A háziméhekre veszélyes egyik gyakori rovarirtószer mézben való kimutatására fejlesztettek ki egyszerű és hatékony módszert kanadai kutatók. A kanadai Waterloo Egyetem szakemberei egy olyan környezetbarát és teljesen automatizált technológiát dolgoztak ki, amely kivonja a piretroidokat a mézből – olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon. A piretroidok a rovarölőszerek azon két fő csoportjának egyikét alkotják, amelyek hozzájárulnak a méheket veszélyeztető úgynevezett elnéptelenedés szindrómához, amikor egy méhkolóniában a dolgozók hirtelen eltűnnek, magára hagyva és ezzel pusztulásra ítélve a királynőt és a többi méhet. A kanadai szakemberek szilárd fázisú mikroextrakciót (SPME) alkalmazva vonják…
Olvass tovább>>Címke: tudomány
Felelőtlenség: Charles Darwin két jegyzetfüzetét húsz éve nem találják
Húsz éve nem találják Charles Darwin (képünkön) két, több millió fontot érő jegyzetfüzetét – jelentette be a Cambridge-i Egyetem Könyvtára. Az egyik jegyzetfüzet tartalmazta a XIX. századi természettudós híres életfájának vázlatát, amely a fajok közötti evolúciós kapcsolatot mutatta be. A kézírásos jegyzetfüzetek után hosszú ideig széleskörű kutatás folyt, de a könyvtár most arra a megállapításra jutott, hogy valószínűleg ellopták az értékes dokumentumokat. Ezért az intézmény a nyilvánossághoz fordult segítségért. Jessica Gardner, az egyetem könyvtárosa a BBC Newsnak elmondta, hogy már minden követ megmozgattak, hogy kiderítsék, mi történt a füzetekkel. A…
Olvass tovább>>Csillagász: elenyésző az esélye az Apophis becsapódásának
Elenyésző az esélye annak, hogy az Apophis nevű aszteroida 2068-ban becsapódjon a Földbe – mondta Boldog Ádám. A csillagász arra a hírre reagálva mondta ezt, amely szerint, az egyiptomi káosz és zűrzavar istenéről elnevezett Apophis aszteroida előreláthatólag 48 év múlva vészes földközelségbe kerülhet. „Ez az Apophis már sokszor megrémített minket: először 2004-ben, amikor körülbelül 2,7 százalékos esélye volt annak, hogy becsapódik”- idézte fel a csillagász, hozzátéve, hogy azóta többször újrakalkulálták a pályáját, és a számítások azt mutatják, hogy ennek egyre kisebb az esélye. Ez azt jelenti, hogy 1:150 000-hez az…
Olvass tovább>>Megérkeztek a Hajabusza-2 által gyűjtött aszteroida-kőzetminták
„Tökéletes állapotban” érkezett meg a japán Hajabusza-2 űrszonda által gyűjtött aszteroida-kőzetmintákat tartalmazó kapszula. A Ryugu aszteroidáról gyűjtött kőzeteket tartalmazó szállítóeszköz – helyi idő szerint – szombat este ért földet a dél-ausztráliai Woomera közelében – számolt be róla a BBC. A keresőcsapat a homokos talajon, az ejtőernyő alatt találta meg a kapszulát. A Hajabusza-2 űrszonda több mint egy évet töltött a Ryugu vizsgálatával, mielőtt visszatért volna a Földre. Ahogy megközelítette bolygónkat, 220 ezer kilométeres magasságban a kapszula sikeresen levált az űrszondáról. Ezután az űrszonda új irányt vett: útnak indul egy másik,…
Olvass tovább>>A babák képesek logikai úton kikövetkeztetni mások preferenciáit
Már a 14 hónapos babák is sikeresen használnak logikai következtetéseket, hogy a társas világról tanuljanak, olyan helyzetekben is, amikor a közvetlenül rendelkezésükre álló adatok hiányosak – derült ki abból a tanulmányból, amely a napokban jelent meg a Nature Communications című szaklapban. Közép-európai Egyetem (CEU) Babakutató Laborjában végzett kutatássorozatban Nicolo Cesana-Arlotti (Johns Hopkins University), Kovács Ágnes Melindával (CEU) és Téglás Ernővel (CEU) közösen vizsgálta, hogy a 14 hónapos, még nem beszélő csecsemők képesek-e nyelv előtti logikai műveletekre (például logikai kizárásra), hogy kikövetkeztessék a mások viselkedését vezérlő motivációkat. A kutatási eredmények szerint…
Olvass tovább>>Az Energiatudományi Kutatóközpontban tesztelik az ITER egyik berendezését
