Címke: tudomány

Olyan bolygót fedezték fel csillagászok, amilyet elképzelni sem tudtak

~
LTT 9779b

Az első ultraforró Neptunusz-szerű bolygót fedezte fel egy nemzetközi csillagászokból álló kutatócsoport, amely eredményeit a Nature Astronomy című folyóiratban publikálta. Az LTT 9779b jelű planéta olyan közel kering a csillagjához (LTT 9779), hogy egy év mindössze 19 óráig tart és a bolygón uralkodó hőmérséklet több mint 1700 Celsius-fok – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A bolygó kétszer nehezebb a Neptunusznál és valamivel nagyobb is nála, viszont hasonló sűrűségű. Az LTT 9779b-nek nagyjából a Föld tömegének 28-szorosával egyenlő súlyú, hatalmas magja lehet, és olyan légköre, amely a planéta tömegének nagyjából kilenc százalékát…

Olvass tovább>>

A patkányok is tudják: egységben az erő

~

Egy nemzetközi kutatócsoport magyar részvétellel vizsgálta a patkányok viselkedését keresési feladatok végrehajtása közben. A kísérletek alapján a siker legfontosabb kulcsa az volt a rágcsálók esetében, hogy úgy összpontosítsanak saját feladatukra, hogy közben társaikra is figyelnek. Az ELTE, MTA-ELTE kutatócsoportok és a németországi Max Planck Intézet legfrissebb kutatása a Current Biology című szakfolyóiratban jelent meg csütörtökön. A kutatók a patkányokat nemcsak egyedül, hanem csoportokban is vizsgálták egy komplex labirintusban. A tanulmány alapján a patkányok egyszerű viselkedési szabályokat alkalmazva kiváló csoportos keresési teljesítményt érnek el – olvasható az ELTE közleményében. „Kiderült, hogy egy…

Olvass tovább>>

Evolúciós megközelítésben vizsgálják a különböző fajtájú kutyák játékosságát

~
kutya

Az Ökológiai Kutatóközpont, a Stockholm Egyetem és az ELTE Etológia Tanszék munkatársai evolúciós megközelítésben vizsgálják a kutyafajták viselkedését, azt kutatják, hogy mely fajták játékosabbak és ennek milyen evolúciós okai lehetnek. Legújabb eredményeikről a napokban jelenik meg beszámoló a Royal Society Biology Letters című szakfolyóiratában. A 2019 óta tartó vizsgálat során a kutatók 138 kutyafajta „játékosságban” megmutatkozó változatosságát vetik össze a fajták bonyolult genetikai kapcsolatrendszerével, mely a kutyatenyésztés által kialakított leszármazási vonalak, illetve a fajták közti keresztezésekkel alakult ki. „A fajták egy fajba tartoznak, így ha megértjük azokat a szelekciós tényezőket,…

Olvass tovább>>

Hihetetlen leletre bukkantak Oroszországban

~
kőkorszaki medve

Valószínűleg mintegy 39 ezer éves medve tetemére bukkantak paleontológusok Oroszország északi részén. „Hiánytalan állapotban őrződött meg miden szervével, köztük az orrával együtt” – közölte a Jakutszki Egyetem. A kutatók szerint egy barlangi medvéről van szó, amely az utolsó európai jégkorszakban élt, a faj mintegy 15 ezer éve halt ki. „Ennek a felfedezésnek világszerte nagy a jelentősége” – mondta Lena Grigorjeva, az egyetem kutatója. Ezektől a medvéktől eddig csak csontok és koponyák maradtak fenn. A most megtalált tetem korát a kutatók 39 ezer évesre becsülték. Hozzátették azonban, hogy még korai a pontos…

Olvass tovább>>

A dinók is szenvedhettek rákban

~
centrosaurus

A dinoszauruszok is szenvedhettek rákban, új kutatások szerint ugyanis agresszív csontrákja lehetett egy centrosaurusnak, amelynek fosszíliáját még 1989-ben tárták fel a kanadai Alberta tartományban lévő dinoszauruszparkban. Ez az első ismert dinoszaurusz egyed, amely rosszindulatú rákban szenvedett. Feltárásakor rosszul gyógyult törésnek tartották az állat erőteljesen eldeformálódott lábcsontját. Az új vizsgálatok szerint azonban a deformálódás az oszteoszarkóma, egy agresszív csontrák megnyilvánulása. A tudósok nagy felbontású CT-berendezés segítségével és mikroszkópos vizsgálattal állapították meg, hogy daganatos betegségről van szó. A 76 millió évvel ezelőtt élt, mintegy hatméteres centrosaurus négy lábon járt, növényekkel táplálkozott. Egy…

