Címke: tudomány

Háromezer éves bőrlabdákat találták

~
bőrlabda

Nagyjából háromezer évesek az Eurázsiában feltárt eddigi legrégebbi labdák – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amelynek eredményei egyebek között azt sugallják, hogy a közép-ázsiai lovas harcosok hajdanán labdajátékokkal tartották fitten magukat. A ma ismert legrégebbi labdákat nagyjából 4500 évvel ezelőtt készítették Egyiptomban, vászonból – olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon. A kőből épített hatalmas pályák és a labdajátékosokat megörökítő ábrázolások tanúsága szerint a közép-amerikaik legkevesebb 3700 éve űznek labdajátékokat: a legkorábbi labdáik gumiból készültek. Európa és Ázsia esetében azonban egészen mostanáig úgy vélték a kutatók, hogy a labdajátékok…

Olvass tovább>>

Kiverhették a neandervölgyi ember fogát, most találták meg

~
neandervölgyi (fotó: npr.org)

A mai Olaszország területén élt egyik utolsó neandervölgyi ember fogát találták meg a kutatók az ország északkeleti részén lévő Veneto régióban. A Bolognai Egyetem és a Ferrarai Egyetem szakemberei a legújabb virtuális módszereket alkalmazva elemezték a fogat, amelyet egy 45-48 ezer évvel ezelőtt a térségben élt 11-12 éves gyermek felső szemfogaként azonosítottak – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Journal of Human Evolution című folyóiratban publikált tanulmány szerint a venetói Berici-domboknál talált tejfog egykori tulajdonosa az anyja révén rokonságban állt a mai Belgium területén élt neandervölgyiekkel. A szakemberek szerint a…

Olvass tovább>>

Érdekes dolgokra derülhet fény a fülzsír elemzésével

~
fülzsír, fülviasz

A fülviaszból kimutatható a kortizol nevű stresszhormon szintje – állapították meg a kutatók, akik szerint a módszer segítheti a depresszió vagy a stresszel összefüggő állapotok jobb diagnosztizálását és kezelését. A kortizol egy olyan hormon, amely stressz hatására figyelmeztetőjeleket küld az agynak és ilyenkor a szervezet csaknem összes rendszerét képes befolyásolni, az immunrendszertől kezdve az emésztésen át az alvásig – írja a BBC. A különböző zavarokban, például a szorongásban és a depresszióban játszott szerepe azonban nem teljesen ismert. A University College London pszichiátere, Andres Herane-Vives azt vizsgálja, hogy mit jelezhet a…

Olvass tovább>>

Kétezerhétszáz éves súlymértéket találtak a Siratófal közelében

~
2 sékel

Kétezerhétszáz éves, mészkőből készült súlymértéket találtak az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) régészei a Siratófal közelében – jelentette az IAA. A 2700 évvel ezelőtt, a vaskorban – izraeli időmeghatározás szerint az Első Szentély idejében, vagyis még a babiloni fogság, i.e. 586 előtt – mészkőből készített gömb alakú súlymérték az ókori súlyegységek szerint két sékel – 23 gramm – súlyt határozott meg. Pontossága rávilágít a korabeli fejlett technológiai képességekre, és arra is, hogy mekkora jelentőséget fektettek az ókori Jeruzsálemben a súlymértékek precizitásának. A lapos talppal ellátott gömb alakú, vésett feliratos ókori súlyt…

Olvass tovább>>

A sonkakagyló kihalása miatt aggódnak a horvát tengerbiológusok

~
Pinna nobilis, sonkakagyló

A nagy sonkakagyló (Pinna nobilis), a Földközi-tenger legnagyobb kagylójának kihalása miatt adtak hangot aggodalmuknak horvát tengerbiológusok egy Krk szigetén tartott szakmai fórumon. A horvát Öko Kvarner Egyesület szerint amennyiben nem tesznek nagyon gyorsan valamit a még élő példányok megmentése érdekében, a sonkakagylók az év végéig teljesen kipusztulhatnak az Adriai-tengerben. Tudósok ezért a napokban az államfőhöz, a kormányfőhöz és a házelnökhöz fordulnak, hogy adjanak meg minden állami támogatást ahhoz, hogy a még élő sonkakagylókat karanténba helyezhessék és megpróbálkozhassanak intenzív szaporításukkal. Luka Katusic, a Horvát Környezetvédelmi Intézet munkatársa elmondta: a sonkakagyló először…

