Újkőkori tárnák óriás körét fedezték fel régészek az angliai Stonehenge közelében. A több mint tíz méternyi átmérőjű, öt méter mély tárnák egy két kilométeres gyűrűt alkotnak az ősi település Durrington Walls közelében, három kilométerre a 4500 éves Stonehenge-től – adta hírül hétfőn a BBC. A mérések szerint a földalatti létesítmények az újkőkorból származnak, több mint 4500 éve vájták ki azokat. A St Andrews, a Birminghami, a Warwicki, a Glasgow-i és a Walesi Egyetem régészei szerint a húsz vagy még annál is több tárna egyfajta határként szolgálhatott a Stonehenge-et összekötő szent területen. „Távérzékelők…
Olvass tovább>>Címke: tudomány
Már megint egy üstökös közeledik a Nap felé
Majdnem ötezer év után ismét a Nap felé közeledik a NEOWISE-üstökös, amely a vártnál fényesebb lesz, így ha nem esik szét, akkor július közepétől a nyár végéig kis távcsővel vagy esetleg szabad szemmel is megfigyelhető majd. Sárneczky Krisztián, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet munkatársa elmondta, hogy az üstökös feje a mérések szerint június 23-án napközben 3,5-4 magnitúdós lehetett, ami 1 magnitúdóval fényesebb a vártnál. A fényes porcsóvával együtt ez igen biztató fényesség – mondta a csillagász, hozzátéve, hogy idén óvatosak a szabadszemes üstökösök előrejelzésével, mert két égitest is csalódást…
Olvass tovább>>Fúj… A madarak tápcsatornája által is terjedhetnek a halikrák
Magyar kutatók kiderítették, hogy a madarak tápcsatornája által is terjedhetnek a halikrák, így jelenhetnek meg teljesen új halfajok – emberi beavatkozás nélkül – a tavakban, belvizekben. Lovas-Kiss Ádám és Lukács Balázs András, valamint a Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport tagjainak cikke az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS új számában jelent meg. Ismert jelenség, hogy az átmeneti, látszólag egyéb víztestektől elszigetelt vizekben (kerti tó, frissen kiásott mesterséges tó, belvizek) rövid időn belül emberi beavatkozás nélkül is halak jelennek meg – olvasható az Ökológiai Kutatóközpont közleményében. Mint írják, a halak terjedését segítheti…
Olvass tovább>>A kutyák tudatában vannak cselekvéseiknek egy új kutatás szerint
A kutyák képesek visszaemlékezni az általuk korábban végrehajtott tevékenységekre, vagyis tudatában vannak bizonyos cselekvéseiknek, derül ki az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak a Scientific Reports című folyóiratban publikált legújabb kutatásából. Az Etológia Tanszék közleménye szerint a visszaemlékezésben és a műveletek ismételt végrehajtásában az úgynevezett epizodikus memória játszik fontos szerepet. Az epizodikus memória az olyan múltbeli események visszaemlékezésére való képesség, amikor az alany nem tudja előre, hogy a későbbiekben szüksége lesz az adott történés felidézésre. Ha például valaki megkérdezi, mivel telt a hétvégénk, a válaszadáshoz fel kell idéznünk az aznapi tevékenységeinket lépésről lépésre,…
Olvass tovább>>A NASA TESS, Spitzer missziója egy Neptunuszhoz hasonló nagyságú bolygót fedezett fel
A NASA TESS űrszondája és a nyugállományba helyezett Spitzer űrteleszkóp adatainak segítségével a NASA kutatói felfedeztek egy Neptunusz nagyságú bolygót, amely alig több mint egy hét alatt kerüli meg a AU Microscopii fiatal csillagot – jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal. A csillagászok már több mint egy évtizede kutatnak bolygók után az AU Microscopii csillag körül. Az AU Mic rendszer páratlan lehetőséget biztosít arra, hogy a csillagászok megfigyeljék, miként formálódnak és fejlődnek a bolygók és légkörük, és milyen kölcsönhatásban vannak csillagjaikkal – közölte a NASA. „Az AU Mic egy fiatal,…
Olvass tovább>>Már tudjuk, mitől olyan forró a Szaturnusz légköre
