Több száz ember csontjait is rejtő középkori sekrestyét tártak fel a westminsteri apátságban

régesz

Több száz ember csontjait is rejtő középkori sekrestyét tárták fel a westminsteri apátságban. A terem alapjait és a benne rejlő csontokat az apátság eddigi legnagyobb régészeti projektje során találták meg – írja online kiadásában a The Guardian. A sekrestyét az 1250-es években építtette III. Henrik (1207-1272) király a Hitvalló Eduárd (1005-1066) király által emeltetett apátság felújításakor. Ez az a szoba, ahol a XIII. századi szerzetesek a misékhez szükséges ruhaneműket, eszközöket és szent tárgyakat tartották. Ezt megelőzően a szerzetesek temetkezési helyeként használták a területet. Később a sekrestyéből lakhelyet alakítottak ki, 1740-ben azonban,…

Olvass tovább>>

Az eddigi legerősebb állati harapásnyomra bukkantak egy 13 millió éves lajhárfosszílián

krokodil

Az eddigi legerősebb állati harapásnyomra bukkantak egy 13 millió éves lajhárfosszílián: egy kajmánszerű állat 46 fognyomot hagyott hátra a perui Napo folyó közelében talált leleten. A kutatók a szerencsétlenül járt lajhárféle hátsó lábcsontját elemezve rekonstruálták a támadást. Az ősi kajmán harapásának ereje hét tonna volt, tehát több mint négyszer nagyobb, mint az állatvilágban valaha mért legerősebb harapásnyom – közölte Rodolfo Salas-Gismondi, a kutatásról beszámoló tanulmány vezető szerzője. A második legerősebb harapás egy modern bordás krokodilé (Crocodylus porosus), melynek harapási erőssége 1,6 tonna – olvasható a CNN honlapján. „Annyira erőteljes volt…

Olvass tovább>>

Klímakutatók szerint szűkült a Föld klímaérzékenységének előre jelzett tartománya

klimavaltozas

Az iparosodás előtti időszakhoz képest mintegy három Celsius-fokkal fog nőni az átlaghőmérséklet a Földön, ha megduplázódik a légkör szén-dixoid-szintje, ez szűkíti a Föld klímaérzékenységének kutatók által előre jelzett tartományát. A World Climate Research Program által megrendelt tanulmányban 20 intézmény 25 tudósa arra a következtetésre jutott, hogy a Föld klímaérzékenységének legvalószínűbb tartománya 2,6-3,9 Celsius-fok között van, ha az iparosodás előtti időszakhoz képest megduplázódik a légkör szén-dioxid-szintje. Az amerikai Nemzeti Kutatási Tanács által 1979-ben készített jelentés ezt a tartományt 1,5-4,5 Celsius-fok között valószínűsítette és ezt vette alapul például számításaiban az ENSZ Éghajlatváltozási…

Olvass tovább>>

Egy eddig csak a Földön megfigyelt ásványt azonosítottak a Ceres törpebolygón

Ceres

Egy eddig csupán a Földön megfigyelt ásványt azonosítottak a kutatók a Ceres törpebolygón – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Ceres a legnagyobb objektum a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövben, ami lehetővé teszi az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Dawn, vagyis Hajnal nevű űrszondája számára, hogy nagyfelbontású képeket készítsen a felszínéről. Amerikai és európai kutatók nagyjából 35 kilométeres távolságból készített felvételeket elemeztek a törpebolygóról. A szakemberek a húszmillió éves Occator-kráterre fókuszálták vizsgálatukat és megállapították, hogy egy „kiterjedt sósvízmedence” van a felszíne alatt. A római Nemzeti Asztrofizikai Intézet szakemberei infravörös képalkotást…

Olvass tovább>>

Ha a felmelegedés megállna, a grönlandi jégmező már akkor is tovább olvadna

Grönland

Ha a felmelegedés megállna, a grönlandi jégmező már akkor is mindenképp tovább olvadna egy új amerikai kutatás szerint. A Grönland több mint 200 nagy gleccseréről majdnem negyven éven át rögzített műholdadatok alapján készült tanulmány a Nature Communications Earth and Environment című szaklap friss számában jelent meg. A tudósok azt állapították meg, hogy a gleccserek változása elérte a azt a pontot, amikor a jégtakarót tápláló hóesés már nem tud lépést tartani a gleccserekből az óceánba csúszó jég mennyiségével. „A távérzékelési adatok alapján azt tanulmányoztuk, hogyan változik a jégolvadás és -növekedés. Azt találtuk,…

