Címke: tudomány

Kék bálnák eddig ismeretlen populációját fedezték fel az Indiai-óceánban

~
bálna

Kék bálnák eddig ismeretlen populációját fedezte fel az Indiai-óceán nyugati részén egy nemzetközi kutatócsoport. A kék bálnák a valaha élt legnagyobb testű állatok az eddig ismeretek szerint, a világ minden óceánjában megtalálhatók – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kék bálnák éneke nagyon mély hangfekvésű, jól felismerhető és a kutatók számára különösen kedvező, hogy minden egyes populációnak külön egyedi éneke van. Az Endangered Species Research című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői új kékbálnadalról számolnak be, amely az Arab-tenger ománi partjaitól az Indiai-óceán közepén fekvő Chagos-szigetcsoport vizein át egészen a délnyugati Madagaszkárig…

Olvass tovább>>

Szénelnyelőből szénkibocsátóvá válnak a brazil erdők

~
Brazil őserdő felégetése

Szénelnyelőből szénkibocsátóvá kezdett válni a brazil erdők egy része – állapították meg helyi kutatók lombhullató, félig lombhullató és örökzöld erdőségek 33 éven át tartó tanulmányozása nyomán Minas Gerais szövetségi államban. Klímakutatók már évek óta jelezték, hogy Brazília erdőségeinek, köztük a trópusi erdőknek egy része hamarosan szénelnyelőből szénkibocsátóvá válik, mivel a térségben emelkedik a hőmérséklet és folytatódik az erdők felégetése. Brazil kutatók ezért a délkelet-brazíliai Minas Gerais 32 erdőségében 1987 óta elkezdték mérni a szén-dioxid-elnyelést és a szén-dioxid-kibocsátást, a méréseket egészen 2020-ig folytatták – olvasható a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportálon. Adataikból kiderült,…

Olvass tovább>>

Úgy tűnik hungarikum a kocka: az év tíz legérdekesebb cikke között egy magyar kutatás

~
kockák

Az év legérdekesebb tíz tudományos közleménye közé sorolta Domokos Gábor, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Építészmérnöki Kar egyetemi tanára és szerzőtársai írását a Science, a tudományos élet egyik legnevesebb szaklapja. A Magyar Tudományos Akadémia-BME Morfodinamika Kutatócsoport három és fél év alatt bizonyította be Platón ókori filozófus elgondolását, amely szerint a világmindenséget alkotó négy elem, a föld, a víz, a tűz és a levegő mindegyike szabályos testekből épül fel; ezek közül a Föld hexaéderekből, azaz kockákból – olvasható a BME tájékoztatójában. Az összegzés szerint Adam Mann, a Science cikkírója Sujit Datta…

Olvass tovább>>

Misszió indul az A68a jéghegy tanulmányozására

~
A-68A jéghegy

Kutatócsoport indul a világ egyik legnagyobb jéghegye, az A68a tanulmányozására. A brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) vezette tudóscsoport a James Cook kutatóhajón közelíti meg a jéghegyet az Atlanti-óceán déli részén, hogy megvizsgálja a 3900 négyzetkilométeres jégóriást. Víz alatti robotműszereket és mintavevő eszközöket fognak használni, hogy megvizsgálják, hogyan befolyásolja környezetét a jégtömeg – írja a BBC. Az A68a a Déli-sarkvidék Larcen C szektoráról vált le 2017-ben és azóta folyamatosan halad északi irányban, a Déli-Georgia-sziget felé. Az elmúlt hetekben és hónapokban olyan sok része szakadt le, hogy elveszítette a „világ legnagyobb jéghegye” címet…

Olvass tovább>>

Mesterséges sejtekben szimulálják az első létformák kialakulását magyar tudós vezetésével

~
Szathmáry Eörs

Szemmel láthatatlan pikoliteres cseppekben, mesterséges sejtekben szimulálja az első létformák kialakulását egy nemzetközi kutatási konzorcium Szathmáry Eörs (képünkön), az Ökológiai Kutatóközpont igazgatója vezetésével. A kísérlet annyira újszerű, hogy modernizálni kell hozzá a kísérleti eszközöket. A magyar mellett francia, német és holland kutatóintézetek munkatársai ezért igen előrehaladott kutatásokat folytatnak egy olyan tömegspektrométer kifejlesztése érdekében, amely már a pikoliteres térfogatú (a milliliter egymilliárdod része) mesterséges cseppek kémiai összetételét is nagy pontossággal képes meghatározni. Az új vizsgálati eszköz nem csupán az élet keletkezésének kísérletes kutatását forradalmasíthatja, hanem a kémia, a fizika és a…