Az Energiatudományi Kutatóközpontban (EK) fogják tesztelni a világ első kísérleti fúziós erőművének, az ITER-nek (Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor) az egyik kulcsfontosságú, a biztonságos üzemeltetéshez szükséges berendezését. Az EK Fúziós Plazmafizika Laboratóriuma több más hazai vállalattal közösen nyert el egy több mint 2,4 millió eurós (850 millió forint összértékű) pályázatot. A pályázat eredményeként heteken belül elkezdődik a projekt, amelynek célja, hogy 18 hónap alatt felépüljön egy kísérleti biztonságvédelmi rendszer az ITER magfúziós kísérleti berendezés számára – olvasható a pénteki közleményben. Az Európában épülő ITER-berendezésben a Nap közepén uralkodó hőmérsékletnél forróbbra hevített,…
Olvass tovább>>Decemberben ritka közel lesz egymáshoz a Jupiter és a Szaturnusz
Decemberben a Jupiter és a Szaturnusz olyan mértékben fogja megközelíteni egymást, hogy ha valaki egy kicsit rövidlátó, szabad szemmel egy nagy fényes csillagnak fogja látni az égitesteket. Ilyen együttállás nem volt a XVIII. század óta és hasonló csillagászati jelenség legközelebb csak 2080-ban lesz – mondta el Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója pénteken. Hozzátette: a két bolygó december 21-én, a téli napforduló idején lesz a legközelebb egymáshoz, 6 ívpercre. Ez azt jelenti, hogy a holdkorong átmérőjének mindössze egyötöd része lesz közöttük a távolság – érzékeltette a…
Olvass tovább>>Több ezer éves bálnacsontvázat találtak Thaiföld partjai közelében
Egy Bryde-bálna több ezer éves, csaknem teljesen ép csontváza került elő Bangkok közelében. A mintegy 3000-5000 éves csontokat november elején találták meg a fővárostól mintegy 12 kilométerre a tengerben. A Szingapúri Nemzeti Egyetem biológusa, Marcus Chua szerint a részben megkövesedett csontváz ritka lelet. „Kevés a bálnafosszília Ázsiában, még kevesebb az ilyen jó állapotban fennmaradt csontváz” – mondta el a BBC-nek. A thai környezetvédelmi miniszter által közzétett képeken látszik, hogy a csontok szinte teljesen épek. Varavut Szilpa-arcsa elmondta, hogy a csontváz több mint nyolcvan százalékát, köztük a gerincet, a bordákat, az…
Olvass tovább>>Az öngyilkossággal kapcsolatos 22 gént azonosítottak amerikai kutatók
Az öngyilkosság kockázatát növelő 22 gént azonosítottak amerikai kutatók. Minden 11. percben megöli magát egy amerikai, ez naponta 132, évente több mint 48 ezer élet – írta a medicalxpress.com. Az egyik tényező a családi előtörténet, talán a leghíresebb példa Ernest Hemingway és rokonai. Az író 1961-ben lett öngyilkos, de ugyanígy ért véget az élete apjának, nővérének, fivérének és egy unokahúgának, három nemzedék alatt öten lettek öngyilkosok. Rajtuk kívül világszerte családok ezreiben ismétlődik a tragédia, ezért a tudósok fontosnak érezték a háttérben lévő genetikai okok felderítését. Az American Journal of Psychiatry…
Olvass tovább>>Az emberi faj közeli rokonának kétmillió éves koponyáját tárták fel Dél-Afrikában
Az emberi faj közeli rokonának kétmillió éves koponyáját tárták fel Dél-Afrikában, a különleges lelet új információkkal szolgál az emberi evolúcióról. A koponya egy hím Paranthropus robustushoz tartozik, mely a modern ember közvetlen ősének, a Homo erectusnak rokon faja. A két faj nagyjából egy időben élt, a Paranthropus robustus viszont korábban kihalt. A kutatók szerint nagyon izgalmas leletről van szó. „A legtöbb fosszilis lelet csak egy fog itt-ott, így nagyon ritka, hogy ilyet találunk, nagy szerencse” – mondta el a BBC-nek Angeline Leece, a melbourne-i La Trobe Egyetem kutatója, aki megtalálta…
Olvass tovább>>Vár állott, most kőhalom: 3000 éves várromot találtak a Golán-fennsíkon