Olvass tovább>>

Gyapjas rinocérosz lehetett egy 14 ezer éve élt kölyökkutya utolsó vacsorája

kutya

Gyapjas rinocérosz lehetett egy 14 ezer éve élt kölyökkutya utolsó vacsorája. Egy tökéletesen fennmaradt, jégkorszaki kutyaszerű állat vizsgálatakor fedezték fel a gyomrában valószínűleg az egyik utolsó gyapjas rinocérosz maradványait. Orosz kutatók 2011-ben tárták fel a szibériai Tumatnál lévő lelőhelyen a kutyaféle – kutya vagy farkas – maradványait. Az állat gyomrában szőrös bőrszövetdarabot találtak. Először az enyhén sárgás szőr alapján a szakértők úgy vélték, barlangi oroszlántól származik – írja a CNN. A stockholmi Svéd Természettudományi Múzeumban végzett vizsgálatok azonban más eredményre jutottak. Love Dalen, a Stockholmi Egyetem és a Svéd Természettudományi…

Olvass tovább>>

Az ősemberek már 200 ezer éve is tudtak kényelmes, kártevőmentes ágyat készíteni

Border barlang

Az ősemberek már 200 ezer éve is tudtak kényelmes, kártevőktől mentes ágyat vetni egy új tanulmány szerint. A kutatók ezt a dél-afrikai Border-barlangban, egy ismert régészeti helyszínen felfedezett megkövesedett fűcsomómaradványokból állapították meg. A barlang Szváziföld és a dél-afrikai KwaZulu-Natal sziklái között fekszik, a Lemboto hegységben. A megkövesedett panikoid típusú fűcsomókat a barlang hátsó részén fedezték fel, meleg, temperált környezetben. A fűcsomók a kormeghatározás alapján mintegy 200 ezer évesek lehetnek a kutatók szerint. Az eddigi legkorábbi, növényekből készített ágy, amelyet felfedeztek, 77 ezer éves volt és a kőkorszakból származott. Növények viszonylag…

Olvass tovább>>

Azték pilóta… illetve palota maradványaira bukkantak egy épület alatt

Azték palota maradványaira bukkantak Mexikóváros főterének, a Zócalónak egy épülete alatt – számolt be róla a BBC. Az épület felújításán dolgozó munkások bazaltlapokból épített padlózatot találtak, amely Axayácatl azték uralkodó palotájának egy nyitott részéhez tartozott – közölte a mexikói országos antropológiai és történeti intézet (INAH). A palotát az azték birodalom bukása után Hernán Cortés spanyol hódító otthonaként használta, az ásatás erre is talált bizonyítékot. A régészek szerint valószínű, hogy a hódítók felhasználták az ősi palota építőelemeit, melyet más azték épületekhez hasonlóan a földdel tettek egyenlővé. Axayácatl 1469 és 1481 között uralkodott, az…

Olvass tovább>>

Megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak tudományos kutatása

Mohácsi tömegsír

Antropológusok és régészek közreműködésével hétfőn megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak tudományos vizsgálata – jelentette be a területet kezelő és az emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (DDNPI). Az intézmény közleményében emlékeztetnek arra, hogy a korábban megtalált öt, a mohácsi csatával kapcsolatos tömegsír feltárását, illetve részleges régészeti vizsgálatát a régész és antropológus szakemberek már elvégezték 1960-ban, illetve 1976-ban. A csontokat akkor konzerválták és visszatemették, hogy később egy újabb feltárással részletes vizsgálatot végeznek rajtuk – idézték fel a DDNPI közleményében. Mint írták, az emlékhely öt tömegsírja közül a héten a harmadik…

Olvass tovább>>

Négy korszakból származó gazdag lelőhelyre bukkantak horvát régészek a magyar határ közelében

A rézkortól az újkor kezdetéig négy korszakból tártak fel gazdag lelőhelyeket horvát régészek a drávaszögi Pélmonostor (Beli Manastir) közelében, az észak-déli európai közlekedési folyosó, az úgynevezett korridor 5C horvátországi, magyar határig húzódó szakaszának építési nyomvonalán – közölte a horvát közszolgálati televízió (HRT). Az autópálya Pélmonostort elkerülő szakaszának építésekor a késő ókorból származó 29 sírhelyre bukkantak az eszéki régészeti múzeum és a zágrábi régészeti intézet munkatársai. Tomislav Hrsak, az eszéki régészeti múzeum igazgatója elmondta: a sírokban viseleti szövettöredékeket, fülbevalókat, gyűrűket, csatokat, más kiegészítőket és csontmaradványokat is találták, valamint pénzérméket, amelyeket azért…