Olvass tovább>>

Az elefántok pusztulásáról tanúskodik egy több száz éve elsüllyedt hajó rakománya

~
elefánt

Az elefántok számának fogyatkozásáról tanúskodik egy 487 éve elsüllyedt hajó rakománya – számolt be egy új kutatásról a BBC hírportálja. A Current Biology című tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői az 1533-ban a mai Namíbia vizein elsüllyedt kereskedőhajó, az Indiába tartó Bom Jesus és rakománya maradványait vizsgálták meg. A roncsot véletlenül találták meg egy part menti, tenger alatti gyémántbányában. Ez a legrégebbi feltárt hajóroncs Afrika déli partjainál. A elefántcsont (vagyis tülök) csak egy része volt a hatalmas, értékes rakománynak, amelyben rézöntvényeket, arany és ezüst pénzérméket, valamint személyes holmikat és navigációs eszközöket…

Olvass tovább>>

Halvány esély: talán fennmaradhat a világ legritkább főemlősfaja

~
hajnani gibbon

A világ legritkább főemlősfaja, a hajnani gibbon egy hímét és egy nőstényét fedezték fel, a pár új reményt jelent a világ legveszélyeztetettebb főemlősfajának fennmaradására – írta a BBC. Az erőirtás és az orvvadászat a kihalás szélére sodorta a fajt, mely ma már csak a kínai Hajnan-szigeten él vadon. Az 1950-es években kétezerre becsülték a számukat, az 1970-es évekre már csak kevesebb mint tíz maradt belőlük. A legutóbbi egyedszámlálás szerint populációjuk megháromszorozódott, a több mint harminc állat öt különböző családi közösségben él. A törékeny populáció a hongkongi Kadoorie Farm és Botanikus…

Olvass tovább>>

Téli álmot aludtak volna őseink?

~
Csontok szakadéka

Egy új elmélet szerint a neandervölgyi emberek és elődeik átaludhatták a kemény teleket. A tudósok feltételezésüket arra alapozták, hogy a téli álomnak megmaradtak a nyomai a megkövesedett csontmaradványokon – írja a The Guardian. A kutatók a spanyolországi Sima de los Huesos (Csontok szakadéka) régészeti helyszínen feltárt 400 ezer éves tömegsírban talált fosszilis csontmaradványokat vizsgálták meg. Elemzésük nyomán arra a megállapításra jutottak, hogy az ősemberek úgy védekeztek a rendkívüli hideg téllel szemben, hogy átaludták. A kutatók szerint a korai emberek megkövesedett csontjainak elváltozásai és egyéb károsodásai megegyeznek azokkal, amelyek a téli…

Olvass tovább>>

Az idős hímek rendezettebben énekelnek, mint a fiatalabbak

~

Hálózatos módszerrel kutatták az örvös légykapón a madárének komplexitását az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Ökológiai Csoportjának és az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék Viselkedésökológiai Csoportjának tudósai. A tanulmányból kiderül, hogy az egyedi madárének szintaktikai felépítése nem állandó, hanem a madár élete során folyamatosan változik, méghozzá a kor előrehaladtával egyre hosszabb, ismétlődő hangsorozatokat találunk benne. A közlemény szerint az állati kommunikáció egyedfejlődésének és evolúciójának vizsgálata azért is fontos, mert segít az állatok alkalmazkodásának és párválasztásának megértésében. A kutatók az adatokat a Pilis-Visegrádi-hegységben gyűjtötték, összesen mintegy kétszáz éneklő hím egyedtől. A hímek énekükkel…

Olvass tovább>>

És még ez is: letört egy óriás jégtömb az A68A nevű jéghegyről

~

Letörött egy óriási jégtömb a az Atlanti-óceán déli részén sodródó A68a nevű jéghegyről a Copernicus Légkörfigyelő Szolgálat Sentinel-3 műholdjának felvételei szerint. A műhold 2017 óta követi az A-68A jéghegy útját, akkor szakadt ugyanis le az Antarktisz Larcen C selfjegéről. Az elmúlt hetekben aggasztóan közel került a Déli-Georgia szigethez, és a tudósok attól tartanak, hogy megfeneklik a part menti sekély vizekben és veszélyeztetni fogja a térség gazdag élővilágát – olvasható az Európai Űrügynökség (ESA) közleményében. A letörött jégtömb mintegy 18 kilométer hosszú, területe nagyjából 140 négyzetkilométer, ez akkor mint a spanyolországi…