Olvass tovább>>

Fény derült a világ legrégibb ikersírjának szomorú titkaira

~
Maria Teschler-Nicola

Megfejtették a világ legrégibb, 31 ezer éves, különleges ikersírjának titkait. Az ausztriai Krems közelében lévő Wachtberg településnél végzett ásatásokon fedezték fel régészek két csecsemő kettős sírját egy mamutlapockacsont alatt. A több tudományterület szakértőiből álló csoport megállapította, hogy egypetéjű fiú ikerpárról van szó, melynek tagjai nem egyidőben haltak meg. A közelben unokatestvérük sírját is megtalálták. A kutatók eredményeiket a Nature Communications Biology című tudományos lapban mutatták be. Hatalmas löszrétegek alatt 2005-ben bukkantak az egyedülálló sírra az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) Keleti és Európai Régészeti Intézetének (OREA) munkatársai. „Egyedülálló, mert eddig még…

Olvass tovább>>

Együttműködési megállapodást kötött az SZTNH és az ELKH

~
Kézfogás

Együttműködési megállapodást írtak alá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) vezetői, amelynek fő célja, hogy az ELKH kutatóhelyein létrejövő szellemi alkotásokat nagyobb arányban tudják hasznosítani. A megállapodást Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke és Maróth Miklós, az ELKH elnöke írta alá csütörtökön, Budapesten. Az eseményen Pomázi, az SZTNH elnöke a hivatal életében komoly állomásnak nevezte a megállapodás aláírását, amely mérföldkő lehet a jövőben a tudományos eredmények hasznosításában. Pomázi hangsúlyozta: a hivatal fontos küldetése, hogy az „ötletből érték” mint mottó ne csak kimondott szó legyen.…

Olvass tovább>>

Egy csillag „spagettifikációját” sikerült rögzíteniük csillagászoknak

~
fekete lyuk

Egy csillag „spagettifikációját”, vagyis egy fekete lyuk által felfalt csillag utolsó pillanatait sikerült rögzítenie egy nemzetközi kutatócsoportnak. A világ több pontján lévő teleszkópok segítségével észlelték a ritka fényrobbanást, amelyet a szupernagy tömegű fekete lyuk által elnyelt csillag bocsátott ki. Ez az árapályerő általi szétszakítás (TDE) okozta fellobbanás a legközelebbi ilyen fényjelenség, amelyet eddig észleltek: a Földtől mindössze 215 millió fényévnyire történt. Amikor egy csillag túl közel halad el egy fekete lyuk mellett, az abból ható szélsőségesen nagy gravitációs erő a csillagot vékony anyagáramlatokká nyújtja – ez a spagettifikáció. A folyamat…

Olvass tovább>>

A legutóbbi mérési időszakban 39 új gravitációshullám-jelenséget észleltek

~
LIGO

A LIGO (képünkön) és a Virgo segítségével 39 új gravitációshullám-jelenséget észleltek a gravitációs hullámok keresésének 3. egyéves mérési időszakának (03) első felében (O3a). A tudósok háromszor annyi keresett eseményt rögzítettek, mint amennyit az első két időszakban összesen. Ezzel összesen ötvenre emelkedett az észlelt események száma. Gravitációs hullámokat először 2015-ben észleltek. 2016 februárjában jelentették be Washingtonban, hogy 2015. szeptember 14-én a LIGO-detektorok tudósainak két fekete lyuk összeolvadása révén sikerült először közvetlenül megfigyelniük a gravitációs hullámokat egy a Földtől 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisban. Ezzel végre közvetlen bizonyítékot találtak az Albert Einstein…

Olvass tovább>>

Magyar tudósok eredménye nyit új utakat a gátlóneuronok működésének feltérképezéséhez

~
agy

Új utakat nyit az agy memóriaközpontjában, a hippokampuszban aktív gátlóneuronok működésének feltérképezéséhez Losonczy Attila agykutató és csapata kutatása, amelynek eredményei az idegtudomány egyik legrangosabb nemzetközi szaklapjában, a Neuron folyóiratban jelentek meg. A New York-i Columbia Egyetemen kutató Losonczy Attila és csapata a gátló idegsejtek működését virtuális valóságban futó egerekben vizsgálta. Ezek az idegsejtek fontos szerepet töltenek be az agyi aktivitás egyensúlyának fenntartásában, feladatuk más idegsejtek jelátvitelének időbeli összehangolása. A kutatást egy 3D-s lézermikroszkóppal kombinált új módszer alapozta meg, amelynek technológiáját Rózsa Balázs orvos, fizikus kutatócsoportja fejlesztette ki az elmúlt tíz…