Háromezeréves várromot találtak a Golán-fennsíkon, az erőd a Bibiában is szereplő Gesúr királysághoz tartozhatott – jelentette a Háárec. A hatalmas erődítményre egy hónappal ezelőtt bukkantak, amikor a fennsíkon lévő Hispin falu bővítése előtt régészeti feltárásba kezdtek. A feltárásokat az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) vezeti. A nagyjából egyhektáros területen, egy domb tetején, az El-Al patak gázlója fölé emelt ókori várat hatalmas bazaltsziklákból építették, falai 1-1,5 méter vastagok voltak. Egykori urai a magaslatról ellenőrizhették a környező vidéket és az édesvízforrásokat. Az ásatáson két gyűrűt és egy doboló, valószínűleg termékenységistennőt ábrázoló szobrot is…
Olvass tovább>>A pteroszauruszok egy rejtélyes új faját fedezték fel
A pteroszauruszok egy eddig ismeretlen faját azonosította az angliai Portsmouth-i Egyetem egyik hallgatója több mint 100 évvel ezelőtt felfedezett ősmaradványok átvizsgálásakor. Roy Smith a Cambridge-i Egyetem Sedgwick Földtudományi Múzeumában, valamint a Brighton és Hove-i Booth Természettudományi Múzeumban őrzött fosszíliákat elemezte – írja a BBC hírportálja. Ezeket az ősmaradványokat a cambridgeshire-i mocsaras Fens-vidék egyik lelőhelyén fedezték fel munkások 1851 és 1900 között. A fosszíliák egy részét annak idején cápagerincnek vélték, Smith azonban rájött, hogy valójában fogatlan pteroszauruszok állkapocstöredékeiről van szó. A doktorandusz szerint a fosszílián látható aprócska lyukakban idegek futottak, amelyek…
Olvass tovább>>A húsmentes étrend = a csonttörés nagyobb kockázatával
A húsmentes étrend követői a csonttörés, különösen a csípőtörés nagyobb kockázatával nézhetnek szembe egy új, a témában készített eddigi legnagyobb tanulmány szerint. Az összefüggés hátterében az állhat, hogy a húsmentes étrendben kevesebb a kalcium és a fehérje, valamint, hogy az ilyen étrend követői gyakran vékonyabbak, így esésnél könnyebben sérülhetnek – olvasható a New Scientist című tudományos hírportálon. Számos korábbi tanulmány azt mutatta, hogy a vegetáriánusoknak gyengébbek a csontjaik, mint a húsfogyasztó embereknek, ám az nem volt egyértelmű, hogy ez jelentősen befolyásolja-e esetükben a csonttörés kockázatát. A BMC Medicine című orvosi…
Olvass tovább>>A hiperbár oxigénterápia visszafordíthatja az öregedést
A hiperbár oxigénterápia (HBOT) egészséges idősödő felnőtteknél megállíthatja a vérsejtek öregedését, és megfordíthatja az öregedés folyamatát a Tel-Aviv-i Egyetem (TAU) és az izraeli Samír kórház közös kutatása szerint. A kutatók 35 egészséges, 64 éves, vagy annál idősebb személynek 60 hiperbár oxigénkezelést adtak 90 napos időtartam alatt. A kutatásban résztvevőktől vérmintákat vettek a terápia előtt, alatt és után, valamint egy kis idővel a kezeléssorozat befejezése után. A tudósok a vérben lévő különböző immunsejteket vizsgálták, és összehasonlították az eredményeket. Azt figyelték meg, hogy hiperbár, vagyis túlnyomásos kamrában eltöltött idő miként hat az…
Olvass tovább>>A maszk nem gyengíti a tüdő működését még testmozgás közben sem
Az orrot és szájat fedő maszk akadályozza az új típusú koronavírus terjedését, azonban nincs alapjuk azoknak az aggodalmaknak, hogy megnehezítené a légzést. A védőmaszk viselése csökkenti a kilégzéssel, beszéddel, nevetéssel, tüsszentéssel, köhögéssel levegőbe juttatott cseppecskék és apró aeroszolok mennyiségét, így akadályozza a vírus terjedését. Felmerültek azonban olyan aggodalmak, hogy a belélegzett oxigén és a kilélegzett szén-dioxid áramlásának eltérítésével a maszk nehezíti a légzést, ezzel károsítja a szív- és tüdőműködést, különösen testmozgás közben. Amerikai és kanadai kutatók az Annals of the American Thoracic Society című folyóiratban közölt tanulmányukban elemezték az összes…
Olvass tovább>>Csökkentik a szívmegállás kockázatát az egészséges alvási szokások