Olvass tovább>>

Szinte épen fennmaradt, fosszilizálódott fát találtak a görög Leszbosz-szigeten

~
Leszbosz, megkövesedett fák

Egy csaknem teljes egészében fennmaradt, fosszilizálódott fát találtak görög régészek egy Leszbosz-szigetén folyó ásatáson. A feltárást irányító leszboszi Természettudományi Múzeum arról számolt be, hogy a megkövült fának szinte sértetlenül még az ágai és gyökerei is megmaradtak – írta a greekcitytimes.com görög hírportál. A régészek elmondták, hogy a megkövesedett fára a Kalloni-Szigri út mellett folyó ásatáson bukkantak. Hangsúlyozták, hogy az ásatások 25 évvel ezelőtti kezdete óta ez az első ilyen lelet. A fatörzset, az ágakat és a gyökérzetet finomszemcsés vulkanikus takaróréteg borította be, ez tartotta egyben és őrizte meg – magyarázta…

Olvass tovább>>

Háromezer éves aranygyöngyöt talált egy kisfiú Jeruzsálemben

~
3000 éves eranygyöngy

Háromezer éves aranygyöngyöt talált egy kilencéves kisfiú Jeruzsálemben – jelentette a The Jerusalem Post. Az aranyból készített kicsiny gyöngy annyira ép állapotban vészelte át az évezredeket, hogy amikor a kisfiú megmutatta a felügyelő régésznek, eleinte azt hitte, mai tárgyra bukkantak. A gyöngy négy rétegben egymáshoz illesztett kicsi, virág alakú aranylapokból áll. Az önkéntes munkában segítő gyerek a Templomhegyről származó föld átszitálásánál bukkant az első szentély korában, a babiloni fogság előtti királyság idején készített különleges aranygyöngyre. A Templomhegynél ez az első aranygyöngy, ami előbukkant, de a Katef Hinom nevű ősi temetkezőhelyen…

Olvass tovább>>

Több mint háromezer éves bronzkori sírokat találtak a tiszadobi Andrássy-kastély udvarán

~
A tiszadobi kastély

Körülbelül 3000-3500 éves, a bronzkorból származó sírokat tártak fel a Jósa András Múzeum régészei a tiszadobi Andrássy-kastély udvarán – közölte a kastélyt fenntartó Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési (NÖF) Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Glázer Tamás elmondta, hogy az ásatás a kastély parkjában zajló felújítási és parkosítási munkálatok miatt indult el, a sírokra a vízvezeték új nyomvonalának kialakításakor bukkantak a szakemberek. Jelenleg három csontvázas és egy urnás, hamvasztásos sír, valamint néhány hulladékgödör került elő a földből. A sírok és telepobjektumok a középső bronzkori füzesabonyi kultúra hagyatékához sorolhatók. A csontvázas sírok bal oldalukra zsugorított…

Olvass tovább>>

Töredeznek a világ legnagyobb jéghegyének a szélei

~

Töredeznek a világ legnagyobb jéghegyének a szélei – derült ki az A68a nevű jéghegyről készült nagyfelbontású felvételekből, amelyek szerint repedések tarkítják. A hullámok és a melegedő víz által állandó támadás alatt álló jéghegyről számos apró tömb szakad le – írja a BBC. Az A68a 2017-ben vált le a Déli-sarkvidékről, és az Atlanti-óceán déli részén lévő Déli-Georgia-sziget felé tart. Ha a sekélyebb vizekben megreked, hatalmas problémát okozhat a Brit Tengerentúli Területek élővilágának. Az új, részletes felvételt a San Franciscó-i Planet cég készítette a jéghegyről a Föld körül keringő, SkySats nevű űrszondaflottájával,…

Olvass tovább>>

Huszonnyolc britről nevezik el az Antarktisz néhány hegyét és gleccserét

~
Antarktisz

Az Antarktisz nagyközönséggel való megismertetésében, védelmében és tanulmányozásában kulcsszerepet játszó 28 brit nevét fogja viselni ezentúl a jeges kontinens néhány hegye, gleccsere és öble. A nagy-britanniai Antarktiszi Helységnév Bizottság a földrész felfedezésének 200. évfordulóját ünnepelve döntött úgy, hogy a sarkvidékekkel kapcsolatos tudományos ismeretek gyarapításában úttörő szerepet játszó szakemberekről nevezi el az eddig csupán koordinátáik alapján ismert helyszíneket – olvasható a BBC hírportálján. A listán szerepel Jonathan Shanklin, az ózonlyuk egyik felfedezője, akinek a nevét az Antarktiszi-félsziget egyik gleccsere fogja viselni a jövőben. Egy fokot neveznek el Alastair Fothergillről, aki egyebek…