A gázóriások – a Szaturnusz, a Jupiter, az Uránusz és a Neptunusz – atmoszférájának felső rétege forró, csakúgy, mint a Földé. Viszont a Földdel ellentétben ezektől a Naprendszer külső területén lévő planétáktól túlságosan is távol van a Nap ahhoz, hogy ilyen magas hőmérsékleteket okozzon. A jelenség régóta foglalkoztatja a bolygókutatókat. A NASA Cassini űrszondája adatainak elemzése alapján magyarázatot találtak a Szaturnusz, így valószínűleg a többi gázóriás felső atmoszférarétegének forróságára: a bolygó északi és déli sarkainál kialakuló sarki fény lehet az oka – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A napszél és a…
Olvass tovább>>Végre kiderült: nem öröklött tulajdonság, hanem véletlenszerű a balcsavaros csigaház brit kutatók szerint
Egy új tanulmány szerint nem öröklött tulajdonság, hanem véletlenszerű, ha egy kerti csiga háza a megszokott jobb helyett balfelé csavarodik. A kutatást Angus Davidson, a Nottingham Egyetem evolúciós genetikusa kezdte el, aki ritka, balcsavaros csigájához keresett párt 2016-ban, hogy meg tudja vizsgálni, vajon örökíthető-e az asszimetrikus állapot. A Jeremy nevű csiga, amelynek nemcsak a csigavonala tekeredik a ház megszokottal ellentétes oldalán, de a belső szervei is fordítva helyezkednek el, a párkeresés miatt nagy hírverést kapott. A globális kampány segített párt találni Jeremynek, és az utódaival kapcsolatos eredményeket most a Biology Letters…
Olvass tovább>>Elkészült a Föld első elektroszmog-térképe a műegyetemi fejlesztésű zsebműhold mérései alapján
Elkészült a Föld első elektroszmog-térképe a műegyetemi fejlesztésű zsebműhold mérései alapján: az űrben 6 hónapja keringő SMOG-P a 350 kilométer magasságú pályáról 4000 kilométer átmérőjű, kör alakú területet figyel meg és már 2000 mérést készített – közölte Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Rektori Hivatala. A világ legkisebb, 5x5x5 centiméteres műholdja, amely a Műegyetemen készült, 2019. december 6-ai fellövése óta kifogástalanul működik – idézi a BME közleménye Gschwindt Andrást, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének címzetes egyetemi docensét, a SMOG projekt vezetőjét. A SMOG-P küldetése a Földünket…
Olvass tovább>>A dolgozók döntik el, akarnak-e új királynőt
Megfejtették a méhkirálynők kettős énekét nagyon érzékeny vibrációs detektorok segítségével. A dolgozó méhek úgy segítenek a világra újabb királynőket, hogy viasszal speciális lépsejtekbe zárják és méhpempővel táplálják őket. A királynő „hápogó” hangot hallat, amikor készen áll arra, hogy kikeljen a kamrájából. Ha azonban egyszerre kettő kel ki, elkezdődik köztük a harc – írja a BBC. Ha egy királynő kikel a lépsejtből, „hápogása” tülkölésszerű hangra vált, amellyel azt jelzi a dolgozóknak, hogy a többi – még hápogó – királynőt tartsák fogságban. Martin Bencsik, a nottinghami Trent Egyetem kutatója, a Scientific Reports című…
Olvass tovább>>Már-már életveszélyes, ha nyitott fedellel öblítjük le a vécét
A nyitott fedelű vécé lehúzásakor olyan „permetfelhő” szabadul fel, amely könnyen belélegezhető és vírusokat is terjeszthet – figyelmeztetnek kínai kutatók. A Jangcsoui Egyetem kutatói által alkalmazott számítógépes modellek szerint a vízcseppek akár a talajtól számítva kilencven centiméter magasra is felcsapódhatnak a vécécsészéből öblítéskor – írja a BBC. A tanulmány készítői szerint ez azonban egyszerűen megakadályozható a vécé fedelének lehajtásával. A kutatók szerint ahogy a víz beáramlik a vécécsészébe, nekicsapódik az oldalainak, örvényt és kiáramló vízcseppeket eredményezve. Ezek a cseppek annyira aprók, hogy általában több mint egy percig lebegnek a levegőben. A…
Olvass tovább>>Több millió eurós projektben vizsgálják az űridőjárást az ELTE kutatói