Olvass tovább>>

Részletekbe menően megtervezte Boleyn Anna kivégzését VIII. Henrik

~
Boleyn Anna

A brit Nemzeti Levéltárban talált parancskönyv eddig figyelmen kívül hagyott bekezdései részletekbe menő instrukciókat tartalmaznak arról, hogyan akarta kivégeztetni feleségét, Boleyn Annát (1507-1536) VIII. Henrik (1491-1547) angol király. A dokumentumban VIII. Henrik kikötötte, hogy bár a királynét „tűz vagy lefejezés általi halálra ítélték”, „szánalomból úgy döntött”, megmenti őt a tűz általi, jóval fájdalmasabb haláltól. „Ugyanakkor megparancsoltatik, hogy Anna fejét vágják le” – olvasható az írásban. Tracy Borman, a Tudor-ház történésze szerint az írás az elmúlt évek egyik legizgalmasabb felfedezése, mely megerősíti a VIII. Henrikről mint „patologikus szörnyetegről” alkotott képet. „Megmutatja…

Olvass tovább>>

Szegeden új antibiotikum-molekulákat fejlesztettek ki szuperbaktériumokkal ellen

~

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) kutatói olyan új antibiotikum-molekulákat fejlesztettek ki, amelyek az eddigi laboratóriumi vizsgálatok alapján hatásosak lehetnek az MRSA-fertőzéssel szemben. Az SZBK Biokémiai Intézetében Pál Csaba kutatócsoportja olyan antibiotikum-molekulák fejlesztésén dolgozik, amelyek hatékonyak lehetnek a „szuperbaktériumok” ellen. A kutatók olyan új antibiotikum-jelöltek létrehozásában értek el eredményeket, amelyek hatékonyak az MRSA-fertőzéssel szemben, amit a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus baktérium, röviden MRSA okoz. Kutatásuk eredményeit a Plos Biology című szaklap hasábjain publikálták októberben. Az MRSA az egyik legveszélyesebb kórokozó Európában, így Magyarországon is. Vannak országok, ahol több fertőzést, illetve gyakran halálos…

Olvass tovább>>

Galaxisunkban akár 300 millió potenciálisan lakható bolygó lehet

~
SETI

Galaxisunkban akár 300 millió potenciálisan lakható bolygó lehet a Kepler űrteleszkóp adatainak elemzése szerint. Egyes bolygók elég közel is lehetnek, több a Naptól akár harminc fényévnyi távolságra. A kutatás az amerikai űrkutatási hivatal, a SETI Intézet és más szervezetek tudósainak közreműködésével valósult meg. A szakértők eredményeikről a The Astronomical Journal című tudományos lapban számolnak be. „Első alkalommal van minden együtt ahhoz, hogy megbízhatóan felmérjük a potenciálisan lakható bolygók számát a galaxisban. Munkánk egyik kulcsfontosságú eleme a Drake-formulának, melyet a civilizációk számának felbecslésére használnak – egy lépéssel előrébb járunk így az…

Olvass tovább>>

Pécsett is megjelent a tigrisszúnyog

~
tigrisszúnyog

Más, nem őshonos szúnyogfajok mellett a tigrisszúnyog is megjelent idén a baranyai megyeszékhelyen – közölte a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont (PTE SZKK) vezetésével működő Nemzeti Virológiai Laboratórium. Az intézmény közleményében felhívták a figyelmet arra, hogy a nem őshonos szúnyogfajok megtelepedése az egész kontinensen komoly kockázatot jelent. Rámutattak: a rovarok számos – nem csak trópusi eredetű – vírust képesek meghonosítani, alkalmazkodóképesek és szaporák, ezért folyamatos monitorozásuk kiemelten fontos. A Nemzeti Virológiai Laboratórium tájékoztatása szerint az utóbbi időben Pécs mellett Magyarország különböző területein felbukkant már például a koreai szúnyog (Aedes koreicus),…

Olvass tovább>>

Az óriásfogú őscápa méreteit állapították meg tudósok

~
cápa, Otodus megalodon

A Meg – Az őscápa című hollywoodi filmből ismert óriásfogú cápa (Otodus megalodon) méreteit állapította meg egy brit tanulmány. A tudósok szerint a 23-3 millió évvel ezelőtt élő őscápa 16 méter hosszú lehetett. A Bristoli Egyetem és a Swansea Egyetem kutatói matematikai modellek segítségével a rendelkezésre álló őslénymaradványok és mai cápák méretei alapján határozták meg a tengeri őslény méreteit. A tanulmányuk szerint a megalodon 16 méteres volt, ebből a feje 4,65 méter, a hátúszója 1,62 méter, a farka pedig 3,85 méter hosszúságú. Mint írták, ez azt jelenti, hogy ha egy…