Olvass tovább>>

Elvégezte első küldetését a TESS amerikai exobolygóvadász űrszonda

TESS műhold, NASA

Elvégezte első küldetését, vagyis adatokat gyűjtött a csillagos ég mintegy 75 százalékáról a TESS, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) exobolygóvadász űrszondája. A TESS-t (Transiting Exoplanet Survey Satellite) 2018-ban bocsátották fel. Kétéves misszióját július 4-én fejezte be, ezalatt 66 új exobolygót, vagyis naprendszerünkön kívüli planétát, valamint majdnem 2100 exobolygójelöltet fedezett fel, ezek adatainak elemzésén a csillagászok még dolgoznak. „A TESS már most, kiterjesztett küldetésének kezdete előtt óriási siker” – mondta el a Phys.org tudományos hírportálnak Patricia Boyd, a projekt munkatársa a NASA greenbelti Goddard űrkutatási központjában. A TESS négy kamerájával nagyjából…

Olvass tovább>>

A Mars mintáit néhány év múlva már a Földön lehet vizsgálni

Mars

A múlt héten a Marsra indult amerikai szonda egyik legfontosabb feladata előkészíteni, hogy a bolygón vett mintákat néhány év múlva a Földön is meg lehessen vizsgálni. „A Perseverance nevű jármű olyan mintákat készíthet elő, amelyeket a következő Mars-szondák, a tervek szerint a 2020-as évtized második felében hazahozhatnak a Földre, ahol sokkal bonyolultabb laboratóriumi vizsgálatokat lehet a mintákon elvégezni. Ilyen még nem volt” – mondta Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója. Mint kifejtette, ezek a vizsgálatok annak megfejtését szolgálják, volt-e élet a múltban a Marson. Hozzátette: a Mars…

Olvass tovább>>

Egy XVI. századi ír hős földi maradványai után kutatnak Spanyolországban

Hugh O'Donnell feltételezett nyughelye

Egy XVI. századi ír klánfőnök földi maradványai után kutatva végeznek ásatásokat a régészek a spanyolországi Valladolid egyik utcájában. „Vörös” Hugh O’Donnell az O’Donnell-klán vezetője volt. A dinasztia székhelye a mai északnyugat-írországi Donegal megyében volt – írja a BBC. Némi spanyol segítséggel Vörös Hugh számos jelentős győzelmet aratott I. Erzsébet angol királynő seregei felett és a többi klánnal szövetkezve komoly fenyegetést jelentett az angolok uralmára Írországban. Az angol győzelemmel zárult, 1601-1602-es kinsale-i csatát követően Vörös Hugh Spanyolországba ment, ahol nem sokkal később, valamivel a harmincadik születésnapja előtt meghalt. Testét a valladolidi királyi palotába…

Olvass tovább>>

A világ legnagyobb víz alatti kutatóállomása épül meg a Karib-tenger mélyén

A Proteus tangeralatti bázis

A világ legnagyobb víz alatti kutatóállomását építik meg a Karib-tenger felszíne alatt 18 méterrel. A projekt ötletgazdája Fabien Cousteau oceanográfus, a világhírű francia tengerkutató, Jacques Cousteau unokája, aki Yves Béhar tervezővel együtt ismertette a Curacao sziget közelébe tervezett Proteus részleteit – írja a CNN. A 372 négyzetméteres laboratórium a világ különböző tájairól származó tudósoknak ad majd lehetőséget az óceán tanulmányozására, a klímaváltozás hatásainak vizsgálatától kezdve az eddig ismeretlen tengeri teremtmények felfedezésén át a gyógyszerkutatási áttörésekig. A héten közzétett tervrajzok szerint a körkörös kialakítású, kétemeletes komplexumot a tengerfenékhez rögzített cölöpök fogják…

Olvass tovább>>

Robotséfet tanítottak meg omlettet készíteni kutatók

Robot által készített omlett

Mérnökök egy csoportja megtanított egy robotot omlettet készíteni egészen a tojások feltörésétől az elkészült étel tányérra helyezéséig, és még azt is sikerült elérniük, hogy jó ízű ételt készítsen. A Cambridge-i Egyetem kutatói, akik a Beko háztartásigép-gyártó céggel együttműködve gépi tanulást használtak a robot kiképzéséhez, az IEEE Robotics and Automation Letters című folyóiratban mutatták be eredményeiket, amelyek online is elérhetők lesznek a virtuális IEEE nemzetközi robotikai és automatizálási konferencián (ICRE2020) – olvasható az egyetem honlapján. A sci-fi írók, futuristák és tudósok évtizedek óta áhítoznak robotséfre. A mesterséges intelligencia fejlődésével különböző cégek…

Olvass tovább>>

Őrült bestia: az utolsó dinoszauruszok korában élt egy különös emlős

Adalatherium hui

Az utolsó dinoszauruszok korában, mintegy 66 millió éve élt egy különös, macskaméretű emlősállat Madagaszkáron – írja a BBC. A Denveri Természettudományi múzeum kutatói a fajt a Nature tudományos lap friss számában mutatták be. Az állat maradványainak felfedezése megkérdőjelezi azt a korábbi feltételezést, hogy evolúciójuknak ebben a korai szakaszában az emlősök általában elég kicsik, nagyjából egérméretűek voltak. A kutatók szerint a most bemutatott egyed három kilogrammos lehetett, és amikor elpusztult, még nem érte el felnőttkori méretét. Az Adalatherium hui rendszertani nevű őslény – úgy vélik – üregi állat volt, neve görög és…