Olvass tovább>>

A Júdai királyság korából származó palota maradványaira bukkantak Jeruzsálemben

~
judeai palota

A júdai királyság korában épített, 2700 éves palota romjait találták meg régészek Jeruzsálemben – jelentette a Háárec. Az épületet a babiloni fogság előtt, az első Szentély idején emelték, az i.e. VII. század elején, valószínűleg Ezékiás júdai király korában, miután Jeruzsálem túlélte az asszírok ostromát és még nem érkeztek meg a babiloni hódítók. A Jeruzsálem mai óvárosától két kilométerre délre, az Armon Hanacív nevű dombon talált oszlopfők a júdai királyságra jellemző pálmafamotívumot viselik, az Izraelben máshol talált leletek alapján az ötsékeles pénzérmét is hasonló kép díszíti. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA)…

Olvass tovább>>

Annyi minden máson túl a cirkadián ritmusa is különbözik a férfiaknak és a nőknek

~
cirkadian ritmus

Különbözik a férfiak és a nők cirkadián ritmusa egy friss kutatás szerint. A Pennsylvaniai Egyetem két kutatója, Sean Anderson és Garret FitzGerald a Science című tudományos lapban mutatta be eredményeit. A szakértők az emberek cirkadián ritmusával foglalkozó tanulmányok elemzése során fedeztek fel egy mintázatot, mely alapján megállapítható, hogy különbség van a nemek között. Korábbi vizsgálatok arra jutottak, hogy az embereknek és más állatoknak egynél több biológiai ritmusuk van. Az alvás és ébrenlét szakaszait irányító cirkadán ritmus mellett az emberek rendelkeznek a légzést, a bőr cserélődését, a szívverést szabályozó ritmusokkal. Ezek közül…

Olvass tovább>>

Új kutatási eredmények a mohácsi csataról

~
Mohácsi tömegsír

Az 1526-os mohácsi csatát az emlékezetben megőrződött augusztus 29. helyett valójában szeptember 8-án vívhatták meg a magyar és az oszmán seregek – számolt be erről és kutatásuk más új eredményeiről is a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum kutatását vezető Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) történeti földrajz professzora . A mohácsi csata helyszínét is vizsgáló kutatócsoport vezetője felidézte: 1526. augusztus 29. a magyar történelem egyik legismertebb dátuma. Mohács emlékezete összekapcsolódott Keresztelő Szent János fejvételének napjával és így a királyát, vezetőit vesztő magyar nemzet gyásznapjává vált. „Augusztus 29. ezzel szakralizálódott. Szimbólumok épültek rá:…

Olvass tovább>>

A fermentált búzacsírakivonat rákellenes hatását vizsgálták magyar kutatók részvételével

~
búzacsíra

A fermentált búzacsírakivonat koncentrátuma tumorellenes hatással bír és jelentősen, mellékhatás nélkül növeli a rákbeteg kísérleti állatok túlélését – derül ki abból a magyar kutatók részvételével történt kutatásból, amelynek eredményét a Scientific Reports című tudományos lapban mutatták be a napokban. Bencze Gyula és munkatársai James D. Watson Nobel-díjas biokémikus közreműködésével az egyesült államokbeli Cold Spring Harbor Laboratóriumban végzett munkájukkal a fermentált búzacsírakivonatnak egy szuperkoncentrált formáját állították elő: eltávolították a kivonatból a tumorellenes hatás szempontjából lényegtelen ballasztanyagokat, így az eredeti koncentrátum csupán néhány százalékát kitevő, szájon át könnyen fogyasztható hatóanyaghoz jutottak. A…

Olvass tovább>>

Retro: Európa legkorábbi ismert csonteszközeit azonosították brit régészek

~

Európa legkorábbi ismert csonteszközeit azonosították brit régészek, a félmillió éves eszközöket az angliai Sussex grófság nyugati részén lévő Boxgrove őskőkorszaki lelőhelyen találták – adta hírül a BBC News. A lelőhelyet az 1980-90-es években tárták fel. A csonteszközök egy ló csontjaiból származnak, amelyet a területen lévő emberek leöltek a húsáért. Az állat maradványai körül talált kőszilánkokból a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a területen legalább nyolc ember készített nagy kovakő késeket munkálataikhoz. Nagy-Britanniában a Boxgrove lelőhelynek nincs párja, a régészek több száz kő eszközt találtak ott állatcsontokkal együtt, amelyek ötszázezer évesek.…

