Tizenéves magyar kutató dolgozott a Bécsi Orvostudományi Egyetemen

Ecsedi Boglarka

Ecsedi Boglárka, az idei Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny I. helyezettje hat hétig részt vett a Bécsi Orvostudományi Egyetemen folyó tudományos projekt kutatómunkájában, szeptember 16-án pedig előadást tart az elvégzett kutatómunkáról a FameLab nemzetközi tudományos versenyén – közölte a Magyar Innovációs Szövetség. Az összegzés felidézi, hogy az idei, 29. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny egyik 1. helyezettjét, Ecsedi Boglárkát, a Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium diákját meghívták a Bécsi Orvostudományi Egyetem Orvosi Fizika és Biomérnöki Központjába. Ecsedi Boglárka a meghívást a versenyre kidolgozott Visszaáramlások detektálása tanulóalgoritmus használatával – mély…

Olvass tovább>>

Egy kicsiny rákféle négy nap alatt lebontja a mikroműanyagot

Gammarus duebeni rakocska

Egy kicsiny rákféle képes lebontani a mikroműanyagot egy sejtnél kisebb méretűvé 96 óra alatt a Corki Egyetem (UCC) kutatói szerint. Mindeddig főként lassú fizikai folyamatoknak, mint a napfény és a hullámzás tulajdonították a műanyagok lebomlását, amely évekbe, évtizedekbe telhet. Az írországi kutatók a kétcentiméter hosszú bolharákot (Gammarus duebeni) tanulmányozva arra a nem várt eredményre jutottak, hogy a kicsiny rákféle nemcsak elfogyasztja a mikroműanyag szemcséket, de hihetetlenül gyorsan lebontja nanoműanyaggá. Teljesen váratlan volt felfedezésünk – mondta Alicia Mateos-Cárdenas, a Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezetőszerzője. „Amikor három éve elkezdtem ezt…

Olvass tovább>>

Végre feltárták a SARS-CoV-2 evolúciós történetét

koronavírus

Az embereket is fertőzni képes koronavírus évtizedeken át terjedhetett észrevétlenül denevérekben egy nemzetközi kutatócsoport szerint, amely feltárta a SARS-CoV-2 vírus evolúciós történetét. A kínai, európai és amerikai kutatókból álló tudóscsoport a Nature Microbiology folyóiratban közzétett tanulmányában úgy véli, hogy a Covid-19 betegséget okozó vírus egyik legközelebbi ismert őse negyven-hetven éve bukkanhatott fel denevérekben, és már egy jó ideje készen állt arra, hogy emberre is átterjedjen. A kutatók szerint ez újólag megkérdőjelezi azokat az összeesküvés-elméleteket, hogy a Covid-19-betegséget okozó vírust laboratóriumban állították elő, vagy onnan terjedt el. David Robertson, a Glasgow-i…

Olvass tovább>>

Elkészült a világegyetem minden eddiginél legnagyobb 3D-s térképe

A világegyetem

A világegyetem eddigi legnagyobb háromdimenziós térképét készítette el egy nemzetközi tudóscsoport – számolt be róla a swissinfo.ch svájci hírportál. A Barion Oszcilláció Spektroszkopikus Vizsgálat (eBOSS) elnevezésű hatéves kutatást, amelynek során sok millió galaxist és kvazárt elemeztek, részben Jean-Paul Kneib, a lausanne-i műegyetem (EPFL) asztrofizikusa vezette. Az univerzum térképét hétfőn publikálták. Az eBOSS mind a galaxisokat, mind a távoli kvazárokat felhasználja az úgynevezett barionikus akusztikus oszcillációk (BAO) mérésére, amelyek tulajdonképpen a korai univerzumban uralkodó feltételeknek az anyag eloszlásában megőrzött lenyomatai. A háromdimenziós térkép a világ harminc különböző kutatóintézetében dolgozó több száz tudós…

Olvass tovább>>

Mars-szondája felbocsátására készül Kína

Mars

A héten bocsáthatja fel Mars-szondáját Kína, újabb lépést téve célja felé, hogy nagyhatalommá váljon az űrkutatás terén. A tervek szerint legkésőbb szombatig indulhat útnak Kína Tienven (Égi kérdések) elnevezésű űrhajója, amely egy rovert, vagyis Mars-járművet és egy orbitális pályán keringő szondát küld a Marsra. Az űrhajót a Hosszú Menetelés-5 hordozórakéta szállítja majd és a dél-kínai Hajnan-szigetről indítják útnak. Várhatóan 2021 februárjában érne a vörös bolygó vonzáskörébe. A küldetés célja a Mars felszínének tanulmányozása, melyet a rover a leszállást követően végezne, az orbiter segítségével tartva a kapcsolatot a földi irányítóközponttal. Kína…