Felnőtteknél csökkentik a szívmegállás kockázatát az egészséges alvási szokások egy nagylétszámú új amerikai kutatás szerint. Az egészséges alvási szokásokról beszámoló felnőttek körében a szívmegállás 42 százalékkal kisebb kockázatát mérték, mint az egészségtelen alvási szokásokkal küzdőknél – írta az amerikai kardiológusok társaságának (AHA) vezető lapja, a Circulation. Az egészséges alvásmintázat reggeli felkelést és 7-8 óra alvást jelent, amelyet nem zavar meg gyakran álmatlanság, horkolás vagy túlzott napközbeni álmosság. Egyre több a bizonyíték arra, hogy az alvási problémák szerepet játszhatnak a szívelégtelenség kialakulásában. A kutatók az Egyesült Királyság egészségügyi adatbankját (UK Biobank)…
Olvass tovább>>Új főemlősfajt fedeztek fel Mianmarban
A karcsúmajomformák egy új faját azonosították a kutatók Mianmar távoli erdőségeiben, ám a felfedezés örömét beárnyékolja, hogy természetes élőhelyeinek elvesztése és vadászata miatt a faj már most a súlyosan veszélyeztetettek közé tartozik. A Trachypithecus popát, amely nevét az élőhelyéül szolgáló Popa vulkánról kapta, a szeme körüli szemüvegszerű foltokról és szürkés bundájáról lehet megismerni – írja a BBC. A vadon élő majmok ürülékén végzett DNS-vizsgálatok alapján a kutatók régóta gyanították, hogy Mianmarban él egy eddig azonosítatlan langurfaj, ám nehéz volt erre bizonyítékot találni. A szakemberek most London, Leiden, New York és…
Olvass tovább>>Önmagát fertőtlenítő arcmaszkot fejlesztettek amerikai kutatók
A Kaliforniai Egyetem kutatói kifejlesztettek egy különleges pamut arcmaszkot, amely napfénynek kitéve egy óra alatt képes 99,999 százalékban megölni a rárakódott baktériumokat és vírusokat. Peixin Tang, Gang Sun, Nitin Nitin és kollégái olyan új pamutanyagot akartak létrehozni, amely reaktív oxigénfajokat (ROS – molekuláris oxigénből származó, kémiailag reaktív molekulák) bocsát ki, ha napfénynek teszik ki, megölve az anyag felszínéhez tapadó mikrobákat, miközben mosható, újrafelhasználható és biztonságos használója számára – olvasható az Amerikai Kémiai Társaság közleményében. A maszkot hordó szermély fertőtlenítheti azt ebédszünetében, ha napfényben tartózkodik, sőt beltéri fények által is hosszabb…
Olvass tovább>>Kevesebb mint 200 ezer év alatt alakult ki a Naprendszer
Rövid idő, nagyjából kétszázezer év alatt keletkezett a Nap és a Naprendszer mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt – erre a következtetésre jutottak az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL) tudósai meteoritokon talált molibdén izotópjainak vizsgálata nyomán. A Napot és a Naprendszert alkotó anyag egy nagy gáz- és porfelhő összeomlásából származik. Más csillagrendszereket megfigyelve, amelyek a Naprendszerhez hasonlóan keletkeztek, csillagászok úgy becsülik, hogy körülbelül egy-két millió évbe telik egy felhő összeomlása és a magfúzió beindulása egy csillag belsejében, de ez az első tanulmány, amely a Naprendszert illetően számokkal szolgál. „Korábban nem…
Olvass tovább>>Több mint 300 új halfajt azonosítottak Oroszország édesvizeiben
Több mint 300 új halfajt azonosítottak Oroszország és a szomszédos régiók édesvizeiben egy, a halak és tengeri állatok sokszínűségét vizsgáló átfogó kutatás során. A Tomszki Állami Egyetem kutatója, Jurij Dildin által vezetett vizsgálatot, amelyet rövidesen a Zootaxa folyóiratban publikálnak, orosz, cseh és német kutatók végezték. Dildin elmondása szerint a halak biodiverzitására vonatkozó mennyiségi adatok többnyire az évszázad közepén végzett kutatásokon alapulnak kisebb kiegészítésekkel, amelyek így téves információt szolgáltatnak Oroszország halállományáról. A három ország legnevesebb kutatói, többek között az egyik legismertebb ichthiológus, vagyis halkutató, a német Ronald Fricke alkotta kutatócsoport hatalmas…
Olvass tovább>>