A többi között a Nap mágneses aktivitásának és a napkitörések előrejelzésének vizsgálatára nyert csaknem 3,2 millió eurós támogatást a Space Weather Awareness Training Network projekt (SWATNET), melyben Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) is részt vesz. Az űridőjárás fizikai folyamatait vizsgáló, fiatal kutatók bevonásával zajló nemzetközi program négy évig tart majd – közölte az ELTE. Az ELTE Természettudományi Karának Csillagászati Tanszéke és az Erdélyi Róbert által vezetett, gyulai központú Magyar Napfizikai Alapítvány részvételével nemzetközi konzorcium alakult plazmaasztrofizikai kérdések kutatására. A hét ország tudósait összefogó társulást a Helsinki Egyetem koordinálja – olvasható az…
Olvass tovább>>Tény: a rózsaszín agresszívvá tesz
A tollazat színe fontos szerepet játszik a flamingók bonyolult társadalmi struktúrájában, a legrózsaszínebb egyedek küzdenek a legagresszívebben a táplálékért – állapították meg a brit Exeteri Egyetem tudósai. A kutatók szerint az élénk rózsaszín tollazat a jó egészségi állapotot is jelzi a flamingófélék közé tartozó kis flamingóknál (Phoeniconaias minor) – idézte a tanulmányt a The Guardian. Paul Rose, az Exeteri Egyetem zoológusa, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a flamingók nagy csoportokban, összetett társadalmi struktúrában élnek. Ebben a tollazat színe fontos szerephez jut. A tollak színe a táplálékban található karotinoidból származik,…
Olvass tovább>>Feltárták a Kínai Nagy Fal elfelejtett mongóliai részét
Izraeli tudósok vezetésével tárták fel a Kínai Nagy Fal elfelejtett, mongóliai részét – számolt be róla a The Jerusalem Post. Egy izraeli kutatók vezette régészcsoport „Dzsingisz kán rejtélyes falára” bukkant, amit korábban a Kínai Nagy fal részének tekintettek. A hétfőn az Antiquity című tudományos folyóiratban közzé tett tanulmányuk feltérképezte a falrészlet szerkezetét és új megvilágításba helyezte az építményt. A mongol sztyeppén található, 737 km hosszú falszakaszról korábban azt hitték, hogy a 13. század elején birodalmat építő, legendás Dzsingisz kántól védte a helyi lakosságot, de Gideon Selach-Lavi, a jeruzsálemi héber egyetemen…
Olvass tovább>>Néhány hét múlva indulhat az Egyesült Arab Emírségek Mars-missziója
Néhány hét múlva indulhat az Egyesült Arab Emírségek Mars-missziója, az üzemanyag-feltöltés már a jövő héten kezdődhet – számolt be róla a BBC. A 493 millió kilométeres út a vörös bolygóig hét hónapon át tart, ezután állhat Mars körüli pályára az űrjármű, hogy nagy jelentőségű adatokat küldjön a bolygó éghajlatáról és légköréről. A szonda egy teljes marsi évet, vagyis 687 napot marad a pályán, hogy elegendő adatot gyűjthessen. 55 óra alatt éri körbe a bolygót. A program tudományos vezetője, Szarah Al-Amiri a hétfői tájékoztatón elmondta, a Mars-misszióval arra szeretnék ösztönözni a fiatal…
Olvass tovább>>Addig méricskéltek egy kis vizet, amíg szenzációs eredményt nem találtak
Az ELTE Természettudományi Karának kutatói az eddigieknél több tízezerszer pontosabban mérték meg a vízmolekula aprólékos gonddal kiválasztott színképvonalait. Az új módszer segíti a fizikai világ működésének megértését. A Nature Communications folyóiratban közölt eredmény többek között segít az üvegházhatás tudományos megértésében, az exobolygók légkörének vizsgálatában és hozzájárul számos mérnöki alkalmazás eredményeinek javításához is – közölte az ELTE. Császár Attila Széchenyi-díjas elméleti kémikus kutatócsoportjának négy tagja ultrapontos spektroszkópiai mérések tervezésére és a mérési eredmények értelmezésére dolgozott ki új módszert. A módszer azon alapul, hogy minden kémiai elem vagy molekula egyedi nyomot, egyfajta vonalkódot…
Olvass tovább>>Ötezer éves textíliára utaló lenyomatot találtak a skóciai Orkney-szigeteken