Olvass tovább>>

Szathmáry Eörsöt örökös tagjává választotta az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet

Szathmáry Eörs

Örökös tagjává választotta Szathmáry Eörsöt (képünkön), az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Ökológiai Kutatóközpont főigazgatóját az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO) – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága. Szathmáry egyike annak a 63 vezető kutatónak a világból, akiknek az élettudományok terén elért kiváló teljesítménye elismeréseként most örökös tagságot adományozott a rangos szervezet – olvasható a közleményben. Az 1800 tagot – közöttük 88 Nobel-díjas kutatót – számláló EMBO tudományos közösségéhez idén 52 új tag és további 11 társult tag csatlakozhat a világ 25 országából. Az 52 új tag az EMBO kormányközi finanszírozást…

Olvass tovább>>

Szibéria klímaváltozásában csaknem bizonyosan az emberi tevékenység játszott szerepet

Katharine Hendry

A Szibériában tapasztalt idei hőhullámrekordot szinte bizonyosan az emberi tevékenység okozta klímaváltozás váltotta ki – ezt állapította meg egy új tanulmány. Idén január és június között több mint öt Celsius-fokkal melegebb volt a hőmérséklet a térségben az eddigi átlagnál. Verhojanszkban június 20-án 38 Celsius-fokot mutatott a hőmérő: ez volt az eddigi legmagasabb hőmérséklet, amit valaha mértek az északi-sarkkörön túl. Az Arktisz a megfigyelések szerint a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegedik – fűzte hozzá a brit kutatást ismertető BBC News. Az Északi-sark hőmérséklete 1850 óta két Celsius-fokkal nőtt, míg a globális…

Olvass tovább>>

Amerikai és svájci kutatók 37 aktív vulkanikus struktúrát azonosítottak a Vénuszon

Amerikai és svájci kutatók 37, közelmúltban aktív vulkanikus struktúrát azonosítottak a Vénuszon. A Nature Geosience című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban újabb meggyőző bizonyítékokkal szolgáltak arra, hogy a Vénusz geológiailag aktív bolygó. „Ez az első alkalom, hogy képesek voltunk olyan sajátos szerkezetekre rámutatni, amelyek arról árulkodnak, hogy nem ősi vulkánról, hanem ma is aktív, valószínűleg alvó, de nem holt vulkánról van szó” – mondta Laurent Montési, a Marylandi Egyetem professzora, a zürichi Műszaki Egyetem Geofizikai Intézetével közös kutatás vezetője. A kutatók már jó ideje tudják, hogy a Vénusznak van egy fiatalabb…

Olvass tovább>>

Örökségtudományi laboratóriumot alakítottak ki a debreceni Atommagkutató Intézetben

Atom

Európai uniós támogatásból világszínvonalú örökségtudományi laboratóriumot alakítottak ki a debreceni Atommagkutató Intézetben – írja az intézet. A laboratórium a kulturális és természeti örökség tárgyainak hazai és nemzetközi együttműködések keretében történő vizsgálatát szolgálja. A közleményben kiemelik: az örökségtudomány a kulturális és természeti örökséggel kapcsolatos komplex kutatások viszonylag új elnevezése. Az új tudományág felöleli az örökség kezelését, elemzését, konzerválását, interpretációját és dokumentálását. Az örökségtudományban a régészet, a muzeológia, a művészettörténet, az antropológia és a paleontológia mellett fontos szerepet kapnak a természettudományos módszerek, az érzékeny analitikai eljárások. Az Atommagkutató Intézet ezen a területen…

Olvass tovább>>

Ez is kiderült: ha sokszor vágunk ketté egy testet, a végeredmény nagy valószínűséggel kocka lesz

Térbeli testek

Magyar és amerikai kutatók igazolták hogy ha véletlenszerűen választott síkokkal kellően sokszor vágunk ketté egy testet, akkor a folyamat eredményeként keletkező testek”átlagos alakzata” egy kocka lesz — közölte az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat (ELKH). A közlemény szerint a három magyar és egy amerikai tudósból álló kutatócsoport igazolta, hogy ha véletlenszerűen választott síkokkal kellően sokszor vágunk ketté egy testet, akkor a folyamat eredményeként keletkező testek (poliéderek) lapjainak, csúcsainak és éleinek átlaga rendre 6-hoz, 8-hoz és 12-höz tart, vagyis az „átlagos alakzat” egy kocka lesz. A csoport nagy léptékű számítógépes kísérletekkel megvizsgálta…