Olvass tovább>>

Újabb űrszondák Holdra küldését terveik Izraelben

~
holdutazás

Csaknem két évvel a kudarccal végződött első kísérlet után újabb űrszondák Holdra juttatását tervezi Izrael – írta a Jediót Ahronót. Egy évvel és nyolc hónappal a hasonló izraeli vállalkozás, a Beresít (Genezis) nevű űrszonda Holdra zuhanása után jelentették be Jeruzsálemben, Reuven Rivlin államelnök rezidenciáján az új tervet. A Beresít-2 projekt 2024 első felében két, a Hold különböző pontjaira leszálló és egy körülötte keringő harmadik eszköz űrbe juttatását tervezi. A költségek várhatóan mintegy százmillió dollárra rúgnak (29,4 milliárd forint). A 630 kilogramm összsúlyú Genesis-2 három űrszondát fog tartalmazni: egy várhatóan több…

Olvass tovább>>

Megvannak az Artemis-programba beválogatott űrhajósok

~
Artemis

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szerdán bejelentette a 2024-ben induló Artemis holdmissziójába beválogatott űrhajósok első csoportját: a 18 asztronauta között fele-fele arányban vannak nők és férfiak. A kiválasztott űrhajósok névsorát Mike Pence amerikai alelnök ismertette a Nemzeti Űrtanács találkozóján a floridai Kennedy Űrközpontban – írja a BBC. A 18 asztronauta között vannak olyanok, akik már jártak a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) és olyan újoncok is, akik még sosem voltak az űrben. A szerdai rendezvényen felszólaló Jim Bridenstine, a NASA igazgatója elmondta, hogy ez csupán az első csoportja az Artemis program asztronautáinak.…

Olvass tovább>>

Egy dollárért hozat kőzetmintát a Holdról a NASA

~

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) egy dollárt, vagyis 294 forintot fizet egy coloradói cégnek, hogy az egy kis adag kőzetmintát gyűjtsön be neki a Hold felszínéről – írja a BBC. A Lunar Outpost egyike annak a négy vállalatnak, amellyel a NASA külön-külön szerződést kötött – 25 001 dollár összértékben – holdi regolit (holdi talaj) begyűjtésére. A NASA az Artemis elnevezésű programjában fogja használni a begyűjtött mintákat. A programmal az Egyesült Államok 2024-ig újra embert akar juttatni a Holdra. A mostani kezdeményezés üzleti modellt akar megteremteni a Földön túli erőforrások kinyerésére,…

Olvass tovább>>

Már 1,8 milliárd csillagot térképezett fel a Gaia űrtávcső

~

Új adatokkal, köztük a Nap háromszázezer legközelebbi szomszédjának pontos helyzeteivel bővült a Tejútrendszerről készített legpontosabb térképünk, amelynek készítésében a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) csillagászai is közreműködtek. Az Európai Űrügynökség (ESA) egyik zászlóshajója, a Gaia űrtávcső már évek óta azon dolgozik, hogy a galaxisunkat, a Tejútrendszert alkotó százmilliárd csillag közül legalább egymilliárdról, vagyis egy százalékáról meghatározza, hol és milyen messze található tőlünk. Az űrtávcső 2014 óta folyamatosan gyűjt rendkívül pontos pozíció- és fényességméréseket. Európai csillagászok 2018-ban tették közzé az űrtávcső adatain alapuló első nagy katalógust, ami nagy hatással volt a…

Olvass tovább>>

Magyar siker a brit Királyi Repüléstudományi Társaság tervezői versenyén

~
Magnus Aircraft

Egy Orca névre keresztelt, elektromos hajtású, függőlegesen fel- és leszálló betegszállító légi járművel harmadik helyezést ért el egy magyar csapat a brit Királyi Repüléstudományi Társaság (Royal Aeronautical Society – RAeS) tervezői versenyén – írta a bama.hu. A Baranya megyei hírportál beszámolójában azt írták, hogy a RAeS évente hirdeti meg nemzetközi repülőgép-tervezői versenyét és ezen a fiatal tervezőkből álló pécsi csapat bravúros megoldással szerezte meg a harmadik helyet. A Pécs melletti pogányi reptéren működő Magnus Aircraft repülőgyár munkatársai – Varga Soma, Koltai Zsolt, Matyus Ákos, Rabovszky Gábor és Pieczarka Péter –…

Olvass tovább>>