Újkőkori textíliára utaló lenyomatot fedeztek fel a régészek egy agyagedény-töredéken a skóciai Orkney-szigeteken. Az országban korábban mindössze egyszer azonosítottak ilyen ritka leletet. A lenyomatot a Ness of Brodgar nevű régészeti területen találták – olvasható a Belfast Telegraph című északír lap online kiadásában. A szakértők szerint a történelem előtti időkből való szerves anyagok csak nagyon specifikus, oxigénhiányos környezetben maradnak meg, ezért az újkőkori textíliák tanulmányozásakor a másodlagos bizonyítékokra kell támaszkodni. A Felföldi és Szigeteki Egyetem (UHI) régészeti intézetének szakemberei még 2019-ben kezdték tanulmányozni a Ness of Brodgar-i edénytöredékek felszínén lévő lenyomatokat. A szakemberek…
Olvass tovább>>Ősi titkokat tár fel a Holt-tengeri tekercsek DNS-vizsgálata
A Holt-tengeri tekercsek DNS-vizsgálata fényt derített a pergamenek eredetére, arra, hogy milyen állat bőréből készítették őket, és ezzel választ kínál számos tudományos kérdésre – jelentette a helyi média. A genetikai és számítógépes elemzésekből kiderült, hogy az 1948-ban, Kumránban megtalált kétezer éves pergamen- és papirusztekercsek egy része nem helyben készült, hanem odavitték őket. A szövegeket főként állatok bőréből készített pergamenre írták, és ezen állatok genetikai állományának vizsgálata rámutatott több, vallási szövegeket tartalmazó tekercs eredetére. A tudományos áttörést hozó kutatást egy véletlen kapcsolat hozta, amikor Oded Rechavi genetikus professzor és Noam Mizrachi…
Olvass tovább>>Keveset léptek félre, ki is haltak
Genetikai sokszínűségének hiánya okozhatta a neandervölgyi ember kihalását egy új kutatás szerint. Számos elmélet született arról, mi okozhatta a Homo neanderthalensis kihalását, miközben a faj látszólag szinte ugyanolyan kapacitásokkal rendelkezett, mint a Homo sapiens. Daniel Garcia-Martínez, a spanyolországi Nemzeti Evolúciókutató Intézet (CENIEH) tudósa és kollégái több neandervölgyi egyed első nyakcsigolyáját vizsgálták. Megállapították, hogy a populáció kismértékű genetikai sokszínűséggel rendelkezett, ami korlátozta képességüket a környezet változásaihoz való alkalmazkodásra és ezáltal a fennmaradásuk lehetőségét is. Eredményeikről a Journal of Anatomy című tudományos lapban számoltak be. A neandervölgyiek nagyjából harmincezer évvel ezelőttig lakták…
Olvass tovább>>A washingtoni Bibliamúzeum Gilgames-táblájának eredetét vizsgálja az amerikai ügyészség
Vizsgálatot indított a washingtoni Bibliamúzeum gyűjteményébe került Gilgames-tábla eredetének kiderítésére az amerikai ügyészség – számolt be róla a BBC News. A ritka, ékírásos táblát a Hobby Lobby vállalat vásárolta meg a múzeumnak, amelynek társalapítója a vállalat elnöke. A 3500 éves műkincs a mai Irak területéről származik, és a legrégebbi irodalmi emlék, a Gilgames-eposz részletét őrzi. A New York-i keleti kerületi ügyészség szerint az árverési ház, amelytől a Hobby Lobby a műkincset 2014-ben 1,67 millió dollárért (531 millió forintért) megvásárolta, hogy kiállítsa a Bibliamúzeumban, szándékosan elhallgatta a tábla eredetével kapcsolatos fontos információkat.…
Olvass tovább>>Fánkalakú, 11 milliárd éves galaxist sikerült lefényképezni
Fánkalakú, tüzes galaxist fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport. A „kozmikus tűzgyűrűnek” nevezett jelenség segíthet többet megtudni a galaxisok struktúrájáról és kialakulásukról. A rendkívül ritka típusú galaxis tömege a Tejútrendszeréhez hasonlatos, alakja azonban fánkra hasonlít, közepén egy lyukkal – áll az ausztrál ARC Centre of Excellence for All-Sky Astrophysics in 3 Dimensions (ASTRO 3D) nevet viselő nemzetközi kutatócsoport közleményében. Az intézet szakértőinek sikerült felvételt készíteniük a galaxisról, így megmutathatják, hogy nézett ki 11 milliárd éve. A galaxis, mely az R5519 nevet kapta, ugyanis 11 milliárd fényévnyi távolságra van a Naprendszertől. A középpontjában…
Olvass tovább>>