Olvass tovább>>

A Puerto Ricó-i kokibéka legrégebbi maradványait fedezték fel

~
Koki béka

A Puerto Rico szimbólumának is tekintett őshonos kokibéka eddigi legrégebbi, megkövesedett maradványát elemezték egy új tanulmányban paleontológusok. A PhysOrg.com tudományos portálon ismertetett dolgozat szerint – mely a Biology Letters folyóiratban jelent meg -, a tudósok egy kokibéka (Eleutherodactylus coqui) mellső lábának töredékét vizsgálták meg. A kokibéka a kétéltűek osztályába és a békák rendjébe tartozik, jellegzetes, magas ko-ki hangzású jelzőhangjáról kapta a nevét. A tudósok most arra a megállapításra jutottak, hogy a kokibékák már legalább 29 millió éve élnek a karibi esőerdőkben. David Blackburn, a Floridai Természettudományi Múzeum kurátora, a tanulmány…

Olvass tovább>>

A világjárvány miatti korlátozások több tízezer idő előtti halált előzhettek meg

~
koronavírus

A világjárvány megfékezésére hozott korlátozások miatt csökkent a légszennyezés, ez több tízezer idő előtti halálozást előzhetett meg Európában és Kínában – állapította meg egy új kutatás. A The Lancet Planetary Health tudományos lapban közölt tanulmány készítői, az amerikai Notre Dame Egyetem tudósai megállapították, hogy februárban és márciusban Kínában példátlanul, 29,7 százalékkal, Európában február 21. és május 17. között 17,1 százalékkal csökkent a finomszemcsés légszennyezés mértéke. A legfeljebb 2,5 mikron méretű (PM2,5) szállóporszemcsék az ipar és a közlekedés kibocsátói, a bozóttüzek, valamint a szennyező vegyi anyagok reakciói révén kerülnek a levegőbe.…

Olvass tovább>>

A szén-dioxid-kibocsátás páratlan mértékű csökkenését mérték 2020 első felében

~

A szén-dioxid-kibocsátás páratlan mértékű csökkenését mérték 2020 első felében, nagyobbat, mint a 2008-as pénzügyi válság, az 1979-es kőolajválság, sőt a második világháború idején. Egy nemzetközi kutatócsoport által összegyűjtött adatok szerint 8,8 százalékkal, 1551 millió tonnával volt kevesebb – a szén-dioxid-kibocsátás 2020 első hat hónapjában 2019 azonos időszakához képest. „Azért páratlan a kutatásunk, mert aprólékosan összegyűjtött, szinte valós idejű adatokra alapul. A Carbon Monitor kutatási kezdeményezés által összegyűjtött napi adatok alapján jóval gyorsabban és pontosabban kaphattunk egy átfogó képet, egyebek között arról, hogyan csökkent a kibocsátás a koronavírus-járvány feltartóztatására hozott járványügyi…

Olvass tovább>>

Jövőre embereken is elkezdik tesztelni a magyar fejlesztésű izomgörcs-csökkentő gyógyszert

~
gyógyszer

Jövő év elején kezdődhet a klinikai tesztje annak a magyar fejlesztésű gyógyszernek, amely többek között a stroke-on átesett, fájdalmas izomgörcsökkel küzdő emberek kezelésében hozhat nagy változást néhány éven belül. A gyógyszert az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Motor Farmakológia Kutatócsoportja fejlesztette ki Málnási-Csizmadia András vezetésével. A nemzetközi viszonylatban is jelentősnek számító magyar eredményekről a Cell című élettudományi szaklap csütörtöki száma közölt cikket – közölte a kutatócsoport. A szaklapban megjelent cikkben részletes beszámoló olvasható a Málnási-Csizmadia és kollégái által kifejlesztett, MPH-220 jelű gyógyszerjelölt preklinikai (emberi kipróbálás előtti) vizsgálatairól. A közlemény szerint a világelsőnek…

Olvass tovább>>

Szobahőmérsékleten is szupravezetőként viselkedő anyagot fedeztek fel, igaz csak bazi nagy nyomáson

~
szupravezető

Az energiahasználatot forradalmasíthatja egy újonnan felfedezett, szobahőmérsékleten is szupravezetőként viselkedő anyag. Az első olyan anyagot, amelynek nem kell lehűlnie ahhoz, hogy elveszítse elektromos ellenállását, amerikai kutatók alkották meg – olvasható a BBC hírportálján. A szupravezetők az elektromos áramot zéró ellenállással vezetni képes anyagok; ez azt jelenti, hogy az elektronok akadálytalanul mozognak anélkül, hogy egyáltalán bármennyit is veszítenének energiájukból. Ezidáig a szupravezetés feltétele az volt, hogy az adott anyag nagyon alacsony hőmérsékletre hűljön le. Amikor 1911-ben felfedezték a fizikai jelenséget, csak az abszolút zéróhoz (mínusz 273,15 Celsius-fokhoz) közeli hőmérsékleten volt tapasztalható. Azóta találtak…

Olvass tovább>>