Olvass tovább>>

Megvan milyen a legegészségesebb kávé

Kávé, koffein

A kávé elkészítésének legegészségesebb módját kutatták fel a tudósok: a különböző módszerek és a szívroham, valamint halálozás közti kapcsolat vizsgálata során megállapították, hogy a szűrt kávé a legjobb az egészségnek. Eredményeikről a European Journal of Preventive Cardiology című szaklapban, az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) lapjában számoltak be. „Tanulmányunk erős és meggyőző bizonyítékokkal szolgál a kávékészítési módok és a szívrohamok, az élethossz közötti összefüggésekre” – mondta Dag S. Thelle, a svédországi Göteborgi Egyetem tudósa. Kiemelte: a szűretlen – például a török – kávé olyan alkotóelemeket tartalmaz, melyek megnövelik a vér koleszterinszintjét. A…

Olvass tovább>>

Szarmata kori temető nyomait találták meg Szentes közelében

Szarmata kori temető nyomait találták meg Szentes közelében

Feltehetően egy szarmata kori temető nyomaira bukkantak a Koszta József Múzeum régészei Szentestől délre Berekhát térségében. Filep Fanni ásatásvezető régész elmondta, hogy Szentes térségének ez a mikrorégiója különösen gazdag régészeti leletekben. A múzeum a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szakmai együttműködésével egy ipari beruházáshoz kapcsolódva kezdett megelőző régészeti feltárást. Egy ásatás és a terepbejárások adatai alapján a régészeti topográfiai térképen két lelőhely is szerepel a közelben. Egy Árpád-kori temető nyomait fedezték föl korábban, és késő szarmata kori településre utaló kerámiákra is bukkantak már a felszínen – tudatta a szakember. A beépültség miatt…

Olvass tovább>>

Iciri-piciri, pindurka élőlények lehettek a dinoszauruszok ősei

Mini dínók

Apró élőlények lehettek a dinoszauruszok ősei. Bár a dinoszauruszokat általában hatalmas állatoknak tartják, egy kutatás újabb bizonyítékkal szolgál arról, hogy egészen apró lényekként kezdhették. Ez a bizonyíték egy Madagaszkáron talált, újonnan leírt fosszília, amely több mint 237 millió évvel ezelőtt élt és mindössze tíz centiméter magas lehetett. A lelet segíthet tisztázni a pteroszauruszok, a dinoszauruszok korában élő szárnyas hüllők egyelőre zavaros eredetét is. „Az az általános felfogás, hogy a dinoszaruszok óriások voltak. Ez az új állat azonban nagyon közel van a dinoszauruszok és a pteroszauruszok szétágazásához, és sokkolóan kicsi” –…

Olvass tovább>>

Nagy a baj: egyre valószínűbb, hogy már öt éven belül átlépi a világ a kritikus 1,5 fokos felmelegedést

Hőség

Egyre nő az esélye annak, hogy a globális átlaghőmérséklet már a következő öt évben 1,5 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet – derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) által közzétett friss mutatókból. A kutatók szerint jelenleg húsz százalék az esély arra, hogy a kritikus szint átlépése már a 2024 előtti évek valamelyikében bekövetkezik – írja a BBC. A szakemberek szerint a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra korlátozásával elkerülhetők a klímaváltozás legsúlyosabb hatásai. A 2015-ös párizsi klímaegyezmény célja a globális átlaghőmérséklet emelkedésének jóval kettő, de inkább 1,5 Celsius-fok alatt tartása az iparosodás előtti szinthez…

Olvass tovább>>

A kihalás szélén áll a makifélék harmada, az északi simabálna és még a mezei hörcsög is

mezei hörcsög

A Madagaszkáron honos összes makifaj csaknem egyharmadát, az északi simabálnát és a mezei hörcsögöt is a súlyosan veszélyeztetett, vagyis a kihalástól mindössze egyetlen lépésre lévő állatok közé sorolja a svájci székhelyű Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) aktualizált vörös listája. A szervezet csütörtökön közzétett legfrissebb adatai szerint a vizsgált több mint 120 ezer fajból 32 441-et fenyeget a kihalás – olvasható a Genf melletti Gland-ban működő IUCN honlapján. A Madagaszkáron honos 107 makifajból jelenleg 103 tartozik a fenyegetett, közülük 33 a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. A makik pusztulásáért elsősorban a kelet-afrikai szigetországban zajló erdőirtás…