Olvass tovább>>

Sikeresen visszatért a Földre Kína újrahasznosítható kísérleti űrhajója

~
LM-5B-Hosszu-Meneteles-kinai-raketa

Sikeresen visszatért a Földre vasárnap Kína újrahasznosítható kísérleti űrhajója. Az űrhajó, amelyet pénteken a Hosszú Menetelés 2F nevű hordozórakéta segítségével bocsátottak fel az ország északi részén található Csiucsüen Műholdkilövő Állomásról, két napon át tartó Föld-körüli út után tért vissza a tervezett leszállóhelyre. A kísérleti misszióval kapcsolatban a Hszinhua csupán annyi tájékoztatást adott, hogy az fontos áttörést jelent Kínának az újrahasznosítható űrhajók technológiáját illető kutatásaiban, amennyiben kényelmesebb és költséghatékonyabb módszert biztosít az űr békés használatához. Az űrhajóról, illetve a kilövésről nem közölt képet a kínai sajtó. (Mi sem, képünk illusztráció. A -szerk-…

Olvass tovább>>

Borotvaéles képeket készített a Nap finomszerkezetéről Európa legnagyobb napteleszkópja

~
nap

Borotvaéles képeket készített a Nap finomszerkezetéről Európa legnagyobb napteleszkópja, a spanyolországi Teide Obszervatóriumban lévő GREGOR. A Leibnitzi Napfizikai Intézet kutatói és mérnökei által újratervezett teleszkópnak köszönhetően Naprendszerünk központi csillaga a korábbinál immár jóval nagyobb felbontásban tanulmányozható Európából. A napteleszkóp, amelyet egy német konzorcium üzemeltet, lehetővé teszi a kutatók számára, hogy 50 kilométeres felbontásban tanulmányozzák a Nap felszínét, ami apró töredéke az égitest 1,4 millió kilométeres átmérőjének. Olyan, mintha valaki egykilométeres távolságból élesen látna egy tűt egy focipályán – olvasható az intézet honlapján. „Mindössze egyetlen év alatt teljesen újraterveztük az optikát, a…

Olvass tovább>>

Százmillió éves meteoritkrátert fedeztek fel Nyugat-Ausztráliában

~
Ora Banda kráter

Százmillió éves meteoritkráterre bukkantak aranyásás közben Nyugat-Ausztrália távoli vidékén. A becsapódási krátert Ausztrália harmadik legnagyobb aranybányász cégének egyik földbirtokán fedezték fel – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. Nagyjából öt kilométeres átmérőjével az Ora Banda kráter – így hívják a települést, amelynek szomszédságában felfedezték -, az egyik legnagyobb meteoritkráter a Földön. A szakemberek modern technikákat, köztük elektromágneses vizsgálatot alkalmazva térképezték fel a szabad szemmel egyébként nem látható krátert. Jayson Meyers geológus és geofizikus jelentősnek és váratlannak nevezte a felfedezést. A szakember szerint a krátert egy rendkívül sík vidéken fedezték…

Olvass tovább>>

Végre sikerült megfejteni az ebihalak egy rejtélyét

~
béka

Brit kutatóknak sikerült rájönniük, hogy miként lehet azonosítani az egyes békafajok ebihalait, ami jelentősen segíti a kétéltűek kihalásának megakadályozását. A veszélyeztetett békafajok élőhelyeinek megóvására irányuló erőfeszítéseket jelentősen hátráltatja, hogy nehéz megkülönböztetni egymástól a különböző fajok ebihalait – írja a BBC hírportálja. A kutatóknak azonban most sikerült jelentős előrelépést elérniük a Vietnam távoli erdőségeiben élő békáknál, amelyek a Megophrys nemzetségbe tartoznak. „Ezek a békák a bolygó néhány legkizsákmányoltabb erdőségében élnek, ahol az élőhelyeik gyors ütemben fogynak és pusztulnak” – mondta Benjamin Tapley, a Londoni Zoológiai Társaság hüllőkkel és kétéltűekkel foglalkozó munkatársa. Ebihalakat…

Olvass tovább>>

A természeti környezet átalakítása a betegségeket terjesztő állatoknak kedvez egy új kutatás szerint

~

Az erdők, legelők és sivatagos területek városokká és mezőgazdasági területekké alakítása nagyon sok vadon élő faj kipusztulásához vezet, miközben kedvező feltételeket teremt olyan állatoknak, amelyek nagyobb valószínűséggel hordoznak fertőző betegségeket – állapították meg brit kutatók. A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány újabb bizonyítékokkal támasztja alá, hogy a természet kizsákmányolása növeli a járványok kockázatát. A kutatók becslései szerint négy újonnan felbukkanó fertőző betegségből három állatoktól ered – írja a BBC hírportálja. „Az eredményeink azt mutatják, hogy azok az állatok maradnak az ember lakta területek közelében, amelyek nagyobb valószínűséggel hordoznak az…

