Biokémiai Tanszék kutatója és munkatársai évek óta tanulmányozzák az S100 nevű különleges fehérje viselkedését. Legújabb kutatásukban a fehérjecsalád kölcsönhatási hálózatát térképezték fel minden eddiginél pontosabban. Eredményeik – melyek a Scinetific Reports című folyóiratban jelentek meg – hozzájárulnak a tumorok, neurodegeneratív és gyulladásos betegségek kezelésében hatékony és a legkevesebb mellékhatással rendelkező gyógyszerek előállításához –…

Olvass tovább>>