Olvass tovább>>

Először közelíti meg a Napot a Solar Orbiter (SolO) európai űrszonda hétfőn

Solar Orbiter

A napokban először haladt el a Naphoz közel, mintegy 77 millió kilométeres távolságban a Solar Orbiter (SolO) európai űrszonda. A misszió feladata, hogy új információkkal segítse a Nap dinamikájának megértését. A perihélion, vagyis röppályájának a Naphoz legközelebb eső része a szondát a Vénusz és a Merkúr között vezeti el. A következő években ennél is közelebb kerül, akár 43 millió kilométerre is megközelíti a csillagot. A Föld átlagosan 149 millió kilométer távolságra kering a Nap körül. Az Európai Űrügynökség (ESA) által februárban útnak indított szonda missziója első négy hónapjában hosszú ellenőrzésen esett…

Olvass tovább>>

A Déli-óceán felett a legtisztább a levegő a Földön

A Déli-óceán feletti atmoszferikus határréteg levegője mentes az emberi tevékenységekből eredő és távoli kontinensekről származó részecskéktől – állapították meg a Coloradói Állami Egyetem kutatói, akik elsőként vizsgálták az Antarktisz körüli víztömeg felett lévő levegő bioaeroszol-összetételét. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány készítői egy kutatóhajó fedélzetéről gyűjtöttek levegőmintákat az óceánnal közvetlenül érintkező légköri rétegből – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A szakemberek a szálló mikrobák összetételét vizsgálták a begyűjtött mintákban. A légkör tele van ezekkel a mikroorganizmusokkal, amelyeket a szél több száz vagy több ezer kilométeres távolságokba képes eljuttatni. A…

Olvass tovább>>

Lenyűgöző timelapse-videót tett közzé a NASA a Nap elmúlt egy évtizedéről

nap

Egy csaknem egyórás timelapse-videót tett közzé az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) a Nap elmúlt egy évtizedéről. A NASA napfigyelő műholdja, a Solar Dynamics Observatory (SDO) immár több mint tíz éve figyeli folyamatosan a Naprendszer központi csillagját – olvasható a NASA honlapján. Az SDO eddig 425 millió nagy felbontású képet készített a Napról, csaknem húszmillió gigabyte-nyi adatot összegyűjtve az elmúlt egy évtizedben. Ezek az információk számtalan felfedezéshez segítették hozzá a kutatókat a Nap működésére, valamint annak Naprendszerre gyakorolt hatásaira vonatkozóan. Műszerei révén az SDO 0,75 másodpercenként készít egy képet a Napról.…

Olvass tovább>>

Pelyhes spirálgalaxist kapott lencsevégre a Hubble űrteleszkóp

NGC 2775

Egy pelyhes spirálgalaxisról készített lenyűgöző felvételt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) Hubble űrtávcsöve. Az NGC 2775 spirálgalaxis nagyjából 67 millió fényévre van a Földtől a Rák csillagképben – olvasható a NASA honlapján. A galaxist William Herschel német származású brit csillagász fedezte fel 1783. december 19-én. Az NGC 2775 pelyhes spirálkarjai azt jelzik, hogy a galaxisban viszonylag kis intenzitású csillagkeletkezés zajlik. A galaxis központi részében gyakorlatilag nem keletkeznek új csillagok: ezt a területet egy szokatlanul nagy és viszonylag üres galaxisdudor uralja, amelyben minden gáz már régen…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók vezetésével derítették fel egy ritka, súlyos betegség okát

DNS

Magyar kutatók vezetésével, több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el nemzetközi kutatócsoport egy család férfi tagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez. Eredményeik a betegség kezelése mellett annak megértésében is sokat segíthetnek, hogy miként kezelik az emberi sejtek az örökítőanyagban található, genetikai kódon túli információkat. Kevésbé ismert, hogy az írott nyelv ékezeteinek analógjai léteznek az élőlények genetikai információját rejtő nukleinsavakban is. Az élet kódjának „ékezeteit”, vagyis az örökítőanyagban tárolt minden, a nukleotidsorrenden felüli információt epigenetikai módosításoknak nevezik. Ezek a módosítások létfontosságúak minden kicsit is bonyolultabb többsejtű élőlény…

Olvass tovább>>