Olvass tovább>>

Iránytű lehet a kutyák fejében

~

A földi mágneses mezőt használhatják tájékozódási segédeszközként a kutyák – derült ki cseh és amerikai kutatók tanulmányából. A prágai Cseh Élettudományi Egyetem, a Virginiai Műszaki Egyetem és a floridai Barry Egyetem szakemberei az eLife című tudományos lapban közölték eredményeiket – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a kutyák általában az észak-déli tengely mentén helyezkedve vizelnek, ami azt sugallja, hogy képesek lehetnek a Föld mágneses mezejének érzékelésére. A kutatók ezúttal két alapvetően egyforma kísérlettel vizsgálták, hogy a kutyák valóban képesek-e érzékelni a mágneses teret és hogy használják-e azt…

Olvass tovább>>

Százezer éves kőszerszámkészítő műhelyt találtak Izraelben

~
Izrael, szerszámkészítő műhely

Százezer éves kőszerszámkészítő műhelyt találtak Izraelben, Dimóna városnál – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. A núbiai-Levallois kultúra pattintott kő szerszámainak egykori műhelyét találták meg az új izraeli lelőhelyen az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei vezette ásatásokon. „Ezt a tevékenységet a modern ember megjelenésével azonosítják, amely 150-200 ezer évvel ezelőtt Kelet-Afrikában élt, majd onnan elterjedt az egész világon. A kovakő faragásának Dimónában is megtalált technológiája a középső-paleolitikum időszakában, 250 ezertől ötvenezer évvel ezelőttig virágzott” – közölték az IAA régészei. Valószínűleg azért találtak rá az akkori emberek erre…

Olvass tovább>>

Az egészségi állapotot is figyelembe kell venni az elhízottság megállapításánál

~
kövér

Az új kanadai irányelvek szerint nemcsak a testsúlyt, hanem az egészségi állapotot is figyelembe kell vennie az orvosnak, mielőtt a pácienst elhízottnak ítéli – számolt be róla a BBC. A kanadai orvosok társaságának lapjában (Canadian Medical Association Journal) frissen megjelent irányelvekben azt is tanácsolják, hogy a diétán és a testmozgáson túl összpontosítsanak a hízás okaira és válasszanak holisztikus megközelítést, vagyis az emberi egészség teljességéből induljanak ki a gyógyításban. Felhívták a figyelmet arra, hogy súlyuk miatt nem lenne szabad megbélyegezni az egészségügyi ellátórendszerhez fordulókat. „Az elhízásról uralkodó közvélekedés feltételezi a személyes…

Olvass tovább>>

Értékes XIV. századi pénzérmékre bukkantak egy cseh erdőben

~
ezöst pénz

Több száz darab XIV. századi arany és ezüst pénzérmére bukkant egy fiatal pár egy nyugat-csehországi erdőben sétálva, ez az egyik legnagyobb aranypénzkincs, amelyet az országban valaha találtak – jelentette be a plzeni Nyugat-Csehországi Múzeum. A kincseket még márciusban, a koronavírus-járvány idején találták, de a múzeum csak most hozta nyilvánosságra a páratlan felfedezést. A két fiatal a tachovi járásban lévő Kladruby kolostor közelében lévő erdőben sétált, amikor észrevett néhány érmét a földön. „Kettő aranyból, egy ezüstből volt. Valószínűleg vadállatok, vaddisznók túrhatták ki. Egy nagy kő állt ki a földből. Amikor felemelték,…

Olvass tovább>>

Genetikai vizsgálatokkal fedik fel a denevérek „szuperimmunitását”

~
denevér

Genetikai vizsgálatok segítségével tanulmányozzák a kutatók, hogy a denevérek miként tudják megbetegedés nélkül hordozni a koronavírusokat. Egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport tagjai hat denevérfaj, köztük a nagy patkósdenevér, a nílusi repülőkutya és a közönséges denevér genomját szekvenálták (a szekvenálás a DNS építőköveit alkotó nukleotidbázisok sorrendjének a meghatározása). A kutatók összevetették a denevérek genetikai rajzát 42 másik emlősével, hogy meghatározzák, hol is helyezkednek el a denevérek az „élet fáján” – írja a BBC hírportálja. A University College Dublin professzora, Emma Teeling szerint a denevérek egyedi immunrendszerek révén tudják megbetegedés nélkül hordozni…

Olvass tovább>>