Olvass tovább>>

A Jupiternél háromszor nagyobb tömegű bolygót fedeztek fel egy távoli naprendszerben

Kepler 88d

A Jupiternél háromszor nagyobb tömegű bolygót fedeztek fel egy távoli naprendszerben. A Kepler-88 nevű csillagrendszerről eddig ismert volt, hogy két bolygó – a Kepler-88 b és Kepler-88 c – kering csillaga körül nagy közelségben. Az újonnan felfedezett bolygó a Kepler-88 d, amely csillagát négyévente kerüli meg, keringési pályája nem köralakú, hanem elliptikus. Tömege a Jupiter tömegének háromszorosa. A bolygót a Hawaii Egyetem Asztronómiai Intézetének (UH IfA) kutatói fedezték fel a Maunekea vulkánon elhelyezkedő W. M. Keck Csillagvizsgáló Keck I. teleszkópján lévő HIRES spektrométer által hat éven át gyűjtött adatok alapján…

Olvass tovább>>

A lovaglás legősibb bizonyítékára bukkantak Kazahsztánban

Novoilinovszkij-2 bronzkori temetkezési hely

Az eddig véltnél jóval korábban lettek a lovaglás mesterei az emberek egy nemzetközi kutatócsoport szerint, amely az i.e. II. évezredi andronovói kultúra síremlékeit Kazahsztánban tanulmányozva jutott erre a következtetésre. Az orosz, kazah és amerikai tudósok alkotta csoport a kazahsztáni Liszakovszk város közelében lévő Novoilinovszkij-2 bronzkori temetkezési helyen végzett újabb kutatásokat, ezt a régészeti lelőhelyet már több évtizede tanulmányozza Emma Uszmanova, a Karagandai Állami Egyetem régésze. A térségben mintegy 3500 éve élt az andronovói kultúra népe, ennek a kultúrának az egyik jellegzetessége volt a pásztorkodó állattenyésztés, a lótenyésztés kialakulása. Az állatokat…

Olvass tovább>>

Csodás, 6500 éves idolt találtak a zalaegerszegi régészek

Az Egerszegi Vénusz. Simmer Lívia régész a lengyeli kultúrából származó 6500 éves nőalakot formázó agyagszobrocska, az Egerszegi Vénusz töredékeit bemutató sajtótájékoztatón a Göcseji Múzeumban 2020. július 16-án. A kis szobor szobrocska töredékeit a múzeum régészei a zalaegerszegi járműipari tesztpálya építéséhez kapcsolódó földmunkák során találták meg július 7-én. MTI/Varga György

A lengyeli kultúrából származó 6500 éves idolt, művészi részletességgel megformázott női agyagszobrocska töredékeit találták meg a Göcseji Múzeum régészei a Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya építéséhez kapcsolódó földmunkák során. Az őskori kultúrák egyik különleges alkotását Egerszegi Vénusznak nevezték el: a finoman megformált agyagszobrocska lesz majd a zalai megyeszékhely őskorát bemutató virtuális kiállítás legimpozánsabb darabja – mondta el Havasi Bálint, a Göcseji Múzeum megbízott igazgatóhelyettese. A múzeum munkatársai 2017-óta folyamatosan figyelemmel kísérik a tesztpálya építéséhez kapcsolódó földmunkákat – ismertette az előzményeket Simmer Lívia (képünkön az Egerszegi Vénusszal a kezében) régész. A kutatás eredményeiről…

Olvass tovább>>

Júda királyi adóhivatalát és raktárát találhatták meg a régészek Jeruzsálemben

Júda királyi adóhivatal

Júda királyság uralkodói adóhivatalának és raktárának maradványait találhatták meg a régészek Jeruzsálemben – jelentette a The Times of Israel. Arnona lakónegyedben, a tavaly átadott új amerikai nagykövetségi épület közelében, egy kövekkel borított rejtélyes dombon bukkantak az izraeli régészeti hatóság (IAA) munkatársai a 2700 éves leletekre. A szakemberek szerint a Saul, Dávid és Salamon király egységes királysága után kettévált ország déli részének, az i.e. 970-től a babiloni fogságig, i.e. 586-ig fennálló Júda királyságnak az adóbeszedő intézményét és raktárait rejtik a felszínt borító kövek. A 2700-2600 évvel ezelőtt emelt hatalmas épületet és mintegy…

Olvass tovább>>